Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Fred23
    nagyúr

    "Európai Egyesült Államok nekem is bejönne": fél perccel azután, hogy a termőföld szabad forgalomba kerül, földönfutóvá válsz, mint a palesztinok.

    Az államfő csere nem volt elegáns, attól, hogy le akarja cserélni, lehetett volna udvariasabb. A módszer egyrészt mp-ről állít ki szegénységi bizonyítványt, másrészt az országgal is kitolt. Az új parlament megalakulása lehetett volna egy ünnepi pillanat, de mp-nek muszáj volt összesz.rozni azzal, hogy nekiment sulyoknak. Ezzel az én ünnepi pillanatomat is tönkretette, meg a többi emberét is.

    szerk: persze lehet, hogy azért csinálta a fesztivált, mert így mindenki arról beszél, nem arról az irtózatos mennyiségű szervezési és protokoll hibáról, amit az alakuló ülésen és utána elkövettek. :DD

    "fél perccel azután, hogy a termőföld szabad forgalomba kerül, földönfutóvá válsz, mint a palesztinok."

    Már miért? Szimpla belső jogi kérdés lenne. Akár a szövetségi alapszerződés is adhatna a termőföldnek különleges státuszt helyi ilyen-olyan korlátozási lehetőségekkel. Baromira könnyen bevédhetők a helyiek törvényekkel, mint elővásárlási jogok területi, régiós alapon, túlzott (gumiszabály) ilyen-olyan földkoncentrációk tiltása, különféle hatósági papírokhoz kötés, amiket sokkal nehezebben szerezhet be egy távolról érkező -vagy az se rossz, ami most van nálunk, hogy földművesnek kell lenned nagyobb földek vásárlásához, esetleg személyesen is földet művelni, x km-re lakni a földtől, stb. Ki lehet ezt jogászkodni.

    Nekem tetszett, hogy nem álltak le szöszölni vele, és rövidre zárták gyorsan. Az eredmény érdekel. Jobb lett volna sz@rakodni vele még ki tudja, meddig? Hasonlóan gyors és hatékony lépéseket várok a továbbiakban is, és nem érdekel, mennyire tartják egyesek szépnek, antidemokratikusnak vagy akár orbáninak miatta a cselekvő MP-t.

    Stauffenberg:
    Igen, népszavazás jó lenne az új alkotmányról szerintem is. Azt, hogy rendszerváltás zajlik, elmondta a Tisza már párszor, elmondták a választások előtt is, hogy ez lesz a terv, nem volt zsákbamacska.

    Szerintem ami nem elegáns, az az, hogy MP túl sok fontosról először a FB-on ír, mert bizony nem ott kéne bejelentenie először egy csomó mindent.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Tisza-szavazót még nem hallottam panaszkodni amiatt, hogy antidemokratikus módszerekkel operálna az új vezetés. Egyet sem, magamat is ide értve. És most az számít, amit ez a döntő többség akar.

    Az például, ahogyan Sulyokkal elbántak, sok fideszest irritált és dühített; pedig szerintem kifejezetten elegáns volt. Így kell bontani a régi rendszert, nem hímestojás-festő ecsettel. Ez is az elvárás a Tisza felé, és még akkor is, ha néha érezhetően kapkodnak és ügyetlenkednek ebben-abban, eddig szerintem egészen jól alakulnak a dolgok. Hiszek benne, hogy jelentős eredményeket fogok látni tőlük időről időre, és egy élhetőbb országban élhetünk majd.

    Európai Egyesült Államok nekem is bejönne; anno még gimiben gondoltam is rá a 90-es években, hogy tán azért tanulunk olyan sok európai szerzőt magyarból, mert valahol tényleg ebbe az irányba akar menni mindenki. Átkos gyermeki naivitás. :D

    Én azért tudok rá panaszkodni. Például az MTVA kinevezések kapcsán egyáltalán nem volt elegáns, hogy Magyar Péter egy Facebook kommentben üzente meg, hogy vissza kéne vonni, majd visszavonták. Ráadásul az egyik személy már akkor otthagyta az MTVA-t (és kritizálta is az orosz befolyás miatt), amikor Magyar Péter még OV évértékelőjén tapsikolt.

    Szerintem nem lehet mindent arra fogni, hogy rendszerváltás zajlik.

    Sulyok eltávolítása teljesen rendben van, de ott is főleg azt lehet kritizálni, ahogyan történik.

    Sokkal fontosabb lenne az alkotmányos válság elkerülése érdekében, hogy az alkotmányban benne legyen, hogy ez egy rendszerváltás, egyértelműen megjelölve és megnevezve a rendszert amit éppen lebont és bármilyen jelenlegi vagy jövőbeni visszamenőlegesen ható jogszabályt célhoz kötötté tenni (ezzel önkorlátozást is bevezetne arra, hogy ami nem a rendszerváltáshoz kapcsolódik, ott nem lehetséges ezzel a módszerrel élni). Ráadásul az új alkotmány elfogadását egy népszavazással hitelesítve ki lehetne húzni a méregfogát annak, hogy egy újabb kormányváltásnál arra hivatkozhasson bárki, hogy ez egy Tiszás alkotmány.

    Sulyok eltávolításánál fontosabb volt a politikai győzelem a témában.

    A NER egyik legnagyobb hibája politikai szempontból, hogy az alkotmány helyébe léptetett alaptörvényt már a választók feje felett dolgozták ki és a későbbi temérdek toldás-foltozás során sem volt semmilyen valódi társadalmi párbeszéd (a konzultációk a vicc kategóriába tartoznak, nulla legitimációs erővel rendelkeznek, nem csak közjogi, de politikai értelemben is).

    Én óvakodnék ennek a hibának az elkövetésétől egy olyan társadalomban, ahol valamiért csak földcsuszamlásszerű választási győzelmekkel szeretnek kormányt váltani az emberek és a választási eredményeket tekintjük alkotmányozó felhatalmazásnak. A Fidesz is a győzelemre és a Gyurcsány-rendszer rendszerváltására hivatkozva távolított el, nevezett ki és strukturált újra a saját választóinak támogatásával vagy hallgatólagos beleegyezésével.

  • bambano
    titán

    Tisza-szavazót még nem hallottam panaszkodni amiatt, hogy antidemokratikus módszerekkel operálna az új vezetés. Egyet sem, magamat is ide értve. És most az számít, amit ez a döntő többség akar.

    Az például, ahogyan Sulyokkal elbántak, sok fideszest irritált és dühített; pedig szerintem kifejezetten elegáns volt. Így kell bontani a régi rendszert, nem hímestojás-festő ecsettel. Ez is az elvárás a Tisza felé, és még akkor is, ha néha érezhetően kapkodnak és ügyetlenkednek ebben-abban, eddig szerintem egészen jól alakulnak a dolgok. Hiszek benne, hogy jelentős eredményeket fogok látni tőlük időről időre, és egy élhetőbb országban élhetünk majd.

    Európai Egyesült Államok nekem is bejönne; anno még gimiben gondoltam is rá a 90-es években, hogy tán azért tanulunk olyan sok európai szerzőt magyarból, mert valahol tényleg ebbe az irányba akar menni mindenki. Átkos gyermeki naivitás. :D

    "Európai Egyesült Államok nekem is bejönne": fél perccel azután, hogy a termőföld szabad forgalomba kerül, földönfutóvá válsz, mint a palesztinok.

