No akkor, réz kontra alu.
Koolance kontra józan ész.

Először is szeretném leszögezni, hogy nem az alu radiátorokkal van bajom. A baj ott van, hogy ezt a koolance (és egyes emberek) erőből próbálják lenyomni a torkomon, áltudományos tényekkel alátámasztva. Olvastam a koolance eredeti cikkét, olvastam a HWLabs válaszát, és olvastam a koolance függetlennek mondott tesztjét is.Ezek a után a koolance bármien állítását fenntartásokkal kezelem.
Erről van most szó:
[link]
A koolance elküldött egy ''független'' tesztlaborba pár radiátort. (Háromról biztosan tudunk, aztán hogy valjójában mennyi volt, ki tudja. Akár a koolance aluradiátoránál jobb radi is szerpelhetett köztük, ami véletlen lemaradt ebből a remek cikkből.)
Hogy miért a térfogatra eső hőleadást vették döntő tényezőnek, számomra teljesen érthetetlen. Biztos így jöttek ki a legnagyobb számok. Élő ember nincs, aki ez alapján választana radiátort. Ez olyan, mintha egy processzornál a térfogatára eső számítási teljesítményét adnák meg... Szóval ha én értenék ilyesmihez, akkor a felületre (mármint szélesség X magasság) eső hőleadást adnám meg. Méginkább az egy db 12 cm-es ventilátor által lefedett területre eső hőleadást adnám meg. Így bárki ránézésre össze tudná hasonlítani a radiátorokat, de akár szimpla-dupla-tripla radik is könnyen összehasonlíthatóak lennének.
A teszt körülményeiről többen írták, hogy eléggé távol állnak az otthoni felhasználástól. 5 m/s-os légsebesség... Az 160 cfm egy 12 cm-es ventire nézve. Nekem van itthon egy 220 voltos Papst ventim, az ennyit fújhat, de szó szerint lepipálja a porszívót hangban. Ha már független tesztlabor, a koolance odaszólhatott volna, hogy mi 0,1-1 m/s közti légsebességeket szeretnénk, mégiscsak az a felhasználási profilja ezeknek a radiknak. De a jegyzőkönyvben van 3 m/s-os levegősebesség is. Miért nem az került bele a cikkbe? 84 fokos vízhőmérséklet? A legtöbb proci ilyen hőfoknál már rég megadta magát. 25 fokos levegőhőmérséklethez inkább 35 fokos víz passzolt volna.
Apropó vízhőfok. Mikor az adatokat ismertetik, ott van, hogy ''Water Inlet/Outlet Delta: 60°C'', azaz ''Belépő/kilépő víz különbsége: 60°C''. Közvetlenül alatta a táblázatban belépő vízhőfok 84,5 °C, kilépő vízhőfok 66°C. A kettő különbsége ránézésre 18,5°C. Nemtom, hova tette a józan eszét, aki a cikket írta. Az már csak hab a tortán, hogy az eredeti jegyzőkönyvben ''Temp diff. between hot water and air at inlet: 60°C '' szerepel, ami nagyjából ''Hőmérséklet különbség a forróvíz és a belépő levegő között: 60°C''. Nálam ez adta meg a cikknek a kegyelemdöfést. Ezek szerint a koolance ''mérnökei'' vagy nem tudnak olvasni, és/vagy annyira sem értenek a munkájukhoz, hogy ilyen alapvető dolgokkal tisztában lennének. (Kíváncsi lennék, ezek után R.Zoli hogyan vélekedik ezekről a ''szakemberekről, akik nálam többet tettek le az asztalra'' )


Én elhiszem, hogy jok az alu radiátorok, de ezt nem a koolance hozzá nem értésével és stílusában kéne elmagyarázni.

Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...