2024. március 19., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Használtteszt: IBM Thinkpad T42

Mire képes 2011-ben az egykori egymagos erőgép. Munka, játék, film, kávé, minden megoldható!

[ ÚJ TESZT ]

Bevezetés

Egy kis előszó

Mint tudjuk, nemrégiben lett 100 éves az IBM, bár ma már nem az ő neve alatt fut a ThinkPad széria (a márkát átvette a Lenovo, aki egyébként korábban is gyártotta ezeket a masinákat).
Már majd 100 évvel ezelőtt, pontosabban az 1920-es években előkerült a Think!, mint szlogen a cégnél, nem is csoda hát, hogy az 1992-ben útjára indított notebook-család a ThinkPad fedőnevet kapta. Persze ezen belül ma már elég sokféle sorozat létezik, de az elsők a 700-asok voltak, 25MHz-es 486SLC processzorral.
A későbbi 750-es sorozatból még a NASA is rendelt egy nagyobb mennyiséget, különböző tesztkörnyezetekben történő adatrögzítéshez, monitorozáshoz, stb. Nem véletlen, hogy a márka mindig is a megbízhatóságra, stabilitásra és nem utolsó sorban a kiváló támogatói háttérre (support) építette imázsát, valljuk be, nem hiába.
Tény, hogy ha a használtan vett notebookommal ma bemegyek az Infoparkba, némi pénzmagért cserébe minden probléma nélkül helyreállítják a merevlemezre a rejtett rendszertelepítő partíciót, felrakják az OS-t és a szükséges meghajtóprogramokat.
Eredeti alkatrészek is beszerezhetőek hozzá, de ezek árai magával a használtan vett gép árával vetekednek. Ennek oka egyszerű - a maga idejében a T42 különböző konfigurációkkal olyan 300-500 ezer forint között volt elérhető. Azért egy 25 ezer forintos gyári új billentyűzet ár nálam simán kiveri a biztosítékot. De tény, hogy nem sűrűn kell cserélni, szinte csak akkor, ha "user error" okán olyan fizikai behatásnak tesszük ki, amit már nem visel el.

A ThinkPad különböző verziói a magyar állami szerveknél is több helyen kerültek közép/felső vezetők részére kiosztásra útitársként. Mivel párom akkoriban még egy minisztériumban dolgozott, volt szerencsém technológiai fölényének csúcsán kezembe kaparintani egy rövid próba erejéig (szerviz után, visszaadás előtt) egy darabot, és mit mondjak, lenyűgözött.

Általában a T42-es gépekről

A T42-es sorozat 2004-ben indult hódító útjára, megcélozva a vállalati felhasználókat.

A marketingesek által kikiáltott fő erények: a vezeték nélküli hálózat, kis méret, kis súly, ehhez képest nagy teljesítmény, Centrino platform, cutting edge, dominate the battlefield, hoppá.

De mi is van a sok marketing mögött? 1.5-2.0Ghz-ig Intel Pentium M 7xx sorozatú processzorok, 256-2048MB DDR RAM, 30-80GB HDD, opcionális WiFi, CD/DVD író/olvasó, egyes modellek esetében ujjlenyomat-olvasó, ATi Radeon 7000, 7500 vagy 9600M, valamint a 14,1" vagy 15" méretű TFT kijelző, mindkettő esetében 1024*768 vagy 1400*1050-es felbontás.

A szoftvercsomag kiterjedt, magába foglalja ThinkPad specialitások vezérlésén kívül az adatmentést és a rendszer karbantartását is.
Egy korabeli sajtóanyag szerint milyen jó nekünk, hogy a gombnyomásra előjövő IBM Rescue and Recovery szoftver segítségével az egyszeri felhasználó kevesebb mint 20 perc alatt megoldhatja a felmerülő problémákat, a helpdesk igénybe vétele nélkül.

A hat cellás akkumulátorokra akár 5, a 9 cellással akár 7 óra elérhető üzemidőt ad meg az IBM - hát, kikapcsolt háttérvilágítással txt-t olvasgatva egy teljesen új akksival lehet, hogy elérhető ez az időtartam, de rendes használat esetén kétlem, hogy ez összejön.

A rendszer főbb paraméterei

A processzor Dothan magos, de már 90nm-es csíkszélességen készült, előnyére válik a 2 MB L2 cache. A cégóriás által megadott TDP 21W, ami a teljesítményéhez képest mai szemmel nézve bizony nem kevés. Viszont a SpeedStep technológia adott, tehát a 0,998V-hoz tartozó 600MHz és a 1,34V/1700MHz között több lépcsőben változhat a processzor órajele és a biztosított feszültség.

A 855PM északi híd önmagában nem nagy eresztés, támogatja a 400MHz FSB-t, a DDR 333Mhz ramokat és biztosít egy 4x AGP portot a videokártya felé. Ami az ATi üdvöskéje, 4 pixel - és 2 vertex shaderrel felfegyverezve, a mag referencia órajele 300 MHz, melyeket az IBM egy kis tuninggal élve a GPU esetében 320 MHz-re emelt.
A 420MHz-en ketyegő 64 MB DDR memóriát 64 bites memóriabuszon éri el a grafikus számításokért felelős processzor - ez fájó pont, a 128/128 érezhetően jobb lenne, de ez csak a FirePro-val szerelt T42p-k kiváltsága.

A Hitachi Travelstar csendes, a legnagyobb melegben történő töredezettségmentesítés során sem ment 48 Celsius-fok fölé a hőmérséklete, tehát ha hűvösnek nem is, forrófejűnek semmiképp sem mondható.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.