Egyik évfolyamtársam küldte el ezt a linket. Már csak az a kérdés, hogy vajon milyen teszteken ment át, mielőtt forgalomba helyezték.
Amire jó:
"A mérnökök által megtervezett anti-elektromágneses lap hatékonyan csökkenti az elektroszmog okozta kellemetlen fejfájást, álmatlanságot, megelőzi az esetleges hajhullást."
Annak a mérnöknek is elvenném a diplomáját, aki ilyet "tervez".

Legutóbbi bejegyzésem óta sikeresen hazataláltunk. Ami azt illeti már régóta itthon vagyok, csak lusta voltam eddig írni, de most befejezem a kis szösszenetet az utunkról. Aki olvasta az előző bejegyzést, az nagyjából képben van, aki pedig nem, az alábbi linken megteheti (bár dög unalmas).
[előzmény]

Mindenki up-to-date, így azt is tudjátok, hogy sajnos megadta magát a térdem az odaúton. 3 nap nagyjából elég volt a térdem rehabilitációjára, így a visszaúton kevésbé fájt. Visszafele enyhén módosítottuk az útvonalat is, mivel Passau után borzasztő szenvedés volt az Inn folyó melleti kerékpárúton tekerni. Az új útvonal rövidebb is lett, hurrá. Ennyi elég is volt a mellébeszélésből.

Egy sötét reggelen kezdődött a kaland Münchenben (július 10. vasárnap). Reggel 4-kor frissen és tettrekészen kiugrottunk az ágyból (vagy álmosan, és zéró harci kedvvel ez most teljesen mindegy) belapátoltuk a reggelit, és szomorúan bámultunk ki az ablakon. Az idő fantasztikus volt, és még esett is. Nekünk azonban meg sem kottyan egy kis eső, egyébként is menni kell, nem picsogni, úgyhogy nyeregbe pattantunk, és következő megálló Budapest! - felkiáltással útnak eredtünk. Természetesen a következő megálló nem Budapest volt, hanem München után pár km-el egy kényszerpihenő, ugyanis defektet kaptam (ez a Müncheni tartózkodás alatt már a 3.

Idén nyáron is, a korábbi gyakorlatnak megfelelően bringatúráztam egyet. Ezen a túrán az öcsémmel és apámmal mentünk Münchenbe. Az eredeti elképzelés szerint 4 napos túrát viszont megtoldottuk még egy nappal, a finoman szólva sem kedvező időjárás miatt.
Indulás előtti napokban összeszedtük amit kell, bringát felkészítettük, stb. Öcsém a lusták mintapéldánya, szinte mindent az utolsó pillanatra hagyott, pl. a csomagtartóra szerelhető táskát fel sem próbálta rakni az utolsó napig. Persze hiányzott valami hülye műanyagdarab, ami miatt nem lehetett megfelelően felszerelni a csomagot, de fateromnak szerencsére sikerült áthidalni a problémát. Ezekkel a kezdeti nehézségekkel megbirkózva kicsit megkönnyebbülten vártam a másnapi indulást. Időjárásjelentés szerint eső nem volt várható, szóval jók voltak a kilátások.
Első nap a fél négyes kelés után csak felraktuk a cuccot a bringákra, reggeliztünk, és indultunk is. Ami rögtön feltűnik egy bringásnak az, hogyha a szél nem a megfelelő irányba fúj - nekünk is meg kellett tapasztalnunk, hogy az eső hiánya sajnos nem a jó kerékpáros idővel egyenlő. A nap viszonylag eseménytelenül telt, kaptunk még Győr előtt egy defektet (tanulság, hogy a bringát út menti fűbe nem toljuk), illetve Mosonmagyaróvár előtt megjött a nem ígért eső. A kezdeti lendület megtört, és a napot viszonylag gyengén zárva Rajkáig jutottunk.

Épp most botlottam bele ebbe a cikkbe. Jól csinálja ez az Artisjus, a csóró iskolákról le kell akasztani még egy kis dohányt.

