Bevezető
Üdv Minden Olvasónak!
Modding során előfordulhat, hogy a kitűzött cél eléréséhez nyomtatott áramköri lap, (röviden: NYÁK) készítése szükséges, mint pl. ventilátor- vezérlő/szabályzó, LED-ek, motorok vezérléséhez szükséges áramkörök, LCD kijelző számítógépre kötéséhez szükséges áramkör és még sok más kapcsolás miatt.
NYÁK-készítésben járatlan, moddingot kedvelő ember legtöbbször itt megriad és feladja az elképzelt átalakítást, esetleg mással elkészítteti a kiszemelt panelt vagy áramkört. Bátrabbak belevágnak és az első 1-2 kudarc után fel is adják a dolgot.
Ez az írás Nekik próbál segíteni, hogy saját maguk is elkészíthessék a megálmodott kapcsolást és ne a NYÁK készítésen bukjon el a modding. Az elektronika amúgy is egy nagyon jó hobbi!
Mivel ez az írás a házi NYÁK-készítésről szól, így a CNC-vel, vagy nagyüzemi módon készülő NYÁK-ok készítéséről nem lesz szó, elsősorban a saját magam által is kipróbált technikákat igyekszem reprodukálhatóan bemutatni. Az általam kipróbáltakon kívül vannak más eljárások, de azokban nincsenek tapasztalataim, így nem ejtek szót róluk.
Áramköröket NYÁK-készítés nélkül is építhetünk.
Légszerelés során az egyes alkatrészeket közvetlenül egymáshoz forrasztjuk, sokszor művészi alkotásokat megszégyenítő módon.
Hirdetés
A furat-raszteres panelre szerelve leginkább fejlesztés vagy kisebb, egyszerűbb áramkörök építésekor (5-10 alkatrész) alkalmazzuk.
Mióta megjelentek a dugdosós próbapanelek amelyek forrasztás nélkül teszik lehetővé az áramkör megépítését és kipróbálását, a furat-raszteres paneleket egyre kevesebben használják az áramkör tesztelésére.
A NYÁK készítés lépései:
Legyen meg a kapcsolási rajzunk és hozzá a NYÁK-rajz valamilyen formában. Az internetről letöltető, mások által közzétett kapcsolások dokumentációjában általában pdf formátumban megtalálhatjuk az adott áramkör NYÁK-tervét, esetleg beültetési rajzát és a beültetést segítő kapcsolási rajzot, ritkán magát a NYÁK-tervet valamelyik NYÁK-tervező program állományában. Amennyiben csak kapcsolási rajzunk van, a NYÁK-tervet magunknak kell elkészíteni. A NYÁK-tervezésbe nem igazán mennék most bele, a cikk témája a NYÁK elkészítése.
Miután megvan a NYÁK-rajzunk szükségünk lesz egy üres NYÁK lemezre, melynek alapanyaga cellulóz vagy üvegszál erősítésű műgyanta melyet legtöbbször 35µm-es réz bevonattal látnak el az egyik, vagy mindkét oldalán. Miután kellő méretre vágjuk, a nyers panelt alaposan megtisztítjuk.
Következő lépés a rajzolat felvitele az üres panelre, ezt többféle technikával is elvégezhetjük.
Végül a NYÁK kimaratása, melyben többféle vegyi anyag is segítségünkre lehet.
Egyéb extrákkal is elláthatjuk a NYÁK-unkat, mint pl. beültetési rajz, feliratok és forrasztásgátló réteg (mely ugyan megdrágítja a házi NYÁK-készítést de már nem csak a NYÁK-készítő cégek kiváltsága, saját magunk is kivitelezhetjük, házilag).
A NYÁK darabolása, tisztítása
Lássuk részletesebben:
Mielőtt felvisszük a NYÁK-tervet az alapanyagra, azt a technológiai méretre kell vágnunk, és meg kell tisztítanunk (a technológiai méret nagyobb a végleges méretnél, lézernyomatos és fotós eljárásnál is jó ha van legalább 5-6 mm plusz a végleges mérethez képest).
A méretre vágáshoz sokféle szerszámot használhatunk, így minimális szerszámozottság mellett is meg tudjuk oldani a darabolást. A legtöbb háztartásban a vasfűrész, mint daraboló eszköz megtalálható, én is ezt használom,
de ugyan így felhasználható a dekopír fűrész is (fémvágó lappal), a talpára érdemes valamilyen puha anyagot rögzíteni, hogy a fém talp ne karcolja össze a rézfelületet. Egy másik lehetséges megoldás ha az asztallapra alulról rögzítjük úgy, hogy a vágólap kiálljon a felületből.
A nyers NYÁK lemez darabolható még snicerrel (tapétavágókés) is,: a feljelölt vonal mentén mindkét oldalon, erősen rányomva, karcolásokat ejtünk a vágási vonal mentén, majd az asztal éléhez fektetve letörjük a darabot. Ez leginkább a cellulóz alapanyagú lemezeknél működik, üvegszálas erősítésűek nehezebben törnek, Nekem e technika nem jött be, így csak kísérletező kedvű felhasználóknak javaslom.
Kézre nagyon vigyázni, mély sebeket szerezhetünk a sniccer helytelen használatával, csak saját felelősségre !!
Egzotikusabb szerszám a karos lemezvágó olló, mely már jóval kevesebb háztartásban található meg. Vékonyabb (0,5 - 0,2 mm vastag) NYÁK esetén sima papírvágó ollót is használhatunk.
Kerek, vagy alakos (pl. fenyőfa forma) NYÁK-ok készítésénél a méretre vágást végezhetjük fonálfűrésszel is (lombfűrész) melybe fémvágó lapot helyezünk. Az üvegszálas erősítésű panelok elég hamar kiviszik ugyan az élét, de használható.
Méretre vágás után az éleket reszelővel, csiszolópapírral igazítsuk meg, hogy megszűnjenek a sorjás élek. Ez fontos mindegyik NYÁK-készítős technikánál:
-Kézi rajzolásnál a kezünket védjük az elvágástól,
-Vasalásos/lézernyomat laminálásos technikánál a sorjás élek eltartják a lemeztől a papírt, így a nyomat nem tud áttapadni teljesen a rézfelületre, hiányos lesz a rajzolatunk.
-P20 lakk esetén a lakk fújásakor a sorjás él mentén vastagabb lesz a lakkréteg, e miatt problémánk lehet az előhívással.
-Dry fólia laminálásnál a sorjáknál vékonyabb lesz a polimer-réteg, ami szintén előhíváskor okozhat gondot, és károsíthatja a lamináló gép szilikongumi hengerét is.
A rajzolat felvitele előtt az üres NYÁK-unkat meg kell tisztítanunk a szennyeződésektől és a zsírtól. Erre többféle módszer is van:
Én finom szemcsés csiszoló szivacsot használok, mellyel szárazon tisztítom meg a NYÁK-ot akár tükörszerű felületet is elérve, bár ez nem minden technikánál jelent előnyt.
Koszosabb, oxidos NYÁK esetén a mechanikai tisztítást végezhetjük fémszivaccsal, melyet háztartási és festék-boltokban tudunk beszerezni, vagy a mosogató szivacsokon is található dörzsilapokkal, (ezek a legtöbb háztartásban megtalálhatóak), valamint finomabb csiszoló papírokkal is (320, 600 szemcsesűrűség).
Zsírtalanításhoz használhatunk hideg zsíroldót (P20 lakk esetén a hideg zsíroldóból készíthetünk előhívó folyadékot is!) és különböző hígítókat (vasalásos NYÁK-készítésnél a hígítók nálam nem váltak be, mert elpárologva valamilyen réteg maradt a felületen és a toner por nem tapadt meg rendesen, így csak csiszolószivacsos tisztítást alkalmazom jelenleg is)
A mechanikai tisztításhoz, és egyben zsírtalanításhoz használható még konyhai súrolószer, mellyel nedvesen átdörzsöljük a NYÁK-ot. Vízzel leöblítve a lemezt, a víz film-szerűen el tud terülni a lemezen. Ha a víz cseppekben összeugrik, akkor még zsíros a felületünk. A zsírtalanítás valamennyi NYÁK-készítési technikánál fontos lépés.
Zsírtalanítás után, ha lehet, a már megtisztított felülethez csupasz kézzel ne érjünk hozzá ! Használjunk gumikesztyűt, melyet bármelyik festékboltban vagy gyógyszertárban beszerezhetünk.
