Hirdetés

2024. március 30., szombat

Gyorskeresés

Téma összefoglaló

Téma összefoglaló

  • Utoljára frissítve: 2020-07-28 23:38:02

LOGOUT.hu

Jó adatátviteli sebességhez megfelelő adatkábel is kell, nem elég a drága switch és hálókártyák. Ennek a kiválasztásában próbálunk segíteni.

Ha az otthoni hálózattal van problémád, akkor ez a megfelelő topik neki: Otthoni hálózat és internet megosztás
Nagy sebességű (1Gbps feletti) otthoni hálózathoz ebbe érdemes beleolvasni: Otthoni hálózat 1 Gbit felett?
Folyamatban lévő internet fejlesztésekkel kapcsolatban itt tudtok olvasgatni: Internet fejlesztés országosan!
Illetve a nagyobb internet szolgáltatóknak is vannak topikjaik: Vodafone (régen UPC), Invitel, Digi

Csavart érpáras megoldások (twisted pair)

Melyik fajtát mekkora sávszélességhez?

Manapság általában 1Gbps vagy 10Gbps, amik szóba kerülnek sávszélességnél, esetleg régi rendszereknél 100Mbps. Itt fontos megjegyezni, hogy a hálózati eszközöknek is támogatni kell ezeket a sávszélességeket, különben nem fog menni, hiába jó a kábel. Ami még érdekes lehet, hogy vannak olyan eszközök, amiknek több eltérő portjuk van, és csak néhány port tudja a nagyobb sávszélességet, a többiek csak a kisebbeket. Például manapság már vannak olyan switchek, amiknél néhány port tud 2, 5, esetleg 10Gbps sávszélességet, a többség viszont csak 1Gbps-t. Régi switcheknél, routereknél előfordulhat olyan, aminél az egyik port 1Gbps-t tud, a másik meg 100Mbps-t. Ezt fontos ellenőrizni először mielőtt tesztelnénk az új rendszert, mert a szakadt kábel is ugyanúgy produkálhat kisebb sávszélességet. Arra, hogy mit bírnak el a kábelek két mérce van, az egyik a frekvencia (MHz érték), a másik, hogy melyik szabványnak felelnek meg (cat5, cat5e, cat6, cat6a, stb.). A kettő összhangban van egymással pl a cat6 kábel esetében 250MHz a frekvencia, a cat5e kábel esetében 100MHz a frekvencia, amit a kábelnek tudnia kell. Minél nagyobb a támogatott frekvencia, annál nagyobb sávszélességet lehet elérni a kábelen. Azért itt vannak érdekességek anyag használatban és támogatott frekvencia terén. Például egy olcsó 100MHz-es cat5e kábel, ami valamilyen réz-alumínium kombinációból készül kevesebbet tud, mint egy 350MHz-es tiszta réz cat5e kábel, ami gyakorlatilag tudja a cat6 sávszélességet is, csak hiányzik belőle valami szabvány szerint extra szigetelő réteg, így talán egy picit zajosabb, mint az ugyanolyan MHz-es cat6 kábel. Szóval egy jobb cat5e kábel ugyanazt tudhatja nagyjából, mint egy gyengébb cat6 kábel, viszont a gyártó garanciát erre nem vállal, csak a cat5e értékekre. A sávszélesség a távolsággal csökken ezeknél a kábeleknél, és 1Gbps 100 méteren garantált a cat5e kábelnél. Ha 100 méteren garantált 10Gbps-t akarunk, akkor cat6a kábelre lesz szükségünk. A cat6 kábel csak 55 méteren tudja ugyanezt a sávszélességet elviekben. Akár jobb cat5e kábellel szerelt házban elérhető a 10Gbps sávszélesség is hasonló távon és nem szükséges cat6a kábelre váltanunk, ami már legalább 500MHz-et kell, hogy tudjon. Persze ha valaki biztosra akar menni és új házat húz fel, akkor jobb a szabványt követni, és eleve cat6a-t, esetleg cat7 kábelt behúzni, hogy ne kelljen sűrűn cserélni kábelt, elég legyen csak a csatlakozókat és a hálózati eszközöket. Árban nem annyira vészesen drága, talán 200 forint különbség van a kettő ára között egy méteren, egy új ház meg sok milliós kiadás ahol 50-100k nem egy nagy összeg.