Hitler bukása c. film egyik jellegzetes jelenetének scriptjét sokan módosították, komoly próbára téve a rekeszizmokat. Lássuk hát, miből élünk:

2010.09.30.
Az F1 2010 nem lesz fullos szim...

2010.06.18.
GTA IV - Hitler Bukása I
GTA IV - Hitler Bukása II
GTA IV - Hitler Bukása III

Hitler Túró Rudit akar
Hitler gets banned from Xbox Live
Hitler hears about Valkyria Chronicles 2
Hitler learns about Endless Eight
Hitler's reaction to the iPad

ápdét:

előzmény

Kerékpárosok, bringások ide! totyikba linkelt videót ide is kirakom, hátha több ember látja. Lehet szörnyülködni a szörnyű gonosz bicikliseken, és áldani az áldott autósokat, mit meg nem tesznek az élhetőbb városért!

"Tudósok megállapították"

ma este jöttem hazafelé, és egy számomra ismeretlen számról felhívott egy faszi, hogy rendeltem "fénypólókat", és akkor most mi a helyzet. én meg azt sem tudtam miről van szó, mondtam hogy rohadtul nem rendeltem semmit. hazajövök, emil-check és lám 15:20kor kaptam egy levelet, hogy kösz-kösz a megrendelést.
valaki a nevemben ilyenek
felvetődik bennem a kérdés, hogy a nevemet, az email címemet és a telefonszámomat honnan tudta meg?
szerencsére a lakcímet nem találta el pontosan, de ott is voltak egyező paraméterek.
telefonszámomat csak boltoknak adom meg, ahol rendelek valamit, emil címet ok valahogy kitúrta (sajna a nevemet is tartalmazza), és a lakcímet fejből írta be??

ehhez a témához tartozik, hogy régebben kaptam nem egyszer emeltdíjas számról sms-t hogy küldjem az OK szót mittomén hova, hogy sok lóvéval lehúzzanak, de persze nem adtam meg ilyen helyen a számomat (iq tesztek, nyereményjáték és a többi hülyeség)
elbeszélgetnék azzal az egyénnel, akinek ez a legkedvesebb szórakozása, hogy mások idegeit cincálja

hát igen ezt is megéltük, új bringát kell venni, a régit ellopták (igen azt, amivel svédországba is sikerült eljutni). elég dicstelen vége lett szegénynek
így elkezdtem tervezgetni, milyen drótszamár kéne. olyan mint a régi. ez azért kellemetlen, mert az eléggé egyedi volt pályafutása vége felé (26", aszfaltgumik, és merev villa)
lássuk be, ilyen bringa az üzletekben nincs (pipa)
így jön a nagy terv, rakjuk össze házilag (na nem az egészet, csak a legós részt, kereket fűzni a saját biztonságom érdekében nem fogok, illetve a villát sem tudnám beszerelni). a többihez rendelkezésemre áll a tudásom a megfelelő szerszámok, kitartás és a két bal kezem

pár alkatrészt már sikerült beszerezni:
megvan a váz, a kormány, és a kormány, ezt nevezem haladásnak
azt nem értem, hogy meridáéknál ha jobb oldalra teszik ki a váltóbowden szemet az alsócsövön, miért olyan bowdenvezetőt raknak a középső csapágyházra, ami balról vezetné be a bowdent középre?
na mindegy, ez rejtély a számomra (csak kis agymunka kéne a tervező részéről)
holnap meg szeretném venni a hajtóművet, a váltókat és a fogaszkoszorút

update

Nemrég megnéztem a filmet, és egy-két dolgon ledöbbentem. Hogy lehet, hogy a jég elsüllyed a vízben (ami elvileg sós is...). Most már nem csak a rajzfilmben lehetséges minden, az effektes srácok bizonyították tehetségüket.

