igen, mindig egyszerűbb az adott problémára, igényre válaszolgatni, mint az összefüggéseket átadni, mert igazából inkább érzésből, tapasztalatból vizezünk, kivéve pár embert, ezek közül is kiemelkedik egyik fórumtársunk, aki már jó-néhányszor leírta hogy miként is van ez, ha olvasunk egy kis fizikát mellé, összeollóztam tőle gyorsan pár alapgondolatot:
---------------------------
H2O alapok by FSB1000:
A dolgok nem változnak.
Még mindig legalább 2 féle képpen lehet vízhütést építeni.
- a legjobb cuccokat megkeresve és a dizájnra hajtva
- reszelgetve, tervezgetve
A CPU és a VGA hőt termel, ha vizzel, ha léggel hütőm, ugyanannyi hőt termelnek és azt el kell szállítani a CPU/GPU felületéről valahogy a gépházon kivülre. Mennyi hőt? Q-t.
Q = Qcpu + Qvga, ennyi termelődik és kb. ennyit is kell a radinak a környezetbe leadnia.
Van egy jó Quadom, amit 1,4 volton hajtok szét, és képletből meg grafikonból tudom, hogy kb. 130W-ot eszik.
A VGA-am még újjabb, hogy a game menjen 1920x1080-ban akadásmentesen full izével akkor is, ha már unom.
10%-val feljebb nyomom az órajelet meg a feszkót igy megeszik 250W-ot.
Q= 130 + 250 = 380W --> És akkor most mekkora radi kell?
Lapozom a katalógusokat meg webboltokat, de sehol sem írják hogy a radi hány wattos.
No nem baj... tapasztalatból, meg a néhány gyártói diagramból azért lehet tudni hogy egy átlagos tripla 400W-ot le tud adni.
Akkor már happy is lehetek, mert megveszem a blokkokat egy közepes szivattyút és kész is a cucc. Vagy mégsem?
Közepes vastagságú és lamellázatú PC hűtésre tervezett radikra nagyjából ez jellemző, ha hűtőfolyadék kevesebb mint 10°C-vel melegebb a körny. hőmérsékletnél:
- 3x12 Tripla radi 200-400w
- 2x12 Dupla radi 150-250w
- 1x12 Simpla radi 100-200w
Régi elméletem, hogy a radiátor állítja be a víz hőmérsékletét (környezethez képest), a blokkok meg a hűtendő alkatrész hőmérsékletét. (a hűtővizhez képest)
A szivattyú biztosítja, hogy egységnyi idő alatt elegendő térfogatú (tömegű) hütőfolyadék áramoljon keresztül minden alkatrészen.
Ezt szokták térfogatáramnak nevezni. De már megint jönnek a bajok, mert a szivattyúra csak a max térfogatáramot adják meg. (persze léteznek gyártói diagrammok is)
Nade térjünk vissza a "400W"-os tripla radihoz, mert ez csak akkor tud leadni 400W-ot, ha a hütőfolyadék és a levegő hőmérséklete között kb 10°C van és elegendő levegőt fuvatunk át rajta. Mondjuk 2-3 db 12cm-s átlagventivel.
Ha a környezet (szoba) hőmérséklete 25°C, akkor a vizünk máris 35°C és sivítanak a ventik.
Ha halkabb hütést akarunk ugyanezzel a radival, a vizhőfok könnyen 40°C főlé szökik.
Úgy tünik a radik hőleadó képessége sokkal jobban függ a rajtuk áthajtott légmennyiségtől, mint a bennük áthaladó folyadék térfogatáramától.
Az ésszerűségbe tartozik az, hogy felesleges 5 triplát venni, mert úgysem tudjuk a vizet a körny. hőmérsklet alá vinni, elég azt pár fokkal megközelíteni, ehhez elég 2-3 szorosan túlméretezni a radi oldalt. A radiátorok ellenállása általában kisebb, mint a blokkoké, de ha többet sorba kötünk, akkor már lényegesen csökkenthetik a térfogatáromot, ezzel a blokkok hőátadó képességét is csökkentve.
Igy amit nyerünk radi oldalon, el is veszíthetjük a blokkoknál.
Miért is van ez?
Mert a folyadék/fém felületen sokkal több hő adódik át mint a fém/gáz(levegő) felületen.
Ha kb százszoros a különbség, akkor amig 4l vizet nyomunk át a radin, addig 400l levegőt kéne átpréselni a lemmellái között.
Kisebb légszállításnál csökken a hőleadó képesség, a hütőfolyadék térfogatáramának csökkenésekor (kevesebb víz megy át rajta) alig változik a helyzet, mivel úgy sem tudunk a ennek megfelelő légmennyiséget kivül átmozgatni.
