Örökkévaló paradoxona (emberi által érzékelt, megélt idő).
Kant szerint az idő objektív és szubjektív míg az előbbi lineárisan telik tárgyiasulva (abszolút idő) utóbbi (történeti idő) egymás után következő, de nem egyenes vonalú, nem lehet tárgyiasítani, de ugyanolyan valóságként éljük meg. Persze ezek felett, ezeken túl is van idő, ami kvázi, (csak ekképp tudjuk elképzelni) van és nincs is egyszerre. Ennek részhalmaza az "abszolút" idő és ezen még belül a történeti idő.
Van a fénykép ugye ami megörökíti a pillanatot, ami itt marad örökre.
A tér ugye tágul, a "végtelenben" ezért az idő a téridő miatt lassul. Mért indult az abszolút idő és honnan van a príma matéria hagyjuk. Ami ugyanúgy megfoghatatlan, mert a múlt már nincs , jövő még nincs, a jelen pedig kiterjedés nélküli pontként szalad. Úgy lehet megnevezni szubjektív időt, ha bevezetünk még egy fogalmat: Jelen-múltja, jelen-jövője.
Szubjektív véges idő is tűnhet örökkévalóságnak ugye. (pl vizsgaidőben, gyermek születés)

[ Szerkesztve ]

Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek