A kezdő Linux felhasználók – a terminál használata mellett – idegenkedve tekintenek a programok forrásból történő telepítésére. Úgy vélem ez leginkább tudatlanságból fakadó előítélet csupán. Így jelen írásomban ezzel a kérdéssel foglalkozok. Igyekszem majd gyakorlati példákon át bemutatni, hogyan is zajlik ez a folyamat a valós életben. Bízom benne, hogy a cikk végére érve a kétkedők is felismerik: ez a bonyolult folyamat sem olyan komplikált, mint amilyennek első ránézésre látszik. Remélem hasznos olvasmány lesz a nyílt forrású rendszerek iránt érdeklődőknek.

Mikor ne?

Mielőtt elmélyülnénk a téma elméleti és gyakorlati kérdéseiben, nem árt tisztázni néhány dolgot. Elsősorban azt, mikor nem célszerű programfordításhoz folyamodni. Mivel a legtöbb ember számára a számítógép eszköz és nem cél, így érdemes a felesleges és sok esetben körülményes munkát megspórolni.

A Linux terjesztési módjából (disztribúció) adó lehetőség, hogy könnyen és gyorsan juthatunk programokhoz. Minden terjesztésnek van saját csomagkezelése és program gyűjteménye, így a programok telepítését érdemes lehetőleg ezekre bízni. A könnyű és gyors telepítésen kívül a csomagkezelés számos előnyt biztosít a felhasználóknak. Ilyen a frissítések kezelése és a programok központi nyilvántartása.

Összegezve axiómának is elfogadhatjuk, hogy amíg egy program elérhető csomagként, addig felesleges fordítással bajlódni. Viszont ha a keresett programot nem találjuk meg a disztribúció hivatalos tárolóiban, érdemes nem hivatalos tárolókkal is próbálkozni (3rd party repo). Ne csüggedjünk, ha esetleg ezekkel sem jártunk sikerrel. Mivel gyakran előfordul, hogy a program készítői csinálnak csomagot a legnépszerűbb disztribúciókhoz. Látogassunk el tehát a kérdéses program weboldalára. Esetleg a freshmeat vagy soruceforge oldalakra. Amennyiben itt sem találtunk megfelelő csomagok máris léphetünk a következő szintre.

Mikor?

Hogy végre a témáról is írjak, nézzük milyen esetekben szükséges forrásból telepíteni. Először is – ahogy fentebb már említettem - nem találtunk csomagok. Esetleg találtunk csomagot, de az nem felel meg az elképzeléseinknek, mert valamilyen okból egy újabb programverzióra van szükségünk.

Netán egy-két funkciót elfelejtettek beleforgatni a disztribútorok. Sebaj! Fordítsuk hát le magunk!

Áááácsi! Mi a fene ez az egész?

Nos úgy érzem, itt megint tennünk kell egy kis kitérőt, mivel néhány alapfogalmat nagyvonalúan elfelejtettem megmagyarázni. Lássuk, melyek ezek:

Csomag (Package): a Linux disztribúciókhoz mellékelt programok terjesztése csomagok formájában történik. Számos jelentős formátuma ismert, ilyenek az .rpm csomagok (Fedora, Mandriva, SuSE, RedHat disztribúcióknál), .deb csomagok (Ubuntu, Debian) és a .tgz csomagok (Slackware, Zenwalk)

Csomagkezelő (Packager): az a grafikus vagy konzolos program, mely a csomagok letöltését, telepítését, firssítését, nyilvántartását és eltávolítását végzi. Legismertebb ezek közül a gyakorlatilag minden disztribúción működésre bírható Synaptic.

Repó (Repo, repository, vagy csomagkönyvtár/raktár): olyan ftp, vagy http szerveken elhelyezett könyvtárak, melyekben a mellékelt csomagok sokaságát – mit sokaságát: garmadáját – találhatjuk.

