KZ ANV

Előszó
KZ ANV-ről már az első tesztben megemlékeztem, most azonban újra szerepeltetem, és ennek nagyon jó oka van. A modellről dióhéjban annyit érdemes tudni, hogy eredetileg 2013-as, majd ezt követően jött egy javított verzió 2014-ben, én ebből csíptem meg az „egyik utolsót” még 2015 végén, mielőtt megszüntették volna a forgalmazását (itt-ott azért még lehet találni, igaz jóval drágábban, mint amennyiért korábban árulták). Az eredetéről és egyebekről nem írok újra, akit érdekel, olvassa el az első tesztben.

Külső / kényelem
A KZ ANV erősen kilóg a KZ mezőnyből anyagminőségben és hangminőségben egyaránt (legalábbis az általam eddig hallott KZ fülesek között). Teljes egészében fémházas, vastag kábellel és csatlakozóval, a tekintélyes mérete és súlya azonban viselés közben a legkevésbé sem érződik, köszönhetően az elforgatott vetőcsőnek, amely rendkívül kényelmessé teszi, csakúgy mint a hasonló kialakítású Blitzwolfot. Annál ugyan érezhetően nehezebb, de a tartása még jobb, a héj pedig plusz zajszigetelő rétegként funkcionál.

Hangja
A KZ ANV eredetileg „n” karakterisztikájú fülhallgató, legalábbis ha tipizálni akarjuk ez áll hozzá a legközelebb. Ez rendkívül ritka, fejhallgatókban tipikusan az Audio-Technica csinált hasonlókat, így nem lennék nagyon meglepve, ha az eredeti AT füles is hasonlóan szólna, ami a KZ ANV-t „ihlette”. Egy ilyen karakternél a középtartomány a hangsúlyos, hozzá képest a mélyek és a magasak is kicsit a háttérben vannak, bár az ANV esetében még egy középmagas-kiemelés is jelen volt, ami bizonyos felvételek esetén elég agresszív tudott lenni. Sokáig próbálkoztam sok mindennel, például memóriahab illesztékekkel sikerült érezhetően tompítani az olykor agresszívebb középmagas-emelésen, de sajnos máshol is belenyúlt a hangba, ami így nem előnyére változott. Az érdemi változást a házon elől található nyílás lezárása hozta meg, ami ezzel az egyszerű mozdulattal egészen új megvilágításba helyezte az ANV-t. Próbálkoztam a másik, alsó nyílás lezárásával is, de az nem hozott érdemi eredményt. Hogy miben változott a hangja?

Mod
Egy pillanat alatt megszűnt „n” karakternek lenni, és azonnal megjöttek a mélyek, de még milyenek… Itt domborít igazán a 14 mm-es (!) driver, egyszerűen fantasztikus, hogy milyen feszes és kontrollált mélyeket kapunk, ami mellőz minden középmély-emeléses klisét, hatalmasat üt, de csak akkor és addig, amikor és ameddig kell. A középtartomány ugyan veszített némileg a varázsából, hiszen már nincs úgy előtérben, mint korábban, nem olyan levegős a hangkép sem, és némileg hátrébb is került a semlegesnél, de továbbra is tiszta, energikus és részletes. A magas tartomány profitált a második legtöbbet a „modifikációból”, a középmagas emelés szinte teljesen eltűnt, egy hajszálnyival élénkebb csak a természetesnél, ami pont annyira „elég”, hogy rendkívül izgalmas, energikus és légies legyen. Azt hiszem, erre lehet azt mondani, hogy abszolút bocsánatos bűn.

Mindennek a gyakorlati haszna annyi lehet mindenki számára, hogy fülhallgatókat is lehet "tuningolni", bár nyilván nem mindet, és sokat nem is érdemes, de néha beletrafálhatunk. A legegyszerűbb módszer továbbra is az illesztékcsere, de azért azon túl is akadnak bőven lehetőségek, az előző tesztben például valaki egy Q9-et tuningolt egyedi módon, remélem, lesznek még jó ötletei, és megosztja itt velünk :)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!