    Az államfő csere nem volt elegáns, attól, hogy le akarja cserélni, lehetett volna udvariasabb. A módszer egyrészt mp-ről állít ki szegénységi bizonyítványt, másrészt az országgal is kitolt. Az új parlament megalakulása lehetett volna egy ünnepi pillanat, de mp-nek muszáj volt összesz.rozni azzal, hogy nekiment sulyoknak. Ezzel az én ünnepi pillanatomat is tönkretette, meg a többi emberét is.

    szerk: persze lehet, hogy azért csinálta a fesztivált, mert így mindenki arról beszél, nem arról az irtózatos mennyiségű szervezési és protokoll hibáról, amit az alakuló ülésen és utána elkövettek. :DD

  • cucka
    addikt

    Miért balfasz? Hiszen pont ez lenne a lényege a közös piacnak, ilyenkor érzem h működik :F

    A piac közös, a tagállamok politikai gazdasági érdekei nem közösek.
    Hiába közös a piac, azért a Lidl egy német cég. Ez nem baj önmagában, én is ott vásárolok, nem a multiellenes hőbörgés a célom.
    De azért azt tisztán kell látni, hogy hiába jó dolog, hogy a Lidl hozzájárul a kereskedelmi forgalomhoz és ezáltal a magyar gazdasághoz, az ő tevékenységükből származó profit és tőkefelhalmozás Németországban csapódik le.

  • Fred23
    nagyúr

    :)) Aki lebontja az előző rendszert annak az előző rendszer attributumaival van baja ;) Te mondd hogy Anti demokratikus, neked mélyebb a hangod - persze az illiberális az aztán a demokrácia csúcsa volt, természetesen onnan csak lejjebb van , annál csak kevésbé lehet demokratikus bármi :DD

    teljesen jó lenne a föderációs modell en nem értem hogy miért nem tud európai egyesült államok lenni az EU :( Lehet komolyabban kellene venni először az eu választásokat..? :U

    Tisza-szavazót még nem hallottam panaszkodni amiatt, hogy antidemokratikus módszerekkel operálna az új vezetés. Egyet sem, magamat is ide értve. És most az számít, amit ez a döntő többség akar.

    Az például, ahogyan Sulyokkal elbántak, sok fideszest irritált és dühített; pedig szerintem kifejezetten elegáns volt. Így kell bontani a régi rendszert, nem hímestojás-festő ecsettel. Ez is az elvárás a Tisza felé, és még akkor is, ha néha érezhetően kapkodnak és ügyetlenkednek ebben-abban, eddig szerintem egészen jól alakulnak a dolgok. Hiszek benne, hogy jelentős eredményeket fogok látni tőlük időről időre, és egy élhetőbb országban élhetünk majd.

    Európai Egyesült Államok nekem is bejönne; anno még gimiben gondoltam is rá a 90-es években, hogy tán azért tanulunk olyan sok európai szerzőt magyarból, mert valahol tényleg ebbe az irányba akar menni mindenki. Átkos gyermeki naivitás. :D

  • nuke7
    veterán

    Segítek: ha szerinted egy párt demokratikus maradhat úgy, hogy közben lebontja a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét, akkor nem a kontextussal, a felsorolt attribútumok összességével vagy a nyelvtannal van gond, hanem a te demokrácia-értelmezéseddel.
    Szívesen.

    :)) Aki lebontja az előző rendszert annak az előző rendszer attributumaival van baja ;) Te mondd hogy Anti demokratikus, neked mélyebb a hangod - persze az illiberális az aztán a demokrácia csúcsa volt, természetesen onnan csak lejjebb van , annál csak kevésbé lehet demokratikus bármi :DD

    teljesen jó lenne a föderációs modell en nem értem hogy miért nem tud európai egyesült államok lenni az EU :( Lehet komolyabban kellene venni először az eu választásokat..? :U

  • nuke7
    veterán

    Igen, amit mondasz, az lényegében abból adódik, hogy a jelenlegi EU-s működési modell nem működik jól.
    Elbábozzuk, hogy egységes piac van, de hát nincs. Például ott a Revolut, ami egy európai sikertörténet. Mégis, akármennyire egységes a piac és a szabályozás, minden ország hatósága addig üti őket, amíg nem nyitnak helyben egy bankot.
    Az irányelvek egységesek, a résszabályok nem azok, mindenki, aki itt akar bármit csinálni, 27 hatósággal és 27 jogszabály-halmazzal kell megküzdjön.

    Ugyanez látszik a tiltott állami finanszírozás kérdésénél. Minden ország finanszírozza a saját vállalatait indirekt módon. Európában ez ezért nehéz, mert a tőke a tagállamoknál van, a vállalatok pedig nemzetiek. Ha alá kéne nyúlni a Maersk-nek állami szinten, akkor nem európa finanszírozza az európai céget, hanem a németek meg a franciák a dán céget. Amit nyilván nem akarnak.

    A föderalizáció másik gátja meg nyilván kelet-európa. Ez egy nehezen átvágható probléma. Mert ha te magyarként beülsz a szlovákiában olcsón legyártott német autódba, elautózol a strabag által épített úton az Aldiba, hogy ott a francia Sodexo által kibocsátott kajajegyért vegyél egy doboz holland paradicsomot, akkor azért legbelül kicsit joggal fogod azt érezni, hogy az egész EU-s projektben rád a balfasz szerepét osztották, hiába az összes magasztos elv, egyenlőség, szabad piac, akármi.

    Miért balfasz? Hiszen pont ez lenne a lényege a közös piacnak, ilyenkor érzem h működik :F

  • [link]

    Nem megyek le a szellemi mocsokba veled. Egyáltalán nem ezt mondtam és te magad sem erre kérdeztél rá, hanem szélsőjobbos-e a Tisza.

    cucka fórumtárssal csak simán nem értünk egyet dolgokban, de ő legalább nem a szavak kiforgatásával, szalmabábozással és megállás nélküli tereléssel próbálkozik. Veled viszont befejeztem, köszi.

    "Nem megyek le a szellemi mocsokba veled."

    Látod, ebben teljesen egyetértek veled.
    Lementél a legmélyebb mocsokba, ahova nem foglak követni.
    Tanulságos beszélgetéseket lehetett volna folytatni, de nem ezt választottad.
    Semmi baj, van pont elég értelmes ember a világon.
    Részemről ennyi, ha reagálok valamire, amit beírtál, az nem neked szól.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Segítek: ha szerinted egy párt demokratikus maradhat úgy, hogy közben lebontja a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét, akkor nem a kontextussal, a felsorolt attribútumok összességével vagy a nyelvtannal van gond, hanem a te demokrácia-értelmezéseddel.
    Szívesen.

    [link]

    Nem megyek le a szellemi mocsokba veled. Egyáltalán nem ezt mondtam és te magad sem erre kérdeztél rá, hanem szélsőjobbos-e a Tisza.

    cucka fórumtárssal csak simán nem értünk egyet dolgokban, de ő legalább nem a szavak kiforgatásával, szalmabábozással és megállás nélküli tereléssel próbálkozik. Veled viszont befejeztem, köszi.

  • Segítek: Ha a felsorolt attribútumok közül többnek is teljesülnie kell (kétszer is meg lett erősítve ez a feltétel) a definíció szerint, te pedig egyetlen egyet kiragadva teszed fel ezt a kérdést (és kikéred magadnak, hogy érted a magyar nyelvet), akkor nem tudok másra gondolni, minthogy trollkodni jársz ide. Vádold a másikat azzal, amit te csinálsz. Szerintem marha nehezen húzható rá a Tiszára az ultranacionalizmus, nativizmus, ultrakonvervativizmus vagy a globalizációellenesség, így bocsánat, de a kérdésedet szándékos provokációnak és a vita kisiklatását célzó trollkodásnak tekintem.

    Segítek: ha szerinted egy párt demokratikus maradhat úgy, hogy közben lebontja a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét, akkor nem a kontextussal, a felsorolt attribútumok összességével vagy a nyelvtannal van gond, hanem a te demokrácia-értelmezéseddel.
    Szívesen.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Nagyon ügyesen próbálod elterelni a témákat a másik fél személyének a minősítgetésével. Semmi gond, nem vagy komolyan vehető vitapartner, akkor ezek után úgy állok a hozzászólásaidhoz, hogy valójában csak vicceltél.
    Végül is, eddig is egy teljesen fals világképről adtál tanúbizonyságot, úgy minden a helyére kerül, ha mindaz, amit eddig beírtál, csak trollkodás volt.