Milyen csatlakozók legyenek? Fali vagy patch kábelre szereljük őket?

Általában RJ45 csatlakozókat szerelünk a kábelekre, de vannak ennél extrémebb esetek is, pl cat7 kábel esetében GG45, ARJ45 és TERA csatlakozók, amikről az összefoglalóban egyelőre nem esik szó. Ha egy bizonyos szabvány szerinti sávszélességet akarunk elérni, akkor a csatlakozónak is meg kell felelni annak a szabványnak. Tehát érdemes cat6a vagy cat7 kábelhez cat6a csatlakozókat venni, nehogy ez legyen a szűk keresztmetszet. A csatlakozók lehetnek anyák vagy apák attól függően, hogy melyiket dugjuk melyikbe. Az apáknál csak egy féle van, az anyáknál viszont van választásunk hagyományos aljzat és keystone modulos megoldás között. Én az utóbbit szeretem bepattintós keystone fali aljzattal, mert ha úgy tartja kedvem bármikor kicserélhetem a keystone modult koaxra vagy optikára anélkül, hogy a teljes aljzatot cserélnem kéne. Lehet még dobozokat kapni keystoneból, de szerintem azok falra szerelve nem olyan szépek, inkább kábelcsatornára tudom elképzelni őket. Fontos lehet ezeknél a megfelelő szög. Nekem csak az vált be, ami merőleges a falra, ami 45°-os szögben áll, annál az S/FTP és a koax kábel nem tud elhajlani, mert túl vastag és nincs elég helye a szerelődobozban. Optikaival nem próbáltam, de az akár el is törhet, ha nagyon erőltetjük. Inkább cat5e UTP kábelre tudnám elképzelni a 45°-os megoldást, az elég vékony és jóbban hajlik.
Attól függően, hogy RJ45 anyát (aljzat, keystone modul) vagy apát akarunk rászerelni a kábelünkre választhatunk a fali (tömör rezes) és a patch (sodort rezes) kábelek közül. Anya csak a fali kábelekre szerelhető, apa elvileg mindkettőre, de egy patch kábel a sodort réz miatt jobban bírja a gyakori hajlítgatást. A patch kábel úgy tűnik, hogy valamivel drágább, gondolom nehezebb legyártani.

Milyen legyen a színek sorrendje? Milyen szerszámok kellenek?

Az RJ45 bekötésre két szabvány van, az egyik a T568A, a másik a T568B. A színkódokat meg lehet találni a wikipedian. https://en.wikipedia.org/wiki/TIA/EIA-568#Wiring Álátalában itthon ha szerelt kábelt veszünk, akkor a T568B szerint fogják bekötni. Ha itthon szereljük, akkor szerelhetjük T568A szerint is, csak tartsuk észben, hogy az összes kábelnek ilyen legyen a bekötése, különben gubanc lesz. Azért van két szabvány, mert ha két egyforma jellegű eszközt, pl két gépet közvetlenül vagy két switchet kötöttünk össze, akkor régen crossover kábel kell, aminél az egyik felén T568A, a másikon pedig T568B bekötés van. A 2000-es évektől már csak olyan eszközök vannak, amik automatikusan felismerik, hogy melyik vezetéken küldenek és melyiken fogadnak, így erre már nincsen szükség, nyugodtan lehet két switch közé is mindkét oldalán egyformán szerelt kábelt kötni. Egyébként is csak 100MBps-ig (cat5) volt igaz, hogy dedikált küldős és fogadó vezetékek voltak, manapság már mindkét irányba megy mindegyik vezetéken az adat, szóval inkább történeti jelentősége van csak ennek.
Szerszámokból ha nem nagyban csináljuk, akkor teljesen jó a legolcsóbb hálózati szerszámkészlet. Van benne krimpelő fogó, betűző, vágó-blankoló és tesztelő. Ha spórolni akarunk rajta, akkor szerszám nélkül szerelhető csatlakozókat veszünk, és akkor elég a vágó-blankoló és a tesztelő, vagy nagy önbizalommal a tesztelőt is elhagyhatjuk. A krimpelő fogó az apához fog kelleni, hogy rászorítsuk a csatlakozót miután bekötöttük az ereket. A betűző az anyához kell, hogy beletűzdeljük az ereket a megfelelő helyre. A vágó-blankoló arra kell, hogy méretre vágjuk a kábelt, és lehúzzuk róla egy kis darabon a szigetelést, ahol rákötjük a csatlakozókat. A teszterrel tudjuk megnézni, hogy helyesen kötöttük e be a kábelünk és hogy nincs e törés benne. A tesztert kiválthatjuk multiméterrel vagy akár egy kis égővel és egy elemmel is, de elég macerás, és inkább csak a szereletlen kábel tesztelése oldható meg könnyen ezzel a módszerrel. Nagyjából annyi a lényeg, hogy kiválasztunk egy érpárt, amit az egyik felén összekötünk, a másik felén pedig rátesszük a multimétert vagy az égőt és az elemet. Ha nincs szakadás és zárul az áramkör, akkor a multiméter jelzi az elem feszültségét vagy az égő világítani kezd. A teszter is nagyjából ugyanezt csinálja, csak mellette még megnézi, hogy jó e a bekötési sorrend és talán azt is, hogy a sávszélességet is tudja e kábel.

