Tabletpiac?
Tabletpiac?
Beszélhetünk-e ma tabletpiacról? Végső soron, igen. Több gyártó termékei közül lehet válogatni és bár a kirakatok nincsenek roskadásig, aki keres, az talál – ahogy a mondás tartja. Mielőtt azonban a vásárlás rejtelmeibe jobban beleásnánk magunkat, nézzük meg, mi is az a tablet egyáltalán. Mire jó, mik a korlátai?
A tableteket alapvetően két oldalról lehet megközelíteni: vagy felhizlalt telefonokként tekinthetünk rájuk vagy pedig összement, billentyűzetét vesztett netbookoknak. Gondolom most sokan felháborodtak, de mindkét oldal helyes szemszög lehet adott esetben, hiszen van példa x86 alapú, Windows 7-tel ellátott készülékekre is (Archos 9) és ARM SoC alapú, Androidos nettáblákra is.
A méretét tekintve 5 és 10” között mozognak a jelenlegi kínálat szereplői. Hogy mindenki el tudja képzelni, egy 10”-os kijelzővel rendelkező iPad méretei: 242.8 mm x 189.7 mm, míg egy A4-es méretű papírlap 297 mm x 210 mm. És ez az egyik legnagyobb méretű ilyen eszköz. A képeken talán kicsit szemléletesebben látható a méret.
Tömegét tekintve egy iPad kicsivel több, mint fél kilót nyom, egy 7” képátlójú Samsung Galaxy Tab pedig 380 grammot. A súlyukra tehát nem lehet panasz, bár megfelelően hosszú ideig kézben tartva egy ceruza is lehet nehéz. Egy átlagos netbook 1 Kg körül, míg egy nagyobb, 4” méretű mobiltelefon, például a HTC HD2 157 g. Egyre több nyomot találunk tehát ahhoz, hogy kijelenthessük: a tablet a mobiltelefonok és a netbookok közé ékelődött be. Méretben és súlyban is, de használható technológia és operációs rendszerek terén is.
Funkcionalitásukat tekintve a gyártótól függ, mit kapunk a pénzünkért és mi az, amit esetleg felárért még beszerezhetünk a megvásárolt példányhoz. A forma és a méret ugyanis kiegészítők egész sorának adhat teret. Persze erre a legtöbb gyártó nem kínál megoldást, de azért kapható és csatlakoztatható saját billentyűzet, tok, állvány, stb. hozzájuk.
Sajnos árukat tekintve magasabb kategóriában kell keresgélni, ha valaki tabletet akar, mert általában 100.000 forint fölött kezdődik az árcédula. Persze azért vannak termékek olcsóbban is, ám azoknál kicsit jobban szemügyre kell venni a paramétereket, mielőtt vásárolna valaki belőlük.
Mire jó egy tablet?
Ez nehéz kérdés és egyéni igényektől függ. Általánosságban netezésre, videózásra, könyvolvasásra, közösségi szolgáltatásokra és játékra (nem PC) való. A statisztikák szerint a legtöbben ezekre a tevékenységekre használják. Az e-book olvasás, mint lényeges szempont nem mellékes, hiszen éppen fellendülőben vannak a speciális célhardverek, az E-könyv olvasók. A legnagyobb különbség a kijelzőben van – a könyvolvasók javára. Persze sokan csak olvasásra nem szeretnének dedikált hardvert venni, így a nettáblák jó alternatívát kínálnak nekik is.
Azt is látni kell, hogy az előzetes beharangozások, jóslások ellenére legtöbben kiegészítőként és nem helyettesítőként veszik otthonra. Kikapcsolódásra, pihenésre kiválóan használható, mert nem nehéz és kézre áll, bár gépelni rajta már nem biztos, hogy a legkényelmesebb dolog.
Van, aki autójában GPS-ként használja, de alkalmazták már az orvostudományban és hasznos lehet előadásokon, konferenciákon, vagy irodai munkákban is. Extrémebb esetekben éttermekben étlapként, itallapként is használják és hotelekben is reggeli újságok mellett, helyett. A nehezebb feladat egy igényt támasztani, ami miatt szükség van rájuk.
Tulajdonképpen bármit ki lehet váltani, szóval egy ilyen eszköz is könnyedén pótolható és meg is lehet élni nélküle, úgyhogy talán a legerősebb érv vásárláskor a vágy lehet. Ez valahol érthető is. Divatos, jól néz ki, értelmet is lehet találni neki.
Éppen ezért azt javaslom, hogy a csalódások elkerülése végett ne gondolkodjon senki idillben (mint az amerikai reklámokban, ahol minden szép és jó, mert már van ilyen, meg olyan termékem), ugyanis ezek a masinák is megunhatóak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
