Új hozzászólás Aktív témák

• #785 icecave nagyúr

  Új Válasz 2009-07-12 12:17:03 #785

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  icecave

  nagyúr

  Sziasztok! Most találtam a topikot, leírom az én történetemet is, hátha valakinek tanulságos, és még előbb gondol ilyenre, mint én...

  Szóval. Nem volt nekem semmi gondom az evéssel, emésztéssel, stb.
  egészen 2008 kb. március-áprilisig. Ekkor valami megváltozott. Elkezdtem "hasmenős" lenni. Nem tudtam miért, először azt gondoltam, hogy csak a szokásos, néha előjövő cucc, amin mindenki átesik olykor. A baj csak az volt, hogy csak nem akart abbamaradni. Random jöttek rám ezek a "futások", teljesen mindegy mit ettem, ittam. Kb. 1,5 hónap alatt már ott tartottam, hogy nem merek kimenni a lakásból, nehogy "rámjöjjön a dolog". Sokat voltam szabadságon is. Természetesen voltam orvosnál, előbb a háziorvosnál (aki megállapított egy IBS-t -irritábilis bél-szindróma-), aki elküldött az említett diagnózissal, majd voltam kórházban is, egy ismerős belgyógyász főorvos is kivizsgált. Tőle kaptam antibiotikumot, meg egy mintavételezőt, mondta, hogy ha nem jövök rendbe, sajnos "be kell nézni" (mondom hűdejó).
  Aztán elkezdtem szedni az antibiotikumot, valamint közben nem hordtam a kontaktlencsét, hanem a szemüvegemet, mert akkortájt kellett mennem szemvizsgálatra (az fontos lesz majd később). Először arra gondoltam, hogy az antibiotikum az oka, hogy jólvagyok.
  Utána volt egy hét, mikor hazamentem vidékre, kontaktlencse ismét be, újra ugyanúgy a parázós-szaladgálós téma. Végső elkeseredésemben elkezdtem gondolkozni, hogy mi változott az életemben, mikor ezek a tünetek jelentkeztek. Egyetlen dolog változott: sok év után váltottam újfajta kontaktlencsére. Gondoltam, okés, akkor most nem hordom. Ennek az lett az eredménye, hogy már másnapra rendbejöttem, és teljesen elmúlt minden panaszom! Nem akartam elhinni, de mint utóbb kiderült, abban a kib***** kontaktlencsében volt egy olyan anyag, amit a szervezetem a legkisebb mennyiségben sem visel el, és ezért volt az egész!!
  Egyébként az anyag neve a metil-etil-cellulóz (külön formában is van, metil-cellulóz, és etil cellulóz), itt van róla leírás, teljesen ártalmatlan, csak nálam okozott és okoz is galibát: [link]

  Bocsánat, hogy ilyen hosszú lett, csak egy példa arra, hogy lehet egy anyag van, ami így tönkreteheti az ember életét, nekem sajnos azalatt a pár hónap alatt sikerült is leamortizálnia ennek a dolognak, annyira, hogy bár tudom, semmi bajom, mégis még egy év után is ha el kell menni valahová, tudat alatt beparázok, hogy jajj, csak nehogy rámjöjjön (persze, pont azért jön rám, mert bebeszélem magamnak). Mostanában érzem azt, hogy kezdem legyőzni magamban ezt, és tudatosítani, hogy nincs mitől tartani, már minden okés....
  Nem kívánom senkinek ezt, ami velem történt, remélem, valakinek hasznára válik a leírásom.

Új hozzászólás Aktív témák