Beltéri vagy kültéri kábel?

A dönő tényező itt szerintem nem a hőmérséklet ingadozás lesz, hanem az UV és időjárás állóság. A beltéri esetleg még elmegy kábel csatornában vezetve a ház oldalán vagy csőben a földben, de ha kilátszik valahol és tűzi a nap, éri az eső, akkor midenképp kültéri kábel kell arra a szakaszra.

Kell e árnyékolás?

A csavart érpáras rezes kábelek jönnek árnyékolt (STP, FTP) és árnyékolatlan (UTP) kivitelben. Az árnyékolásra akkor van szükség, ha a kábel közelében elektromos zajt keltő tényező van, és emiatt áram indukálódhat a kábelben, ami csökkentheti a sávszélességet vagy extrém esetben meg is sütheti a kábelre kötött elektronikát. Ilyen lehet például egy vele párhuzamosan futó villany vezeték vagy ha mondjuk radarállomás, rádióadó van a szomszédban. Ha ilyen nincs, akkor nincs szükség árnyékolt kábelre és a vele járó többlet munkára és költségre sem. Kimondottan veszélyesnek az számít, ha a villannyal egy csőbe húzzák be az árnyékolatlan kábelt, és a villanyra nagy fogyasztót kötnek, mint pl egy 8000 wattos pizzasütőt. Ez konkrét eset volt, a srácnak meg is sült kétszer a szerver alaplap, mire rájött, hogy a villanyszerelők kicsesztek vele. Ha valamiért nem tudjuk elkerülni, hogy villany mellé húzzuk be a kábelt, akkor választhatunk az optikai kábel és az árnyékolt rezes kábel között. Ha csórók vagyunk az optikaihoz és kockáztatunk, akkor érdemes egy multiméterrel kimérni, hogy a villanyra kötött fogyasztók bekapcsolásánál mennyi áram indukálódik a vezetékben, mielőtt ténylegesen rákötnénk hálózati eszközökre. Az árnyékolt kábelnél két megoldás van a földelésre. Az egyik, hogy nem törődünk vele, és simán levágjuk, a másik, hogy végigvisszük a teljes hálózaton és egy pontban földeljük. Elvileg az előbbi is ad valamennyi védelmet, az iparilag elfogadott megoldás viszont az utóbbi.
Itt több lehetőségünk van attól függően, hogy csak a fali szakaszt akarjuk levédeni, vagy a patch kábeles részt is. A lényeg, hogy ahol árnyékolást használunk, ott meg kell oldani a csatlakozóknál, hogy elvezessük az árnyékolást is a switch irányába, tehát pl az RJ45 apa körül fém burok kell és az anyánál is ugyanúgy fém belső kell, ami összeköti az árnyékolásokat, plusz a csatlakozókat is úgy kell szerelni, hogy az árnyékolás ezekkel érintkezésben legyen. Az árnyékolást a switch mellett választjuk le a patch panelen, és arról vagy ha van rack szekrény, akkor annak a lábáról vezetjük le egy földbe vert réz tüskére, ami a legalsó szinten van a házban. Ha csak egy lakásunk van az emeleten valami panelben, akkor ez nehezen megoldható, úgyhogy felejtős az árnyékolás földelése. Földelés nélkül elvileg érzékenyebb a külső zajokra, és viselkedhet antennaként, de valószínűleg ehhez tényleg adó toronynak kell lennie a közelben. Ha túlzásba esünk, és több ponton földeljük, akkor pedig földhurok alakulhat ki. Ehhez elég nagy távolságra kell lennie két pontnak egymástól ahhoz, hogy a talaj eltérő ásványi anyag tartalma miatt komolyabb elektrokémiai potenciál különbség alakuljon ki közöttük. A patch kábel árnyékolása érdekes még. Szerintem nincs sok értelme a hálózati eszközök oldalán is fém érintkezős apát használni. Legrosszabb esetben érintkezésben lesz az árnyékolásunk a számítógép házzal, ami esetleg okozhat anomáliákat, pl földeletlen árnyékolásnál akár egy kicsit meg is rázhat minket a számítógép érintése hasonlóan, mint amikor az antenna kábel vagy a koax kábel megráz, amikor kihúzzuk a tévéből. Valamiért mégis csak olyan szerelt patch kábelt lehet kapni, ahol mindkét oldal fém érintkezős. Valszeg aki szereli sosem gondolkodott el ezen. Általában nem gond, ha nincs árnyékolás a patch kábeles szakaszon, szóval akár ki is hagyhatjuk, vagy ha hosszan megy a patch kábel, akkor szerintem jobb csak a fali csatlakozó felőli végét fém burkolatúra megcsinálni, hogy arra vezessük az árnyékolást, a másik fele pedig mehet sima csatlakozóval.
Az árnyékolásnak két típusa van. Az egyik a fonatos (braid screen) "S", a másik a fóliás (foil) "F". Lehet ötvözni őket, akkor kapunk ilyen furcsa jelöléseket, mint S/FTP. Lehet még csavarni a dolgon, ha azt is nézzük, hogy mind a négy érpár köré tesszük az árnyékolást, vagy egyesével árnyékoljuk le az érpárokat. Például az SF/UTP azt jelenti, hogy az összes körül van mindkét árnyékolás fajta, de az érpárokat külön-külön nem árnyékoltuk le, tehát egymást zavarhatják. Maximális védelmet így a 4 rétegben árnyékolt SF/SFTP adna, de ilyen nincsen. Általában az S/FTP-t ajánlják, mint legjobb megoldást, szóval ha szükség van rá, akkor inkább azt vennék, mint mondjuk U/FTP.