A rajzolat felvitele, kézi eljárások
Az üres NYÁK-ra a NYÁK-tervet többféle módszerrel is felvihetjük. Az egyik legrégebbi módszer a kézi rajzolás, ehhez szükségünk lesz a maratást kiálló tintával, festékkel rendelkező írószerre. Régebben kárminpiros holló tust használtam, csőtollba töltve (írószer boltokban máig kapható, de, hogy a mai példányok mennyire savállóak, nem tudom, kb. 20 éve használtam utoljára). Manapság, aki kézzel rajzol NYÁK-ot már alkoholos/lakkfilcet használ. A piacon rengeteg féle termék fellelhető, a vastagabb hegyűtől a vékonyabbig. Nem mindegyik marató anyagot bírják, és nem mindegyik filctoll alkalmas erre a célra. Elektronikai alkatrészeket árusító boltokban is megvásárolható, igaz drágábban, mint a hasonlóan jó vagy netán jobb, írószerboltban kapható. Éles használat előtt mindenképp készítsünk tesztet, hogy az általunk használt marató anyagot jól bírja-e. Néhány típus amit már kipróbáltam:
A hobbielektronika.hu NYÁK-készítős témájában használhatónak jelölték:
A papírra megrajzolt, vagy kinyomtatott NYÁK-tervről a furatok helyeit pontozóval vagy más hegyes tárgyal átjelöljük az üres NYÁK-lemezre. Arra figyeljünk, hogy a felülnézetből tervezett NYÁK-tervet a panelre tükrözve kell felrajzolnunk! NYÁK-tervező programból nyomtatott terv esetén, (a legtöbb programnál az alsó réteget a felsőn keresztül látjuk) nyomtatáskor pont a tükörképét kapjuk, ezért kézi rajzoláshoz tükrözve kell kinyomtatnunk. Érdemes az átjelölt furatokat előre kifúrni, így a furat elcsúszása esetén se jön le a forr-felület a furat körül, mivel utólag rajzoljuk meg a forr-felületeket.
A furatok átjelölése és kifúrása után megrajzoljuk a forr-felületeket, majd vonalzó mentén összekötjük azokat a NYÁK-tervnek megfelelően. A vonalzónál figyeljünk oda, hogy az éle ne érjen hozzá a NYÁK-hoz, mert elmozdításakor elkenhetjük a rajzolatot. A legtöbb vonalzó éle meg van törve, fordítsuk úgy a vonalzót rajzoláskor, hogy az él, amely mellett húzzuk a filctollat, vagy más rajzoló eszközt, magasabban legyen!
A rajzolat felvitelére alkalmas még körömlakk is, melyet a család nőnemű tagjaitól vehetünk kölcsön, esetleg végleg el . Mivel a legtöbb körömlakk ecsete túl vastag, így azt a rajzolat felvitelére nem tudjuk használni, de készíthetünk hozzá való alkalmatosságot, gyógyszertárban kapható fecskendőből és injekciós tűből. A tű végét vágjuk rövidebbre és reszeljük egyenesre. A fecskendő vége felé készítsünk egy furatot a palástra, hogy miután feltöltöttük a fecskendőt körömlakkal és lezártuk a végét, ezen a furaton kap majd levegőt a 'rendszer', hogy az elején a lakk ki tudjon folyni. Célszerű vastagabb tűt használni (0,6-1mm). A levegőztető furat nagyságától függ a lakk kifolyásának sebessége, így ne készítsünk túl nagy furatot, 0,8mm-es bőven elég, adott esetben még sok is lehet (sűrűbb lakkhoz nagyobb levegőztető furat szükséges). A tű vastagsága értelemszerűen befolyásolja a rajzolt vonal vastagságát, mint a csőtollaknál.
A lakk megszáradása után szikével, javíthatunk a vezetősávok vonalvezetésén, lekaparhatjuk a felesleges festékréteget, de vigyázzunk, hogy ne sértsük meg a rajzolatot, ami megvédi a vezetősávokat a marató anyagtól. A kaparásos javítást használhatjuk filctollas rajzolás esetén is, pl. IC lábai között átvezető vezetősáv zárlatának elkerülésére.
Ahogy a filctollas rajzolással, a körömlakkossal sem tudunk IC lábak között vezetősávokat átvinni, (legalábbis nem egyszerű kivitelezni), így kezdő technikának ajánlom egyszerűbb, kisméretű áramkörökhöz.
Rajzolat kialakítására használható még a szigetelő szalag is, mellyel üres panelunkat bevonva és szikével a megfelelő körvonalat körbevágva a felesleg lehúzható a NYÁK-ról, mely főleg vastag vonalvezetésű, és kisebb panelek esetén járható út.
Rajzolat felvitele lézernyomat felvitelével
A lézernyomtatóval kinyomtatott NYÁK-tervünket többféle technikával is a nyers NYÁK-unkra rögzíthetjük.
Az eljárás alapja, hogy a lézernyomtató által használt festék anyagot (toner), mely egy hőre olvadó polimer, olyan hordozóra nyomtatjuk ki, mely minél kevésbé szívja azt magába. Erre a legtöbb fényes felületű papír alkalmas, fényes fotópapírok, fényes papírt használó magazinok, reklámújságok, öntapadós tapéták hordozó anyaga, műnyomó papír, melyet dekorációval és nyomdatechnikával foglalkozó boltokban lehet beszerezni. Hogy kinek melyik papír válik be, azt ki kell tapasztalni. Kísérletezni kell, elsőre nagyon ritka a biztos siker. Én 135g-os, fényes, műnyomó papírt szereztem be nyomdaipari kellékeket forgalmazó üzletben (ma már csak felirat készítésre használom egyoldalas NYÁK-ok esetén, az alkatrészoldalon)
A hordozóra kinyomtatott rajzolatot, a NYÁK-ra helyezve ismét megmelegítjük, hogy újra megolvadjon a festék és átragadjon a réz felületre, végül eltávolítjuk a papírt.
Vasalásos NYÁK-készítés
A melegítésre több technika is felhasználható, az első alanyunk a vasaló, így ezt a technikát vasalásos NYÁK-készítésnek is nevezik. Miután 2007-ben újra elektronikával kezdtem el foglalkozni, ezt a technikát próbáltam ki elsőnek.
Szükségünk lesz egy öreg, rendeltetésszerűen már nem használt, lehetőleg nem gőzölős vasalóra (a sima talp miatt), lehetőleg sík talppal. Ez a legtöbb háztartásban megtalálható, vagy olcsón beszerezhető.
A vasalón beállítandó hőmérséklet több mindentől is függ:
első-sorban a nyomtatóban használt tonerpor olvadási hőmérsékletétől, a NYÁK méretétől, a környezeti hőmérséklettől (pl. hideg műhelyben, főleg télen ahol nincs igazán fűtés, magasabb hőmérsékletre van szükség, mint nyáron, amikor egyébként is van 30°C), és magától a vasalótól is, mivel ahány vasaló, annyiféle hőmérsékleti skála lehetséges. A használható beállítást magunknak kell kikísérletezni.
A vasalót 'wolle' állásban használtam, a nyomatot Samsung 2571N nyomtatóval készítettem, amíg eredeti toner volt benne, sokkal jobban sikerültek a NYÁK-ok, utángyártott/töltött tonerral már nagyobb volt a hibaszázalék, ezért is tértem át később a fotózásra.
A korábban már megtisztított és zsírtalanított panelt pl. egy satuba fejjel lefelé berögzített vasaló talpára helyezzük melegedni.
Néhány perc melegedés után a kinyomtatott NYÁK-tervet a vasalóról levett NYÁK-ra helyezzük. A kinyomtatott NYÁK-terv legyen tükörképe annak, amit maratás után szeretnénk látni a kimaratott panelon. A legtöbb NYÁK-tervező program, alsó rétegét (egy oldalas panel esetén) a felső, beültetési oldal felől látjuk, így tükrözés nélkül kinyomtatva jó lesz a NYÁK-tervünk vasalásos/lézernyomat laminálásos és fotós eljáráshoz is, két oldalas panel esetén a felső réteget tükrözni kell.
A nyers NYÁK technológiai mérete a végleges mérettől nagyobb kell, hogy legyen kb. 3-5mm-rel oldalanként, hogy a panel szélén található vezetősávok és/vagy a NYÁK külső körvonalát jelölő rajzolatunk ne nyomódjon szét. A NYÁK-ra papír -zsebkendővel, vagy puha ronggyal rásimítjuk a rajzolatot, ügyelve, hogy ne gyűrjük meg a papírunkat, és az ne csússzon el. A vasalóval több réteg papíron keresztül óvatosan megvasaljuk a NYÁK/papír kombót, időnként papír -zsebkendővel/ronggyal átdörzsöljük a felületet. Miután a rajzolat már átdudorodik a papíron (ez nálam úgy 4-5 percet vett igénybe).
langyos vízbe helyezve a panelunkat a papírt leáztathatjuk a felületről.
