Körülbelül 14 éves koromban fogant meg bennem ez az elgondolás, vagyis inkább felvetés féle. Akkor tanultunk biológiából az állatok tűrőképességéről. A tanárunk ezt egy grafikonon ábrázolta. Már nem nagyon emlékszem, de kb olyasmi volt, hogy pl a pingvin xy szintig tűri a hideget. Ehhez képest egy mezei nyúl csak "eddig" a határig bírja. Úgy tudnám leírni, mint valami fájdalomküszöb. Persze fejtegettük az okokat, hogy pl a bundája miatt x állat jobban bírja a hideget mint y. Vagy akár az élőhely, a környezet is lehet az ok. Szóval ezek a grafikonok valamilyen szinten felállíthatóak minden egyes fajra.
Na ekkor jött a költői kérdésem, hogy vajon az embernek hol lehet a tűrőképesége?
Elvégre (jobb esetben) komolyabb szőrzete nincs. Az élőhelye már többnyire mesterséges. Szerintem a kérdés jogos, csak hát 14 éves fejjel nem volt bátorságom feltenni a tanárunknak. Mert ha kiteszünk egy embert az északi sarkon, persze úgy, ahogy a természet megalkotta - magyarul meztelenül - akkor több mint valószínű, hogy rövid időn belül meghal. De nem is kell ennyire hideg, mert akár 10-15 fokon is kihül a szervezetünk, amiután beáll Hypothermia és a halál. A tartós meleg szintén könnyedén okozhatja a halálunkat. Főleg ha az elvesztett víz mennyiséget nem pótoljuk. Természetes módon ezen a külső behatások ellen nem is igazán tudunk védekezni. Ugyanilyen szinten az emberi test maga is meglehetősen sérülékeny. Ütések, szúrások, vágások szintén könnyen okozhatnak végzetes sérülést az emberen. Arra, hogy a betegségeknek mennyire vagyunk, ill. nem vagyunk ellenállóak nem térek ki, mivel ezt könnyen befolyásolhatta az évszázadok óta alkalmazott gyógyszeres betegség kezelés. Még akkoris, ha ez igazán csak az elmúlt 1-2 évszázadban vált szélesebb körben elterjedté. Elvégre egy hétköznapinak mondható influenzába is belehalhatunk megfelelő gyógyszeres kezelés nélkül, főleg ha ezt a természetben kell átvészelnünk.
Tehát, 8. osztályos biológiai ismeretekkel is könnyedén megállapíthatjuk, hogy az ember, mint főemlős tűrőképessége meglehetősen alacsony. Arról nem is beszélve, hogy egyéb, fizikai és biológiai adottságaink miatt az élelemszerzés és a védekezés terén sem jeleskednénk kinn a szabadban. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lennénk képesek megélni a természetben.
Ezek után akár feltehetnénk azt a kérdést, hogy ilyen biológiai és fizikai adottságok révén, hogyan lehetséges, hogy az ember mégis a Földünk uralkodó fajtája? Egyértelműen az ember a Föld teljhatalmú ura, szinte bármit megtehet(ne) a rajta lévő élővilággal.
Persze a választ mindenki tudja... Kiemelkedtünk az állatvilágból, magasabb fejlettséget értünk el stb. De a miért? és a hogyan? kérdésben sokan nem értenek egyet. Ahogy a fizika is gyökeresen változott, akár csak az elmúlt 100 évben, úgy a fajunkról alkotott képünk gyakorlatilag 150 éve semmit sem!
Ez az elmélet az Evolúcióelmélet. Charles Darwin alkotta meg 1859-ben. Azóta jóformán változatlanul iskolai tananyag, és az egész világon törvényszerűen elfogadott. Mégis az én 14 évesen feltett kérdésemre, nem tud kimerítő, megkérdőjelezhetetlen választ adni. Ugyanis rá kellett jönnöm, az ember a többi emlőshöz hasonló fejlődésmenettel, és tűrőképesség szempontjából esélytelen lett volna kiemelkedni az állatvilágból, és odáig jutni, ahol ma van. Ezért teljesen új szempontot kerestem. De mielőtt erre ráténénk, nézzük meg mit mondott Darwin. Vajon mi az az elmélet, amivel ma magyarázzák, hogyan fejlődött idáig az ember.