    Segítek: Ha a felsorolt attribútumok közül többnek is teljesülnie kell (kétszer is meg lett erősítve ez a feltétel) a definíció szerint, te pedig egyetlen egyet kiragadva teszed fel ezt a kérdést (és kikéred magadnak, hogy érted a magyar nyelvet), akkor nem tudok másra gondolni, minthogy trollkodni jársz ide. Vádold a másikat azzal, amit te csinálsz. Szerintem marha nehezen húzható rá a Tiszára az ultranacionalizmus, nativizmus, ultrakonvervativizmus vagy a globalizációellenesség, így bocsánat, de a kérdésedet szándékos provokációnak és a vita kisiklatását célzó trollkodásnak tekintem.

  • "Tehát akkor a Tisza is szélsőjobboldali?"

    Előbb ennek futnék neki, mivel állítottad, hogy nem próbálod érvelési hibákkal manipulálni a társalgást, így máshol lesz a gond: [link]

    Nagyon ügyesen próbálod elterelni a témákat a másik fél személyének a minősítgetésével. Semmi gond, nem vagy komolyan vehető vitapartner, akkor ezek után úgy állok a hozzászólásaidhoz, hogy valójában csak vicceltél.
    Végül is, eddig is egy teljesen fals világképről adtál tanúbizonyságot, úgy minden a helyére kerül, ha mindaz, amit eddig beírtál, csak trollkodás volt.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Ha ezt írtad, ráadásul úgy, hogy így gondolod, akkor az a te definíciód, még akkor is, ha azt mondjuk nem fejből írtad, hanem konkrétan másoltad valahonnan.

    (a hatalmi ágak összeférhetetlenségének felszámolása például ilyen)
    Tehát akkor a Tisza is szélsőjobboldali?

    Hogy aztán az általad említett emberek esetén is megáll-e
    Nyilván nem személyekre volt kihegyezni, hanem az adott miniszterelnökök alatti kabinetre és kormánypártra is. Ahhoz meg nem kell túl sok keresés, hogy például mi volt az adott korban az álláspont a nemzeti érdekekről, a migrációról és a melegházasságról.

    "Tehát akkor a Tisza is szélsőjobboldali?"

    Előbb ennek futnék neki, mivel állítottad, hogy nem próbálod érvelési hibákkal manipulálni a társalgást, így máshol lesz a gond: [link]

  • A szoc.lib és a neolib gondolatok nem igazán fakadnak egy tőről, inkább úgy pontos, hogy van egy közös ősük.
    Neoliberailzmusnál érdekes, ahogy átívelt politikai oldalakon. A 80-as években a jobboldalról indult, pl. Reagan vagy Thatcher jobboldali pártok élén lettek a neoliberalizmus fő képviselői.
    A 2000-es évekre viszont a hagyományosan baloldali pártok lettek neoliberálisok. Obama vagy Tony Blair a baloldalról jöttek, de akár ide lehet sorolni Gyurcsányt, aki az MSZP kormány élén vitt neoliberális politikát.

    Az európai identitás megalkotása szükséges előfeltétele a föderalizációnak. Számtalan történelmi példa van rá, mindenki rájött, hogy nem lehet egy nagyhatalmat összetartani egységes identitás és összetartozás-érzet nélkül. Lásd a szovjeteket, a jugoszlávokat, vagy akár a kínaiakat. De ha távolabbra mész, a francia forradalomnál is fontos cél volt a francia identitás és a francia nyelv kiterjesztése az egész országra.

    A nácik úgy nem akarták megbolygatni a fennálló rendet, hogy ők potenciális szövetségest láttak a meglévő elitben, amennyiben azok loyálisak voltak a náci rezsimhez. A meglévő arisztokrácia, tudományos elit, gazdasági elit, és az egyházi elit is így nácult be. Akik ellenálltak, azok viszont ellenségek voltak.
    Ezzel szemben a szovjeteknél nem volt kiegyezés. Az ellenségeket nem loyalitás alapján, hanem osztály alapon jelölték ki. Az orosz tőkés, arisztokrata meg egyházi vezető a komcsiknak ellenség volt, nem potenciális szövetséges.
    (Itt most nem védeni akarom egyik rémes rendszert sem, csak politikailag és világnézetileg nagyon mások voltak, máshogy voltak szörnyűek)

    Részemről a szubszidiaritásra szavazok, ami egyébként az EU alapszerződésében is hivatkoznak rá - Svájc nagyon jó példa arról, hogy heterogén társadalomnak így lehet megadni az együvé tartozás érzését - úgy, hogy a magasabb szintek csak abba szólnak bele, amit alacsonyabb szinteke nem lehet megoldani.
    Az EU jelenlegi problémáinak része az is, hogy a tagállami jogok elvonása és a központosítás pont ezzel megy szembe.

  • "Ezt te írtad, tehát a te definíciód."

    Nem az én definícióm, nem én találtam ki, értsd: Nem én akarom megmondani ki a szélsőjobbos és ki nem, hanem a definíció szerint megyek. A felsorolt attribútumokhoz (ultranacionalizmus, ultrakonzervativizmus, nativizmus, stb) tartozó témák kulcs retorikai elemek a politikájukban, ami az AfD, Fidesz, Mi Hazánk, FN esetében mind megáll. A radikálisabb szélsőjobbosok a demokrácia érvényesülését is korlátozzák (a hatalmi ágak összeférhetetlenségének felszámolása például ilyen) vagy már meglévő emberi jogokat korlátoznak (pl: melegházasság eltörlése).

    Hogy aztán az általad említett emberek esetén is megáll-e, azt te hoztad be (szerintem nem vagy nem olyan mértékben, ahogy a szóban forgó pártok esetén).

    Ha ezt írtad, ráadásul úgy, hogy így gondolod, akkor az a te definíciód, még akkor is, ha azt mondjuk nem fejből írtad, hanem konkrétan másoltad valahonnan.

    (a hatalmi ágak összeférhetetlenségének felszámolása például ilyen)
    Tehát akkor a Tisza is szélsőjobboldali?

    Hogy aztán az általad említett emberek esetén is megáll-e
    Nyilván nem személyekre volt kihegyezni, hanem az adott miniszterelnökök alatti kabinetre és kormánypártra is. Ahhoz meg nem kell túl sok keresés, hogy például mi volt az adott korban az álláspont a nemzeti érdekekről, a migrációról és a melegházasságról.

  • Amit én hiányolok, az egy szakértő, aki tényleg elmagyarázza, hogy hogyan működik valójában a gázpiac. Eddig amiket hallottam
    - A fideszes szakértő elmondja, hogy az orosz olcsóbb, mert "trust me bro"
    - A nemfideszes szakértő meg összehasonlítja 1 orosz molekula árát az épp aktuális spot piaci árral, és teljesen figyelmen kívül hagyja azt az apróságot, hogy annak a gázmolekulának valahogy fizikailag el kell jutnia egy magyar gáztározóba, ami nem triviális kérdés, és nem is olcsó.

    Engem tökre érdekelne egy ennél szakmaibb, valóságközelibb értékelés, de sajnos amit eddig láttam, az a fenti két kategóriába eső belpolitikai habverés volt.

    https://www.berliner-zeitung.de/article/oelpreis-gaspreis-iran-krieg-norwegen-equinor-gewinn-deutschland-10223758

    Elvileg vannak a hosszú távú szerződések, amik, mivel magáncégekkel kötik, általában üzleti titkok, de tipikusan indexálják valamilyen árfolyamhoz, és jó esetben ahhoz adnak kedvezményt. Aztán van az azonnali piac, mint a TTF, az jellegéből fakadóan teljesen publikus.