Áztatás után érdemes még visszarakni pár percre a vasalóra, hogy a rézfólia kisebb mélyedéseibe is beolvadjon a tonerpor (esetleg hőlégfúvóval átmelegíteni. Túlmelegíteni nem érdemes, mert a megégett tonerpor leválik a felületről). Ezzel elkerülhető az alámaródás és a tisztításkor sérülő rajzolatot. A toner porba tapadt papírmaradványokat és a kis szigetelési távolságú vezetősávok között bent maradt foszlányokat egy, már kidobásra ítélt fogkefével, illetve körömkefével tisztíthatjuk meg, de egy ecetes, vagy hígított sósavas fürdetés is használ, mely lemarja ezeket a papír foszlányokat.
A NYÁK melegítésre használható még a hőlégfúvó is, eleinte a vasalós előmelegítést helyettesítettem vele, de később teljesen kiváltotta a vasalót, használata több kézügyességet igényel, és be kell gyakorolni a mozdulatokat. Van akinek a vasaló, van, akinek a hőlégfúvó jön be.
Lézernyomat laminálás
Leleményes emberek más megoldást is találtak a melegítés problémájára egy lamináló gép személyében. A hobbielektronika.hu oldalon külön témája van ennek a NYÁK-készítési módnak, akit részletesebben érdekel, érdemes végigolvasni a témát, az eljárás tökéletesítésében sok szerepe van az ottani felhasználóknak. E technikát keveset használtam NYÁK-készítésre, jelenleg főleg beültetési rajzolatot készítek vele, de a későbbiekben erről is részletesen szó lesz.
A legtöbb lamináló átalakítás nélkül, vagy minimális átalakítással használható lézernyomat laminálásra is. A használhatósághoz szükség lehet a lamináló gumihengerei közötti távolság megnövelésére, ez főleg a keményebb gumival ellátott lamináló hengereket tartalmazó gépekre igaz, ezt a tengelyt rögzítő, rendszerint műanyag ház kireszelésével oldhatjuk meg.
A reszelővel azért óvatosan kell bánni, mert túlreszelés esetén a fogaskerekek már nem fognak egymásba érni. (Szerencsére az általam használt laminálót nem kellett bántani).
A másik, amit szükséges lehet módosítani: a hengerek hőmérséklete. Ez szintén laminálótól függ. Van olyan típus, melynél elég a burkolat eltávolítása és használható, és van, amelyiknél meg kell emelnünk a hőmérsékletet, de ezzel is óvatosan kell bánni, mivel volt, aki úgy járt, hogy a magasabb hőmérséklettől megsérültek, kihasadtak a gumihengerek.
Nem feltétlenül szükséges a lamináló sebességének a módosítása, vannak ugyan gyárilag állítható sebességű típusok, melyekhez használtan juthatunk hozzá megfelelő szerencsével. A gyári szinkron motort is lassíthatjuk megfelelő áramkörrel, (az említett fórumtémában erre konkrét kapcsolási rajzok is találhatóak, a hőmérséklet-szabályozással együtt), vagy csak egyszerűen többször átküldjük a laminálón a NYÁK-ot.
Az előmelegítés itt is szükséges, érdemes a lamináló bemelegedését követően, 4-5 alkalommal az üres NYÁK-ot átküldeni a laminálón, vagy a vasalásos technikánál bemutatott módszerrel a vasalón is melegíthetjük, majd a rajzolatot ráhelyezve ismét több alkalommal, és alkalmanként más pozícióban ismét átküldjük.
A lézernyomatos technikák közben előforduló hibák:
- A papír leáztatásakor nem mindenhol tapadt át a tonerpor a rézfelületre,: ennek lehet oka a zsíros felület, nem egyenletes melegítés és alacsony hőmérséklet miatt nem megolvadt tonerpor, esetleg túl sima felület- Ilyenkor próbáljuk meg egyel durvább csiszolópapírral finoman átcsiszolni a felületet. Másik lehetőség, hogy hígított maratóanyagba, (pl. vasklorid) mártjuk a panelt, és - miután kicsit megmarta a felületet - leöblítve és megszárítva vasaljuk, lamináljuk át a rajzolatot.
- A másik tipikus hiba a szétlapult, közeli vezetősávok esetén összeérő rajzolat: ezt a túl magas hőmérséklet eredményezi. Vegyük kisebbre a vasaló, vagy a lamináló hőmérsékletét, hőlégfúvóval kevesebb ideig melegítsük a panelt.
Ezekhez a technikákhoz a NYÁK-terv tükörképét kell kinyomtatni. Csak lézernyomtartóval vagy fénymásolóval készült nyomat használható! A nyomtatóban/fénymásolóban kapcsoljuk ki a toner takarékossági funkciókat, a képet állítsuk minél sötétebbre, hogy a lehető legtöbb tonerpor kerüljön a hordozóra. A ritka rajzolat a vezetősávokat nem teljesen védi meg a maratóanyagtól, így a felületükön bemaródások keletkeznek, ahol nem védi kellően a toner por, ezzel rontva az elkészült NYÁK összképét.
Két-oldalas panel esetén, a NYÁK-tervekből készítsünk tasakot, melyet erős lámpa fénye elé tartva tudunk egymáshoz illeszteni. E tasakba helyezett NYÁK-ot vasaljuk, lamináljuk. A tonerpor átmelegedését követően a többi művelet megegyezik a korábban leírtakkal.
Másik lehetséges elkészítési mód: első körben csak az egyik oldalt vasaljuk, lamináljuk fel, a másik oldalt teljes felületén kell védeni, vagy lefújjuk valamilyen akril lakkal, vagy széles szigetelő szalaggal védjük le a lemaródástól. Az első oldal kimaratása után készítsünk legalább két-három pozicionáló furatot és fordítva ismételjük meg az eljárást. A második oldalra is vasaljuk, lamináljuk fel a rajzolatot a furatokhoz illesztve, a már kimaratott oldalt védjük meg a lemaródástól.
Fotós eljárások
Két-féle fotós eljárás van, az egyik pozitív, a másik negatív maszkot igényel.
Pozitív maszkra lesz szükségünk a gyári fényérzékeny lemezek használatánál és a Positiv20 lakkal lefújt panelok esetén. A fényérzékeny felületet UV fénnyel megvilágítva, a fény hatására megbomlik a lakk szerkezete és a Nátrium-hidroxidot (NaOH) tartalmazó oldatban ezek a területek leoldódnak a panelról. A maszknak ott kell feketének lennie ahol szeretnénk, hogy megmaradjon a rézfelület a NYÁK-on. A legtöbb NYÁK-terv, ami az interneten fellelhető, ilyen. A NYÁK-tervező programok is alapból pozitív maszkot tudnak nyomtatni.
Negatív maszkot kell használni a kék színű Dry fóliához és a zöld lötstop fóliához is (ha jól tudom a festékes forrasztás gátló bevonatok is ilyet igényelnek), itt ahol UV fény éri a fóliát/festéket ott az megkeményedik, és a mosószódát (nátrium-karbonát) tartalmazó oldatban lehet eltávolítani azokat a részeket ahol nem érte UV fény a fóliát. A maratás után Nátrium-hidroxidos oldatban lehet a maradék fóliát eltávolítani.
A maszkot házilag is elkészíthetjük, tintasugaras és lézernyomtatóval vagy mazochisták esetén akár kézzel rajzolva csőtollal is. Hordozó réteg lehet sima papír, melyet olajjal áttetszővé teszünk (olcsó de maszatos megoldás), illetve pausz papír is. A pausz papír esetén az átlátszóság már megvan, hosszabb levilágítási időt igényel, ahogy az olajos papír is, ugyan drágább, mint a sima fénymásoló papír, de jóval olcsóbb, mint a tintasugaras vagy lézernyomtatóban használható átlátszó fóliák. Átlátszó írásvetítő fóliára nyomtathatunk lézer és tintasugaras nyomtatóval is, de vegyük figyelembe hogy az adott fólia csak az adott típusú nyomtatóval használható!
A lézer nyomtatóhoz való fóliára a tintasugaras nyomtató festékanyaga nem tapad hozzá, míg a tintasugaras nyomtatóba való fóliát lézer nyomtatóban, illetve fénymásolóban használva, azt akár tönkre is teheti!
A felületre kerülő festéknek itt is a lehető legjobban kell fednie, mind pozitív, mind negatív technika esetén. A tökéletes fedést több réteg egymásra helyezésével érhetjük el ha a nyomtatónk nem képes a teljes fedettség elérésére. (A nyomatot fény felé fordítva, ha látszódnak fényes áttetsző kis foltok, akkor legalább két rétegre lesz szükségünk). Ezt célszerű ellenfényben illeszteni, hogy látszódjon, hogy a rajzolatok tökéletesen fedik egymást. Az elcsúszó rétegek esetén az előhívott rajzolatunk kissé szellemképes lesz és a nem tökéletes fedés miatt belemar a vezetősávokba a maratóanyag. Tintasugaras nyomtató esetén a fóliának csak az egyik oldalára tudunk nyomtatni, ez érdes felületű, ezeken tapad meg a festék, a sima felületén elkenődik.
A maszkot elkészíttethetjük még nyomdában is, ahol vállalnak levilágítást. Mivel itt az alapanyag tökéletesen fekete, és a levilágítás során lesz átlátszó, így biztosak lehetünk a tökéletes fedésben. Ha komolyabban szeretnénk NYÁK-készítéssel foglalkozni, érdemes a környékünkön a nyomdákat megkérdezni vállalnak e levilágítást. Az árak változóak: van, ahol van minimum méret is, és van ami alatt nem vállalják, (ilyenkor érdemesebb több NYÁK-tervet összeszedni és egyszerre levilágíttatni), de a legtöbb nyomda elég rugalmas, örülnek hogy munkát adunk nekik.
Két oldalas NYÁK esetén, a két oldal maszkját illeszteni kell, és kis tasakot formálni belőle, amibe behelyezve a NYÁK-ot és azt esetleg beleragasztva meg tudjuk fordítani az UV fényforrásunk alatt a panel elcsúszása nélkül.
Fényérzékeny réteg felvitele
P20
Mint a kézi rajzolású és lézernyomat laminálós paneleknél, a fotós eljárásoknál is kiemelkedő fontosságú a tisztított és zsírtalanított NYÁK-lemez.
Tisztítás után a NYÁK éléről surló fényben nézzük meg, hogy az összes szennyeződést eltávolítottuk e, nincsenek e porszemek a panelen (ahol porszem marad, ott a lakk nem futja be rendesen a felületet és levilágításnál, ha épp oda esik, ahol vezetősávnak kellene lennie, akkor lesz egy szakadásunk a rézfelületen)
A P20 lakkunkat tároljuk hűvös helyen, esetleg hűtőszekrényben: tovább marad használható. Vásárláskor alaposan nézzük meg a lejárati időt! Lejárt szavatosságú lakkal problémáink lehetnek.
Használat előtt lehetőleg 4-5 órával tegyük szoba hőmérsékletű helyre.
A megtisztított NYÁK-unkat helyezzük pormentes és vízszintes helyre. A Pozitiv 20 lakkunkat rázzuk fel jól, majd egyenletesen, kb. 30cm-es távolságból, pásztázó mozdulatokkal fújjuk be nyers panelt.
Ha valahol kimaradt, vagy túl sok porszem ragadt a panelre, ne fújjunk csak arra a helyre, mert csak rontunk a helyzeten. Tisztítsuk meg az egész panelt és kezdjük elölről.
A lakkozást lehetőleg ne napfényes helyen végezzük. Száradás előtt a P20 ugyan nem annyira érzékeny az UV fényre, mint száradás után, de jobb az elővigyázatosság. Kerüljük a fénycsövek és kompakt fénycsövek használatát is a fény-érzékenyített NYÁK-okkal való munka során, mivel fényük jelentős UV összetevőt tartalmazhat.
A P20 száradási ideje 20°C-on 24 óra. Ha nem akarunk ennyit várni, 70°C-on kb 20 perc kell a teljes száradáshoz. Száradás közben túlmelegítve nőhet a levilágítás ideje, a magas szárítási hőmérséklet az UV érzékenység elvesztését is okozhatja. Amennyiben nem sietünk, várjuk ki a 24 órás száradási időt.
A száradás pormentes és sötét helyen történjen. Ha türelmesek vagyunk, tegyük a lakkozott panelt belül feketére festett papírdobozba és a dobozt száraz, pormentes helyre a száradás végéig.
A száradást gyorsíthatjuk hőfokszabályzós sütőben. Mivel a család nőnemű tagjai nem szokták ezt díjazni, így inkább készítsünk a szárításhoz egy kivénhedt szendvicsütőből szárító alkalmasságot, vagy másból hasonló szerkezetet.
A P20 lakk frissen fújva sötét szürkéskék-kék, túl vastag bevonat esetén sötétzöld. Száradás után zöldes színt kap. Az UV fénnyel megvilágított felületen lilás-kékes színe lesz.
Dry fólia
A dry fóliát is érdemes a felhasználásáig hűtőben tárolni, mivel hő hatására nyúlni és ragadni fog, ez megnehezíti a panelre helyezést, főleg a nyári, nagy melegekben.
A megtisztított és technológiai méretre vágott panelhez képest 1-2 mm-el kisebb dry fóliát vágunk (a nagyobb fólia laminálás közben rátapad a meleg lamináló hengerére és letakaríthatatlanul ráolvad). Én fém vonalzó, vagy maga a NYÁK mellett szoktam vágólapon, snicerrel elvágni.
A fólia egyik sarkára szigetelő szalag vagy cellux ragasztóból mind két oldalra rakunk egy-egy csíkot, a ragasztó csíkokat széthúzva a fólia egyik oldaláról (a fólia pöndörödik össze és a belső oldaláról kell lejönnie a fóliának) le kell szedni a védő fóliát. Ez a fólia kissé matt és puha, nyúlik. A védő fólia nélküli oldalt kell a megtisztított NYÁK-lapra helyezni. Amennyiben a fényes, keményebb, csörgős fóliát sikerült megkezdeni, a leszedési műveletet kezdjük újra a fólia másik sarkán.
A NYÁK-lapra helyezve, a panel szélénél simítsuk rá a NYÁK szélére úgy, hogy rá tapadjon,
majd tegyük a lamináló gépbe. Figyeljünk rá, hogy a fólia ne gyűrődjön meg.
A legtöbb lamináló gép átalakítás nélkül alkalmas dry, vagy lötstop fólia laminálására, de elképzelhető, hogy a külső műanyag burkolatot el kell távolítani.
Egy, maximum három alkalommal küldjük át a lamináló gépen.
Míg a fóliával dolgozunk, kerüljük a napfényt, fénycsöves vagy kompaktfénycsöves megvilágítást az UV tartalmuk miatt, használjunk sima izzólámpát, vagy LED-es fényforrásokat.
Levilágítás-Előhívás
A levilágítást a napon is elvégezhetjük, ehhez csak egy szép napsütéses nap kell, lehetőleg a déli órákban. Sajnos télen, rossz idő esetén, vagy ha este szeretnénk NYÁK-ot készíteni fotós eljárással, akkor valamilyen UV fényforrást kell beszereznünk. A P20 lakk 370-450nm-ig érzékeny az UV fényre, a dry fólia 390-405nm között.
Legtöbben UV fénycsöveket használnak valamilyen dobozba beépítve, jó szolgálatot tehet ilyenkor egy nem használt, vagy nem működő scanner doboza, de fából vagy akár hungarocell lapokból is készíthetünk ideiglenes dobozt. UV fényforrásunk lehet még teljesítmény UV LED, vagy a burájától megszabadított higanygőz lámpa (HgLi)
A sajátom 12db 1W-os UV LED-et tartalmaz és egy dupla időzítő áramkört a kék és a zöld fóliák levilágításához
Azt fontos megemlíteni, hogy a NYÁK-készítéshez leggyakrabban használt 300-450nm hullámhosszúságú UV fény káros a szemünkre és bőrünkre, ezért lehetőleg ne nézzünk bele, ne napoztassuk magunkat, mert begyulladhat a szemünk és csúnyán leéghetünk tőle!!!
A levilágítási idő kikísérletezéséhez szükségünk lesz egy fényérzékeny bevonattal ellátott NYÁK-darabra (legyen akár pozitív akár negatív technikájú), egy különböző vonalvastagságú feliratokat is tartalmazó maszkra (a fényérzékeny bevonathoz való),
egy fekete karton lapra vagy lemezre, amivel letakarhatjuk a maszkos fényérzékeny lemezünket. Ezt az egészet az UV fény alá tesszük oly módon, hogy a fényérzékeny részből csak egy kisebb darab látszódjon ki.