Megérkeztünk. Budapest. Rögtön érezni a magyar kisugárzást (nem csak pozitív értelemben), bár ezzel mindenki találkozhat, aki huzamosabb időt tölt külföldön.
Lényeg, hogy 2300 km tekerés után 3 napot tölthettem Stockholmban, Svédország gyönyörű fővárosában, és rengeteg élménnyel gazdagodtam. Így visszatekintve nem is tudom, hogy bírtam ki az első napot, feldolgozni, milyen hosszú út vár még ránk. Na mindegy, ez már egy örök rejtély marad. Az idővel azt hiszem nagy szerencsénk volt, esni esett, de nem sokat, és nem voltak nagy viharok. Ugyanez vonatkozik a bringák meghibásodási rátájára, ebben a rublikában csak egyetlen csomagtartóbaki szerepel, és az is szerencsésen végződött. A visszaút még tartogatott némely izgalmakat, ugyanis a kerékpárokat be kell dobozolni a repülőn, és a sporteszköz max 15 kg lehet. Az én bringám csomagolással együtt 16,7 kg, unokatesómé pedig 17,3kg volt (csomagolás 4 kg), így jött az izgalom, és az agyalás a reptéren, mit tudunk leszedni róluk. Végülis a dobozból kivettük a pedálokat, levettük a csomagtartókat, és leszedtük a láncot, unokatesóm még levette a kitámasztóját is, így az én gépem 14,7 az övé 15,0 kg volt. Kicsit olajosak is lettünk a szerelés közben, de legalább egy kis látványosságot szolgáltattunk a minket feltűnően bámuló magyar család gyerekeinek ("Anya, ők most mit csinálnak? Szétszedik, vagy összerakják a bicikliket?"). Talán nem is sejtették, hogy mi is magyarok vagyunk.

Ejszaka esett 4 korul, es persze akkor kell wcznie az embernek...
Reggel 9kor keltunk, es rekord ido alatt, 1 es negyed ora alatt elkeszultunk (nem volt mar valami sok kajank...). Indulasnal mar ereztem, hogy faj a jobb terdem, de azert mentunk, mentunk, es 48 kemeny megtett km utan megalltunk, mert ehes lettem. Mivel mar nem volt kenyerunk, magaban ettuk a kolbaszt (erdekes, es nem tul laktato), majd tekertunk tovabb. Mara ket kompozas is be volt tervezve, az elso utan, 62 kmnel probaltunk venni kenyeret, de bolt meg nem volt, igy kenytelenek voltunk tovabballni. 8 kmrel arrebb volt egy bufe, ahol gyorsan vettunk par szenyat, igy feltankoltunk, es meg sem alltunk Drottningholmig, ahol megcsodaltuk kiralyi csalad "bodejat". Szerencsere az utlso szakaszon nem utkoztunk nehezsegekbe, igy szerencsesen megerkeztunk 121kmt megteve Stockholmba. A terdem fajt az indulasnal, az erkezesnel, es a ketto kozott is. Szerencse, hogy ma, rovid szakaszon, es pihenonapok elott fajdult meg.

Reggel 4kor keltunk, es vidaman (pontosabban nagyon nem szivesen) utnak indultunk. elso 115 kmen kenyelmes 27es atlagot tekertunk, majd 125 km utan megalltunk, mert unokatesomnak megint megfajdult a feje. Miutan elmult, kajaltunk, es meg sem alltunk a kompig (196km), ahol megint ettunk (valtozatos program, ugye?). Sajna a terep kicsit valtozott a kompozas utan, igy az atlag is romlott. Nysopingbe mar faradtan erkeztunk, majd utana kb 10 kmrel megalltunk, satorozni. A tenger is kozel volt, igy megmartoztunk a "tuzforro" vizben. Napi tav 246 kmre sikerult, de uj rekordot jottunk, az atlag 25,1km/h.

Ez az egesz tura emiatt a tajfuto rendezveny miatt kezdodott, unokatesom megigerte, hogy segit a szervezesben. Nos a dolgunk nem volt tul bonyolult, neha edesseget arultunk, neha a parkolonal kellett segiteni (ut szelen tablaval hadonaszni, hogy parkolo balra - ezt egy normal tablaval is megoldhattak volna...), es egyszer kemenyen ejszaka orkodtunk (labfejem megfagyott).
A varosban is korbeneztunk, elmentunk egy kis kirandulohelyre, ami hasonlit a Ram-szakadekhoz.