  • A neoliberális az egy klasszikus tőkeérdek általi manipulált fogalom, ugyanis ebben a liberális a gazdaság liberalizációjára utal, tehát egy növekvő gazdaságért bármit lehet, 12 órát, ivóvízmérgezést. A greenwashingba kerülő pénz, aztán módosítja a neoliberalizmust a környezetvédelemre vonatkozó részbeni kivétellel már egyértelmű hogy ideológiailag kizárólag az emberi egészség és szabadság kárára képzeli a politikáját, mert együttműködést legalább is mímel a környezetvédelemmel.
    Semmi köze a liberálishoz.
    Ezek mind ugyanaz érdek mentén működnek. Tatcher idejében szűnt meg a baloldal ellenállni a tőkeérdeknek, mert a finanszírozás kijátssza a meggyőződéseket, így már nincs oldal ami ne jobboldal lenne.
    Különös lesz ha a generációs elhülyüléssel ez ránézésre is nyilvánvalóvá válik, hogy mégis miért fognak elmenni a jobbágyok szavazni, és miért nem királyt választani.
    Módosítom, ez végülis megtörtént amikor a roncsellenzék LMBTQ ideológiák mentén próbált 12 éven át sikertelenül ellenpápát állítani. Ha sikerült volna, a nemváltó műtétre lett volna 4 éves várólista, ez már egy paródia.

    A neoliberális pont annyira liberális, mint amennyire nemzetiszocialista szocialista.

  • Tasunkó
    őstag

    A neoliberális az egy klasszikus tőkeérdek általi manipulált fogalom, ugyanis ebben a liberális a gazdaság liberalizációjára utal, tehát egy növekvő gazdaságért bármit lehet, 12 órát, ivóvízmérgezést. A greenwashingba kerülő pénz, aztán módosítja a neoliberalizmust a környezetvédelemre vonatkozó részbeni kivétellel már egyértelmű hogy ideológiailag kizárólag az emberi egészség és szabadság kárára képzeli a politikáját, mert együttműködést legalább is mímel a környezetvédelemmel.
    Semmi köze a liberálishoz.
    Ezek mind ugyanaz érdek mentén működnek. Tatcher idejében szűnt meg a baloldal ellenállni a tőkeérdeknek, mert a finanszírozás kijátssza a meggyőződéseket, így már nincs oldal ami ne jobboldal lenne.
    Különös lesz ha a generációs elhülyüléssel ez ránézésre is nyilvánvalóvá válik, hogy mégis miért fognak elmenni a jobbágyok szavazni, és miért nem királyt választani.
    Módosítom, ez végülis megtörtént amikor a roncsellenzék LMBTQ ideológiák mentén próbált 12 éven át sikertelenül ellenpápát állítani. Ha sikerült volna, a nemváltó műtétre lett volna 4 éves várólista, ez már egy paródia.

  • Ez nem a gigacégek politikája volt, hanem a Demokratáké (a cégeknek nincs társadalompolitikája, csak gazdasági érdeke), akik amúgy azért álltak a woke élére, mert a 2008-as válság után erős baloldali/anarchista mozgások indultak meg, amik megkérdőjelezték a fennálló kapitalista berendezkedést.

    Aztán jöttek a Demokraták és felkínálták a gendersemleges mosdókról és a transz olimpikonokról folyó diskuzust, csak ne kelljen már a "marxisták" felkérdezéseire érdemben reagálni. Bevált a recept... egy darabig, aztán jött rá visszakézből a trumpizmus. Nice job!

    Igen, pontosan ezért volt a gigacégek politikája, mert így érvényesülhettek legjobb a gazdasági érdekeik. :(

  • Én tudok menni a harmadik utas definícióval is (azon ne múljon), de a történészek és politikatudósok többsége a fasizmust és a nemzetiszocializmust (meg a mai neonácikat és neofasisztákat is) is a szélsőjobbra rajzolja be, de nyilván ebben nincs tejes konszenzus az általad is leírt érvek miatt.

    A szélsőjobbos definíció mellettiek azzal érvelnek, hogy az államosítások (főleg Németországban) nem valósultak meg tevőlegesen, hanem kiegyeztek a tőkés osztállyal vagy faji alapon rekviráltak (ami nem igazán szocialista gondolat) vagy már a totális háború hadigazdálkodásában (ez utóbbi pedig nem csak szocializmusban történhet meg).

    Igazából nincs ennek jelentősége, nekem mindegy, csak kétféle megközelítés van, ez egyszerűen csak filozófiai kérdés.

    Na ez az, ami nagyon messzire vihet, hogy az adott ideológia kommunikációja mennyire őszinte illetve mennyire tud megvalósulni a gyakorlatban. Manapság ez főleg aktuális kérdés, mert a post-truth populista politika világában élünk.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    A neoliberalizmus szerintem egyértelműen jobboldali. Viszont csak gazdaságilag értelmezhető fogalom, így kulturálisan kompatibilis bármivel. Tehát lehet mellette woke kultúrbalos politikát is vinni, s akkor megkapjuk az amerikai gigacégek politikai ideológiáját. :DDD

    Ez nem a gigacégek politikája volt, hanem a Demokratáké (a cégeknek nincs társadalompolitikája, csak gazdasági érdeke), akik amúgy azért álltak a woke élére, mert a 2008-as válság után erős baloldali/anarchista mozgások indultak meg, amik megkérdőjelezték a fennálló kapitalista berendezkedést.

    Aztán jöttek a Demokraták és felkínálták a gendersemleges mosdókról és a transz olimpikonokról folyó diskuzust, csak ne kelljen már a "marxisták" felkérdezéseire érdemben reagálni. Bevált a recept... egy darabig, aztán jött rá visszakézből a trumpizmus. Nice job!

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Lehet lázálomnak nevezni a homogén nemzetre vonatkozó elképzelést, de ez is olyan, mint általában sokminden: leginkább a szélsőségek kerülendők (a másik véglet, a teljesen szabad sokszínű multikulti mostanság bukik szanaszéjjel szerte Európában (teljes joggal), Svédországtól Németországig (lásd AfD felemelkedése)).

    Ez nem bevándorlás pro/kontra állásfoglalás, de a multikulti feszültségeket alapvetően a kommunikációs térben sikerült felszítani. Miközben Európa nagyvárosaiban javulnak a közbiztonsági statisztikák, addig a szélsőjobb ezzel ellentétes érzületet próbál kialakítani a közbeszédben (főleg a terrortámadások sokkjaira rájátszva, de ugyanilyen támadások voltak a tömeges migráció előtt is).

    A társadalomban van egy jogos feszültség nagyon sok minden miatt (megélhetés, lakhatás, stb), amire az egyik oldalnak a válasza, hogy ez egy egyenlőtlenségi kérdés, addig a másik oldal a bevándorlókat használja bűnbaknak és erre mindig könnyebb alapozni, mert egy komplex és egy szimpla téma áll egymás mellett.

    Magyarország jó példa, hogy nálunk nem igazán van számottevő "másszínű" bevándorló réteg, sőt a fideszes kormány büszke is volt rá, hogy ezt ő akadályozta meg, de a feszültségekre akkor is mindig be tudott dobni egy bűnbakot (melegek, ukránok, stb), hiszen nem volt helyben bevándorló aki ellen uszítani lehet. Illetve ez nem teljesen igaz, Budapesten nem látsz már magyar futárt, lassan a gyorséttermekben sincs magyar személyzet, nagyon is szem előtt vannak, de a kommunikációs paneleket nem a budapestiekre szabták.

  • "A 2000-es évekre viszont a hagyományosan baloldali pártok lettek neoliberálisok. Obama vagy Tony Blair a baloldalról jöttek, de akár ide lehet sorolni Gyurcsányt, aki az MSZP kormány élén vitt neoliberális politikát."

    Aki neoliberálissá válik az már nem baloldali. Nem a baloldal lesz neoliberális attól, mert onnan indult emberek besimulnak a globális nyugat akkorra dominánssá váló gazdaságfilozófiájába.

    "Az európai identitás megalkotása szükséges előfeltétele a föderalizációnak."

