A telepítő honnan van, eredeti az ISO, másik verzióval próbáltad? A BIOS-ban a boot beállítások megfelelők, szükség esetén a BIOS frissítése volt már?

"viszont másik gépen telepített win10 sem hajlandó elindulni bootolni ebben gépben."

Mármint ha a másik gépből lett 1:1-ben átrakva a Windows 10-telepítést tartalmazó HDD/SSD, akkor az nyilván akkor fog bootolni, ha pl. a SATA-vezérlő (RAID/IDE/AHCI), valamint a bootolásra vonatkozó beállítások (CSM/UEFI) stimmelnek. Ha nem, akkor nem meglepő, ha nem bootol...

(#110598) Beni2360:
Ezt a gép típusától függetlenül biztos ami biztos alapon szokták javasolni, meg azoknak, akik nem tudnak Windowst megfelelően telepíteni, illetve nem figyelnek oda az itt említettekre ezzel kapcsolatban.

[ Szerkesztve ]

Mint írtam, ez független attól, hogy laptop, vagy asztali PC, mindkettő esetében érvényes. Az utóbbi max. abban más, jobb, hogy annál egyrészt több beállítási lehetőség szokott lenni az UEFI BIOS-ban, másrészt talán egyszerűbb a gépbe nyúlkálni, szükség esetén "lehúzni" a háttértárakat. Akinek az a pár instrukció megfelelő alkalmazása annyira nem megy, annak igen, valóban egyszerűbb és biztosabb lehet fizikálisan leválasztani (ha könnyen megoldható) a telepítés idejére a többi háttértárat.

[ Szerkesztve ]

Először is miért akarod a gyors SSD-ről mindenképpen a lassú HDD-re rakni a Windowst, miért a HDD-n tárhelyet felszabadítani és miért nem az SSD-n (bővebben), mekkora tárolókapacitású az az SSD?
Aztán a kötet zsugorításánál mekkora is a HDD-n az a partíció, mennyi rajta a szabad terület, lemezkezelőről mellékelsz screenshotot, miért van rajta lapozófájl, annak kikapcsolása után Windows újraindítása és zsugorítás újrapróbálása volt már? Egyébként meg nem meglepő, hogy a Windows lemezkezelőjével csak addig lehet zsugorítani a kötetet, ahol a nem áthelyezhető fájlok találhatók, vagy van amikor addig sem... Ha nagyobb mértékű zsugorítás a cél, akkor oda külső particionáló program kell, azok szükség esetén a fájlok átmozgatását is megoldják.

Azt le, hogy kevés az SSD-n a szabad hely, de az nem derült ki, hogy mennyire, mekkora tárolókapacitású, próbáltad-e az előző válaszban javasoltakat lemezterület felszabadításához. Aztán az sem, hogy mi értelme a Windowst SSD helyett HDD-re telepíteni, ráadásul az utóbbinál a kötet zsugorítása után pont a lemez végére, azaz a lassabb részére... Inkább az SSD-ről kellene pl. a C-n tárolt személyes, letöltött fájlokat, vagy esetleg játékokat a HDD-re átrakni, hogy legyen elég szabad hely az SSD-n. Ha olyan kis (pl. 30-64 GB) tárolókapacitású az SSD, vagy az utólag telepített programok tárhelyigénye túl nagy és az nem lett az elején figyelembe véve, akkor meg eleve helytelenül lett megválasztva a mérete és alapból nagyobbat kellet volna venni ilyen célra...

