2009. október 22-én, életének 83. évében, elhunyt Dargay Attila.

Egyik legnevesebb rajzfilmesünk volt -- többek között neki köszönhetjük Szaffit, Pom Pom meséit, Vukot, A nagy ho-ho-horgászt, Az erdő kapitányát, Lúdas Matyit, de sok egyéb rangos alkotásból is kivette a részét.

Nyugodjék békében!

A kép a kultura.hu oldaláról van -- kattints a linkre vagy a képre további információkért!

mint megannyi meg nem született gyermek
sikoltoznak: írd meg őket, hadd élhessenek...
nem merek belenézni

kéjes gyilkos,
akiért a szíved szakad;
kése: mosoly --
s te boldogan belehalsz

arcodba üvölt,
szemenköp,
te meg csak
menekülsz, tűröd vagy élvezed,
mintha ő lenne a minden,
te meg a senki.

ez perverz

elcsúszott az élet banánhéján

koppant,
roppant,
belerokkant...

és lőn...
[ez itt a reklám helye]
köszönöm,
hogy megvette,
önön
kerestem
egy újabb kastélyt;
akar benne egy estét?
olcsón megszámítom,
csak egy kisebb vagyon.
ó, nem baj, ha nincs pénze,
csak a lelkét kérem érte...

beleharaptál a karomba
beleharaptam a nyakadba
beleharaptál az ajkadba
beleharaptam az ajkamba
beleharaptál az ajkamba
beleharaptam az ajkadba

"Ha egy virág leszakítja önmagát..."

2008.12.18.

Körbenéz, és olyan emberek veszik körül, akik... egyszerűen nem érdemlik meg. Nem akar közéjük keveredni, nem akarja, hogy az övékké váljon. Más környezetben, más helyzetben talán, de így nem. Inkább leszakítja önmagát, minthogy ennek részese legyen.

J.

Bizonyos nézetek szerint egy virág beteljesedése az, hogy szép legyen, vonzó, mámoros és csábító -- és végül ennek megkoronázásaként ezt a múlandó szépséget mások felhasználják valaminek a kifejezésére, amit egyéb tettek nem, vagy csak nagyon nehezen illusztrálhatnak.
Ha egy virágot minden igyekezete ellenére végül nem szakít le senki, s így annak értelme, hogy virágnak született, megkérdőjelezhetővé válik, végső elkeseredettségében pedig már önmagát szakítja le azért, hogy legalább egy töredékét érezze annak, amire vágyik, még ha álságos is, bármi áron... nos, talán az lehet az egyik legszomorúbb dolog, amibe valaha is belegondoltam.

M.

Ballada

Guggol a kúton a gyerek,
kezében kortyol a korsó.
Kék szárnyú pillangó libeg
a kút fölé. – Jaj, a korsó!

Koccan a korsó, csobban a
víz, - azon mereng a lepke:
a gyűrűző vízre szálljon-e
vagy a cserepekre.

/Kányádi Sándor/

Portia Nelson
Önéletrajz öt rövid fejezetben

I.
Sétálok az utcán
Egy mély lyuk van a járdán.
Beleesem.
Elvesztem... Nincs segítség.
Nem az én hibám.
Egy örökkévalóság kell, hogy kitaláljak.

II.
Ugyanazon az utcán sétálok.
Egy mély lyuk van a járdán.
Úgy csinálok, mintha nem látnám.
Újra beleesem.
Nem tudom elhinni, hogy ugyanott vagyok.
De nem az én hibám.
Még nagyon hosszú idő telik el, míg ki tudok jönni.

III.
Ugyanazon az utcán sétálok.
Egy mély lyuk van a járdán.
Látom, hogy ott van.
Mégis beleesem... ez puszta megszokás.
A szemem nyitva van.
Tudom, hol vagyok.
Az én hibám.
Azonnal kijövök.

IV.
Ugyanazon az utcán sétálok végig.
Egy mély lyuk van a járdán.
Megkerülöm.

V.
Egy másik utcán sétálok végig.

~

Autobiography in five short chapters
by Portia Nelson

I

I walk down the street.
There is a deep hole in the sidewalk
I fall in.
I am lost ... I am helpless.
It isn't my fault.
It takes me forever to find a way out.

Bár én csak harmadik félként szemléltem az eseményeket, s csupán meséltek nekem, ez a két gondolat úgy érzem, nagyon nagy kincs. Nem szabad elfelejtenem.

"jól esett szeretni, meg hogy õ is szeretett"

"annyira várom a pénteket yeti
meg tudnám mutatni, mennyire szeretem
tudná, hogy engem nem lehet bánatni
úgy értem
engem nem szabad
mert értékes vagyok, hisz szeretem"
-- Lycrus

Beszéljünk a triszexualitásról!

esik a hó, hullik, sűrűn, apró, pici, s én érzem. az egészet.
sétáltam.
fehér, tiszta, illatos, tompa, csendes.
hallgatni a ropogását, beszívni az illatát, a pelyheket elkapni, csodálni, hidegben pirosra fagyni.
hazaérni, lerázni, teát főzni.
egy forró bögrével kihajolni a nyitott ablakon, s csak nézni, merengeni, élvezni. kortyolni, szorongatni, piros arccal mosolyogni, kacagni. mert feltör. mert jó. mert felszabadít. szabaddá válni.

emlékek

mosoly, meleg, derengő, színes fények, fenyőillat. ablakban hó. csendesen pattogó tűz. friss, illatos sütemények.

emlékek

süteményillat, papír zörgése, s az a feledhetetlen ropogás! friss kenyér, még meleg, puha, kellemesen karcol, illatos. ropog! mint a hó. a leeső hó.

emlékek

kövér vízcseppek, sűrűn szakadó vízcseppek. már úgyis mindegy, minek aggódni? megállni. felnézni, élvezni. együtt susogni, dülöngélni a fákkal. bőrig ázni, s újból gyerekké válni. táncolni a pocsolyákban, felverni a vizet.

emlékek

lerázni a faágakról a havat. mindenkire. ártatlanul pislogni. fehér golyót gyúrni. gurítani, kergetni, görgetni, dagasztani, tolni, lökni, emelni, formálni, csiszolni.
egy új barát.

élni.

szeretem.
szép.
még!

Desktopjaim fejlődése

Ezt a cikket a desktopjaimnak dedikálom.
A desktopok időrendje: Lent van a legkorábbi, fent a legfrissebb!

-----------

Rendszer: Arch Linux
Ablakkezelő: Musca
A felső sáv: dzen2, a rajta megjelenített scriptek pedig balról jobbra -- dátum/idő | irssi-jelzések | zenelejátszó
GTK-téma: Candido Calm

-----------

Rendszer: Arch Linux
Ablakkezelő: Musca
A felső sáv: dzen2, a rajta megjelenített scriptek pedig balról jobbra -- dátum/idő | irssi-jelzések | zenelejátszó
GTK-téma: Elegant Rent

-----------