A letakarást pl. 2-3 percenként húzzuk lejjebb a fény-érzékenyített lemezről. A legvégén lesz egy sávosan világított példányunk, ahol minden egyes csík egyre több UV fényt kapott.
Természetesen a 2-3 perces időintervallumot lehet módosítani, a behatárolás után szűkebb időkkel még jobban pontosíthatjuk a levilágítási időt, pl. a dry fóliánál nálam 1W-os UV LED-ekkel 1 perc a levilágítási idő házilag nyomtatott kétrétegű maszkkal, ugyan ezzel a fényforrással a P20-nak már 15 perc kellett.
A levilágított dry fóliáról el kell távolítanunk a felső védő réteget, e nélkül nem tudjuk lemosni a felesleges részeket. Ha körömmel megkaparva nem jön fel a sarkain, akkor itt is használhatjuk a ragasztószalagos megoldást. Ez a fólia merevebb, csörgősebb, mint az, amit első alkalommal lehúztunk, nem nyúlik és fényes
A levilágítás után a rajzolatot elő kell hívni.
P20 és gyári lakkos NYÁK-oknál ezt Nátrium-hidroxid (NaOH) vizes oldatával lehet megtenni, vagy a gyári TN140 előhívó folyadékkal (melyet még hígítani kell a leírása szerint). Nátrium-hidroxidot tartalmaz a legtöbb lefolyótisztító (Mr. Muscle, SziTi és a hideg-zsíroldó) legalább 70% töménységben, így sokkal olcsóbban is elkészíthetjük az előhívónkat (házilag készített előhívó folyadékot nem árt a bekeverés után papírzsebkendőn vagy szűrőpapíron átszűrni). 1 liter vízhez 7g NaOH kell. Az előhívót érdemes melegen használni, mert hidegen lassabban dolgozik. Készíthetünk pl. négyszeres töménységű előhívó folyadékot, melyből egy kisebb mennyiséget, pl. 1 dl, felöntünk megfelelő mennyiségű forró vízzel. Másik módszer, hogy a töményebb előhívóba csak belemártjuk az előhívandó lemezünket és a feloldódó lakkot már egy langyos vizes edényben mossuk le. Ennek előnye, hogy az előhívó folyadék kevésbé fog oldott lakot tartalmazni és tovább használható lesz, de több odafigyelést és rutint kíván.
Az előhívóban a felesleges lakk leoldódását segíthetjük puha ecsetes mosogatással.
Dry fólia esetén az előhívó folyadék mosószóda vizes oldata, (nátrium-karbonát, mosószódát a legtöbb háztartási üzletben beszerezhetünk). 1 liter vízhez 9 g mosószódát kell bekeverni. A mosószódás oldatra is igaz, hogy a melegebb oldat jobban dolgozik, de hidegen is használható, nem érdemes töményebb oldatba helyezni az előhívott fóliát (min a P20-as panel esetén) mivel a töményebb oldat azt a fóliát is leszedheti amit UV fénnyel megvilágítottunk, de a töményebb oldat meleg vízzel felhígítása itt is járható út. A feloldódott fóliát puha ecsettel gyorsabban eltávolíthatjuk.
Előhívás után minden esetben mossuk le folyó vízzel az előhívott panelunkat.
Én ezeket a vegyszereket egy 2l-es fagylaltos dobozba kevertem be, és hidegen használom, nem szoktam melegíteni. (Télen a szenes kazán tetején tárolom, ami meleg a benne lévő meleg víznek köszönhetően, így ha nem is forró de használathoz kellemes meleg.)
Az előhívás után már látszik, hogy melyik időtartam, az ahol a legélesebbek a rajzolatok az előhívott panelon. NYÁK-készítés közben már a kitapasztalt ideig kell UV fénnyel világítani a fény-érzékenyített, maszkkal letakart NYÁK-jainkat.
Az idő mérésére használhatunk egyszerű stoppert (pl. a telefonokban lévő tökéletesen megfelel), vagy ha már komolyabban beleássuk magunkat a NYÁK-készítés örömeibe, akkor építhetünk egy időzítő áramkört is a bedobozolt UV fényforrásaink mellé, mellyel a beállított ideig automatikusan történik a levilágítás, közben pedig előkészülhetünk a következő műveletekre. Hosszabb levilágítási idő esetén akár teljesen mást is csinálhatunk.
Fotós technikánál gyakran előforduló hibák:
P20:
- Lakkozás után a felületen pöttyök vannak, ahol nincs, vagy vékonyabb a lakkréteg: lakkozáskor por került a felületre.
- Levilágítás után nem látszik a rajzolat: túl kevés a megvilágítási idő.
- Levilágítás után a rajzolat látszik a felületen, előhíváskor a lakk ott is leoldódik, ahol nem kellene: túl tömény az előhívó folyadék.
- Levilágítás után a rajzolaton és a védendő felületen is megváltozik a lakk színe: nem fed eléggé a maszk, több réteg egymásra helyezésével orvosolható.
- Előhívás után foltos a felület, van, ahol leoldódik a lakk, van ahol nem: nem egyenletes a megvilágítás, távolabb helyezve a fényforrást kiküszöbölhető, a levilágítási idő viszont növekszik.
Dry fólia:
- Levilágítás után nem látszik a rajzolat: túl rövid a levilágítási idő.
- Levilágítás után a teljes felület besötétedik, nem különül el a rajzolat: túl hosszú levilágítási idő és/vagy nem fed eléggé a maszk, több réteges maszkkal orvosolható.
- Előhíváskor nem történik semmi, pedig látszik a rajzolat: nem lett lehúzva a felső védő fólia a fényérzékeny rétegről.
- Előhíváskor ott is leoldódik a védő réteg, ahol nem kellene: túl tömény előhívó folyadék.
Maratás
Akár kézzel rajzoltuk a NYÁK-unkat, akár lézernyomatot varázsoltunk rá, vagy fotokémiai úton történt a maszk felhelyezése, szükségünk lesz a felesleges réz eltávolítására. A maszk szerepe, hogy megvédje a megfelelő helyen a rézfóliánkat. A felesleges réz eltávolítására többféle vegyi anyag is használható.
Vasklorid (FeCl3+6H2O)
A legtöbb elektronikai alkatrészt árusító üzletben/webshopban beszerezhető granulátum formájában (bekeveréséről információ a csomagoláson, általában 125 g-hoz 0,25 liter víz szükséges), melyből telített vizes oldatot kell készíteni. Megvásárolható folyadék állapotban is gyorsmarató néven (TN150) ebben vannak már különböző adalék anyagok is, de folyadék halmazállapota miatt mindenhol csak személyesen átvehető (alkatrész webshopok).
Forrás: Frankye
A vasklorid vizes oldata sárgás-barna színű, erős szagú folyadék (minél telítettebb, annál sötétebb a színe), gőze károsítja a vas dolgokat a közelében, ruhánkra fröccsenve barnásra színezi azt, a folt csak ollóval eltávolítható. Bőrünket megfogja és károsítja, így csak gumikesztyű használatával nyúlkáljunk bele! Magasabb hőmérsékleten gyorsabban mar, de nő az alámaródás veszélye. Felhasználási hőmérséklete 20-40°C. Üveg edényben, légmentesen lezárva hűvös helyen sokáig eltárolható.
Melegíteni többféleképpen is lehet:
Ha hőálló üveg tálban maratunk (konyhából leselejtezett jénai üveg tál teteje, mert kicsorbult a széle, vagy direkt veszünk erre a célra) akkor rezsóra vagy gáz lángra helyezve melegíthető. Erősen korrozív párolgása miatt ne a konyhában végezzük, hanem lehetőleg szabad téren, ide a rezsó még kicipelhető, vagy alternatíva lehet egy kis kemping gázfőző.
Házilag is készíthetünk ezen útmutató alapján melegítő alkalmasságot sörös dobozokból, vattából és denaturált szeszből, kis kreativitással.
Az alkoholos kis tűzhelyet fokozott óvatossággal használjuk! Minden éghető anyagot távolítsunk el a közeléből, csak akkor töltsük újra, ha már teljesen elaludt és még ekkor is várjunk vele, mert a forró fémre öntött alkohol/denaturált szesz képes belobbanni! Tapasztaljuk ki, milyen mennyiségű alkohol szükséges a megfelelő hosszú működéséhez, használjunk mérőedényt a feltöltéshez! Mindenki csak saját felelősségére használjon ilyet! A bekövetkezett balesetekért, anyagi kárért nem vállalok felelősséget !!
