1910-es évek legeleje, kispolgári család, vasárnapi ebéd, és akkor 14 éves nagylány ledobja az atomot: Terhes.
Anyuka sírva jajveszékel, "jajkislányomjajkislányom",
apuka vörös fejjel ordít: "Ki volt az a szemét! Kinyomom a szemét!
Nagylány odalép a telefonhoz, tárcsáz, rövid ideig beszél, majd leül a sarokba, és csendben vár.
Fél óra múlva egy NAGYON drága autó áll meg a ház előtt, sofőr is van, nyitja a hátsó ajtót, és kiszáll az autóból egy az autó árával összevethető őszes halántékú öltöny.
Úriember bejön, bemutatkozik, majd előadja magát:
- Sajnos családi állapotomnál fogva nem tudom feleségül venni a lányukat, viszont utódomról mindenképpen gondoskodni fogok. Ha fiam születik, akkor a nevére íratom az egyik gyáramat, ha lányom, akkor az egyik Váczi utcai butikomat. Ha ikrek, akkor fejenként egy gyár, vagy butik. Viszont ha neagyisten elvetél...
Ekkor apuka odalép hozzá, a szemébe néz, majd a következőket mondja halálosan nyugodt hangon:
-Akkor megb@szod megint.

A társadalom amely az egyenlőséget a személyes szabadság elé helyezi, egyiket se fogja elérni. A társadalom amely a személyes szabadságot az egyenlőség elé helyezi, mindegyikből bőségesen részesedik. Milton Freedmann