A HDD zsugorításánál azt írtad, hogy 140 GB-ot sikerült felszabadítani és 12 GB a szabad hely, ami tipp-tipp talán (?) az utána maradt területre értendő. Vagyis azt belekalkulálva is max. 152 GB-ot lehetne felszabadítani, már ha így értendő. De magának a Windows 10-nek nyilván bőven elég lenne a 140 GB is, persze az megint nem derült ki, hogy esetedben a programokkal együtt mennyi is a ténylegesen szükséges tárterület. Ahogyan a HDD tárolókapacitása, azon lévő zsugorítandó partíció teljes mérete továbbra sem ismert, lemezkezelőről + zsugorítási üzenetről sincsen screenshot...
A kérdésre a válasz pedig továbbra is az, hogy ha a lemezkezelővel nem megy a zsugorítás kellő mértékben, valamint szükség esetén a HDD töredezettségmentesítése után sem, akkor külső particionáló programmal lehetne megoldani. Amik általában bővebb információkat írnak ki és a lemezkezelővel ellentétben mutatják a művelet közben a folyamat készültségi fokát. Ahol kb. semmit nem jelent az, hogy esetedben állítólag anno problémát okozott egy ilyen program, aminek könnyen lehetett az oka a nem megfelelő használat is, vagy a háttértár hibája, nem feltétlen csak a program hibája. Ráadásul a korábbi eset, régebbi programverzió ≠ mostani eset, újabb programverzió. Ha annyira fontos adatok vannak a HDD-n, akkor meg a partíciók átméretezése előtt szükség esetén lehet biztonsági mentést készíteni.

[ Szerkesztve ]

Hát mondjuk azért, hogy látszódjon mennyi jelenleg az SSD-n a szabad terület, mi mennyit foglal és lehet-e felszabadítani annyit, hogy ne kelljen a HDD-re rakással szórakozni, ami eleve nem a legjobb ötlet... És nem, valószínűleg nyilván nem szimplán a Windows foglalhat annyit az SSD-n, nem kell neki nyolcszáz tera, hanem az utólag telepített programok, letöltött fájlok, programok telepítése/frissítések után maradt "szemét", ahol az utóbbi eleve eltakarítható a lemezkarbantartóval és egyéb módszerekkel.
Aztán milyen érdekes az is, hogy eredetileg még azt írtad, hogy 140 GB-ot sikerült felszabadítani, aztán kiderült, hogy valójában csak 12 GB-ot engedne/engedett a lemezkezelő, vagy ki tudja ezt is ténylegesen hogyan kell érteni... Ez az eltűnt minden, majd utólag visszaállítottuk a Windows lemezkezelőjével - amivel nyilván nem is lehet, ha egyszer már lefutott a particionálási művelet és tényleg (?) eltűntek az adatok/partíció - pedig megint roppant érdekes... Az én fogalomtáramban visszaállításnál, illetve adatmentésnél az adatmentő program szerepel, valamint esetleg a partíció közvetlen visszaállítása külső particionáló programmal, vagy TestDisk által.

Egyébként meg kaptál már választ: zsugorítás a beépített lemezkezelővel + előtte szükség esetén töredezettségmentesítés, vagy külön particionáló programmal.

De, most látszik csak igazán, hogy igen... A felszabadításnál sehol nem volt írva, hogy törléssel volt végezve, abban a szövegkörnyezetben zsugorítás is lehetett, sőt eleve arról volt szó. Valamint az megint nem világos, hogy ha állítólag sikerült a HDD-n 140 GB-ot felszabadítani a 120 GB-ot igénylő telepítésnek, akkor miért is probléma, hogy az utólagos zsugorítás csak 12 GB-ot enged. Meg ugye hol zsugorítva, másik partíción, vagy netán a 140 GB-os nem lefoglalt (unallocated) területen létrehozott - ami teljesen felesleges a Windows telepítés előtt - új partíción, egyéb felállásban, az sem teljesen tiszta. Nem volt olvasható, de melyik partíció és hol (pl. fájlkezelő) és milyen formában (pl. RAW, program által ideiglenesen zárolt), mik lettek újra törölve és visszaméretezve, az szintén nem egyértelmű. Meg az új információk alapján akkor mégse tűnt el minden, max. állítólag ideiglenesen nem lehetett olvasni, hozzáférni az adott partícióhoz...

Ha lefuttatod a törlést a lemezkarbantartóval, vagy akár a gépházban a tárterületsegéddel, vagy ezen módszerrel, majd újra megnyitod a lemezkarbantartót, akkor is 1,63 GB-ot ír?

