Prológus
Kevés olyan ember él a földön, ki ne olvasott volna legalább egy verset, ne szavalt volna egyet szerelmének, vagy épp ne ragadott volna tollat, hogy papírra vesse szívének, lelkének, érzelmeinek eme kivetülését, megtestesülését. Van, mikor a hosszú körmölés után a végeredmény egy eldugott fiók mélyén landol, de van, mikor eljut ahhoz, akinek szánták, könnyeket fakaszt, örömet okoz, esetleg tanító jelleggel szolgál.
Manapság már nem túl divatosak a versek, elmúlt már az a kor, mikor Petőfi oly büszkén szavalta verseit; beköszöntött az a kor, mikor a diákok csak kényszerből kerülnek kapcsolatba versekkel, és ez rá is nyomja a bélyegét az egész költészetre. De köztük is lesznek olyanok, akik érzik magukban a szikrát, mely lángra lobbantja a költészetük tüzét, s megmozdít valamit bennük. Ilyenkor egyedül, vagy szerencsésebb esetben egy kis társasági körben valósul meg a költészet, és a tagjai maguk is reflektálnak egymás műveire, így további fejlődést indítva el.
A versek elemzése sokszor monotonná válhat, ráadásul ritkán kíváncsiak az adott személy véleményére, inkább előre meghatározott válaszokra van szükség – ez természetesen érthető egy adott szintig –, ezért mindinkább eltávolodik az ifjabb korosztály az ilyesfajta tevékenységektől. Ritkán kell alkotni, igazán gondolkodni, elég betanulni, bemagolni egy adott szöveget, verset vagy elemzést, még akkor i, ha ez az illető kvalitásaihoz, beállítottságához, személyiségéhez képest meglehetősen idegen, távoli.
Üde színfoltot jelenthet a haiku költészet azok számára, akik szeretnének végre valami különbözőt, valami eltérőt a nyugati költészeti stílusokhoz képest, valamit, ami újat mutathat, valamit, aminek a végtelen egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége. De azok is kedvüket lelhetik benne, akik szívéhez a nyugati költészeti stílusok közel állnak. Természetesen felmerül a kérdés, mi is az a haiku költészet, és miben hoz újdonságot, miben jelent mást, mint a nyugati költészeti stílusok. Erről lesz szó a következő oldalakon...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