A másik melegítési módszer, hogy egy edénybe engedünk forró vizet, és ebbe a forró vízbe tesszük pl. a fagylaltos dobozt amelyben a vaskloridunk található.
Egy oldalas panel esetén készítsünk szigetelőszalagból fület a NYÁK hátuljára, és óvatosan helyezzük a vasklorid tetejére, úsztassuk meg, így a leváló szemcsék leülepednek a marató aljára. Kétoldalas panel esetén, ha tudjuk, helyezzük függőlegesen edénybe, de marathatjuk kétszerre is a két oldalt, hasonlóan megúsztatva a mint az egy oldalas panelt. A NYÁK vagy a maratófolyadék mozgatása gyorsítja a maratási folyamatot.
Nátriumperszulfát (Na2S2O8)
A legtöbb alkatrészboltban/webshopban megtalálható finom-kristályos maratóanyag néven, de vegyszerboltból is beszerezhetjük kristályos formában. Erős oxidálószer, tűzveszélyes.
Vízben jól oldódik, a már rezet is tartalmazó oldat világoskék színt kap, minél több az oldott réz annál erősebb kék színe lesz. Egy liter vízhez 0,25-0,5kg nátrium-perszulfát szükséges (nekem a maratókádban megközelítőleg 2,5l folyadék van, ebbe 1kg nátriumperszulfát került). A vizes oldatnak nincs erős szaga, de - mert erősen oxidáló hatású - csak gumikesztyűben nyúlkáljunk bele! A vizes oldatot maximum 50°C-ig szabad melegíteni, felette lebomlik, 40°C környékén a legideálisabb a maratás. Lassabban mar, mint a vasklorid de jóval egyenletesebben, kisebb az alámarás veszélye.
A maratás gyorsítására buborékos maratókádat érdemes készíteni. A buborékok elősegítik a folyadék mozgását, és a fűtőbetét hőjét is jobban elkeverik a folyadékban. Ruhánkra fröccsent nátrium-perszulfátos maratót egyszerű öblítéssel eltávolíthatjuk, de az anyag színét megszívhatja. A kifolyt oldatot bő vizes öblítéssel tudjuk eltávolítani, ha esetleg odaszáradt, mert nem vettük észre, szintén bő vizes mosással eltávolíthatjuk.
Sósav+Hidrogénperoxid (HCl+H2O2)
A három közül a leggyorsabb és egyben legveszélyesebb marató anyag, készítéséhez 30%-os háztartási sósavat, fodrászkellékes boltban beszerezhető 35%-os hidrogén-peroxidot és vizet kell használnunk.
Általánosnak mondható keverési arány: 12 ml 35%-os hidrogén-peroxid, 6ml 30%-os sósav, 12 ml víz.
A bekevert oldat hamar lebomlik, nem eltárolható, ezért mindig csak a maratáshoz szükséges mennyiséget keverjük be. A maratás közben az oldat melegszik, mindig legyen kéznél víz, hogy, ha túl gyors lenne a reakció a vízzel lassíthassunk rajta.
Gumikesztyű, védőszemüveg használata kötelező! A reakció közben klór-gáz képződik így csak szabadtéren használható !! Ha kezünkre kerül, éget, rögtön mossuk le bő vízzel! A szövet anyagot megmarja.
Mind-három vegyszerről elmondható, hogy veszélyes, maratás közben ne együnk-igyunk ne dohányozzunk mellette, használjunk védőfelszerelést (szemüveg, gumikesztyű)! A vegyszereket - amennyiben nem gyári csomagolásban tároljuk - lássuk el figyelemfelkeltő címkével, hogy méreg és veszélyes anyag lapul az üvegben! A maratás végeztével zárjuk el a vegyszereket, hogy gyerekek ne férhessenek hozzá !!
A kimaratott panelt gondosan öblítsük le szappanos vízzel, hogy semlegesítsük a sav maradványokat majd töröljük szárazra.
A panelokról maratás után a filctollas, körömlakkos, P20-as lakkot hígítóval, acetonnal, Dry fóliát a panelról Nátrium-hidroxidos oldattal (a P20 előhívó folyadéka) tudjuk eltávolítani.
Fúrás
Maratás után, még a P20-as lakk, vagy a dry fólia eltávolítása előtt célszerű a furatokat elkészíteni, és méretre vágni a panelt. Ezzel megelőzzük, hogy a fúrás közben összefogdosott panel réz fóliája oxidálódni kezdjen. Kézzel rajzolt NYÁK esetén a fúrást még a rajzolat elkészítése előtt célszerű elvégezni.
Fúráshoz használhatunk bármilyen fúró alkalmatosságot, akkumulátoros fúrógépet,
multifunkciós kisgépet,
normál fúrógépet,
vagy állványos fúrógépet.
A legtöbb kis multi géphez beszerezhető hozzávaló tartozékként állvány, vagy univerzális állványt is felhasználhatunk hozzá, kézi fúrógépekhez is vásárolhatunk különböző állványokat.
Nekem egy Dremel 4000-es gépem van, melyhez beszereztem egy állványt is.
A huzallábas alkatrészek legtöbbjének lábai 0,6 mm-es furatot igényelnek, kézben tartott fúrógéppel ezek a vékony fúrószárak könnyen eltörnek, így nem követünk el nagy hibát, ha legalább 0,8-as fórúval készítjük el a furatokat, arra azonban figyeljünk oda, hogy az internetről letöltött NYÁK-terveknél sok esetben ilyenkor már nagyon kevés rézfólia maradhat a furat körül, a furat félrecsúszásakor a fúrószár le is szedheti azt.
Ha lehetséges, kerüljük a sima fekete színű fúrószárakat, üvegszálas erősítésű NYÁK-ok esetén 10-15 furat után már kimegy az élük és csak szaggatják a réz fóliát.
Vásároljuk lehetőleg HSS anyagú, esetleg bevonatos fúrószárakat, ezek már jóval tovább bírják a kiképzést és az él elkopása esetén újra élezhetőek.
A legjobb eredményt keményfém (wolframcarbid) fúrószárakkal tudjuk elérni. A HSS anyagúak pár 100-as furatszámával ellentétben, ezek már több ezer furatot kibírnak élezés nélkül, cserébe nagyon rideg anyagúak és ezért már kis feszülés hatására is eltörnek. Csak állványos, ütés mentesen járó tokmánnyal rendelkező gépben ajánlott használatuk. HSS anyagú társaikhoz képest az áruk is jóval drágább, ebay-en nagyobb mennyiségben olcsóbban beszerezhetőek, mint idehaza.
A panelokról maratás után a filctollas, körömlakkos, P20-as lakkot hígítóval, acetonnal, Dry fóliát a panelról Nátrium-hidroxidos oldattal (a P20 előhívó folyadéka) tudjuk eltávolítani.
Felületvédelem
A panelunkat oxidálódás ellen védeni kell. Forrasztás előtt kezelhetjük többféle képen is. Az alkatrészek beforrasztása és a gyantamaradványok eltávolítása után érdemes akril, vagy kimondottan NYÁK-védő spray-vel (TN180) befújni a kész NYÁK-unkat.
'Lakkozás'
A kifúrt és zsírtalanított panelunkat lekenhetjük alkoholban feloldott fenyőgyantával, ezzel megóvjuk a korróziótól és elősegítjük a forrasztást is.
Használhatunk erre a célra készített bevonó lakkokat is.
A gyantával vagy az SK10-el lefújt panel bevonata hosszabb száradási idő után is képes az ujjlenyomatot megfogni, így forrasztáskor ügyeljünk, hogy ne fogdossuk össze a lefújt felületet, ha szeretnénk, hogy szép legyen a kész áramkörünk.
Ezek a módszerek leginkább a forrasztásig védik meg a panel rézfelületét az oxidálástól, hosszú idő alatt a rárakódott portól nehéz őket megszabadítani, mert kis nedvesség hatására is könnyen beleragadnak. A forrasztás befejezése után célszerű oldószerekkel eltávolítani őket, és a legvégén akril lakkal bevonni a teljes felületet.
A gyantás bevonatot más okból is célszerű lehet eltávolítani. Vannak áramkörök, melyeknél a gyanta bevonat miatt parazita kapacitások alakulhatnak ki, e miatt az áramkör hibás működése léphet fel.