Forráskód (source code): a nyílt forrású programok (open source software) jellemzője, hogy a program futtatható állományain kívül elérhetővé teszik a program forrását, vagyis azt a kódsorozatot amit a programozó leírt. Ezek sokszor önmagukban nem használhatóak, mivel a számítógép számára értelmezhetetlen parancsokat tartalmaznak. Hogy futtathatóak legyenek, le kell őket fordítani gépi kódra. Ez a fordítási feladatot (compiling) látja el a fordító (compiler).

Lássunk már hozzá!

Ennyi bevezető után ideje komolyra fordítani a szót. Az írásban először a fordítás elméleti kérdéseit tisztázom, majd a második részben néhány konkrét fordítási feladatot is bemutatok.

A fordítás első lépése természetesen a kiszemelt program beszerzése.
Látogassuk hát meg a kiszemelt program weboldalát, és töltsük le a forráskódot. A forrás általában .tar.gz vagy tar.bz2 formátumba van tömörítve. Töltsük le tetszőleges helyre – például a /home/ könyvtárunkba, majd tömörítsük ki. A forráskódok szabványos helye a legtöbb disztribúció esetén a /usr/src/ vagy a /usr/local/src/ könyvtár. Persze máshova is kitömöríthetjük, de érdemes linuxos fájlrendszert választani.

Kicsomagolás tar programmal:

tar -xzvf csomag-verzio.tar.gz

A tar programról részletes leírást a manual oldalaiban találunk.

man tar
tar --help

Hogyha sikerült kicsomagolni a forrásállományokat a következő lépésben két fontos dolgot kell ellenőriznünk. A egyik a készítők utasításai a fordításra nézve, a másik a függőségek ellenőrzése.

Fordítási utasítások:

A kitömörített forráskönyvtárban találunk két fontos fájlt – legtöbb esetben, ha nem trehány a készítő – a README és INSTALL text állományokat. Ezeket nyissuk meg tetszőleges szövegszerkesztővel és olvassuk át őket. Amennyiben az INSTALL fájl ezt tartalmazza, egyszerű dolgunk van, mivel ez egy szokványos leírás a telepítés menetéről. Nem is érdemes részletesen átolvasni. Viszont ha eltér ettől, és külön utasításokat tartalmaz a fordításra vonatkozóan, mindenképpen ezeket az utasításokat kövessük! A fordításra, és függőségekre vonatkozó információkat természetesen megtaláljuk a program weboldalán is könnyen elérhető helyen a wikiben vagy a dokumentumok között installation vagy compileing címszóval. Időként sajnos előfordul, hogy a két információ ellentmond egymásnak. Ilyenkor érdemes a forráskönyvtárban találtat hitelesnek tekinteni.

Függőségek ellenőrzése:

A fordításhoz mindenekelőtt szükségünk lesz a fordítóra. A legtöbb GNU/Linuxos program C vagy C++ nyelven íródott, így a GNU Compiler Collection nevű programcsomagra, alias: gcc. Ez egy fodító gyűjtemény C és C++ illetve még néhány más nyelven íródott programok fordításához. Ezen kívül elengedhetetlen még az make program telepítése. Ezekkel egyszerűbb a bonyolult programok fordítása, illetve a legtöbb programot ezek használatával lehet lefordítani. Ezek beszerzése igen egyszerű, mivel gyakorlatilag az összes disztribúcióhoz mellékelik csomagban.

Ha a fordító megvan, már csak a kérdéses programhoz szükséges függőségeket kell telepíteni. Most tegyünk itt egy kis kitérőt a függőségek kérdésének tisztázása érdekében.

A GNU/Linux disztribúciók csomagkezelésének felépítéséből adódik a függőségek rendszere. Ennek lényege, hogy egy megosztott könyvtárat (lib), vagy bizonyos programokat más programok is használhatnak működésük közben. De ezek hiányában nem működnek. A legtöbb program tehát függ más programok meglététől. Néhány példával bemutatva ez a jelenség, hogy közérthetőbb legyen:

- Egy program – mondjuk a méltán népszerű amarok lejátszó – KDE ablakkezelővel működik. Tehát csak a KDE-lib (függvénykönyvtárak) megléte mellett hajlandó működni. (Mellékesen ez magyarázza azt is, hogy miért tud működni más ablakkezelővel is.)

