Forgolódom, nem vagyok még teljesen ébren, valahol az álom és a valóság között fél úton lebegek. Szeretem ezt az állapotot, mindig olyan dolgok jutnak eszembe amik akkor nagyon jó ötletnek tűnnek de mire felébredek jót mosolygok rajtuk. Egyre többször és több időre nyitom ki a szemem, de arra még nem tudom rávenni magam, hogy felkeljek.
Felesleges is lenne hiszen még nincs teljesen világos, a nap sem kelt még fel, akkor nekem mért kellene?! Miután ezt nyugtázom magamban egy erőltetett mozdulattal megfordulok és az órára pillantok, fél 5 lesz néhány perc múlva. Ahogy megfordulok a takaró lehullik a vállamról és az ablakon beáramló szellő simítja végig a bőröm. Libabőrös leszek és megborzongok, jól esik a hűvös érintés a tegnapi hatalmas kánikula után. Visszafordulok és próbálok még aludni egy keveset, nehezen megy mert most, hogy felébredtem nagyjából körvonalazódik előttem a mai nap programja. Nyári munka, első munkanap, nem lesz könnyű de majd valahogy lesz, olyan még úgy sem volt, hogy ne lett volna sehogy. Ahogy ezek a gondolatok átsuhannak az agyamon visszaalszom majd ismét felébredek és az előző mozdulatsor megismétlésével próbálom megtudni mennyi az idő. A felkelő nap sugarai átszűrődve a két függöny között pont az óra számlapján csillognak és hirdetik az újabb nap kezdetét. Jó lenne tudni mennyi az idő, és bár a telefonom be van állítva ébresztésre, egyre kíváncsibb vagyok mennyit sikerült így, másodízben aludnom. Egy hangyányit még győzködöm magam majd szuszogva, nyújtózkodva, ásítozva felkelek és most, hogy már más szögből látom a vekkert megtudom, hogy nemsokára 6 óra lesz.
Kisétálok az erkélyre, és gyönyörű látvány tárul elém. A reggel első dolga volt, hogy bearanyozzon mindent, a felhők a Mecsek felett gyönyörűen sárgállanak, a szántásban virágzik a kukorica és a harmat utolsó még fel nem száradt cseppjein táncolnak a hajnalt búcsúztató napsugarak. Az emberek nagy többsége ilyenkor még alszik errefelé, az állatok is most kezdenek ébredezni bár a madarak már korábban elkezdték a minden nap elején szokásosan megtartott megbeszélésüket. A szomszéd macska még csak most kezd el álmosan nyújtózkodni, és a kutyákat sem hallom még ugatni.
Mennék vissza még ejtőzni egy kicsit, pihenni mielőtt készülődni kezdek de elvarázsol az amit látok és olyan jól esik a friss légmozgás a tiszta levegő, hogy szinte földbe gyökerezik a lábam. A szomszéd cicája időközben elindul az út túloldalán lévő házak felé, szökellve cikázik a fenyőfák között majd eltűnik a ház mögött a kukoricásban. El is csodálkozom rajta, nem gondoltam volna, hogy ilyen gyors mozgásra képes közvetlenül ébredés után. Mivel a telefonom zörögni kezd berohanok és lenyomom a "leállít" gombot, nem hiányzik, hogy a család összes tagját felverje.
Újabb nyújtózások közepette a fürdő felé csoszogok ahonnan visszaérkezve egy rövidnadrágot és egy pólót öltök magamra. A lépcsőn lefelé eszembe jut a hűtőben lévő tea amit a munkahelyre készítettem, amikor a konyhába érvén köszöntöm édesanyám, már nyitom is a hűtőt és miután elfogyasztottam a szokásos reggeli kávés kakaóadagomat a teát üvegestül a nappali asztalára dobom. Indulok fogat mosni, némi zselé a hajra, köszönés, füles a fülbe, play gomb, Tiesto's Club Life és futás a buszmegállóba. Még mielőtt beérek a városba, utoljára nagyot szippantok az éledező külváros levegőjéből. Míg várom a buszt végignézek a városon, látom ahogyan az autóforgalom felélénkül az utakon és egyre több a mozgás, a nap már egészen magasról világítja meg Pécset. Befut a busz és gurulunk lefelé Újhegyről. Egy pillanatra lecsuklik a fejem de egy jókora kátyú rögtön észhez térít. Leszállok a buszról csodálkozom, hogy nincs tömeg, mert amikor utoljára ilyen korán reggel errefelé jártam akkor hatalmas volt a tömeg. Aztán persze eszembe jut, hogy nincs tanítás így a pécsi lakosoknak egy jelentős része irigylésre méltó helyzetben van.(otthon alszanak:) Beugrok még a Konzumba, ami már nem is Konzum, hanem Ázsia Center de nekem akkor is Konzum marad.
- Kézcsók, két húsos-pizzás baguette-et kérek szépen, és húsz dekát vegyesen azokból amelyikek édesek. A mákosból nem kérek.
Fizetek...
-Köszönöm, Kézcsók!
Kiérek az áruház előtti buszmegállóba ahol épp beáll egy 7-es számú járat. Ez pont jól jön, felugrok rá és a főpályaudvar melletti megállóban leszállok. Innen gyalogszerrel közelítem meg leendő munkahelyem. Elérem úticélom majd egy határozott mozdulattal lenyomom a kilincset....
