Ezekkel én is így vagyok. Soha nem is játszottam igazán klasszik FPS-ekkel, csak pár offline változattal (rengeteg quick reload-dal), nekem sem mentek az ilyenek soha. A egerészéshez az izommemóriám rettenetesen sz@r. Ezekhez meg az kell. A WoT-tal elvagyok, de néha itt is érzem, hogy elértem a korlátot a célzást illetően. Pl. amit tegnap is írtam, hogy amikor valaki himbálja a tankot, és izeg-mozog vele, akkor én ott baromi nehezen tudom lekövetni mondjuk a kupolát. Pláne, ha kicsi, és egy mozgékonyabb tankról van szó. Ellenben belenézek néha streamekbe, és csak lesek, hogy egyeseknél mintha valami k.rva rövid zsinórral lenne rákötve a kupolára a célkereszt, mindegy, merre mozog a tank, a célzó megy utána.

A Shroud féle klipekhez meg annyit kiegészítenék, hogy a lövöldözős (de úgy általában a gyorsabb) játékokat mindig sokkal nehezebb felfogni nézőként, mint résztvevőként. Ha te játszol, tudod, merre fogsz továbbmenni, fordulni, honnan várod az ellent, melyik sarokba fogsz belesni, ismered a játék környezetét, van egy kvázi terv a fejedben, hogy mit fogsz csinálni. Míg külső szemlélőként csak sodródsz az árral, minden infót csak utólag kapsz meg, persze, hogy le vagy maradva a felfogásban. A játékos már a következő lépésen gondolkodik, te meg még az előzőt értelmezed. Gyakorlatilag van egy jelentős lag nálad a játékoshoz képest. Ha nem ismered a játékot belülről, akkor meg még rosszabb.
Ugyanez megvan a WoT-nál is, csak nem veszed észre, mert ismered a játékot. De még így is, ha valaki úgy játszik, hogy másodpercenként ki-be zoomol, rángatja a kamerát jobbra-balra, mintha valami pörgős FPS-ben lenne, akkor azt baromi nehéz nézni, és felfogni. Pedig ismered a pályát, tudod, hogy mit miért csinál, de egyszerűen nem lehet rendesen lekövetni. Nem is szeretem sokáig nézni, mert csak a fejem fájna.

"Csak egy olyan töltött édesség van, ami megoldja az élet problémáit, és az az Oreo." /Sheldon Cooper/