- Az mplayer-gui grafikus felület a közkedvelt mplayer médialejátszóhoz. Mplayer telepítése nélkül – teljesen nyilvánvaló módon – működésképtelen.

Sokszor szemére vetik a GNU/Linux disztribúcióknak, hogy túl bonyolult, és körülményes a függőségi rendszer, átláthatatlan pókhálót alkot. Nos valójában ez csak részben igaz. Mivel a függőségek rendszere pusztán néhány szintű – legtöbb esetben 2-3 maximum 5-6 – valamint a csomagkezelő rendszer átveszi a felhasználótól a függőségek kezelését, így távolról sem olyan bonyolult, mint amilyennek látszik.

Visszatérve a fordításra, a fordítandó programnak is lehetnek függőségei. Ezek tételesen fel vannak sorolva a már megismert textfájlokban illetve a program weboldalán. Elő hát a csomagkezelővel és telepítsük a szükséges függőségeket. De vigyázat! Nem elég a programokat telepíteni, szükségesek – már ha vannak – lesznek a development fájlok is! A függőségeket verziószámmal adják meg. Tehát ha például azt látjuk, hogy a kérdéses programnak az egyik függősége:

qt4 >= 4.3

akkor 4.3-as qt4-re vagy újabb verzióra és qt4-dev csomagokra lesz szükség.

Érdemes megjegyezni, hogy nem minden függőség kötelező. Vannak opcionálisak is, melyek hiányában a program működőképes ugyan, de néhány funkcióról le kell mondanunk. Ezekről tájékoztatást szintén a már megismert helyeken olvashatunk.

Konfiguráció – configure script:

Ennyi előkészület után elérkeztünk a fordítás első igazi lépéséhez, ez a konfiguráció. A forrás állapotú programot számtalan eltérő rendszeren kívánják használni, így valami módon biztosítani kellett a hordozhatóságot. Gondoljunk csak bele: az egyes GNU/Linux disztribúciók kiadásról-kiadásra eltérnek egymástól, ráadásul az egyes disztribúciók is különbözhetnek egymástól. Arról nem is beszélve, hogy más operációs rendszerek – mint az egyes BSD disztribúciók, vagy akár az MS Windowsok – egészen más felépítésűek. Mégis futtathatóak ugyan azok a programok. Mint például a Firefox böngésző. Hogy ez az átjárhatóság biztosított legyen, a programmal fordítás előtt meg kell ismertetni azt a környezetet, amiben működni fog. Ennek első lépését a configure szkript végzi. A configure tulajdonképpen egy bash szkript, ami megvizsgálja a rendszert, számba veszi a függőségeket.

Elindítható a

./configure

paranccsal.

Amennyiben nem talál egy szükséges függőséget, hibát jelez, és leáll. Ez esetben újra vissza kell térni a korábbi függőség teljesítés részére a procedúrának.

A configure szkript egy másik hasznos lehetőséget biztosít, méghozzá azt, hogy magát a lefordítandó programot is konfigurálhatjuk igényeink szerint. Már amennyire ezt a program összetettsége és felépítése lehetővé teszi. Ezen kívül befolyásolhatjuk is a működését. Bizonyos esetekben például más könyvtárat adhatunk meg neki, mint amit automatikusan beállít, illetve bizonyos esetekben szükség is van a közbeavatkozásra. Olyan helyzetekre gondolok, amikor – bár szabályosan telepítettünk minden függőséget – nem találja a szükséges programokat. Ekkor kézzel kell megmutatnunk neki, hol vannak a hiányolt függőségek.

Ezekről részletes leírást a

./configure --help

parancs kiadásával kaphatunk.
Ilyen speciális esetekre később még mutatok néhány példát.