"A biológiában evolúció alatt folyamatos változások olyan sorozatát értjük, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Ezen jellegek géneken keresztül fejeződnek ki, melyek a reprodukció során másolással adódnak tovább a következő nemzedékbe. Másolódáskor apró, (részben) véletlenszerű változások, mutációk mehetnek végbe, melyek megváltoztatják az utód génkészletét. Ezen változások új, vagy megváltozott jellegekben fejeződhetnek ki, melyek sikeres szaporodás során továbbörökíthetők. Új jellegek származhatnak még populációk közti génáramlásból, genetikai sodródásból is. Néha ezen változások növelik a túlélési és(vagy) szaporodási esélyt, ezesetben a következő nemzedékben növekszik gyakoriságuk. Azon változatok, melyek csökkentik a túlélési vagy szaporodási esélyeket, ritkábbá válnak a populációban. Ez a természetes szelekciónak nevezett folyamat az adott környezethez való alkalmazkodáshoz, adaptációhoz vezet, mely az élőlényeket bizonyos ökológiai fülkébe igazítja, s mely végső soron új fajok kialakulását eredményezheti."

Ez egy idézet volt, a Wikipédia Evolúcióra vonatozó fejezetéből. Tudom, hogy a Wikipédia nem a leghitelesebb forrás, de szerintem a lényeget jól leírja. A fajok a genetika útján öröklődő tulajdonságok, és a természetes szelekció segítségével fejlődtek idáig, ahol ma tartanak.
Viszont valójában ez sem ad magyarázatot a kérdésre. De mielőtt a lényegre térnénk, nézzük meg az ellentábort. Ugyanis az elmúlt évszázadban, egyre többen kezdtek kételkedni az evolúcióban, és megalakult a Kreacionizmus. Ez olyan hitek rendszere, mely szerint az emberiség, az élet, a Föld és maga a világegyetem bizonyos isten vagy istenek teremtésének eredménye. A teremtés - evolúció vitában a kreacionizmus kifejezés általában az evolúció elutasítására utal. Több típusa is létezik, ebből egyet szeretnék kiemelni az Intelligens Tervezést.

"Az értelmes tervezést hívei a tisztán az evolúció elméletének tisztán naturalista változataival szembeni alternatívaként mutatják be. Kinyilvánított céljuk olyan empirikus bizonyítékok felkutatása, amelyek szerint a földi élet egy értelmes tervező vagy tervezők tevékenysége nyomán jött létre. William Dembski, az értelmes tervezés egyik vezető egyénisége szerint az alapvető állításuk az, hogy „léteznek olyan természeti rendszerek, amelyek nehezen magyarázhatóak cél nélküli erők eredményeképpen és olyan tulajdonságokat hordoznak, amelyek jelenlétéből minden más esetben valamilyen intelligencia jelenlétére következtetnénk”.
Az értelmes tervezés hívei azt állítják, hogy az értelem jegyeinek bizonyítékait kutatják. Az általuk leggyakrabban példaként felhozott ilyen jelek az egyszerűsíthetetlen komplexitás, az információs mechanizmusok, és a specifikus komplexitás. Sokan közülük úgy gondolják, hogy az élő szervezetekben több ilyen jel is megfigyelhető, amelyből arra következtetnek, hogy az élet bizonyos aspektusai megtervezettek. Ez ellentmond a jelenleg uralkodó tudományos elméleteknek, amelyek a világot fizikai folyamatok révén – mint amilyen a „véletlenszerű” mutáció és a természetes kiválasztódás – magyarázzák. A tervezettség hívei azt állítják, hogy bár lehetséges, hogy nem tudunk megfigyelni az „értelmes tervező”-re vonatkozó közvetlen bizonyítékokat, ám hatását a természetre már észlelni tudjuk."