Forrasztóanyaggal bevont felület
A felületet védhetjük még azzal a forrasztó anyaggal is amivel az alkatrészeket is beforrasztjuk a helyükre. A gyantás felület bevonás itt is az első lépés, majd 320-350°C-os pákával és forrasztó anyaggal egyenletesen bevonjuk a felületet, a felesleget pedig ónszívó harisnyával távolítjuk el.
Kémiai ónozás
A kifúrt, és P20-tól, dry fóliától, filctollas, körömlakkos rajzolattól megszabadított panelt, vizes csiszolószivaccsal átcsiszoljuk, ezzel eltüntetjük a fúráskor keletkezett sorjákat is, és előkészítjük a terepet a kémiai ónozáshoz.
A még vizes panelt a korában már előkészített edénybe kiöntött kémiai ónozóba helyezzük, lehetőleg rajzolattal felfelé, két oldalas panel esetén időnként fordítsuk meg a panelt az ónozó folyadékban.
A kémiai ónozót használaton kívül tároljuk hűvös helyen, napfénytől védve, a flakonunk kupakja alá ragasszunk széles celluxot a biztos zárás érdekében, ugyanis levegővel érintkezve bomlik.
Az ónozóban kb. 5 percig legyen a panel, melyet időnként megmozgatunk. Ha már látjuk, hogy szép ezüstösen csillogó a felület vegyük ki a folyadékból, és alaposan folyó vízben öblítsük le. Itt is célszerű a szappanos vizes lemosás, amivel a sav maradványokat semlegesíthetjük.
A kémiai ónozó kénsavat tartalmaz (igaz elég kis mennyiségben), e miatt csak gumikesztyűvel nyúlkáljunk benne!
A panelon maradt ónozó folyadék a kénsav tartalom miatt megfeketedik. Alapos lemosás után (a szappant itt is használjuk bátran) célszerű száraz ronggyal, vagy papír kéztörlővel teljesen szárazra törölni.
Kémiai ónozott panel forrasztásához némileg magasabb páka-hőmérsékletre lesz szükségünk, túl magas hőmérséklet esetén viszont a forr-felületek körül elpárologhat a kémiailag felvitt ónréteg. Nálam a kb 320°C-ra beállított forrasztóállomás hozta a legjobb eredményt.
A kimerült kémiai ónozót ón-kloriddal (SnCl2) tudjuk feljavítani, melyet vegyszerboltban megvehetünk, vagy magunk is elő tudjuk állítani. A forrasztásokból visszamaradt ón pacsnikat gyűjtsük össze pl. egy konzervdobozban, melyre öntsünk annyi háztartási sósavat, hogy ellepje.
Tegyük szellős, napos helyre, ahol nem okoz gondot a sósav párolgása, és várjuk meg, míg elpárolog róla a sósav (ez több hetet-hónapot is igénybe vehet), vagy melegítsük addig, míg elpárolog.
A sósav elpárolgása után visszamaradt fehér por az ón-klorid, erre öntsük rá az elhasznált kémiai ónozónkat. Az ónklorid feloldódása után a visszamaradt fém darabokat (nagy része ólom, de tartalmaz ónt is) szedjük ki, szűrőpapíron, vagy papír zsebkendőn szűrjük le, és már használhatjuk is. Használat után öntsük vissza a jól záródó edénybe.
Vizi 'ónozás'
A hobbielektronika.hu NYÁK-készítős fórumtémájában linkelték ezt a kis videót, melyben vízben, citromsav, és alacsony olvadáspontú fémötvözet segítségével 'ónozza' meg a panelt a videó készítője.
Mivel a technika nagyon megtetszett, magam is beszereztem ilyen, alacsony olvadáspontú anyagot innen. A fém típusszáma OP94, ón, ólom és bizmut ötvözete, melynek az olvadási hőmérséklete 94°C
Kis mérete ellenére, ólomtartalma miatt elég nehéz ötvözet.
A citromsav háztartási boltban, vagy internetről beszerezhető (környezetbarát vízkőoldó).
A vizi 'ónozáshoz' szükségünk lesz még egy fém edényre, melyben a vizet megmelegítjük, és az olvadt fém befutja a felületét. Használhatunk konzervdobozt, mint a linkelt videóban, vagy készíthetünk horganyzott lemezből egy kis edénykét.
Az edényünk melegítéséhez használhatunk rezsót, gáztűzhelyet, kempingfőzőt, vagy ezen videó alapján készíthetünk alkoholos tűzhelyet is.
Az alkoholos kis tűzhelyet fokozott óvatossággal használjuk, minden éghető anyagot távolítsunk el a közeléből, csak akkor töltsük újra ha már teljesen elaludt és még ekkor is várjunk vele, mert a forró fémre öntött alkohol/denaturált szesz képes belobbanni! Tapasztaljuk ki, milyen mennyiségű alkohol szükséges a megfelelő hosszú működéséhez, használjunk mérőedényt a feltöltéshez! Mindenki csak saját felelősségére használjon ilyet! A bekövetkezett balesetekért, anyagi kárért nem vállalok felelősséget !!
Első használat előtt az edényünket töltsük meg vízzel, helyezzünk bele 1-2 kiskanál citromsavat (ennek oxidálást megelőző szerepe van), az alját víz alatt kicsit csiszoljuk fel, finom csiszolószivaccsal, vagy polírozó papírral. Kezdjük el melegíteni. Amikor már forr benne a víz, helyezzük bele kis mennyiségű OP94-es anyagot, a NYÁK-tisztító alkalmatossággal kenjük szét az olvadékot.
Minden használat előtt célszerű friss vizet és citromsavat az edényünkbe tenni.
Amint a víz forrni kezd, helyezzünk bele az OP94-es anyagból (ha már nincs számottevő olvadék), várjuk meg, míg felolvad és szétterül az előzőleg már bevont felületen.
A bevonandó NYÁK-unkat vizesen csiszoljuk át, hogy zsírtalanítsuk, majd a bevonandó felülettel lefelé helyezzük a felolvadt OP94-es anyagra. Egy fa pálcával mozgassuk meg a NYÁK-ot az olvadékon. Nagyjából 1 perc után fordítsuk meg a panelt és egy pálca végére felcsavart ronggyal, vagy gézdarabbal még a vízben töröljük le a felesleges anyagot.
Két oldalas panel esetén a már bevont oldalt ragasszuk le maszkoló szalaggal, hogy megfordítva a másik oldalt letakarításához ne tudjon rá újabb olvadt anyag felkúszni.
A végeredmény nagyon hasonló, mint a tűzi ónozott panelok esetén.
Mivel a NYÁK bevonata alacsony olvadáspontú (s amennyiben jól jártunk el, minimális anyagvastagságú), az alkatrészek beforrasztásakor egy, az eredeti forraszanyagtól alacsonyabb olvadáspontú ötvözet jöhet létre, ami főleg smd alkatrészek esetén, magasabb üzemi hőmérsékletű félvezetőknél, az alkatrészek üzem közbeni kiforrasztását eredményezheti, ezért ezt az eljárást csak kis teljesítményű áramkörök esetén használjuk.
Én sem használom még régóta e technikát, így hosszabb távon fellépő rendellenességekről nem tudok nyilatkozni, az eddigi e technikával ónozott paneljaimon nem vettem észre semmi problémát.
A NYÁK felülete nagyon könnyen forrasztható, a páka helyét a forr-felületre helyezve és a forraszanyagot odatartva rögtön befutja a felületet.
A már lötstop fóliával bevont NYÁK-unkat utólagosan ne próbáljuk ezzel az eljárással bevonni, mivel a zöld fólia fel fog válni a felületről, ha már kémiailag bevont felületet szeretnénk bevonni, érdemes vizesen rézig csiszolni a felületet, mivel a kémiai ón rétegre nehezen tapad fel.
Extrák: feliratozás és lötstop
Feliratozás
Az áramköreinket csinosíthatjuk még alkatrész oldali feliratozással, beültetési rajzzal
Az alkatrészek beforrasztásakor és a későbbi hibajavításkor ez nagy segítség lehet.
Az interneten fellelhető NYÁK-tervekhez időnként mellékelik a beültetési rajzot is, vagy, ha magunk készítjük a NYÁK-tervet, könnyen elkészíthetjük a megfelelő rétegek bekapcsolásával a NYÁK-tervező programban a nyomtatás előtt. Ezen rétegeket a nyomtatáskor tükrözni kell, hogy a NYÁK-unkra kerülve olvashatóak legyenek.
A beültetési rajzot a lézernyomatos NYÁK-készítésnél is használt hordozó anyagra, felső réteg esetén tükrözve nyomtassuk.