Az alkotás folyamata – make:

Amikor a configure szkript végre hibátlanul lefutott, elérkeztünk történetünk csúcspontjához, a fordításhoz. Azok a kedves olvasóim, akik idáig eljutottak, vendégeim egy hideg italra a közelgő tikkasztó nyáron. A configure szkript futásának végén létrejönnek a Makefile állományok. Ezeket egy kitöltött kérdőívhez tudnám hasonlítani. A kérdőív kitöltését a configure szkript végezte. A kitöltetlen kérdőív a Makefile.in. Az make program a kérdőívre adott válaszok alapján elvégezteti a fordítást a gcc fordítóval.

Nincs más dolgunk tehát, mint kiadni a

make

parancsot, és hátradőlve megvárni míg a program lefordul.

Ez egy roppant hosszadalmas folyamat. A program nagyságától és bonyolultságától valamint a számítógép teljesítményétől függően pár perctől akár órákig is eltarthat. A folyamat végén a forráskönyvtárban létrejönnek a program futtatható állományai és a futásához szükséges egyéb állományok.

A make program a fordíttatáson kívül ellát még néhány fontos feladatot. A fordítást követően a fájlrendszerben a megfelelő helyre másolja a lefordított programállományokat.

make install

parancs hatására.

Ez tulajdonképpen a telepítés. De a létrejött bináris állományokat le is töröltethetjük vele – mondjuk akkor, ha csak utólag vettük észre, hogy valamit nem fordítottunk bele - a

make clean

parancs kiadásával. Valamint a már feltelepített program eltávolítását is ez a program végzi. Ehhez a forrás állományban állva a

make uninstall

parancsot kell kiadnunk.

Ha mindezzel végeztünk, hőn áhított programunk már ott lapul a fájlrendszerben alig várva, hogy munkára foghassuk. Most nézzünk néhány tanulságos példát arról, hogy néz ki ez a folyamat a való életben. Remélhetőleg így megvilágosodnak a most talán még homályos foltok is.

Példák:

Avi-ogm info

Az avi-ogm info egy viszonylag egyszerű program. Avi, mp3 és egyéb média fájlokról olvas be adatokat.

A readmeben ezek a lényegi információk:
Függőségek:

- Requirement :
- gtk+-2.4 or >
- gtkmm-2.4 or >
- libogg-1.1 or >
- libvorbis-1.0 or >
- libxml2-2.0 or >
- ffmpeg

Fordítás:

'./configure' (Help : './configure --help')
'make'
'make install'

Így egyszerű dolgom volt. Függőségek beszerzése után a configure szkript simán lefutott:

...

[root@localhost avi-ogminfo-2.0.5]# ./configure
checking for a BSD-compatible install... /usr/bin/install -c
checking whether build environment is sane... yes
checking for gawk... gawk
checking whether make sets $(MAKE)... yes
checking whether to enable maintainer-specific portions of Makefiles... no
checking for style of include used by make... GNU
checking for gcc... gcc

...
Itt a configure a rendszer felépítését vizsgálja.

...

checking for FFMPEG... yes
checking for GTK... yes
checking for GLIB... yes
checking for GTKMM... yes
checking for OGGVORBIS... yes
checking for XML... yes

...
Majd a függőségeket ellenőrzi.

...

config.status: creating Makefile
config.status: creating po/Makefile.in
config.status: WARNING: po/Makefile.in.in seems to ignore the --datarootdir setting
config.status: creating src/Makefile
config.status: creating pixmaps/Makefile
config.status: creating config.h
config.status: executing depfiles commands
config.status: executing po-directories commands
config.status: creating po/POTFILES
config.status: creating po/Makefile

...
Rendben létrejöttek a Makefile állományok.

...

