Bevezető, Advanced Format

Bevezető

Második bejegyzésemben a WD Scorpio Black 750 GB-os 2,5"-os winchester-ét fogom bemutatni.
Ez a vásárlásom nem volt tervben. Hardveraprón nézelődtem, mikor szembetűnt adott hardver, és felkeltette figyelmem. Gondoltam "750 GB-os notebook HDD ennyiért?". Utánanézve külföldi oldalakon egyértelművé vált, hogy "ezt meg kell vennem", hiszen a tesztek alapján több mint kétszer olyan gyors volt, mint a notebook-omban akkor jelen lévő Toshiba winchester, mégse került olyan horribilis összegbe, mint pl. egy VelociRaptor. (Utóbbiból jelenleg 64000 Ft a 600 GB-os, a szóban forgó WD ennek harmadába került.)
Végül tegnap megvásároltam a HDD-t, és itt leírom nektek az 1 nap alatt szerzett tapasztaltaimat.

Western Digital WD7500BPKT

De még mielőtt belevágnék a bemutatásba, fontos megemlítenem, hogy ez a winchester már az úgynevezett "Advanced Format"-ot használja, amit itt, az első oldalon ki is fejtek, hogy mi is az, miért jó, miért nem jó, kinek jó, kinek nem jó. (források oldal végén megjelölve)

Advanced Format

Az első fontos tudnivaló az „Advanced Format”-al kapcsolatban, hogy a kifejezésben a „Format” szó még csak véletlenül sem „formázás”-t jelent, hanem „formátum”-ot. A technológia elnevezését a Western Digital adta neki, mivel ez a cég állt először elő ezt a formátumot használó HDD-vel. A technológia bevezetésében a WD-t azóta már követte néhány gyártó, és várhatóan még ez évben követni fogja az összes többi is.

A mai HDD-k túlnyomó többsége 512 Byte méretű fizikai szektorokban tárolják az adatokat. A winchesterek méretének növekedésével vált szükségszerűvé ezt a régi struktúrát leváltani 4 kByte (4096 Byte) méretű fizikai szektorokra. Erre azért volt szükség, hogy egy adott lemezfelületen több adatot lehessen eltárolni. Néhány weboldal / felhasználó híresztelésével ellentétben senki nem kap plusz tárhelyet, mivel a vásárló ugyanolyan méretű HDD-t kap mint eddig, csak az 512 Byte helyett 4 kByte-os szektorokkal megvalósítva. (pl.: ha valaki vesz egy 2TB-os AF-es HDD-t, valamint egy 2TB-os non-AF-es HDD-t, ugyanakkora tárterületet fog kapni.) Ez csak a gyártónak a kedvező, mikor adatsűrűséget akar lépni (500GB/tányér -> 667 GB/tányér). A tárhely méret növekedés abból adódik, hogy a szektorokhoz hibajavító kód (ECC) és szinkronizáló minta (Sync/DAM) is tartozik, amelyekből nagyságrendekkel kevesebbet kell alkalmazni az Advanced Format eljárást használva. A hibajavító mérete egy 512 Byte-os szektor esetében kb. 40 Byte, de ekkora helyet foglal el a szinkronizáló minta is. 4 kByte adatra 640 Byte ((40+40)*8) extra jut, a formázás hatékonysága tehát kb. 86,5%. Az Advanced Format estében ugyan hatékonyabbra cserélik a gyártók az ECC-t, amely nagyobb helyet igényel, 100 Byte-ot, de ez nyolcszoros méretű, 4 kByte-os szektorra vonatkozik. Azaz: Advanced Format esetén 4 kByte adatra csak 140 Byte (100 Byte ECC + 40 Byte szinkronizáló minta) extra jut, a hatékonyság tehát 96,5%-os. Azaz ugyanannyi adat kisebb helyen is elfér.

Hogy van e hátránya az AF-nak? Igen, azon felhasználóknak okozhat némi kellemetlenséget, akik régebbi operációs rendszert használnak (pl. Windows XP). Az újabb operációs rendszerek, mint például a Windows Vista SP1, vagy a Windows 7 már jól kezelik az AF-et, ezekkel nem lesz gondja a felhasználóknak, ha az adott operációs rendszerrel particionálják meg a winchestert. Az Windows XP eleve már csak azért láthatja az AF-es HDD-ket, mert az AF-es HDD elektronikája 512 Byte-os logikai felépítést emulál az operációs rendszer felé. (Ha ez nem lenne, az XP egyszerűen nem is látná.) Az XP-vel a gond abból adódik, hogy particionáláskor a 63-ik 512 Byte-os szektorban kezdi az első partíciót, ami ha 4 kByte-okra osztjuk a HDD-t, akkor a nyolcadik 4 kByte-os szektor közepére esik, ezért a HDD fizikai szektorai nem lesznek fedésben a logikai szektorokkal, egymáshoz képest elcsúsznak, emiatt belassul a winchester. Erre a megoldás egy partíció esetén a jumper áthelyezése adott AF-es HDD-n. Ekkor a kontroller gondoskodik arról, hogy a 64-ik 512 Byte-os blokkban (8-ik 4 kByte-os blokk kezdete, mert 8x512 Byte = 4096 Byte = 4 kByte) kezdődjék a partíció. Több partíció esetén a jumper nem megoldás, helyette használandó a WD Align nevű programja, ami eltolja a partíciót, hogy a fizikai és logikai szektorok fedésben legyenek. (adatmennyiségtől függően 20-200 perc alatt végez feladatával.)
A Windows Vista és a Windows 7 eleve a 2048. szektorban kezdi a partíciót, ez osztható 8-al, itt nincs szükség align-olásra (eltolásra). Talán ez jelent egyszerű megoldást a Windows XP-t használóknak is, mivel ha Windows Vista vagy Windows 7 telepítővel megparticionálják adott HDD-t, majd erre telepítik a Windows XP-t (annak telepítőjével már NEM módosítva a partíciókat), tökéletesen működni fog, nincs szükség align program használatára.

Formázáskor a foglalási egységet célszerű minimum 4 kByte-ra venni vagy alapértelmezetten hagyni, mert külföldi oldalak tapasztalatai szerint - akik 512 Byte-al és 4 kByte-al is megformázták a HDD-t - lassabb az AF-os HDD az 512 Byte-os foglalási egységben formázott partícióval, mint 4 kByte-ossal. (Előbbinek eleve sok értelme nincs, ha a fizikai szektorok úgyis 4 kByte-osak.)
Az AF-nek a felhasználó szemszögéből nem sok előnye van. Fórumban leírt tapasztalatok alapján el lehet mondani, hogy szekvenciális olvasásnál észrevehető némi gyorsulás a hagyományos 512 kByte-os szektormérethez képest, viszont random olvasásnál a régi szabvány tesz némi előnyre szert. Az elérési idő is növekszik AF esetében, mivel a fejet pontosan rá kell pozicionálni az adatsávra. Ezt a szektorok segítik. Az AF esetén sokkal kevesebb pozicionálási lehetőség van, mint a normál esetén, és tovább is tart korrekten ellenőrizni a pozíciót a hosszabb szektor miatt.

Források: geeks.hu ; hwsw.hu ; PH! fórum ; WikiPedia
(Külön köszönet Dzsekó-nak, hogy átnézte az AF-ról szóló részt )

Amennyiben valaki felfedez valamilyen hibás információt az "Advanced Format"-ról szóló szövegben, kérem jelezze PM-be, vagy hozzászólásokba. Köszönöm.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!