Melyik gyártótól vegyük?

Az átlagos cat5e kábel esetében szinte mindegy, hogy melyiket vesszük, jó eséllyel kevés a selejt, mert nem egy bonyolult technológia. Ha a jövőre készülünk és nagyon spórolni akarunk, akkor cat6 vagy cat6a helyett vehetünk magasabb MHz-es cat5e kábelt is, hátha bírni fogja a nagyobb sávszélességet is. Mondjuk eléggé lutri, de valakinek bejött. Ha komoly márkás kábeleket akarunk, akkor érdemes olyan cégtől venni, amelyik kábel gyártással foglalkozik, pl Nexans, Draka, Excel, Belden, R&M, stb., nem pedig viszonteladó, mint a Gembird, Equip, stb. Ha szabvány szerinti kábelt veszünk, akkor gyakorlati jelentősége nem lesz, hacsak nem nézzük a magasabb MHz értékeket és az árnyékolás minőségét is.

Online játék szempontjából mi a jó?

A kábel miatt kevesebb, mint 1ms latency kerül pluszban a hálózatba, szóval a ping miatt biztosan nem kell drágább kábelt vennünk. A frekvencia (MHz érték) valamennyire jelzi a kábel jóságát, de érdemi hatása nem lesz az online játékra ennek sem. A zaj számíthat valamennyit, abból a szempontból esetleg érdemesebb drágább magasabb kategóriájú, márkás és/vagy árnyékolt kábelt venni, de a gyakorlatban sokkal több múlik a hálózati eszközökön (modem, router, switch, hálózati kártya) és az internet szolgáltatón ezen a téren.

Optikai megoldások

Mikor érdemes optikai kábelt vennünk?