[root@localhost avi-ogminfo-2.0.5]# make
make all-recursive
make[1]: Entering directory `/usr/src/avi-ogminfo-2.0.5'
Making all in po
make[2]: Entering directory `/usr/src/avi-ogminfo-2.0.5/po'
make[2]: Nothing to be done for `all'.
make[2]: Leaving directory `/usr/src/avi-ogminfo-2.0.5/po'
Making all in src
make[2]: Entering directory `/usr/src/avi-ogminfo-2.0.5/src'
if g++ -DHAVE_CONFIG_H -I. -I. -I.. -I.. -DLOCALEDIR=\""/usr/local/share/locale"\" -g -O2 -I/usr/include/ffmpeg

...
Fordul éppen.

...

make[2]: Entering directory `/usr/src/avi-ogminfo-2.0.5/pixmaps'
make[2]: Nothing to be done for `all'.
make[2]: Leaving directory `/usr/src/avi-ogminfo-2.0.5/pixmaps'
make[2]: Entering directory `/usr/src/avi-ogminfo-2.0.5'
make[2]: Nothing to be done for `all-am'.
make[2]: Leaving directory `/usr/src/avi-ogminfo-2.0.5'
make[1]: Leaving directory `/usr/src/avi-ogminfo-2.0.5'

...
Sikeresen leforult.

...

[root@localhost avi-ogminfo-2.0.5]# make install
Making install in po
make[1]: Entering directory `/usr/src/avi-ogminfo-2.0.5/po'
/bin/sh ../mkinstalldirs /usr/local/share
installing fr.gmo as /usr/local/share/locale/fr/LC_MESSAGES/avi-ogminfo.mo
...
make[2]: Nothing to be done for `install-exec-am'.
test -z "/usr/local/share/applications" || mkdir -p -- "/usr/local/share/applications"
/usr/bin/install -c -m 644 'Avi-OgmInfo.desktop' '/usr/local/share/applications/Avi-OgmInfo.desktop'
make[2]: Leaving directory `/usr/src/avi-ogminfo-2.0.5'
make[1]: Leaving directory `/usr/src/avi-ogminfo-2.0.5'
[root@localhost avi-ogminfo-2.0.5]#

...
Majd fel is települt, munkára kész.

Transmission

A második példa a transmission nevű torrent kliens, melynek fordítása már beavatkozást igényel.

...

Configuration:

Source code location: .
Compiler: g++
Build libtransmission: yes
Build Daemon: yes
Build BeOS client: no
Build GTK+ client: no
Build OS X client: no
Build wxWidgets client: no

[root@localhost transmission-1.06]#

...
A configure szkrip lefutása után ez fogad. Csakhogy ez nekem így nem jó, szükségem lenne még a GTK+ kliensre is.

A configure help átnézése után ezt találtam:
...

[root@localhost transmission-1.06]# ./configure --help
`configure' configures transmission 1.06 to adapt to many kinds of systems.
Usage: ./configure [OPTION]... [VAR=VALUE]...
...
Optional Packages:
--with-PACKAGE[=ARG] use PACKAGE [ARG=yes]
--without-PACKAGE do not use PACKAGE (same as --with-PACKAGE=no)
--with-gnu-ld assume the C compiler uses GNU ld [default=no]
--with-pic try to use only PIC/non-PIC objects [default=use
both]
--with-tags[=TAGS] include additional configurations [automatic]
--with-gtk Build gtk client
--with-wxdir=PATH Use uninstalled version of wxWidgets in PATH
--with-wx-config=CONFIG wx-config script to use (optional)
--with-wx-prefix=PREFIX Prefix where wxWidgets is installed (optional)
--with-wx-exec-prefix=PREFIX
Exec prefix where wxWidgets is installed (optional)
--with-wx Build wxWidgets client

...
Tehát külön kell megmondani neki.

./configure --with-gtk

Így már csinál nekem grafikus felületet. Szépen lefordul és települ is gond nélkül.

Smplayer

Utolsó példámban a nagyszerű médialejátszó, az mplayer egyik legkiválóbb grafikus felületét az smplayer fordítását mutatom be, mivel némileg eltért az eddig bemutatottaktól.