    De ez nem a helyébe lép a nemzeti identitásnak, hanem azzal párhuzamos. A spanyol tartományok még 500 év elteltével is őrzik az eredeti kultúrájukat, hagyományukat, nyelvüket, pedig ott aztán tényleg egy közös országba lettek összeterelve (egy egységesebb, föderatív EU pedig messze nem ezt jelenti). Nem az összehangolt külpolitika vagy a széleskörű jogharmonizáció törli el az európai népek közötti határokat, hanem ha nem bánunk velük empatikusan és nem tekintjük többé megőrzendő értéknek a nemzetek sokszínűségét (ebből a madridi központi kormány is kapott már pár leckét, teljesen joggal).

    Én úgy látom a szélsőjobb rossz helyen keresi mitől kell félni vagy mit kell csinálni és a válasz leginkább az, hogy a megoldás a szuverén és homogén nemzet, de ha már lehet kritizálni a kommunistákat, hogy az elképzelésük soha nem állta ki a valóság próbáját, akkor az ultranacionalistákat/nativistákat is lehessen figyelmeztetni, hogy a homogén nemzet lázálma sem.

    A neoliberalizmus szerintem egyértelműen jobboldali. Viszont csak gazdaságilag értelmezhető fogalom, így kulturálisan kompatibilis bármivel. Tehát lehet mellette woke kultúrbalos politikát is vinni, s akkor megkapjuk az amerikai gigacégek politikai ideológiáját. :DDD

  • Ha szigorúan vesszük a hagyományos bal-jobb felosztást, akkor
    Nem írható le a politikai beállítottság, hovatartozás.

    A bal és jobb oldal leírásba nem zsúfolható be a liberális és autoritárius (tekintélyelvű, elnyomó) irány.

    https://www.politicalcompass.org/hungary2026

    A politikai iránytűvel lehet nagyjából elhelyezni a pártokat.
    Tisztán látszik, ma Magyarországon csak jobb oldal létezik és a Tisza a legkevésbé elnyomó szándékú. Oda csatlakozott be a baloldal. Ami hosszútávon nagy baj. Valahol a DK környékén szükség lenne egy baloldali pártra. A kétfarkúak lehetnek a legliberálisabbak és leginkább oldalmentesebbek.

    Ezen lehet megérteni, a nemzeti és nemzetközi szocialisták közötti minimális eltérést.

    Pont erről beszélek, hogy nem írható le. De ez a hozzászólásod olyan, mintha valami buta AI-val készült volna. :D

    Pl nem liberális, hanem libertárius van az ábrán, ami teljesen mást jelent. Nincs olyen szó, hogy autoritárius, olyan van, hogy autoriter. Maga az ábrán lévő pártok elhelyezése wtf, ennek semmi értelme. Esetleg ha nagyobb területeket fednének le, de igazából úgy sem.

    Lehet még egy csomó egyéb tengely, lásd pl az előző hozzászólásom alapján a tradicionalizmus vs progresszivizmus.

  • "A 2000-es évekre viszont a hagyományosan baloldali pártok lettek neoliberálisok. Obama vagy Tony Blair a baloldalról jöttek, de akár ide lehet sorolni Gyurcsányt, aki az MSZP kormány élén vitt neoliberális politikát."

    Aki neoliberálissá válik az már nem baloldali. Nem a baloldal lesz neoliberális attól, mert onnan indult emberek besimulnak a globális nyugat akkorra dominánssá váló gazdaságfilozófiájába.

    "Az európai identitás megalkotása szükséges előfeltétele a föderalizációnak."

    De ez nem a helyébe lép a nemzeti identitásnak, hanem azzal párhuzamos. A spanyol tartományok még 500 év elteltével is őrzik az eredeti kultúrájukat, hagyományukat, nyelvüket, pedig ott aztán tényleg egy közös országba lettek összeterelve (egy egységesebb, föderatív EU pedig messze nem ezt jelenti). Nem az összehangolt külpolitika vagy a széleskörű jogharmonizáció törli el az európai népek közötti határokat, hanem ha nem bánunk velük empatikusan és nem tekintjük többé megőrzendő értéknek a nemzetek sokszínűségét (ebből a madridi központi kormány is kapott már pár leckét, teljesen joggal).

    Én úgy látom a szélsőjobb rossz helyen keresi mitől kell félni vagy mit kell csinálni és a válasz leginkább az, hogy a megoldás a szuverén és homogén nemzet, de ha már lehet kritizálni a kommunistákat, hogy az elképzelésük soha nem állta ki a valóság próbáját, akkor az ultranacionalistákat/nativistákat is lehessen figyelmeztetni, hogy a homogén nemzet lázálma sem.

    Lehet lázálomnak nevezni a homogén nemzetre vonatkozó elképzelést, de ez is olyan, mint általában sokminden: leginkább a szélsőségek kerülendők (a másik véglet, a teljesen szabad sokszínű multikulti mostanság bukik szanaszéjjel szerte Európában (teljes joggal), Svédországtól Németországig (lásd AfD felemelkedése)).

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Én még nem tudnám elhelyezni a Tiszát ezen a mátrixon, a gazdasági skálán semmiképp. A kormánynál érdemi gazdaságpolitikai döntés még nem született, szóval én megvárnám az őszi ciklust ezzel.

    Ugyanúgy nem tudom elhelyezni a kétfarkúakat se, de mondjuk ott azért, mert ők nem gondolnak semmit semmilyen fontos kérdésről. Az intellektuális vákuum definíciójánál ők a szemléltető példa.

    +1

    It van egy egyetértés köztünk, hogy a Tiszát én sem tudnám ezen berajzolni egyelőre, mert túl kicsi a mintavétel. Rengeteg kulcspozíció baloldali emberekkel van feltöltve, míg mások kifejezetten jobboldali-piacpártiak. Aztán ugye ott van a magyar társadalom toleranciája, hogy mit bír el az ársapkás/adókedvezményes/rezsicsökkentéses transzferek megnyírásában, ráadásul azt mondják, hogy ezekhez mindenképpen hozzá kell nyúlni, de szociálisan igazságosabb rendszert akarnak kialakítani.

    Egy nagyon jó barátom is bekerült Tiszás képviselőként, teljesen el vannak havazva nyár végéig az EU-s források körüli munkával, szóval nagyívű új gazdaságpolitikai, adópolitikai tervek prezentálását én nem várnám ősznél előbb.

    Btw egyelőre nincs jele belső ellentéteknek, de szerintem lesz a Tiszának új ellenzéke és ők a Tiszából fognak kiválni és ez szerintem egyáltalán nem baj, hanem pont ellenkezőleg, itt kezdődhet újra egy olyan politikai verseny, ami végre nem a jobboldalon zajlik teljes széltében.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    A szoc.lib és a neolib gondolatok nem igazán fakadnak egy tőről, inkább úgy pontos, hogy van egy közös ősük.
    Neoliberailzmusnál érdekes, ahogy átívelt politikai oldalakon. A 80-as években a jobboldalról indult, pl. Reagan vagy Thatcher jobboldali pártok élén lettek a neoliberalizmus fő képviselői.
    A 2000-es évekre viszont a hagyományosan baloldali pártok lettek neoliberálisok. Obama vagy Tony Blair a baloldalról jöttek, de akár ide lehet sorolni Gyurcsányt, aki az MSZP kormány élén vitt neoliberális politikát.

    Az európai identitás megalkotása szükséges előfeltétele a föderalizációnak. Számtalan történelmi példa van rá, mindenki rájött, hogy nem lehet egy nagyhatalmat összetartani egységes identitás és összetartozás-érzet nélkül. Lásd a szovjeteket, a jugoszlávokat, vagy akár a kínaiakat. De ha távolabbra mész, a francia forradalomnál is fontos cél volt a francia identitás és a francia nyelv kiterjesztése az egész országra.