Ebből arra lehet következtetni hogy a hűtőfolyadék hőmérsékletét (egy adott hőmennyiség szállítása esetén) leginkább a radiátor mérete és a rajta áthaladó légtérfogat határozza meg.
Tuningos user mit csinál? Vesz 2 triplát vagy ha nem érdekli a zaj max fordulaton járatja a ventiket. Végre van hűvős víz!!!!
De ez a hűvös relatív... mert egyrészt nem lehet alacsonyabb a környezetnél (hacsaknem aktív hűtéssel) és minnél közelebb jutunk a környezeti hőmérséklethez, annál nehezebb újabb fokokat vagy tized fokokat nyerni.
Tuningos user boldog, ha 3 órás LOAD-nál 25 fokos szobában a víz 30 fokos.
Sac/kb ehhez 2 tripla kéne, a 35 fokos vizhez meg 1 tripla, ha a kezdeti példa szerint CPU + VGA 380W-ot termel.
Ja...szerintem hihető hogy a Corsair H50 elviszi 65 fokon a tuningos I7-et, mert az a kis radi kb 120-150W-ot ad le, miközben a víz 45 fok..... (szoba 25°C)
De hova lesz a maradék 20 fok? Megeszi a Cpu_blokk?
Miért 50 fokos a széttunigolt proci prime alatt, ha csak 30 fokos a víz, és vajon feljebb megy, ha VGA-ra ráküldünk egy furmarkot?
Az a 20fok a blokk és CPU/GPU hőátadásánál veszik el.
Ez a blokkok keresztje, vagy delta T-je.
Ez a deltaT sok mindentől függ, de elsősorban a blokk hőátadó képeségétől, amibe most lazán értsük bele a csatlakozó felületek tulajdonságait (méret, pasztázás, ferde felrakás, stb)
A blokk hőátadő képessége tervezéskor és gyártáskor eldől, viszont erős függést mutat a benne átáramló víz mennyiségétől azaz a térfogatáramtól.
A legújabb blokkok között alig van különbség, még a sokat szidott TT kigyós blokk is csak 10-20%-val marad el a legjobbaktól. (CPU maghőfokban ez lehet 6-8 fok is). A Tody féle CPU blokkok meg az élbolyban lehetnének, ha nem csak a Kárpát medencébe termelne..
Szóval van hűvös víz tripla radival, olyan radival amit PC hűtésre fejlesztettek, azaz a méretéhez képest könnyen lehet rajta levegőt átnyomni.
Tessék megnézni egy gépkocsi fütés radit.... nem az a baj, hogy ronda (nem mind), hanem hogy sürű(bb) a lamellázata mint a PC-s cuccé.
Mivel és milyen zajjal fogunk a 400W-nak, avagy a benne áthaladó víznek megfelelő légmennyiséget átnyomni rajta?
Persze a gpk radik sem gyengék, mert nagy a méretük.
Egy sürű lamellás gpk fűtés radi, kb megfelel egy jobb dupla PC radinak, a nagy motorhütésre használt radik meg sok triplának, na de egy autóban, vagy ZIL-ben egy hatalmas venti hatalmas zajjal nyomja át a levgőt.
Ezek a cuccok inkább passzív üzemmódféleségben mennek jól PCn, és arról már szó se essék, hogy ellenálásuk mennyire nem tervezhető. (=> nem tudjuk mekkora)
Tuningos vizes userek végigjárják az utat... de a legtöbbjuk rájön, hogy mind dizájn, mind ár tekintetében a végső elszámolásnál az "olcsó" PC radi nyer. (vagy ami hozzá hasonló)
Radi kilőve, van 2 dupla, vagy 1 tripla vagy egyéb kombináció, amit a pénztárca elbír, és hüvős vizet csinál(nak) akár terhelésnél, akár netezésnél....
Ügy tűnik minden OK, mert tuningos usernek nincs más dolga, mint több és még több vizet átpréselni a jól megválasztott szép blokkjain.
De sajnos nem..... 2 dolog miatt, egyrészt a térfogatárammal nem arányosan növekszik a hőátadóképesség, másrészt a PC-be szerelhető szivattyúk véges teljesítőképességűek.
A blokkok és radiátorok és a csövek is ellenállást képeznek a szivattyú munkavégzésével szemben. Minnél szűkebb (és geometriailag kiokosított) egy keresztmetszet, annál nehezebb rajta átpréselni adott térfogatú vizet egységnyi idő alatt.
Erős túlzással az a jó szivattyú amelyik halk, de nagy ellenállást leküzdve is nagy térfogatáramot biztosít.
A szivattyúnak fontos paramétere az emelőmagasság, ez tulajdonképpen szabadkifolyású cső esetén azt jelentené, hogy ilyen magasra képes emelni a vizet.
De a blokkok és csövek, és radik ezzel szemben fejtik ki a hatásukat. Ellenállások összegződik egy soros körben. A szivattyú munkadiagramjáról olvasható le, hogy X summa ellenállás esetén még mennyi vizet képes szállítani.