Windows 10 S kiadásról van lehetőség ingyen váltani Pro kiadásra (is), ami elvégezhető Store-on keresztül, nem feltétlen kell hozzá clean install.

Amúgy meg lásd az S módú Windows 10 – GYIK leírás alábbi kérdés-válaszát.

Hogyan változott meg a Windows 10 S a Windows 10 2018. áprilisi frissítésével?

A 2018. áprilisi frissítéssel a Windows 10 S a Windows 10 módja lett (az úgynevezett „S mód”). Ez a lehetőség már elérhető a Windows 10 Home Edition, a Windows 10 Pro és a Windows 10 Pro Education kiadásokhoz, és olyan új PC-ket is vásárolhat, amelyeken előzetesen telepítve van az S mód valamely kiadása.

Ha már rendelkezik Windows 10 S rendszerű eszközzel, és telepíti a 2018. áprilisi vagy későbbi frissítést, akkor a rendszer S módú Windows 10 Pro lesz.

Ha a gépen eredetileg Windows 10 S volt, akkor arról ingyen lehet Pro kiadásra váltani, vagy újabban az említett S módú Pro kiadásra, ahol a hivatalos oldalon írják is, hogy "Az S módból való átváltásért nem számítunk fel díjat.". Vagyis normál esetben lennie kellett volna S alatt ilyen lehetőségnek. Ha a tiszta telepítés után nálad most Pro S, illetve S módú Pro kiadás van, akkor az elvileg teljes értékű, nincs úgy lekorlátozva, mint a "sima" S. Vagy nálad talán igen?

(#110618) fejesg2:
Akkor elrejted az említett illesztőprogram-frissítést, vagy letiltod a driverek automatikus telepítését/frissítését.

[ Szerkesztve ]

"Zsugorítani akarok egy partíciót a HDD-n, mert az SSD-n nincs elég hely, és át akarom rakni a Windowst. Felszabadítottam vagy 140GB-ot, és azt írja ki, hogy 12GB szabad hely van, meg, hogy csak addig lehet zsugorítani amíg nem akad nem áthelyezhető fájlba."

De, pont az a helyzet, hogy ebben a szövegkörnyezetben zsugorításról volt szó és sehol nem volt kiemelve, hogy a 140 GB felszabadítása egyéb módon történt... Meg az is utólag lett egyértelműbb, hogy az a 12 GB arra vonatkozik, hogy csak annyit enged zsugorítani. Plusz most, az X-edik kör után az is kiderült, hogy állítólag 171 GB szabad terület van a partíción, amiből 12 GB-ot enged zsugorítani a lemezkezelő. Aztán egyszer 140 GB, másszor 120 GB-os, harmadszor 171 GB szabad terület egy ki tudja melyik partíción, vagyis nem meglepő, ha felmerül a kérdés, hogy mégis melyik-melyik... Valamint egyértelműsítés gyanánt screenhotok kérése a lemezkezelőről, ha már világosan és mások számára is érthetően nem sikerült leírni, hogy pontosan mi a helyzet... Szóval inkább hagyjuk a ki mit kever témát, illetve ilyen pongyola megfogalmazásnál nem meglepő, ha a másik fél számára nem teljesen egyértelmű...

A nem olvasható partíciónál meg világosan le volt írva előzőleg, hogy ott is mik lettek volna azok az információk, amik alapján egyértelműbbé válik a dolog, ha már ott sem sikerült egyértelműen és pontosan vázolni... Ahol ha egy partíció ténylegesen törölve lett, akkor azt nyilván nem lehet csak úgy visszaállítani, max. az előző válaszban említett módszerekkel. Meg akkor nyilván nem akarja formázva a Windows, ha a törlés után eleve nem lefoglalt (unallocated). Akkor szokta feldobni a formázást, ha a RAW lett. Ami ha tartós, akkor abból nyilván nem lesz magától újra NTFS, nem lesz újra közvetlenül hozzáférhető a fájlkezelőben. De persze itt is ki tudja mi történt valójában... A lényeg viszont az, hogy a leírt állítólagos korábbi eset nyilván nem zárja ki külön particionáló program használatát, pláne ha bizonyos esetekben jobb híján csak olyannal lehet megoldani a kellő mértékű zsugorítást.

