Holnap lesz egy hete, hogy elkezdtem letesztelni a Zalman ZM-G200, típusú hűtőfolyadék adalékát (propylen glycol és anticorro hatóanyagot tartalmaz). A gyártó 1:4-es hígításban ajánlja az adalék használatát, én 1:8 illetve 1:12-ben is kipróbáltam hátha lesz változás.
Jöjjenek az eredmények:
Az első kép felső része a kísérlet kezdetén (2010.04.16.), az alsó része pedig ma (2010.04.22.):
Nézzük meg közelebbről az egyes üvegeket:
- 1:4 arányú keverék réz+alumínium, itt a legdurvább a kicsapódás hihetetlen, hogy már 6 nap elteltével így látszik.
- 1:4 csak réz: itt még az égvilágon semmi elváltozás, tiszta a folyadék, színe nem fakult, kicsapódásnak-lerakódásnak semmi jele.
- 1:8 réz+alu: a kicsapódás itt is látszik habár nem olyan mértékbe, én ezt a kisebb töménységnek tudtam be, az viszont tény hogy a keverék töménysége nem befolyásolja a reakció beindulását.
- 1:8 csak réz: ismét a csak rezet tartalmazó oldat itt is tiszta elváltozásmentes maradt.
- 1:8 csak alu: meglepetésemre itt is tapasztalható a kicsapódás, habár nem olyan nagy mértékben mint az 1:8 réz és alu változatnál, de tény hogy az alu nagyobb szerepet játszik a reakcióban és a réz úgymond ”rásegít ”.
Az üvegeket nem nyitottam ki egyszer sem, minden nap egyszer kicsit meglötyköltem ezzel a keringetést szimulálva. Továbbá hő hatásának lettek kitéve igaz nem nagymértékűnek csupán amennyire a radiátor felfűtötte őket, amik alattuk volt. Hőmérsékletet nem mértem, de a radiátor és a lakás hőfoka alapján az üvegekben lévő folyadék 30 fokra melegedhettek fel (lehet kicsivel többre).
Amit eddig biztosan kijelenthetek, a kísérletben szereplő adalékot (Zalman ZM-G200) semmiféleképpen NE használjuk (semmiféle keverésben) alumínium tartalmú hűtőrendszernél! Azonban az hogy alkalmazható-e azoknál a rendszereknél ahol nincs alumínium alkatrész csak réz azt az elkövetkező 1-2 hónap eredményei fogják eldönteni, szóval a kísérlet folytatódik…
"Az igazi EMO-s halva születik."