A max. szállítási kapacitás meg arra az esetre vonatkozik, ha 0 ellenállású rendszerben kéne a vizet keringetnie....
Átlagos PC vízhűtésben talán 30-60% a tényleges szállítási kapacitás. Ez a természetes.
Ezekből megint arra következtet a tuningos user, hogy olyan blokkot kell vegyen, amely jó hőátadó képességű, de egyben kis ellenállású is. Nézegeti a teszteket.....
A második szempont a gyengébb, mert vehet jó "erős" szivattyút, feltéve ha nincs pénz korlátja.
Ha nincs sok blokk a rendszerben nem fog a térfogatáram a kritius szint alá csökkenni.
Kb. 150-400l/h közé érdemes belőni a térfogatáramot a ma (2008) kapható blokkokkal. Radinak majdnem mindegy, alatta kezdenek leromlani a blokkok képességei, felette meg nem nagyon változnak csak a szivattyú kínlódik, vagy akár behabosodik a rosszul légtelenített víz.
Marad a csövek kérdése. A cső is ellenállást képez a szivattyúval szemben, ezért legyen minnél rövidebb és minnél nagyobb átmérőjű, de....
Megint egy tapasztalati intervallum 2-3m hossznyi csőre: belső átmérő 6mm és alatta már összemérhető az ellánállása egy „hűdejó” blokkal, 12mm felett meg hiába "tágítjuk" a legszűkebb keresztmetszet úgy is a CPU blokk lesz, inkább csődizájnba érdemes invesztálni. Ha a HF csatinak 9-10mm a belső átmérője, akkor a csőnek sem kell sokkal többnek lennie. Inkább ne törjön a fala....
6mm csővel is lehet kis hűtést jól csinálni, 4mm-vel már nem annyira, de még műxik, 12-14mm meg feleslegesnek tűnik, főleg ha bilincsezni kell.
Mi történik a CPU-val, ha VGA-ra furmarkot küldünk (higgyük azt nincs ++ CPU terhelés)? És a VGA van előbb a körben.
Megemelkedik a maghő.... de nem azért, mert a VGA közvetlenül "felmelegíti" a vizet, hiszen a ki/bemenő csonkjain alig van hőmérséklet különbség - köszönhetően a víz csodálatos tulajdonságának a rendkívül magas fajhőnek - hanem azért, mert a radinak mostmár nem csak Qcpu, hanem Qcpu+Qgpu hőmennyiséget kell a levegővel cserélnie.
Ha az áthaladó levegő mennyisége változatlan a radin, akkor a + terhelés miatt megnövekszik a vízhőfok, és közel ennyivel fog feljebb menni a vétlen CPU maghőfoka is.
Tulajdonképpen mégis felmelegítette a vizet a VGA, de a radi volt a felelős ezért.
És miközben a VGA 20-30°C-vel megugrott a CPU csak 2-4 fokkal.
Ha szenzoros vezérlésű légszállításunk lenne, akkor bizonyos határok között változó hőleadás mellett is állandó vízhőfok lenne és az előző példában a CPU hőfoka gyak. változatlan maradna.
Összefoglalva:
- A hűtővíz hőmérséklete az egész rendszerben azonosnak tekinthető (van hőlépcső, de elhanyagolható)
- Radi állítja be a vizhőfokot
- Légszállítás befolyásolja a radi hőleadő képességét
- Blokk állítja be a hőleadó alkatrész üzemi hőmérsékletét.
- Blokk + Radi + cső adja a rendszer ellenállását
- Szivattyú biztosítja a térfogatáramot a rendszer ellenállásával szemben.
- Térfogatáram befolyásolja a blokkok hőleadó képességét.
És minden mindennel összefügg.
Nem lehet pontosan tervezni PC vízhűtést, mert a legtöbb alkatrész tulajdonságát a gyártó nem közli részletesen.
Az egyedi PC hűtések tapasztalat és szájhagyomány alapján épülnek. Szinte mind erősen túlméretezett.
Átlag felhasználás esetén nem sok értelme van a vízhűtésnek, mert léghűtésre tervezték a PC-k 99%-át. CPU/VGA előbb elavul, minthogy élettartama végére érne. (minek túlhűteni?)
Átlag felhasználás esetén léghűtés is lehet halk, legfeljebb magasabb hőmérsékleti jellemzőkkel.
Persze ezeket lehet vitatni... vagy nem, de mégis van a vízhűtésnek egy fillingje, amit kár lenne kihagyni.
------------------------------------
elsőre ennyi, aki talál még hozzávalót dobja be, linkelje stb..
"Egyedi vagy és megismételhetetlen! Csakúgy, mint bárki más!!!'" - 3Dmarkillers - hwbot.org