Turank elso szakaszanak utolso napja. Reggel keson keltunk, jol ki tudtuk magunkat aludni. 10 ora korul reggeliztunk, majd unokatesomnak elkezdett fajni a feje. Kicsit tehetetlenul ereztem magam, de szerencsere elmult, igy delben el tudtunk indulni. Elso, es utolso pihenonk 77 km-nel volt esedekes, ahol ettunk, es konstataltuk, milyen kiralyok vagyunk, mar csak kb 40et kell menni. Ez a tudat elegge feldobott mindkettonket, es mivel a szel is kedvezo volt, megdontottuk a tegnapi atlagrekordot, 24,1 helzett immar 24,4 a legjobb atlagunk, igaz ez csak 120 kmes tav volt. Itt toltunk Eksjoben masfel hetet, leghamarabb jovo vasarnap ulunk bringara, ha addig ki tudunk talalni egy elfogadhato utvonalat Stockholmba.

Szerk.: ha mar itt vagyok, irok nehany statisztikat.
ossz megtett ut: 1937 km
tekeressel toltott ido: 86,8 ora
atlag a teljes utra: 22,3 km/h
legjobb napi atlag: 24,4 km/h
leghosszabb napi tav: 262,9 km
atlagos napi tav: 176 km

Malmoben eltoltott nap utan megint fajo szivvel indultunk utnak, de mar abban a tudatban, hogy ket nap mulva Eksjoben leszunk. Napi szakasz elso fele esemenytelenul (unalmasan?) telt, Svedorszag deli resze meglehetosen kopar. A napi adrenalint az adta, hogy par kilometert tilosban kellett tekerni, a bringasok ki vannak tiltva a tervezett utunk egy szakaszan. Szerencsere korulbelul 5 km-t kellett itt menni, utana lekanyarodtunk egy kisebb forgalmu orszagutra. 96 km megtetele utan ugy dontottunk, hogy ehesek vagyunk, es megalltunk egy mekinel enni (regebbi megallapodas szerint: Nemetorszagban a kompnal vadkemping, cserebe egy meki valahol). Itt Svedorszagban a kaja (pl.: kenyer) eleg sokba kerul, igy a gyorskajaldak nem szamitanak kulonosen draganak. Azert igy is sikerult tetemesebb penzt megenni, de legalabb jol laktunk. Az etterem kicsit mashogy mukodik, mint otthon, itt az italt, es a ketchupot maganak onti ki az ember, es semmi nem akadalyozza meg, hogy repetazzon. Kajapiheno utan utnak eredtunk, es helyet is csereltunk, mert lassunak talaltam a tempot. Egesz jo utemben ertunk celba, de ott mar faradtnak ereztem magam. Megallapodtunk, hogy a kovetkezo faluig eltekerunk, mert ott van egy to, es ott tudnank furdeni egyet. Picit tobbet kellett menni a vartnal, igy a napi adag 190 km-re sikerult, a furdesert cserebe azonban megerte (igy utolag).

Reggel 6kor keles, madarszar takaritasa a satorrol, es a bicajokrol (hulye siralyok). Elcsiptunk egy eppen indulo kompot, igy viszonylag koran atertunk Daniaba. Mintegy 60 km tekeres utan megalltunk kajalni, es egy bevasarlokocsit visszavive szert tettunk 10 helyi kreditre (korona, mindenhol ez a penz neve?). Ebbol a penzbol meg vettunk a Lidlben ket fagyit. Miutan jollaktunk, indultunk is tovabb, es ma is sikeresen eltevedtunk (meglepo), a bicikliutak megint rossz iranyba vittek minket. Kis terkepbongeszes utan visszatalaltunk a helyes utra, es ragyogo hatszellel tekertunk Koppenhagaig, ahol vonatra ultunk, es atutaztunk ide, Malmobe. Ez a nap viszonylag konnyu volt (igy utolag), de tobbet mentunk a tervezettnel, 175kmt. Holnap pihenunk, es utana mar csak 2 nap tekeres, es elerjuk Eksjot.

