VÉGEREDMÉNY

Elérkeztünk a tesztek végére, lássuk hát a végső sorrendet! A tesztek eredményeinek összegzéséhez a következő képletet használtam: minden kártyánál kiszámoltam, hogy az adott tesztben elért legjobb eredményhez képest hány %-ot teljesítettek, majd ezeket az eredményeket összeadtam. Az értékeket súlyoztam is: a közepes részletességgel mért eredmények másfélszeres, a maximum grafikás eredmények pedig dupla akkora súllyal számítanak, mint a minimális beállítások melletti számok. Erre azért volt szükség, hogy a kis felbontásban, kis részletességgel elhúzó, de magasabb beállításokkal elvérző GPU-k ne tegyenek szert valótlan előnyre. Összesen 12750 pontot lehetett gyűjteni, abban az esetben, ha valamelyik versenyző az összes tesztben az élen végez.

Radeon RX 6400 vs GeForce GTX 1630

Ez a két kártya messze kiemelkedik a mezőnyből, így külön szintet képviselnek, még akkor is, ha létezésüket kizárólag a bányászválságnak köszönhetik. Megvételre ajánlani őket borsos áruk miatt nem lehet, hiszen olyannyira rossz vételnek számítanak, hogy a használtpiacon gyakorlatilag nincsenek jelen. Ennek ellenére, ha valaki mégis a beszerzésüket fontolgatja, akkor egyértelműen a Radeon RX 6400 mellett érdemes letenni a voksát, hiszen egy sokkal modernebb típusról van szó, ami gyakorlatilag felmosta a padlót a már megjelenésekor is elavult GTX 1630-al. Ez utóbbi típus létezésére egyszerűen nincs mentség, arra pedig pláne nem, hogy szánalmas teljesítménye ellenére GTX megnevezést kapott. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy ha a Radeont régebbi, PCIE 3.0 foglalatos alaplapban teszteltem volna, akkor a különbség kevésbé lenne drasztikus, hiszen mindössze 4x-es PCIE csatlakozója miatt hátrányt szenvedett volna egy elavultabb alaplapban, de a végeredmény annyira nyilvánvaló, hogy ez a körülmény sem befolyásolná nagy mértékben.

Radeon RX 550 vs GeForce GT 1030 vs Ryzen APU-k vs Intel Xe IGP-k

A következő szintet az RX 550 és a GT 1030 képviselik, melyek közül kis mértékben a Radeon bizonyult gyorsabbnak, de ez nem nagy dicsőség, ha figyelembe vesszük, hogy 128 bites memóriabusza miatt dupla akkora sávszélességgel gazdálkodhatott, mint a GeForce. Úgy is lehet nézni a dolgot, hogy az NVIDIA mérnökei helyesen számolták ki azt, hogy ehhez a teljesítményszinthez bőven elegendő a 64 bites GDDR5 memóriabusz, vagyis spórolni tudtak az előállítási költségeken. A két típus használtpiaci ára gyakorlatilag megegyezik, így mindenki egyéni szimpátiája alapján választhat közülük.

Ezen a teljesítményszinten már képbe kerülnek a legerősebb AMD APU-k, a Ryzen alapú modellek, melyek CPU-ba integrált videovezérlőhöz mérten kifejezetten szép eredményeket értek el, gyakorlatilag egy szinten vannak a fentebb említett két diszkrét GPU-val. Az Intel legmodernebb IGP-i, vagyis a Rocket Lake és Alder Lake processzorokba integrált Xe alapú UHD Graphics 700-as sorozat kissé lemaradva követi őket, de ha azt nézzük, hogy nagyjából egy szinten mozogtak a Maxwell alapú GTX 745-ös típussal, melynek teljesítménye pár éve még az alsó-középkategóriát jelentette, akkor végső soron nekik sincs okuk szégyenkezésre.

Oland alapú Radeonok vs Kepler alapú GeForce-ok vs GCN alapú APU-k vs LGA 1151 IGP-k

Ezt a teljesítménykategóriát kisebb meglepetésre az i7-9700 processzorba integrált UHD Graphics 630 vezeti, és bár a masszív CPU-teljesítmény talán előnyt jelenthetett számára néhány tesztben, azért így is megsüvegelendő a teljesítmény. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy korban kissé későbbre esik a többi említett típusnál, de mégsem akartam a külön kategóriát képviselő Xe IGP-k közé sorolni. Az AMD GCN alapú APU egységei főleg a harmatos teljesítményű processzorrészleg okán gyengélkedhettek némileg, viszont az Oland alapú kártyák szépen elverték a Kepleres GeForce-okat.

Terascale alapú Radeonok és APU-k vs Fermi alapú GeForce-ok vs Ivy Bridge és Haswell IGP-k

Az AMD Terascale architektúrájára épülő GPU-k drivertámogatása nem a legjobb, így a modernebb címek némelyikénél problémákba ütköztek. Ennek ellenére ezt a teljesítménykategóriát a legerősebb APU egységek vezetik, de előnyük nem túl magas az IGP-kkel szemben. Az NVIDIA Fermi alapokra épülő low-end kártyái közül a GT 530 teljesített a legjobban, de 128 bites memóriabusza miatt ezen aligha lepődünk meg. A GF119 alapú kártyák, valamint az AMD Cedar és Caicos GPU-jára épülő típusok azonban nehezen ajánlhatók bármiféle 3D-s felhasználásra.

DirectX 10-es GeForce-ok vs Clarkdale és Sandy Bridge IGP-k

A DX10 támogatással rendelkező típusok ebben a cikkben kissé háttérbe szorultak, hiszen a tesztek nagy részét nem voltak képesek lefuttatni. Az AMD APU-k között csak DX11-es változatokat találunk, a Terascale 1-es diszkrét GPU-ik drivertámogatása pedig annyira csapnivaló, hogy inkább nem szerepeltettem őket a tesztben, így az első és második generációs Intel IGP-k ellen csak a két GeForce 200-as modell versenyzett. Természetesen ezt a teljesítménykategóriát, ahogy az várható volt, a GT 220-as GeForce nyerte, ám a 210-es modellt képes volt megszorongatni a legerősebb DX10-es Intel IGP, mely az i5-2500K processzorban kapott helyet.