2014. november 28., péntek

Gyorskeresés

Főszponzorunk

Útvonal

Tesztek  »  Számtech rovat

Intel Core 2 Duo E6550 tuning

  • (f)
  • (p)
Írta: | 2007-10-04 10:08

„Ezt a gépet kihajtom, ahogy illik, és addig nyúzom, ameddig csak lehet!”

Kulcsszavak: . asusp5kintele6550corsairtwin2x2048-6400c4

[ Új teszt ]

Előszó

„Ezt a gépet kihajtom, ahogy illik, és addig nyúzom, ameddig csak lehet!” – mondtam tavaly januárban, ellentmondást nem tűrve lakótársaimnak, akik csak a fejüket csóválták, hogy képes voltam ismételten tetemes összegeket a számítógépemre költeni. Persze, az más helyzet volt, akkor adta meg magát ASUS A7N8X-E Deluxe alaplapom, amiben egy AMD AthlonXP 3200+ ketyegett. Egy kis egyezkedés után a kiskereskedés belement, hogy beszámítják a halott, de még garanciális alaplapomat, jómagam túladtam a megmaradt hardveren és egy kis ráfizetéssel szert tettem egy ASUS A8N-E alaplapra, egy AMD Athlon64 3200+ processzorra. Átmenetileg egy ASUS EAX700 kártya látta el a grafikai teendőket, de gyorsan egy Sapphire X800GTO2 Limited Edition váltotta. Ekkor összeállt az a gép, amivel tényleg ki tudtam élni tuningolási hajlamaimat, sikerült is alapfeszültségen a gyári 2GHz-ről 2,7GHz-re feltornásznom a processzort, a VGA-t pedig az X850XT Platinum Edition órajeleire, mindemellett pedig négy darab 512MB-os GeIL Value DDR400 modul futott, visszaosztva DDR450-en, szintén alapfeszültségen, 2,5-3-3-6 időzítésekkel. Elégedettségemnek nem tudtam elégszer hangot adni, hiszen legutoljára az 1997-ben vásárolt Intel Celeron processzoromat sikerült 266MHz-ről 400MHz-re felhúzni.
Persze, ez az elégedettség is csak addig tartott, amíg elérhető árúvá nem váltak a 939-es foglalatba illő X2-es CPU-k, el is kezdett kattogni bennem valami… Valami, ami mégis arra sarkallt, hogy ne X2-est vásároljak, hanem váljak meg a régi vastól és evezzek új vizekre. Új gazdit könnyen találtam a bejáratott eszközeimnek, hiszen mind kishúgom, mind egy győri barátom új gép vásárlásán törte a fejét, de én még mindig tanácstalan voltam, mibe fektessem pénzemet. Sok-sok PH!-s és egyéb, neves, külföldi oldal tesztjeit, hozzászólásait végigolvasva körvonalazódott bennem a bevásárló lista, de az igazi kezdőlökést Kedvesem adta meg, aki az alábbi mondatával biztosított támogatásáról: „Itt az alkalom, valósítsd meg az álmaidat, meg amúgy is van egy kis megtakarításunk…” (Imádom ezt a nőt… És még a főztje is odavág! :))

Bevásárló lista

Hiába ajánlgatta mindenki a fórumokon a Gigabyte alaplapokat, megrögzött ASUS rajongóként nem lehetett eltántorítani kedvenc márkámtól, így a választásom egy Bearlake chipsettel szerelt lapra, a P5K-ra esett. Az árát kicsit sokalltam, hiszen egy mezei alaplapért kiadni annyit, amennyit annak idején egy Premium minősítésűre fordítottam (A8N-SLI Premium, amely az A8N-E lapot váltotta nálam), nem tűnt túl jó üzletnek.

A G0-s steppingről ódákat zengtek, gondoltam, én se maradjak ki a jóból, kipécéztem magamnak egy E6550 processzort, ami 4MB L2 cache-sel, 1333MHz QPB-vel érkezett, gyári órajele 7*333=2330MHz. Leginkább eme komponens túlhajtása a fő vezérirány írásomban, hiszen nagyon keveset lehet a magyar internetes médiában olvasni róla.