Szokasos 5 orakor keltunk, es szomoru szivel 7 utan elhagytuk Rostockot, hogy elerjuk a tengert, es holnap atkompozzunk Daniaba. Tervek szerint ez volt az utolso 200 feletti tav (218). Lubeckig szembeszelunk volt, de egesz jo iramot diktaltunk, azonban egy kicsit zavarba jottunk, ugyanis a varos szelen volt egy alagut, amin mi nem mehettunk at bringaval. Nemi kerezoskodes utan kiderult, hogy egy buszjarat atviszi a gyalogosokat es a kerekparosokat is. Masik meglepo dolog az volt, hogy mindezt ingyen (!) tettek. Ebed utan ugy gondoltuk, az ut nehezen tul vagyunk, mert innentol hatszelunk lesz, de sikerult eleg rendesen eltevedni, hala a nemet bringautak kuszasaganak. Mindenre rairjak, hog bicikliut, de azokon haladni lehetetlen, es nem is az orszagut mellett halad. Vegul csak az orrunk utan mentunk, de sikerult kitalalni a rendes utra, es onnantol csak hajtottunk, amig Puttgardenbe nem ertunk. A komp kozeleben vadkempingeztunk, es csak a siralyok, meg az eso zajongott ejjel.

Ez a nap igerkezett a leghosszabbnak, a tervekben 240 km szerepelt. Sajnos erre a napra is uj utvonalat kellett kieszelni meg Drezdaban, az autoutak miatt. Berlinben 4kor keltunk, eltekertunk a Brandenburgi kapuhoz, es fenykepezkedtunk egyet. Epp csak elindultunk onnan, amikor eszrevettem, hogy az unokatesom csomagtartoja csalen all. Rovid allapotfelmeres utan eleg remenytelennek tunt a helyzet, a palcat a vazhoz rogzito csavar eltunt, es a csavar menetet elroncsolta az odaverodo csomagtarto. Nagy szerencsenkre a vazban volt meg egy csavarmenet mind a ket oldalon, igy atallitottuk a csomagtartot, kiszedtunk egy csavart az en gepembol es mehettunk is tovabb vigan. Sajnos en eleg gyorsan megehezem, emiatt koran meg kellett allni. Kesobb pedig eltevedtunk, ezert vissza kellett menni 6 kmt, de ugye mi nagyon erosek vagyunk, igy meg sem kottyant. Masodik kajas piheno alkalmaval unokatesom elvagta az ujjat, azt is apolgatni kellett. Egy motoros adott nekunk kotszereket amivel bekototte a sebet (nekunk is van, de nem azzal kezdtuk a problema megoldasat, es a motoros keres nelkul odaadta). Ezek utan ugy saccoltuk, hogy kb 100 km van hatra, es delutan negy ora. Ezek miatt ugy hataroztunk, hogy pihenes nelkul lenyomjuk azt a 100ast, es este 9re megerkezunk. Azert, hogy csak meg kelljen allni, jott egy rovid zapor, es utana csendes esoben folytatodott, igy az utolso 25 kmen rendesen elaztunk.

5 napi tekeres utan tegnap pihentunk, es egesz nap kb lustalkodtunk, ettunk stb. Igy hat ma kenylemetlen, es kellemetlen volt 5-kor kelni. Meg tegnap osszeallitottunk egy uj utvonalat arra az esetre, ha az eredetin nem mehetnenk vegig (autoutra valt az addigi orszagut). Sajnos igazunk lett, igy menet kozben attertunk a B tervre. Elso kajas piheno Luckauban volt, 120 kmrel a hatunk mogott. Berlin a tablak szerint 68 kmre volt, de kesobb kiderult, hogy nem. Eros nyugati szel fujt egesz nap, ami hol kedvezett, hol pedig nem. Berlin kozeleben sikeresen eltevedunk, pontosabban nem mehettunk fel az utra, igy kicsit keresgelni, kerdezoskodni kellett, hogy tudunk bejutni Berlinbe. Vegul sikeresen bejutottunk, es megerkeztunk. Majdnem annyit mentunk mint elso nap, 214 kmt tettunk meg ma.

Szuleink (edes jo apam) altal ez a tav eleg ijesztonek tunt a domborzati viszonyok miatt. Hat volt hegyunk az nem vitas. Reggel szokasos idoben keltunk, de en valahogy egyre lassabban keszulok el. Igy egy is kesessel indultunk, ezt tetezte az az apro problema, hogy nem talaltunk ki a varosbol. Megkerdeztunk egy helyi lakost (eleg nehez talalni a sok turista kozt), hogy mennyi is az annyi. O sajnos rossz iranyba kuldott minket, de lehet, hogy felreertetuk (habar az 1es szamot eleg nehez felrenezni, ha mutatja valaki). Ezek utan csak sikerult kitalani Pragabol, es elindultunk Nemetorszag fele. A tura elott nem neztunk meg domborzati terkepeket, kulonben tudtuk volna, hogy van egy viszonylag nagy "siksag" (itt annak szamit) Praga utan, a hatar elott. Menet kozben vettuk eszre, es nagyon megorultunk neki, ugyanis egesz jo kis hatszelunk is volt, igy egy nyugodt 25-30 kmhas tempoban kozelitettuk meg a hegyeket (vagy dombokat, mindegy). Az elso hegyet meg viszonylag nagy kedvvel masztuk meg, csak az utan lohadt le a hangulatom, hogy megtudtam, visszaereszkedunk a folyo szintjere, amit eppen kereszteztunk. Ezek utan volt egy nagyobb telepules (aminek a nevet nem tudom, mert hosszu). A varost (eleg nagy volt) elhagyva megint egy dombra kapaszkodtunk fel, es egyre vartuk, hogy a bukkano utan mar vizszintes terep jon, de mindig jon egy kovetkezo emelkedo. Ujabb hegymaszast kovetoen eleredt az eso, mi gyorsan egy eresz ala huzodtunk.

Ez a nap eleg lazanak nezett ki a tegnapi utan, es tenyleg nem is volt annyira veszelyes. Az ut mar sokat lejtett is, es delre megtettuk az ut felet. Delutan jott egy kis felho, es veszjosloan osztokelt minket nagyobb tempora. Egyszerre aztan nagyon megerosodott az oldalszel, es Jeniceben (vagy Jesenice, nem emlekszem hirtelen) megalltunk egy boltnal es vettunk sziverositonek egy kis jegkremet. Kozben eleredt az eso. Jegkremet megettunk es utana elindultunk, az eso szerencsere nem esett annyira. Praga is kozel volt mar, es ahogy beertunk, az ut szarazabb lett, es mar csak szemerkelt. Pragaban eleg rosszak voltak az utak, es sok helyen macskakoves. Kisebb nehezsegek aran megtalaltuk a szallashelyet, es 9 fele le is fekudtunk. Ezen a napon csak 125 kmt haladtunk.