Bár a csavart érpáras rezes megoldások nagyjából lefedik a piaci igényeket az átlag felhasználónál, azért akadnak olyanok, akiknek házon belül szüksége van a nagyobb sávszélességre, pl otthoni NAS és kliens gépek között, vagy éppen a cégükhöz kell valami komolyabb nagy sávszélességű megoldás a belső hálózatra. Indokolhatja még az is, ha nem tudjuk elkerülni, hogy villany mellett fusson az adatkábelünk, és attól tartunk, hogy az árnyékolt rezes kábel nem védené meg eléggé a drága eszközeinket. Ezen felül még a 100 méter feletti hosszak áthidalásánál is talán jobban járunk optikai kábelekkel, mint több egymás után kapcsolt hálózati eszközzel 100 méterenként. A hálózati eszközök ára még érdekes kérdés itt, mert ha elég egy apró switch, aminél 10GBps RJ45 esetében jelenleg 200k körül van a belépő szint, akkor érdemes elgondolkodni egy SFP+-on, amihez használt nagyobb switchet vagy akár 4 portos új switchet is lehet töredék áron kapni. Ha az optikai kábel nem túl hosszú, akkor árban könnyen lehet, hogy megéri SFP+ alapon megcsinálni a 10GBps helyi hálózatot még kicsiben is.

Melyik fajtát mekkora sávszélességhez?

Érdemben az OM3-nak és az OM4-nek néztem utána. Ezek is ugyanúgy szabványok, mint a cat5, cat6, stb. Normál esetben bőven elég nekünk az OM3, ami 1Gbps-t tud 1000 méteren, 10Gbps-t 300 méteren és 100Gbps-t 100 méteren. Ha ez mégsem lenne elég, akor az OM4-el növelhetjük a távokat 1000, 550 és 150 méterre. Az 1000 méter felett már más fajta kábeleket javasolnak, amiket direkt nagy hosszakra terveztek.

Milyen csatlakozója legyen?

Az SC csatlakozó szinte már elég létezik, szóval mindenképp az LC-set érdemes venni. Nyilván ha adott a transceiver az meghatározza a csatlakozó típusát is.

Beltéri vagy kültéri kábel?

Ugyanaz vonatkozik erre is, mint a rezesre, hogyha süti a nap és veri az eső, akkor mindenképp kültérit vegyünk, mert különben néhány év alatt darabjaira hullhat, és ennél meg pláne nem olcsó mulatság a cseréje. Általában viszont csak olyanokat látok, amik kül- és beltérre egyaránt jók.

Mennyire hajlítható?

Minden kábelhez megadják az átmérőt, amekkora körben hajlítható. A gyakorlatban egy teniszlabda ívét ha követi nagyjából az a maximum, amennyire meg lehet hajlítani mondjuk egy OM3 kábelt. Szóval érdemes óvatosan bánni vele, mert el tud törni. Vannak a hajlítás jobban tűrő optikai kábelek, ezeket a BIF (bending insentitive fiber) néven illetik. Ezek nem feltétlen hajlíthatóak meg jobban, hanem inkább azért hasznosak, mert a normál kábeleknél a túl sok hajlítás csökkenti a jel erősséget, ezeknél viszont csak minimális veszteséggel jár.

Melyik gyártótól vegyük?

Annyira még nem vagyok tisztában a gyártókkal, amit tudok, hogy a Mellanox-nak vannak optikai megoldásai, de biztosan van még több komoly cég a piacon.

DAC kábelek

Mikor érdemes DAC kábelt vennünk?

SFP+ esetében rövidebb távolságok (max 10 méter) áthidalására használt megoldás. Olyan szempontból lehet izgalmas, hogy olcsóbb, mint az optikai kábel, és jobban hajlik. Amit néztem, abból maga a kábel egy 4 eres koax volt és volt benne egy nagyon kevés elektronika is a transceiver részében. Nincsen hozzá keystone modul és nem is igazán darabolható és szerelhető, úgyhogy aljzatba nem dughatjuk, csak közvetlenül a másik gépbe.

Melyik gyártótól vegyük?

Általában a hálózati eszköz gyártója adja, pl Cisco, HP, stb. gyártja, de vannak "utángyártott" megoldások, amikre általában ráírják, hogy melyik gyártó termékeivel kompatibilisek. Nem vagyok még tisztában a gyártókkal itt sem.

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.