A legnagyobb fejtörést a memória okozta. Mindenképp Micron D9-es IC-kkel szerelt RAM-ot szerettem volna kifogni, persze olcsón és egy megbízható gyártó istállójából. Teljesen véletlenül egy visszautasíthatatlannak tűnő ajánlattal találkoztam a PH! apróhirdetései között - túl gyorsan döntöttem… Vettem egy Corsair Twin2x2048-6400C4 párost, de sajnos olcsó memóriának híg a leve, mert, mint később kiderült, a 2-es revíziók már ProMOS IC-kkel érkeznek, amikben nem rejlik akkora tuningpotenciál, mint az említett Micronokban. Mindenesetre a gyártó biztosítja a 800MHz-es üzemet, 2,1V-on 4-4-4-12 időzítések mellett, ami több mint a semmi, főleg a röhejesen alacsony árért cserébe.

A VGA tekintetében szintén nem volt könnyű a döntés, mert abban az árkategóriában, ahol nézelődtem, az egyetlen jó ár/teljesítmény mutatójú kártya a Radeon X1950Pro volt. Átmeneti készlethiányok miatt egy Sapphire került a kosaramba, méghozzá az Ultimate változat, csecse dobozban, Zalman VF900-as hűtéssel, de az egyedüli, amit ki is élvezhettem az extrákból, az a gyárilag megemelt RAM órajel, mert a klassz kis hűtést még 0 kilométeresen le kellett cserélnem a vízhűtésem új GPU és RAM blokkjaira.

Összeszerelés

Szerintem, rajtam kívül még sokan gondoljátok úgy, hogy ez az egyik legszebb része az egész folyamatnak, ahogy a csomagolásból előkerülő friss alkatrészek illata körülleng és megbabonáz az újdonság szépsége. Végignéztem minden kis kondit az alaplapon, majdnem megszámoltam a processzorfoglalat lábait, de 774-nél rájöttem, tényleg 775 van rajta… :) Kicsit keveselltem a SATA csatlakozókat, rácsodálkoztam, hogy hiányzik egy PS/2 port és hogy milyen undorító színű NYÁK-ra került ez a csodás alaplap. Gyorsan lecseréltem az NB Stack Cool hőcsöves hűtőjét a bejáratott Zalman blokkomra, helyére került minden, majd egy percnyi gondolkodás után óriási dolog jutott eszembe! Megmaradt az előző VGA blokkom a vízhűtéshez, nem tudnám én azt még valamire ráilleszteni? Dehogynem! Pont kezembe akadt a sokat szolgált Slot1-es Celeronom Cooler Master hűtője, ami egy kis hővezető ragasztó applikálása után felkerült a RAM-okra, majd ráerősítettem az újonnan megálmodott memóriahűtésemre a blokkot is. Lehet, hogy nem a leghatékonyabb megoldás, de jót szórakoztam, amíg megvalósítottam, annyi szent. :)

Aki megnézte a képet, az most biztosan a fejét vakarja és fennhangon kérdezi magától: „Ez meg itt ez mi ez itt ez?” Még amikor összeköltöztünk Kedvesemmel, jött a bútorozás nagy kérdése. Úgy döntöttem, hogy megválok régi Chieftec szerverméretű házamtól és egy különleges íróasztal megoldással fogom pótolni. A fának nagyon jó hangelnyelő tulajdonsága van, ezt szerettem is volna kihasználni, persze, a mobilitás kárára történt mindez. Igaz, akármilyen jó erőben is vagyok, a vízhűtés radiátorával és a 22”-os CRT monitorommal a hónom alatt eddig sem szívesen mentem bárhova, feltételeztem, ezt a jó szokásomat továbbra is meg fogom tartani. Így született meg egy kedves lakberendező barátom közbenjárásával ez a felnyitható fedőlapú számítógépasztal, amiben sokkal kényelmesebb a szerelés is. Most még többen fognak mosolyogni, de a mozgóalkatrészt tartalmazó eszközök rezgésmentesítésének feladatát a Rotring Tikky 30-as radírjaiból kivagdalt kis bakok látják el… Ez már tényleg sufnituning, nem? :)