Egyébként meg mi is a gond? Ha a Windows lemezkezelője azért nem engedi a kívánt mértékű zsugorítást, mert nagyon töredezett a fájlrendszer, összevissza vannak a fájlok, akkor arra megoldás lehet előtte a töredezettségmentesítés, mint már említve volt előzőleg. Meg hogy lehetőleg ne legyen lapozófájl és egyéb rendszerelem a zsugorítandó partíción, ami akadályozhatja a műveletet. Valamint másik megoldás a külső particionáló program használata, amik eleve megoldják átméretezésénél szükség esetén a fájlok átmozgatását, sőt mutatják is, hol tart a folyamat. Vagyis ezek közül lehetne választani, ha a 171 GB szabad területet tartalmazó partíció nagyobb mértékű zsugorítása a cél. Ez így világos, vagy ezt is le kell még írni 5x? Sok Sikert!

[ Szerkesztve ]

Hogyan pakoltad vissza? Ha tiszta telepítéssel pendrive-ról a Microsoft weboldaláról letöltött ISO-ból, akkor azoknál (MCT ESD / standard consumer) újabban eleve nem is választható S kiadás. Ha Home kiadást telepítettél, akkor annál pedig nem meglepő, ha a Store-ban 45k az upgrade Pro kiadásra. Itt az lett volna a lényeg, hogy S-et kellett volna valahogyan telepíteni, vagy gyári recovery partíció megléte esetén azt visszaállítani és arról ingyenes az upgrade Pro kiadásra. Vagy megpróbálni egyből Pro-t telepíteni, ha elfogadja közvetlenül a kulcsot, vagy utólag beaktiválódik.

Megvan? Vagyis ha gyárilag S volt rajta, ahhoz van kulcs a BIOS-ban, akkor az jó volt a Pro közvetlen telepítéséhez is, beaktiválódott?

[ Szerkesztve ]

Ha egyszer felszabadítottál törléssel - azt írtad - 140 GB-ot, akkor az nyilván fix unallocated terület partíciótörlésnél, vagy meglévő partíciónál +140 GB szabad terület fájlszintű törlésnél. Ahol normál esetben nyilván mindkettő felállásnál lennie kellett volna 140 GB szabad területnek, nem lehet csak 12 GB. Max. úgy, ha a fájlszintű törlés mégsem ment rendesen végbe, vagy az említett partíciónál csak annyit engedett zsugorítani a lemezkezelő. Ahol az, hogy 12 GB-ot írt ki a lemezkezelő a max. zsugorítandó méretre, nem feltétlen egyenlő minden esetben azzal, hogy ténylegesen annyi szabad terület van a partíción. A töredezettséget pedig szintén te említetted, azért került szóba. De mindegy, inkább hagyjuk...

A lehetséges megoldás az előző válaszban (is) le van írva, azokat lehetne megpróbálni. Ahol majd szükség esetén az adott művelet, program megoldja a fájlok átmozgatását (ha lehet), nem neked kell manuálisan.

[ Szerkesztve ]

A zárolási képernyő személyre szabása

Tetszőlegesen beállítható fix kép, diavetítés, Windows Reflektorfény, ahol az utóbbi normál esetben eleve naponta frissül. Ha több felhasználói fiók van, akkor is beállíthatók az előbbiek. Valamint ha az a cél, hogy a beállított kép a bejelentkezési képernyőn is megjelenjen, akkor lásd az előbbi leírás végén leírtakat, azaz "A zárolási képernyő képének megjelenítése a bejelentkezési képernyőn beállítás".

Akkor a másra mutogatás helyett fogalmaztál volna az elején egyértelműbben, mert azt eredetileg eleve te írtad, hogy állítólag 12 GB szabad hely van... Ahogyan a töredezettségmentesítéssel kapcsolatban szintén... Vagy ha ennyire nem megy, akkor tettél volna be screenshotot a lemezkezelőről, hogy megspóroljuk a felesleges köröket... Konkrétumok nélkül azt pedig ne várd, hogy más kapásból kitalálja, hogy esetedben vajon éppen miért nem lehetett nagyobb mértékben zsugorítani a kötetet. Amire egyrészt nem is feltétlen kell annyira kutatni az okot, mert b válaszként a Windows lemezkezelőjénél nem meglepő, ha bizonyos esetekben nem enged a kívánt méretre zsugorítani, hiába van elég szabad terület. Másrészt még az sem derült ki, hogy végül hogyan sikerült megoldani, a javasolt módszerek valamelyikével, vagy esetleg egyéb módon.

[ Szerkesztve ]

Egyrészt alapesetben nem, mivel elég lehet a Windows 10 beépített védelme, antivírus szoftvere is, ami elég jó védelem lett az utóbbi időben, az élmezőnyben van. Másrészt meg eleve a felhasználótól, annak lehetőségeitől és igényeitől is függ, hogy a beépítettet, vagy inkább külső védelmi szoftvert használ. Az ESET előnye lehet adott esetben a kisebb rendszerterhelés, a fájlműveleteket kevésbé lassítja, Edge és Crome mellett egyes egyéb böngészőknél (pl. Firefox) is a webvédelem támogatása, az IS-ben van külön netbank- és tranzakcióvédelem, stb. Bővebb információk felől meg a vírusirtó topicban javasolt érdeklődni.

Most barkóbázni nem fogok, de akkor a leírtak szerint sikerült valahogyan megoldani, rendben. A kötet zsugorításánál abban az ablakban valóban van a szabad területre vonatkozó információ, de az egyrészt a zsugorításnál értendő, ami nem feltétlen egyenlő a partíción lévő tényleges szabad hely méretével. Ahol az utóbbi világosan látszik a lemezkezelőben a partíció tulajdonságainál (fájlkezelő), valamint felül a kötetlistánál is. Vagyis ezeket kellett volna pontosítani, leírni már az elején és akkor mindenkinek egyértelmű lett volna.

Ha az SSD-n a Linux rendszerbetöltője (GRUB) az alapértelmezett, akkor először frissíteni (sudo update-grub) kellett volna ahhoz, hogy a többi lemezen lévő OS-t is megtalálja, azaz a HDD-n lévő W10-et. Valamint ilyenkor nyilván az sem árt, ha az SSD-n és a HDD-n lévő OS-ek azonos boot mód (CSM/UEFI) szerint vannak telepítve. Ha eltérő, akkor úgy lehet indítani egyiket-másikat, hogy pl. bootolásnál a BIOS gyors boot menüjében egyik/másik fizikai meghajtót kiválasztani, előtte a BIOS-ban a megfelelő boot módot (CSM/UEFI/CSM+UEFI) beállítani.
Ha a HDD-re telepítésnél ilyen hibaüzenet van, illetve ez pepitában (MBR kell), akkor arra vonatkozóan a válaszban le van írva a lényeg. Vagyis nem meglepő, ha a legacy/CSM módban bootolt Windows-telepítő nem enged GPT-lemezre telepíteni, mivel ahhoz ilyenkor nyilván MBR kell. Ahogyan az sem, hogy hiába van törölve a HDD-n a Windows összes partíciója, ha a korábban zsugorított kötet megmarad, mivel az MBR/GPT a teljes lemezre vonatkozik, a lemez teljes törlése után változtatható. Vagyis ha a HDD-n lévő adatpartíció megtartása a cél, akkor UEFI mód szerint kellene bootolni a pendrive-ról a W10 telepítőjét, ami eleve beállítható/kiválasztható, mint azt a másik válaszban is írták, szemléltették.

[ Szerkesztve ]

Ha 1903-as verzió volt a frissítési alap, akkor igen, mivel csak egy kicsi frissítés (KB4517245) kellett a verzióváltáshoz, ami 1903-on aktiválta a havi összesítő frissítések (CU) telepítésével már meglévő 1909-es funkciókat, megcsinálta az átváltást az utóbbira. Erről pl. ebben a hozzászólásban is volt szó.