Hasonlóan a vasalásos, vagy laminálásos eljáráshoz, előmelegítés után vasaljuk/lamináljuk fel az alkatrész oldalra a rajzolatot. A vasalás/laminálás után áztassuk le a hordozó papír réteget langyos vízben.
A hordozó papírréteg eltávolítása után melegítsük újra a panelt, hogy a kisebb résekbe is beolvadjon a tonerpor, majd vizesen, körömkefével, vagy fogkefével tisztítsuk meg a felületet.
Száradás után e feliratozás kifehéredik, a tonerporba tapadt papírrészecskék miatt.
Ecetben, vagy híg sósavban megfürdetve a panelt, ezek a kis papír foszlányok is eltűnnek. Amennyiben a kémiai ónozás után kívánunk feliratot létrehozni ezzel a technikával, érdemes a forrasztási oldalt valamilyen bevonattal megvédeni, pl. hígítóban oldott gyantával lekenni, vagy széles celluxal leragasztani a felületet, mert a sósavtól a kémiai ón réteg megfeketedhet.
A feliratokat 150°C körüli sütőben ráégetve a felületre nehezebb eltávolítani, de érdemes akril lakkal is vékonyan befújni.
Két-oldalas vagy SMD NYÁK-ok feliratozására ez a technika nem igazán használható, mivel a réz vezetősávok közötti mélyedésekbe nem tud leragadni a tonerpor és így hiányos lesz a rajzolat.
Volt kísérlet dry fóliával felirat készítésre, amit smd panel esetén a zöld fóliára készítettem el, de a gyanta és flux maradványok eltávolításakor a nagy része leúszott a felületről.
Egy-oldalas NYÁK-ok esetén viszont járható út lehet, hogy tonerporos felirat helyett a dry fóliából készítjük el a feliratokat, melyet az előhívás után visszateszünk az UV fény alá, hogy sötétebb színe legyen, végül akril lakkal védjük a sérüléstől.
A dry fóliához hasonlóan P20 lakkal is létrehozhatunk feliratokat a NYÁK felületén, vagy akár a nyákhoz készített doboz előlapján. A NYÁK-készítésnél szokott módon a pozitív maszkon keresztül UV fénnyel megvilágítjuk, az előhívás után a felesleges lakkréteget nátrium-hidroxidos oldattal leoldjuk. A felület vizes lemosását követően, száradás után sütőben, vagy más módon ráégetjük a felületre a lakkból készült feliratokat. Hő hatására a P20 lakk zöldes színről sötétbarnára változik.
Forrasztásgátló avagy lötstop réteg
Oxidáció ellen a legprofibb módszer a lötstop réteg használata, de jelentős esztétikai szerepe is lehet.
Saját magamnak készített NYÁk-jaimon szeretem használni, bár a fólia elég drága és e miatt az elkészült NYÁK is drágábbra jön ki, de hát ezért hobby a hobby, nem kell nyereségesnek lennie
Lötstop bevonatból többféle is létezik, én az octamex termékét használom, mely fóliás kivitelű.
A fólia nagyban hasonlít a kék dry fóliához, vastagsága kb. dupla annyi lehet. Ezt is érdemes hűtőben elzárva tartani.
A panel előkészítésnél ugyan úgy kell eljárnunk, mint a dry fólia esetén. A NYÁK legyen por- és zsírmentes. Amennyiben kémiai ónozás után lamináljuk fel, ez a feltétel teljesül is rögtön, miután a kémiai ónozóból kivettük, leöblítettük és megszárítottuk a panelunkat. Ha nem kívánjuk kémiai ónozni a panelünket, vagy csak a forr-felületeket, akkor a fúrás utáni vizes csiszolás, majd öblítés és szárítás után érdemes rögtön laminálni, hogy ne legyen ideje beoxidálni a felületeknek.
A NYÁK méreténél néhány mm-el nagyobb zöld lötstop fóliát vágjunk. Én fém vonalzó, vagy maga a NYÁK mellett szoktam vágólapon, snicerrel elvágni, ahogy a kék dry fóliát is. Figyeljünk arra, hogy a levágott méret teljesen fedje a végleges NYÁK-unkat.
A zöld lötstop fólián is két védőréteg található, az egyik oldala fényes, a másik mattabb fóliával van védve. Laminálás előtt a dry fóliánál részletezett módon, cellux vagy szigetelő szalag segítségével húzzuk le a mattabb fóliát.
A tiszta panelre a rövidebbik élén felhelyezzük és ujjunkkal rásimítjuk a zöld fóliát.
A NYÁK-ot a fóliával együtt a laminálóba helyezzük
A fóliás NYÁK-ot kétszer, maximum háromszor engedjük át a laminálón.
Illesszük rá a lötstophoz való maszkot, a maszk itt is negatív, a forr-padokat kell letakarnunk, mivel azokat szeretnénk eltávolítani. A maszkkal ellátott panelt tegyük a levilágítóba és világítsuk le.
A P20, vagy dry fóliához hasonlóan itt is csináljuk levilágítási tesztet, nálam a kék dry fóliához képest dupla annyi levilágítási időt igényel.
Levilágítás után várjunk 15-20 percet, hogy a fólia teljesen polimerizálódni tudjon, utána húzzuk le a védő fóliát a polimer felületről.
A rajzolat csak a nátrium-karbonátos oldatban lesz látható (az előhívó oldata megegyezik a kék dry fóliáéval, a keverési arány is ugyan az)
A lemosást puha ecsettel segíthetjük. Addig mosogassuk a panelt, míg a forr-felületeken látunk homályos foltokat.
Miután az összes forr-felületet lemostuk, sehol sem látható fólia maradvány, folyó víz alatt mossuk le a NYÁK-ot és óvatosan töröljük szárazra, mert ilyenkor még sérülékeny a bevonatunk.
A fólia leírása szerint előhívás után legalább 25-30 percre tegyük vissza UV fény alá a teljes kikeményedéshez. Én a munkát általában aznapra itt szoktam befejezni és egész éjszaka az UV fény alatt napozik a panel, hétvégén másnap délelőtt lehet folytatni a beültetéssel, hétköznap meló után, másnap este szoktam nekiállni az alkatrészek beforrasztásának.
Update: Ha a lötstop fóliával ellátott még üres nyákot 30 percre 180-200°C-os sütőbe tesszük a bevonat ellenállóbb lesz a forrasztással szemben. Célszerű nem az étel sütésére is használt sütőt használni erre a célra nem egy régi szendvicssütőt átépíteni, mert a sütés elején elég intenzív szaga van.
A kék dry fóliával is készíthetünk 'lötstop' bevonatot, ez azonban a mechanikai behatásoknak sokkal kevésbé áll ellent, és a magasabb hőmérsékletet sem bírja, az alkatrészek egyszeri beforrasztását azonban elviseli. Így inkább esztétikai szerepe lehet, mint valós forrasztásgátló réteg. A nem teljesen sík felület miatt hajlamosabb laminálás közben a gyűrődésre, maximum egyszer küldjük át a laminálón, mert a rézbevonat nélküli helyeken nincs, ami lehűtse a fóliát, amely e miatt túlhevülhet és felhólyagosodhat a felületről. A gyanta és flux maradványok eltávolításánál figyelni kell, mert a legtöbb oldószer, ami a gyantát oldja, kikezdi a fóliát is (denaturált szesz, szintetikus hígító, izopropil alkohol, nitro hígító, észter hígító mind oldja).
Végszó
Remélem, az írásom segítségére lesz azoknak, akik most vágnak bele az elektronika és a NYÁK-készítés csodás világába, és talán a már régebb óta NYÁK-ot készítőknek is sikerült újat mutatni. Igyekeztem érthetően és részletesen leírni a munkafolyamatokat, azonban, ha van olyan rész, ami nem elég érthető, kérem, jelezzétek és a kérdések alapján igyekszem kibővíteni.
Bármi kérdés merülne fel, tegyétek fel a cikk fórumtémájában igyekszem minél hamarabb válaszolni. Kiegészítést, javítást szívesen fogadok.
A cikkben felellhető képek nagy része saját készítésű, azonban akad néhány amelyet máshonnan illesztettem be, ezt jeleztem a képek aláírásánál.
A leírtak saját tapasztalatok alapján születtek, de nagy segítségemre volt a hobbielektronika.hu oldal NYÁK-készítős és NYÁK-laminálós témája, ahonnan én is sok mindent megtanulhattam.
Köszönöm a figyelmet 
Köszönet Barátaimnak és a Logout korrektorainak, hogy átolvasták és segítettek a helyesírási hibák kijavításában!