Mai nap nagyon durva volt. tervezett szerint 150 km-t kellett volna tekerni, de majdnem 180 (179,45) km lett belole. Utolag kiderult, hogy az unokatesom rosszul melekezett es nem 150, hanem 170 volt a tervben. Becsbol kifele eltevedtunk egy kicsit, megprobaltunk valami bicikliuton haladni, de sartengerre valtozott, es vissza kellett fordulni. Kis utkeresgeles utan raleltunk a helyes iranyra, es irany Csehorszag! Egyre kezdett dombosodni a helyzet, ami nem tetszett, es a szel sem volt kedvezo. A hataron atkelve egy halom kazino volt az ut szelen, nem tudom, a csehek vajon oda jarnak penszt veszteni, vagy mi a szosz. Zmojno (lehet, hogy nem igy irjak) egy viszonylag nagyobb telepules, es arrol nevezetes, hogy vegig emelkedett. Nagyon lassan haladtunk, de valahogy csak tovabbvergodtunk. Vegul letertunk a foutrol es a kisebb ut meglepo, de jobb minosegu volt, mint a nagy. Erdekes, de ertheto. Este 9 fele ertunk Horni Cerekev (?) nevu faluba, ahol szallashelyet (satorhelyet) akartunk vadaszni. Senki nem beszelt angolul, es nemetul sem igen, vegul a tuzoltosagon egy emberke kisegitett, es sorrel is megkinalt. Gyorsan felvertuk a satrat, es agyba (vagy hova) zuhantunk.

Most mar nemet nyelvu gepnel ulok, szoval nehezebb lesz olvasni, hehe.
Reggel fel kilenckor keltem, es reggeliztem. Unokatesom elment fodraszhoz negyed tizenkettore. Delben meg is ebedeltunk. Ebed utan osszepakoltunk, es elindultunk Becsbe. Az osztrak utak sokkal jobb minoseguek (ez valoszinuleg nem ujdonsag), de Becsben mar annyira nem, es a csatornafedelek sincsenek teljesen szintben. A helyzet persze sokkal jobb mint Magyarorszagon, es nagyon sok a bringaut/sav. Azert hogy ne legyen konnyu dolgunk, kaptunk egesz jo kis szembe/oldalszelet kaptunk, igy nem mentunk tul jo idot. 3 ora 51 perc alatt ertunk a szallashoz, de becsben sokat kavarogtunk, mire idetalaltunk. Oszzes megtett ut 79,45 km, az atlag meg lehangolo 20,7 km/h.
Holnap mar Csehorszagban satorozunk valahol, szoval tuti nem tudok irni. LegkozelebbDrezdaban kerulok szerintem gepkozelbe.
Kepeket szerintem majd csak Svedorszagban, vagy ott sem tudok kirakni, de tudom, nem a kepek miatt olvassatok a szosszeneteimet.

Mar kezdett vilagosodni, amikor elintultunk, es mire kiertunk Budapestrol, egesz vilagos lett .A 10es uton mentunk vegig, majd rakanyarodtunk az 1es utra, es Győr utan a 85osre. Errol az utrol Fertod iranyaba tertunk le. Az ut minosege nagyon valtozo, valahol tukorsima, de sajnos tobbszor katasztrofalis. Magyarorszagon nem tudnak csatornafedelet szintbe epiteni. Az autosok nagyon joszandekuak, mert ahol van "kerekparut" dudalnak rank, hogy menjunk mar oda (azokon kb haladni sem lehet, annyira rosszak, es neha ra is parkolnak). A 10 és az 1es utrol elvileg ki vannak tiltva a bringasok, de ott nem, ahol kerekpar ut is van mellette (eleg erdekes ez igy).
Tobb helyen is pihentunk, leghosszabb Győrben volt, mert elaludtunk egy napsutotte padon. Sajnos Komárom után szembeszelunk lett, es Győr után erosodott is. Vegulis osszesen 216 km-t tekertunk, a nyeregben 10 oranal picit kevesebbet toltottunk, a teljes menetido pedig 13 ora 10 perc volt.
A 2. napon csak Becsig megyunk, kb 80 km-t.

u.i.: bocs az ékezetekert, német billentyuzetrol írtam

Holnap indulunk unokatesómmal Svédországba bicajjal. Félek a dologtól, mivel ilyen nagy csomaggal még nem tekertem, főleg ekkora távot nem. A felszerszámozott drótszamár 39 kiló, tehát a csomag olyan 26-27 kiló lehet.Holnap fél négykor kelünk, a cél Fertőrákos, a táv körülbelül 210km. Szembeszelet nem kérünk, ahogy esőt sem.