Lényegében tehát azt vallják, hogy olyan komplex rendszerek, mint az élet, az élőlények, nem alakulhattak ki a "semmiből". Az olyan összetett folyamatok, mint a fehérjék működése, véralvadás, látórendszer, és ide vehetjük akár a teljes idegrendszert, mind mind annyira komplikált, részletesen kidolgozott folyamatok, amihez egy tervező kellett.
Saját véleményem szerint, azt nem veszik figyelembe, hogy ezek a dolgok nem egyik pillanatról a másikra alakultak ki. A baktériumokból, egysejtűekből évmilliók, sőt 100 millió év alatt alakult ki a mai emlősök fejlett ideg-és keringési rendszere. Mivel évmilliók és 1000, 100 ezer generáció alatt mutáció és a természetes szelekció formálta az élőlényeket olyanná amilyenek. Szemelőtt tartva az egyéni túlélést, és a reprodukciót, ami az adott faj túlélését is szolgálja.
Viszont ez még mindig nem ad választ arra a kérdésre, hogy alig 100 ezer év alatt hogy volt képes az ember a Föld egyeduralkodó fajává kinőnie magát.
Szóval az új szempont a fajok fejlettsége volt. Az ember nem biológiailag, fizikailag, hanem szellemileg fejletebb az összes többi élőlénynél. Ez még mindig nem a válasz, hanem egy olyan szempont ami alapján el lehet indulni.
De mégis, hogyan fejlődött idáig az ember?

A Homo sapiens fejlődéstörténete (link)

- Australopithecus (déli majom) 3,5-1 millió
- Homo habilis (ügyes ember) 2-1 millió
- Homo erectus (fölegyenesedett ember) 1 millió-100 ezer
- Homo erectus Neanderthalensis 100-35 ezer
- Homo sapiens (értelmes ember) 50 vagy 90-30 ezer
- Homo sapiens sapiens 35 ezer évvel ezelőttől

+

Hát elvileg így. Vagyis az első értelmes ember alig 100 ezer évvel ezelőtt jelent meg. Az első civilizáció 5-6 ezer évvel ezelőtt. Egyszóval 100 ezer év alatt, a már értelmesnek mondott emberből kialakult a mai civilizációnk amiben élünk. Akkor vágjunk a közepébe...

Nem, nem hiszem, hogy mindez természetes módon, ilyen rövid idő alatt létrejöhetett.
Lehet enyhe egoizmusnak tűnik, de az ember szellemileg, agyilag, gondolkodásban fényévekre van az összes többi élőlénytől a Földön (tisztelet a kivételnek). Egy oroszlán soha nem fog szürke marhát nevelni, és tenyészteni annak érdekében, hogy ne kelljen nap-mint-nap megküzdenie az élelemért, a túlélésért. Ugyanez elmondható a csimpánzokra is. Bizonyított tény, hogy az ember a csimpánzok fajából származik, valamikor nagyon régen, közös volt az ősünk. Kiderült a csimpánzok és az ember génkészlete között egyetlen 1% eltérés van! Bár valljuk be, az az egy százalék meglehetősen látványos. Persze tudom én, hogy a majmok, köztük a csimpánz is feletébb okos, értelmes faj. Kis időráfordítással sok dolgot meglehet tanítani nekik. Sőt, nemrég készítették az első felvételt olyan majomfajokról, amik saját maguk által készített eszközöket használnak! Mindenféle előzetes tanítás, vagy megfigyelés nélkül, a természetes élőhelyeiken a saját maga által készített eszközt használta. Azért ez nem semmi! Hurrá...
Azért ahhoz képest, hogy MI származunk tőlük eléggé le vannak maradva, nem?
Az első emlősök 204 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Napjainkban durván 5500 emlős faj él. Több mint valószínű, évmilliókkal ezelőtt ez a szám lényegesen nagyobb volt. Mért pont az ember az egyetlen faj, ami idáig jutott? De itt nem csak arról van szó, hogy idáig. Hanem az egyetlen faj, vagyunk akik egyáltalán elindultak a fejlődésnek ebbe az irányába (jó a nemrég videóra vett majomfaj kivétel, de az is le van maradva pár száz ezer évvel).
Hogy lehet az, hogy a Földön ismert közel 2 milliárd faj, és 5500 emlős faj közül csak egyetlen egy indult el a szellemi fejlődés útján? Véletlen? A természet véletlenje? Mint ahogy az evolúciónk véletlen mutációk folytán fejlődött?
Mielőtt folytatom a gondolatmenetet tisztáznunk kell valamit:

Véletlenek nincsenek. Tegyük fel, a nagyszobában nézek egy izgalmas filmet a családdal. Egyszercsak odanyúlok a cigimért az asztalra, hogy rágyújtsak. Pont oda, ahol ezelőtt 1 órája is volt. Közben véletlenül leverem apám poharát. Mivel az izgalmas filmre koncentráltam, plusz tudtam nagyon jól, hogy ott van a cigim, ahol egy órája is volt, ráadásul sötét van, eszembe se jutott, hogy ott lehet egy pohár. Ezért a megszokott módon odanyúltam, és véletlenül levertem a poharat ami összetörött. Következtetés: véletlenül összetörtem egy poharat.
Valójában, ha tudtam volna, hogy apám odarakja azt a poharat mialatt én oly nagyon koncentráltam arra az izgalmas filmre, akkor odafigyeltem volna amikor a cigiért nyúlok és nem vertem volna le a poharat, és az nem tört volna össze.
Vagyis véletlenek nincsenek, csak nem ismerjük az eseményt befolyásoló tényezőket!

Így az ember fejlettsége, szellemi fejlődése sem lehet véletlen, csak egyenlőre számunkra ismeretlen, hogy mi befolyásolta az embert, és csakis az embert(!) abban, hogy idáig fejlődjön. Mért csak ez az egy faj emelkedett ki ilyen szinten? Elvégre még csak 100 ezer évvel ezelőtt sem az ember volt az egyeduralkodó a Földön. 2 millió évvel ezelőtt pedig még nem nagyon lehetett megkülönböztetni egy állattól. 65 millió évvel ezelőtt vitatott okokból a dinoszauruszok kihaltak. Attól kezdve a jégkorszak(ok) kivételével valójában semmi sem gátolta az élővilágot a fejlődésben.
Csekély 1-2 millió év alatt az emberi faj olyan szintre jutott, amit más élőlény több száz millió év alatt mégcsak megközelíteni sem volt képes! A dinoszauruszoknak több 100 millió évük volt arra, hogy fejlődjenek. De mégsem alakult ki egy egyeduralkodó faj sem. Igaz benépesítették a Földet, de a természet egyensúlya mindig megvolt. Ehhez képest az ember töredék idő alatt hódította meg a világot. És kezdetben nem azzal, hogy elszaporodott, hanem inkább a szellemi, technológiai fejlettségével! És mindez természetes lenne? Ez a természetes? Csak nézzük meg a mai világunkat. A fenét, miket beszélek. Csak nézzünk ki az ablakon! Az amit látunk az természetes? Ha én kinézek az ablakon egy betondzsungelt látok (tudom, szar nekem...). A lámpák narancssárgás fénye beborítja az egész látóteret. Mindenfelé ott pislákol egy. Az éjszaka nyugalmában autók állandó zúgása zavarja meg a csendet. Pedig nem egy nagyvárosban élek. Több száz autót tudnék megszámlálni csak ebből az irányból. Persze néhol észre lehet venni 1-1 fát, bokrot, és még van "szabad" földterület is a sok aszfaltozott járda és autóút között. Ez lenne a természetes? Így alkották meg a bolygónkat? Amikor létrejött (vagy teremtették) ez volt a cél? Ilyennek teremtették? Hogy majd egyszer ez a 3milliárd éves bolygó így fog kinézni? Félre értés ne essék, engem ez nem zavar, már rég megszoktam. Elvégre nagyapám és apám is hasonló látképpel ébredt minden nap. Csak az érdekelne, hogy ez vajon természetes?
Mert nem hinném. Elvégre maga az ember is bevallja, saját magának. Amit mi építünk, létrehozunk az mind mesterséges. Az életstílusunk, a kultúránk, a lakhelyünk az mind mind mesterséges. Elvégre nem vadászni gyűjtögetni járunk, hanem HyperMarketekbe vásárolni! Ahol elénk rakják a már előkészített húst, csak meg kell venni, megsütni és kész is. Autókon, buszokon járunk dolgozni. Kisebb falevél méretű eszközzel kommunikálunk nap-mint-nap. Már rég eltávolodtunk a természettől. Alig maradt belőle valami. Persze ez nem feltétlenül baj, elvégre a saját életünket segítjük, könnyítjük meg vele.