    A nácik úgy nem akarták megbolygatni a fennálló rendet, hogy ők potenciális szövetségest láttak a meglévő elitben, amennyiben azok loyálisak voltak a náci rezsimhez. A meglévő arisztokrácia, tudományos elit, gazdasági elit, és az egyházi elit is így nácult be. Akik ellenálltak, azok viszont ellenségek voltak.
    Ezzel szemben a szovjeteknél nem volt kiegyezés. Az ellenségeket nem loyalitás alapján, hanem osztály alapon jelölték ki. Az orosz tőkés, arisztokrata meg egyházi vezető a komcsiknak ellenség volt, nem potenciális szövetséges.
    (Itt most nem védeni akarom egyik rémes rendszert sem, csak politikailag és világnézetileg nagyon mások voltak, máshogy voltak szörnyűek)

    "A 2000-es évekre viszont a hagyományosan baloldali pártok lettek neoliberálisok. Obama vagy Tony Blair a baloldalról jöttek, de akár ide lehet sorolni Gyurcsányt, aki az MSZP kormány élén vitt neoliberális politikát."

    Aki neoliberálissá válik az már nem baloldali. Nem a baloldal lesz neoliberális attól, mert onnan indult emberek besimulnak a globális nyugat akkorra dominánssá váló gazdaságfilozófiájába.

    "Az európai identitás megalkotása szükséges előfeltétele a föderalizációnak."

    De ez nem a helyébe lép a nemzeti identitásnak, hanem azzal párhuzamos. A spanyol tartományok még 500 év elteltével is őrzik az eredeti kultúrájukat, hagyományukat, nyelvüket, pedig ott aztán tényleg egy közös országba lettek összeterelve (egy egységesebb, föderatív EU pedig messze nem ezt jelenti). Nem az összehangolt külpolitika vagy a széleskörű jogharmonizáció törli el az európai népek közötti határokat, hanem ha nem bánunk velük empatikusan és nem tekintjük többé megőrzendő értéknek a nemzetek sokszínűségét (ebből a madridi központi kormány is kapott már pár leckét, teljesen joggal).

    Én úgy látom a szélsőjobb rossz helyen keresi mitől kell félni vagy mit kell csinálni és a válasz leginkább az, hogy a megoldás a szuverén és homogén nemzet, de ha már lehet kritizálni a kommunistákat, hogy az elképzelésük soha nem állta ki a valóság próbáját, akkor az ultranacionalistákat/nativistákat is lehessen figyelmeztetni, hogy a homogén nemzet lázálma sem.

  • cucka
    addikt

    Ha szigorúan vesszük a hagyományos bal-jobb felosztást, akkor
    Nem írható le a politikai beállítottság, hovatartozás.

    A bal és jobb oldal leírásba nem zsúfolható be a liberális és autoritárius (tekintélyelvű, elnyomó) irány.

    https://www.politicalcompass.org/hungary2026

    A politikai iránytűvel lehet nagyjából elhelyezni a pártokat.
    Tisztán látszik, ma Magyarországon csak jobb oldal létezik és a Tisza a legkevésbé elnyomó szándékú. Oda csatlakozott be a baloldal. Ami hosszútávon nagy baj. Valahol a DK környékén szükség lenne egy baloldali pártra. A kétfarkúak lehetnek a legliberálisabbak és leginkább oldalmentesebbek.

    Ezen lehet megérteni, a nemzeti és nemzetközi szocialisták közötti minimális eltérést.

    Én még nem tudnám elhelyezni a Tiszát ezen a mátrixon, a gazdasági skálán semmiképp. A kormánynál érdemi gazdaságpolitikai döntés még nem született, szóval én megvárnám az őszi ciklust ezzel.

    Ugyanúgy nem tudom elhelyezni a kétfarkúakat se, de mondjuk ott azért, mert ők nem gondolnak semmit semmilyen fontos kérdésről. Az intellektuális vákuum definíciójánál ők a szemléltető példa.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Én tudok menni a harmadik utas definícióval is (azon ne múljon), de a történészek és politikatudósok többsége a fasizmust és a nemzetiszocializmust (meg a mai neonácikat és neofasisztákat is) is a szélsőjobbra rajzolja be, de nyilván ebben nincs tejes konszenzus az általad is leírt érvek miatt.

    A szélsőjobbos definíció mellettiek azzal érvelnek, hogy az államosítások (főleg Németországban) nem valósultak meg tevőlegesen, hanem kiegyeztek a tőkés osztállyal vagy faji alapon rekviráltak (ami nem igazán szocialista gondolat) vagy már a totális háború hadigazdálkodásában (ez utóbbi pedig nem csak szocializmusban történhet meg).

    +1 gondolat ehhez:

    Az már csak az én teljesen személyes véleményem, hogy az állami tulajdon/kontroll iparágak (vagy tágabb értelemben termelőeszközök) felett szerintem megkülönböztethető abban a tekintetben, hogy milyen kiindulási pontból indulsz.

    A szocialisták a szolidaritáson keresztül közelítik meg a kérdést, hogy a tökés réteggel szemben alacsonyabb érdekérvényesítő képességgel rendelkező társadalmi csoportok hátrányait küszöbölje ki.

    A kommunisták/bolsevikok a forradalom és osztályharc eszközének tekintik.

    A harmadik utas politika meg azt mondja, hogy a termelőeszközök a nemzethez tartozók, a nemzetet az állam képviseli, ezért állami tulajdonba kell venni őket, hogy aztán a nemzet tagjait segítse a nemzethez nem tartozókkal szemben (aztán ez radikálisabb esetben megnyitja a kérdést abba az irányba, hogy kik tartozhatnak a nemzethez).

    Korábban fejtegettem, hogy a baloldali/szociáldemokrata szolidaritás és a liberalizmus is hasonló emberi jogi kérdéseket feszeget, de a szolidaritás a kollektív felelősségvállalasra alapoz, míg a liberalizmus individualista felfogás. Emiatt a liberalizmus és a baloldaliság nem azonos fogalmak, akkor sem ha van közös metszetük részkérdésekben, máshonnan indulnak és máshova tartanak.

    Én ezzel elfogadhatónak tekintem, hogy például a nemzetiszocialistákat a szélsőjobbhoz soroljuk, függetlenül attól, hogy a politikájuk tartalmaz szocialista elemeket, hiszen más céllal és más kiindulási pontból nyúlnak a kérdéshez. De mint mondtam, tudok menni a harmadik utasság definícióval is.

  • Megpróbálnám feloldani a fogalomzavart:

    Ha szigorúan vesszük a hagyományos bal-jobb felosztást, akkor a mai ún. "szélsőjobb" igazából egyik oldalhoz sem sorolható, hanem harmadikutas. Ennek oka ugye az, hogy vegyesen tartalmaznak jobboldali és baloldali elemeket is. Mindezt ráadásul szélsőségesen.

    Pl szélsőséges baloldali elemek:
    - multi- és bankellenesség, mindeféle különadók, stb
    - ágazatok visszavásárlása állami kézbe
    - árstop, hatósági árazás
    - folyamatos forradalmi hangulatkeltés

    De a tradacionalisták még tovább mennek: szerintük a nemzetiszocializmus is baloldali, de nem azért mert a "szocializmus" szót tartalmazza, hanem azért, mert forradalmi, felforgató ideológia. A tradicionalisták szerint a francia forradalom előtti világot kell képviselnie a jobboldalnak. azaz tagadni a polgári társadalmat és restaurálni a feudalizmust.

    A fenti nyilván extrém szélsőség, de a poén benne az, hogy mai ún. szélsőjobboldal ezt a tradicionalizmust képviseli többé-kevésbé, vegyesen a szélsőbalos témákkal...

    Leginkább emiatt a zavarosság miatt nevezném a mai szélsőjobboldalt inkább harmadikutasnak.

    Ha szigorúan vesszük a hagyományos bal-jobb felosztást, akkor
    Nem írható le a politikai beállítottság, hovatartozás.

    A bal és jobb oldal leírásba nem zsúfolható be a liberális és autoritárius (tekintélyelvű, elnyomó) irány.

    https://www.politicalcompass.org/hungary2026

    A politikai iránytűvel lehet nagyjából elhelyezni a pártokat.
    Tisztán látszik, ma Magyarországon csak jobb oldal létezik és a Tisza a legkevésbé elnyomó szándékú. Oda csatlakozott be a baloldal. Ami hosszútávon nagy baj. Valahol a DK környékén szükség lenne egy baloldali pártra. A kétfarkúak lehetnek a legliberálisabbak és leginkább oldalmentesebbek.

    Ezen lehet megérteni, a nemzeti és nemzetközi szocialisták közötti minimális eltérést.

  • cucka
    addikt

    "A konzervatív-progresszív ellentét nem gazdasági természetű, a társadalomról alkotott felfogás a különbség."

    Ez amúgy nem igaz, például a szociálliberalizmus és a neoliberalizmus egy tőről fakad, mindkettő piacpárti, de merőben mást gondol az állam szerepvállalásáról és szociális kérdésekről, aminek hatása van az általuk képviselt gazdaságpolitikára is (ezért előbbit a balközép, utóbbit a jobbközéphez szokás sorolni). Olyan nincs, hogy a társadalmi és gazdasági kérdések teljesen szétválaszthatók, mert a gazdaság nem egy vákuumban önmagában álló valami.

    Mondom, szerintem le kéne jönni a "patrióták" kánonjáról, ha kettőnél több árnyalatot vagy több dimenziót is látni szeretnél. A szélsőjobb kizárólag a "mi és ők" rendszerben képes gondolkozni és ez tökéletesen látszik a válaszaidon is.

    "Például ma európában az emberek többségének nemzeti vagy regionális identitása van, európai identitása nincs."

    Ez egy hamis dilemma, amit a szélsőjobb alakít ki. Szó nincs arról, hogy egyetlen identitásmasszába kéne összeönteni az európai országokat csak azért, mert nagyobb fokú jogharmonizációt, esetleg az EU érdekében hatékonyabban fellépő csúcsintézményeket kíván valaki.

    Amikor olyan szinten központi tétellé van téve az ultranacionalizmus, mint a "patriótáknál", az óhatatlanul hozza magával azokat a reflexeket, hogy bármilyen közös munka, neadjisten közös szolidaritásvállalás mögött a nemzeti identitás feloldását látják és ezt rettegéssel nézik. A rettegés nem a legjobb tanácsadó. Meg hát persze nyilván ott van az autokráciára való hajlam, ami nem hisz a demokráciában, például abban sem, hogy országok által delegált képviselők dönthessenek arról, hogy milyen egységes külpolitikát képviseljen az EU.

    Én például támogatom a föderalizációt addig a pontig, ahol az EU képes lenne a világszínpadon kellő gazdasági, politikai és katonai erővel képviselni önmagát, ebből az első pont adott (ne írjuk le magunkat), de politikai és katonai értelemben százfelé szabdalva ez nem kiaknázható erő és ha ez így megy tovább, ez egyre rosszabb lesz. Akkor sem osztottak lapot az EU-nak, amikor a létfontosságú ellátási láncainkat érintő háborúkat indít egy elvileg szövetéges szuperhatalom. Akkor sem osztottak lapot az EU-nak, amikor migrációs hullámokat elindító háborúkat indít egy elvileg szövetséges szuperhatalom. Átnyúlnak a fejünk felett és egy szuverenista Európában, ahol mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti, még inkább ez lesz. Egy önállóan álló Németország például még annyira sem tényező, mint a jelenlegi EU.

    "A nácik nem akarták felszámolni a fennálló társadalmi rendet, hanem uralni akarták azt."

    Ez egyfelől egyáltalán nem igaz, másfelől pedig a fennálló rend leuralása is a status quo megbontása (de ismétlem, ez egy hibás diagnózis, az első világháború végéig meglévő császári berendezkedés és azt követő köztársasági kísérletek teljes elvetése és a náci ideológiával kiváltása fő prioritás volt). Ráadásul a korabeli társadalom egyik fontos szervezőeleme (és morális iránytűje) volt a vallás, a legnagyobbat a náci ideológiával akarták felváltani felmenő ágon (Hitlerjugend és társai), míg a második legnagyobbat a gázkamrába küldeni. Ha ez nem a fennálló rend felborítása, akkor nem tudom mi az (bár leírtad, hogy csak akkor számít annak ha a komcsik csinálják).

    A szoc.lib és a neolib gondolatok nem igazán fakadnak egy tőről, inkább úgy pontos, hogy van egy közös ősük.
    Neoliberailzmusnál érdekes, ahogy átívelt politikai oldalakon. A 80-as években a jobboldalról indult, pl. Reagan vagy Thatcher jobboldali pártok élén lettek a neoliberalizmus fő képviselői.
    A 2000-es évekre viszont a hagyományosan baloldali pártok lettek neoliberálisok. Obama vagy Tony Blair a baloldalról jöttek, de akár ide lehet sorolni Gyurcsányt, aki az MSZP kormány élén vitt neoliberális politikát.

    Az európai identitás megalkotása szükséges előfeltétele a föderalizációnak. Számtalan történelmi példa van rá, mindenki rájött, hogy nem lehet egy nagyhatalmat összetartani egységes identitás és összetartozás-érzet nélkül. Lásd a szovjeteket, a jugoszlávokat, vagy akár a kínaiakat. De ha távolabbra mész, a francia forradalomnál is fontos cél volt a francia identitás és a francia nyelv kiterjesztése az egész országra.

    A nácik úgy nem akarták megbolygatni a fennálló rendet, hogy ők potenciális szövetségest láttak a meglévő elitben, amennyiben azok loyálisak voltak a náci rezsimhez. A meglévő arisztokrácia, tudományos elit, gazdasági elit, és az egyházi elit is így nácult be. Akik ellenálltak, azok viszont ellenségek voltak.
    Ezzel szemben a szovjeteknél nem volt kiegyezés. Az ellenségeket nem loyalitás alapján, hanem osztály alapon jelölték ki. Az orosz tőkés, arisztokrata meg egyházi vezető a komcsiknak ellenség volt, nem potenciális szövetséges.
    (Itt most nem védeni akarom egyik rémes rendszert sem, csak politikailag és világnézetileg nagyon mások voltak, máshogy voltak szörnyűek)

  • Tasunkó
    őstag

    Amiket felsoroltál, azok az előző kormány konkrét gazdasági intézkedései.
    Semmi közük a progresszív-konzervatív politikai felosztáshoz, sem ahhoz, amit az európai új-jobboldal képvisel.
    Talán a folyamatos forradalom lenne egy baloldali toposz, de nálunk valójában nem volt semmi forradalmi, ez egy kommunikációs panel volt, érdemi tartalom nélkül.

    Ami igaz, hogy az új jobboldal harmadik utas. De ez nem ideológiai harmadik út, egyszerűen a becsontosodott hagyományos pártokon kívülről érkeznek, nem részei a meglévő hatalmi status quo-nak.
    A németeknél nem csak az afd ilyen harmadik utas, de a die linke is, szintén harmadik utas, de nem a széljobbról érkeztek a mainstream-be, hanem a szélbalról.

    Magyar példát nehéz adni, nálunk a politikai felosztás úgy néz ki, hogy van a fidesz és van a nemfidesz, mindenki más max. széljegyzet.

    Ez is egy jobboldali toposz hogy meg kell határozni mi a baloldal. Valóságban a kezdet kezdetén csak baloldal volt, mint a polgárosodás alapja, aztán a tőkeérdek elkezdte a néphülyítést jobboldal címén lényegében a polgárságot önmaga ellenében szavazatni.
    Ez aztán egy olyan egyszerű definícióba forrja ki magát, hogy bármi jobboldali ami polgár-ellenérdek. A Nemzeti részt csak mint jó maskaraanyagot és jó pátoszhordozót karolták fel.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Megpróbálnám feloldani a fogalomzavart:

    Ha szigorúan vesszük a hagyományos bal-jobb felosztást, akkor a mai ún. "szélsőjobb" igazából egyik oldalhoz sem sorolható, hanem harmadikutas. Ennek oka ugye az, hogy vegyesen tartalmaznak jobboldali és baloldali elemeket is. Mindezt ráadásul szélsőségesen.