Végleges konfiguráció

ASUS P5K „Vanilla” (ceruzás vdroop moddal)
Intel Core 2 Duo E6550
Corsair Twin2x2048-6400C4
Sapphire X1950Pro Ultimate
Samsung HD040GJ 40GB SATA2 (rendszer)
Samsung HD501LJ 500GB SATA2 (2db, tárolásra)
Plextor PX-716A
Zalman ZM360B-APS
Belinea 108080 22” CRT
Zalman Reserator 1

Első indítás

Bevallom, eltökélt kijelentésemhez, miszerint ezt a gépet nem fogom már az elején túlhúzni, addig sikerült tartanom magam, amíg be nem léptem a BIOS-ba, úgyhogy felületes áttekintés és gyári értékek beállítása után életem leggyorsabb Windows telepítése következett, hiszen másra sem vágytam, minthogy megtudjam, mit kaptam a pénzemért…

Első lépések

A netes visszajelzések alapján ennek a procinak nagy esélyei vannak az 500MHz-es FSB elérésére P35-ös alaplapokban, úgyhogy bizakodóan és lelkesen vágtam neki a tuningnak. Először a RAM-okat tesztelgettem, mert a JEDEC szabvány által meghatározott 1,8V-hoz képest a Corsair által ajánlott 2,1V kicsit magasnak tűnt, még ha erre is vállalnak garanciát, jobb szeretek okosan bánni a feszültségekkel. 9 órányi Orthos bizonyította is, hogy 1,95V-on is hozzák a modulok a 800MHz-et 4-4-4-12 időzítésekkel. ;)

A tesztelés először Memtest86+ programmal zajlott, ebből kapott eredmények:
400MHz 4-4-4-12 1,95V
410MHz 4-4-4-12 2,00V
420MHz 4-4-4-12 2,00V
430MHz 4-4-4-12 2,05V
440MHz 4-4-4-12 2,10V
450MHz 4-4-4-12 2,15V
460MHz 4-4-4-12 2,20V

Sajnos az Orthos tesztek már más képet mutattak, 440MHz felett a 4-4-4-12 időzítésekről le kell mondanunk, bármeddig emeltem a feszültségeket, nem sikerült 4-5 óránál tovább futtatni az izzasztást, akkor már becsúszott egy hibás kerekítés, ezért kénytelen voltam lazítani rajtuk 5-5-5-15-re.

A processzornál hasonló problémába ütköztem, Orthos stabil eredmények:
400MHz 1,2875V
410MHz 1,2875V
420MHz 1,2875V
430MHz 1,3125V
440MHz 1,3250V
450MHz 1,3375V
460MHz 1,3500V

Hiába a magasabb feszültség, 490MHz-s FSB-ig eljutottam, Windows betölt, Orthos behal 3-4 óra futás után, ami persze a memória korlátjából is fakad(hat), de más RAM-okkal nem áll módomban kipróbálni.

Szinte végleges beállítás

A fenti táblázatokból látszik, hogy a 460MHz a maximum, amit ki tudok préselni a gépből, már amennyiben nemcsak pár órát szeretném stabilan futtatni a gépet, hanem a már megszokott napi 24 órás üzemidejét is szeretném megtartani.
Ennél az értéknél már sajnos más feszültségeket is állítanom kellett, de bebizonyosodott, hogy megérte:
CPU core voltage: 1,3500V
CPU PLL voltage: 1,7V
DRAM voltage: 2,10V
FSB termination voltage: 1,5V
NB voltage: 1,55V

Ez az eredmény szép is, jó is, de valahogy még hiányérzetem volt, ezért nem tudtam megállni, hogy neki ne álljak az időzítések szűkítgetésének.