Természetes!

Természetes?

Van még egy lényeges különbség amire szeretnék rávilágítani!
Az élővilág a fejlődése során (mutáció, természetes szelekció), úgymond saját magát alakította a túlélés, fejlődés érdekében, hogy könnyebben tudjon alkalmazkodni a környezeti viszonyokhoz, feltételekhez. Például a sarkörökön élő jegesmedvének vastag, fehér bundája van, hogy jobban bírja a tartós hideget és a fehér színe álltal jobban beleillik a környezetbe. De pl. a fogazat, karmok, izomzat célirányos fejlődése.
Ezzel szemben az ember a saját környezetét alakította a saját igényeihez! Ha a tundrán akar élni, nem fog szőrzetet növeszteni, hanem inkább házat épít, és fűtési rendszert.
De ez így volt az őskorban is. Egy állatfaj sok sok generáción keresztül alkalmazkodott a környezethez. Beletelt pár generációba, amíg az adott állatfaj vastagabb bundát növesztett.
Ezzel szemben az ember nem bundát növesztett, hanem tüzet rakott.
Az állatvilág mért nem mutatja a legapróbb jelét se az ilyen fajta fejlődésnek? A fizikai adottságaik nekik is meglennének. Nincs rá szükségük? Akkor nekünk miért volt?
Ha az ember 1 millió éve rá tudott jönni, hogy mennyivel egyszerűbb is az eszközhasználat, akkor más állatok miért nem?
Érdekesség még, hogy ha az emberről, mint egy állat fajról beszélünk, akkor azt sokan kikérik maguknak, "mi nem állatok vagyunk, hanem emberek". Ha viszont azt hozzuk előtérbe, hogy az ember nem érhette el ezt a fejlettséget úgy, ahogy az állatvilág a sajátját, akkor a többség szintén megbotránkozik...
Nem is húzom tovább az olvasó idejét. Valójában én sem tudom a választ. Nem akarok találgatásokba bocsájtkozni, mitől alakulhatott ez ki. De abban biztos vagyok, hogy nem ez a természetes útja.
Talán sok ember van még, aki hasonlóan gondolja, érzi, itt valami nem stimmel. Csak az évszázados berögzült hagyományok. Azok amik közül nagyon nehéz kiszakadni, főleg ha ilyen horderejű témáról van szó. 150 éve, apáink, nagyapáink, ükapáink is ezt tanulták. Sokan nem is merik ezt feszegetni, mert a közvélemény nehezen fogadná.
Az evolúció nem magyarázza az ember szellemi, tudati, gondolkodásbeli fejlettségét.

Egy-két érdekesség:

Félezer tudós evolúcióellenes nyilatkozata
Az ember evolúciójának forgatókönyve
A tűrőképességről