A forrás könyvtárában talált install.txt állomány egészen más, mint amivel eddig találkozhattunk. Annak áttanulmányozása után úgy határoztam, hogy qt4-el fogom lefordítani. Ehhez a dokumentum tanulsága szerint csak a make parancsot kellett kiadni.

Type "make". With a little bit of lucky, that's all.

Jópofa.

...

[root@localhost smplayer-0.6.0rc2]# make
./get_svn_revision.sh
cd src && qmake && DATA_PATH=\\\"/usr/local/share/smplayer\\\" CONF_PATH=\\\"/usr/local/etc/smplayer\\\" TRANSLATION_PATH=\\\"/usr/local/share/smplayer/translations\\\" DOC_PATH=\\\"/usr/local/share/doc/packages/smplayer\\\" THEMES_PATH=\\\"/usr/local/share/smplayer/themes\\\" SHORTCUTS_PATH=\\\"/usr/local/share/smplayer/shortcuts\\\" make
WARNING: Found potential symbol conflict of inputdvddirectory.cpp (inputdvddirectory.cpp) in SOURCES
WARNING: Found potential symbol conflict of inputdvddirectory.h (inputdvddirectory.h) in HEADERS
WARNING: Found potential symbol conflict of filepropertiesdialog.cpp (filepropertiesdialog.cpp) in SOURCES
WARNING: Found potential symbol conflict of filepropertiesdialog.h (filepropertiesdialog.h) in HEADERS
WARNING: Found potential symbol conflict of eqslider.cpp (eqslider.cpp) in SOURCES
WARNING: Found potential symbol conflict of eqslider.h (eqslider.h) in HEADERS
...
Makefile:1327: warning: ignoring old commands for target `.moc/moc_prefadvanced.cpp'
Makefile:1426: warning: overriding commands for target `.moc/moc_about.cpp'
Makefile:1363: warning: ignoring old commands for target `.moc/moc_about.cpp'
Makefile:1429: warning: overriding commands for target `.moc/moc_inputmplayerversion.cpp'
Makefile:1360: warning: ignoring old commands for target `.moc/moc_inputmplayerversion.cpp'
/usr/lib/qt-3.3/bin/uic inputdvddirectory.ui -o .ui/inputdvddirectory.h
uic: File generated with too recent version of Qt Designer (4.0 vs. 3.3.8b)
make[1]: *** [.ui/inputdvddirectory.h] Error 1
make[1]: Leaving directory `/usr/src/smplayer-0.6.0rc2/src'
make: *** [src/smplayer] Error 2
[root@localhost smplayer-0.6.0rc2]#

...
Nem volt szerencsém. Ezt tisztességesen elvarningol.

Az install.txt további tanulmányozása után választ kaptam a problémára:
...

But it may fail. Don't worry.

If it fails it is probably because the Qt 3 qmake has been used instead of
the Qt 4 one. It seems that some distros (ubuntu for example) have renamed that
tool to qmake-qt4. Others may have installed in another directory.
Look at the contents of the qt4-devel package (or whatever its name is) and
find out where it is.

Now type something like this (just examples):

make QMAKE=qmake-qt4
or
make QMAKE=/usr/share/qt4/bin/qmake

...

Tehát máshogy kell közelíteni a problémához. Nem a make programot használja, hame a qt4-es qmaket.

[root@localhost smplayer-0.6.0rc2]# make QMAKE=qmake-qt4

Így már lefordul, települ és szépen el is indul.

Ennyit dióhéjban erről a rendkívül hasznos eljárásról. Persze a téma ennél nagyságrendekkel összetettebb, de úgy vélem a kezdeti sikerek eléréséhez ennyi ismeret már elegendő lehet. Az itt bemutatott példák egészen máshogy nézhetnek ki más renszereken. Remélem sikerült egy kicsit közelebb hozni ezt a témát az érdeklődőknek. Kívánok mindenkinek sikerekben gazdag program forgatást.

Vladi

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.