Végleges beállítás

Több éjszakányi Orthos futtatásnak köszönhetően megszületettek a végleges időzítések is, 2,1V-on, DDR920-ként:
Command Rate: 2T
CAS latency: 5T
RAS to CAS delay: 4T
RAS precharge: 4T
RAS active time: 13T
Row refresh cycle time: 30T
RAS to RAS delay: 3T
Write recovery time: 13T
Read to write delay: 8T
Write to read delay: 11T
Read to precharge delay: 5T
Write to precharge delay: 13T

Így sikerült a 2,33GHz-s processzorból 3,22GHz-t kipréselnem, DDR800-as RAM-okból DDR920-at 5-4-4-13 időzítésekkel, amit a 15 órányi stabil Orthos után már én is véglegesnek tekintek és még a CPU-Z validation is megtörtént.
Orthos:

CPU-Z: [link]

Teszteredmények

Everest 4.10.1120 Beta
Memory Read: 7966 MB/s [link]
Memory Write: 8331 MB/s [link]
Memory Copy: 7608 MB/s [link]
Memory Latency: 64,8 ns [link]
CPU Queen: 6487 [link]
CPU PhotoWorxx: 28680 [link]
CPU ZLib: 42580 KB/s [link]
CPU AES: 11557 [link]
FPU Julia: 12216 [link]
FPU Mandel: 5896 [link]
FPU SinJulia: 8899 [link]

WinRAR 3.70
1024MB @ 00:12:16 => 1405 KB/s [link]

Super Pi Mod 1.5 XS
1M @ 16.328s [link]

3DMark
3DMark05 1.3.0 Free: 11074 [link]
3DMark06 1.1.0 Basic: 5502 [link]

Konklúzió

Váltanom mindenképp megérte az egymagos AMD-ről erre a kétmagos Intelre, hiszen érzem a különbséget a tömörítések és 1080p HD filmek nézése közben, de aki ennél a 38%-os tuningnál többre vágyik, inkább ruházzon be egy nagyobb szorzóval üzemelő processzorra és egy PC8500-as RAM-ra, már A-Data Vitesta Extreme vagy GeIL tuningmodulokat is baráti áron kapni. Az alaplap vdroopja kicsit bosszantó, a színe szörnyű, a gyári hőcsöves hűtése fabatkát sem ér (NB alapfeszültségen, terhelés alatt 52 fokra is felmászott), kevés rajta a SATA csatlakozó és az integrált hangkártya által képzett hangminőség kritikán aluli. Ami mellette szól, az az ára, az alkatrészek minősége és az, hogy biztos társ a tuningban. Eddig a videokártyáról nem esett szó, leginkább azért, mert tuningpotenciál az, ami egyáltalán nincs benne. A gyári GPU 580MHz és RAM 1600MHz értékeken összesen 5 (azaz öt) megahertzet sikerült emelnem, úgyhogy ebben az esetben a vízhűtés már végképp csak a zajcsökkentési célt szolgálja.
Lehet, hogy a fenti soraim nem teljesen tükrözik, de én mégis nagyon elégedett vagyok ezzel a géppel, szeretem és örülök neki, hogy beruháztam rá. Ennél többet már én sem tudtam megengedni magamnak, hiszen a fő komponensek mellett új vízhűtésblokkokat és csöveket is vennem kellett, úgyhogy ennek a plusz teljesítménynek minden egyes megahertzét megbecsülöm, nem beszélve arról, hogy mennyit kellett gubbasztani a gép fölött, mire sikerült mindent a teljesítőképessége határára tolnom. Aki teheti és gépvásárlás előtt áll, adjon egy esélyt a G0-s steppingnek és a P35-ös chipsetnek!

Leslie_K.

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2000-2014 PROHARDVER Informatikai Kft.