A hit szempontjából ráadásul nem is lényeges, hogy melyikben ''hiszünk''. Ami viszont elengedhetetlen, hogy így, vagy úgy, de Isten alkotta a világmindenséget. A módszerét például a tudomány felderítheti, kikutathatja. De magához Istenhez a tudomány már nem tud eljutni, mivel a tudománynak korlátai vannak. Ha mások nem, hát a világegyetem korlátai, határai. A világegyetemünk felett álló dolgokra nem lehet a tudományt alkalmazni, mert nem is arra való. Ezekbe a magasságokba a hit képes eljutni. De a világegyetemen túli dolgokrólmár nem írnék olyan meggyőződéssel, mint a világegyetem beli dolgokról. Isten végtelen és mindenható, őt felfogni képtelenek vagyunk. Többek közt ezért is nem szeretem az olyan nézeteket, ahol Istenre hat az idő, és a világunk. Isten ennél sokkal hatalmasabb, mivel mindenható. Hogy ez pontosan mit jelent, nem tudom elképzelni sem. Viszont elhiszem hogy létezik, és tartom vele a kapcsolatot. Hiszem, hogy szeret minket, mindenkit. Mert a keresztény vallás nem áll ott meg, hogy létezik Isten, hanem ez az Isten jó és igazságos, és mindenkit szeret, és megbocsátásra képes. Persze ez sem úgy megy, mint az embereknél. Megint belép az idő faktor. Isten számára az idő nem kényszerítő erő, nem is hat rá. Már ezt az 1 dolgot sem tudjuk elképzelni, és hol van ez még a mindenhatóségtól!

Na ezért gondolom azt, hogy a 6 nap sántít. Isten más dimenziókban ''gondolkodik'', nem kell napokat várnia, mert már a teremtés pillanatakor tudja, hogy milyen volt a világ vége. Elképzelhetetlen dolog. Mi 1 db idődimenzió rabjai vagyunk, nem tudjuk elképzelni, az idő nélküliséget.

''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''