    Pl szélsőséges baloldali elemek:
    - multi- és bankellenesség, mindeféle különadók, stb
    - ágazatok visszavásárlása állami kézbe
    - árstop, hatósági árazás
    - folyamatos forradalmi hangulatkeltés

    De a tradacionalisták még tovább mennek: szerintük a nemzetiszocializmus is baloldali, de nem azért mert a "szocializmus" szót tartalmazza, hanem azért, mert forradalmi, felforgató ideológia. A tradicionalisták szerint a francia forradalom előtti világot kell képviselnie a jobboldalnak. azaz tagadni a polgári társadalmat és restaurálni a feudalizmust.

    A fenti nyilván extrém szélsőség, de a poén benne az, hogy mai ún. szélsőjobboldal ezt a tradicionalizmust képviseli többé-kevésbé, vegyesen a szélsőbalos témákkal...

    Leginkább emiatt a zavarosság miatt nevezném a mai szélsőjobboldalt inkább harmadikutasnak.

    Én tudok menni a harmadik utas definícióval is (azon ne múljon), de a történészek és politikatudósok többsége a fasizmust és a nemzetiszocializmust (meg a mai neonácikat és neofasisztákat is) is a szélsőjobbra rajzolja be, de nyilván ebben nincs tejes konszenzus az általad is leírt érvek miatt.

    A szélsőjobbos definíció mellettiek azzal érvelnek, hogy az államosítások (főleg Németországban) nem valósultak meg tevőlegesen, hanem kiegyeztek a tőkés osztállyal vagy faji alapon rekviráltak (ami nem igazán szocialista gondolat) vagy már a totális háború hadigazdálkodásában (ez utóbbi pedig nem csak szocializmusban történhet meg).

  • cucka
    addikt

    Megpróbálnám feloldani a fogalomzavart:

    Ha szigorúan vesszük a hagyományos bal-jobb felosztást, akkor a mai ún. "szélsőjobb" igazából egyik oldalhoz sem sorolható, hanem harmadikutas. Ennek oka ugye az, hogy vegyesen tartalmaznak jobboldali és baloldali elemeket is. Mindezt ráadásul szélsőségesen.

    Pl szélsőséges baloldali elemek:
    - multi- és bankellenesség, mindeféle különadók, stb
    - ágazatok visszavásárlása állami kézbe
    - árstop, hatósági árazás
    - folyamatos forradalmi hangulatkeltés

    De a tradacionalisták még tovább mennek: szerintük a nemzetiszocializmus is baloldali, de nem azért mert a "szocializmus" szót tartalmazza, hanem azért, mert forradalmi, felforgató ideológia. A tradicionalisták szerint a francia forradalom előtti világot kell képviselnie a jobboldalnak. azaz tagadni a polgári társadalmat és restaurálni a feudalizmust.

    A fenti nyilván extrém szélsőség, de a poén benne az, hogy mai ún. szélsőjobboldal ezt a tradicionalizmust képviseli többé-kevésbé, vegyesen a szélsőbalos témákkal...

    Leginkább emiatt a zavarosság miatt nevezném a mai szélsőjobboldalt inkább harmadikutasnak.

    Amiket felsoroltál, azok az előző kormány konkrét gazdasági intézkedései.
    Semmi közük a progresszív-konzervatív politikai felosztáshoz, sem ahhoz, amit az európai új-jobboldal képvisel.
    Talán a folyamatos forradalom lenne egy baloldali toposz, de nálunk valójában nem volt semmi forradalmi, ez egy kommunikációs panel volt, érdemi tartalom nélkül.

    Ami igaz, hogy az új jobboldal harmadik utas. De ez nem ideológiai harmadik út, egyszerűen a becsontosodott hagyományos pártokon kívülről érkeznek, nem részei a meglévő hatalmi status quo-nak.
    A németeknél nem csak az afd ilyen harmadik utas, de a die linke is, szintén harmadik utas, de nem a széljobbról érkeztek a mainstream-be, hanem a szélbalról.

    Magyar példát nehéz adni, nálunk a politikai felosztás úgy néz ki, hogy van a fidesz és van a nemfidesz, mindenki más max. széljegyzet.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Pontosan melyik mainstream kormánypárt vagy EP politikus akarja felrúgni vagy akár csak kritika tárgyává tenni a kapitalizmust vagy a globalizációt?
    A konzervatív-progresszív ellentét nem gazdasági természetű, a társadalomról alkotott felfogás a különbség.
    Például ma európában az emberek többségének nemzeti vagy regionális identitása van, európai identitása nincs. A jobboldal szerint ez érték, ezt konzerválni kell. A baloldal szerint ezt forradalmasítani kell, és egy új, össz-európai identitás lenne a kívánatos.
    Ugyanígy vita van a vallásról és egyházról. Politikai szférával együttműködő társadalomformáló intézmény, vagy mindekinek a magánügye és kifele velük a közéletből.
    De ugyanígy vita van arról, hogy újradefiniáljuk-e a család fogalmát vagy ne definiáljuk újra?

    Ha a kapitalizmus kritikát keresed, azt megtalálod a Schiffer féle óbaloldaliaknál, meg a szikra mozgalomban a neomarxista bölcsészeknél. Amerikában egyre inkább a mainstream része ez is, szóval csak idő kérdése, hogy nálunk is azzá váljon.

    Óédesistenem, akkor a nácik meg a fasiszták is baloldaliak voltak, mert fel akarták forgatni a fennálló rendet
    A nácik nem akarták felszámolni a fennálló társadalmi rendet, hanem uralni akarták azt.
    A nácik nacionalisták voltak, a kommunisták le akarták cserélni ezt internacionalizmusra.
    A nácik kontrollálni akarták a meglévő elitet, a kommunisták meg elpusztítani.
    A nácik kiegyeztek az egyházakkal (vagy legalábbis próbáltak), a kommunisták fel akarták őket számolni.

    Na ilyenek miatt sorolják az egyiket a szélsőjobbhoz, a másikat a szélsőbalhoz. Ami közös a két ideológiában, hogy mindkettő totális állami kontrollt akar a gazdaság és a társadalom minden szintjén.
    És persze, mindkettő rémes volt, és voltak társadalmi csoportok amelyek a célkeresztjükben voltak és irtották őket. A nácik faji alapon, a komcsik meg vallási, gazdasági vagy nemzeti alapon.

    Az orosz energia minden volt, de olcsó nem a háború kirobannásával. A topik névadó ex-miniszternek sikerült olyan szerződést kötni
    A szerződések tudtommal nem nyilvánosak.
    Amit elég jól tudunk, hogy a MOL mennyit keresett a brent-urál olaj árkülönbségén, mert ezt szinte az utolsó fillérig befizette extraprofitadóban a költségvetésbe.

    Egyébként a magyar gázbeszerzésről szívesen meghallgatnék valakit, aki ért is hozzá. Mert eddig olyat infók vannak, hogy jön a faszhülye újságíró és összehasonlítja a tőzsdei spot árat a hosszú távú garantált szállítás árával, szóval jól láthatóan pont annyit ért hozzá, mint én. És eddig ami "szakértőt" hallgattam, az valójában szakértés helyett politikai habverés volt, tények, számok, technológiai és szállítási kérdések nélkül, mindkét politikai oldalról.
    Kb. ugyanaz mint a forint árfolyammal. Évekig 400 forint körül lebegett az euró, de az újság minden héten megírta, hogy "ismét gyengült a forint".

    "A konzervatív-progresszív ellentét nem gazdasági természetű, a társadalomról alkotott felfogás a különbség."

    Ez amúgy nem igaz, például a szociálliberalizmus és a neoliberalizmus egy tőről fakad, mindkettő piacpárti, de merőben mást gondol az állam szerepvállalásáról és szociális kérdésekről, aminek hatása van az általuk képviselt gazdaságpolitikára is (ezért előbbit a balközép, utóbbit a jobbközéphez szokás sorolni). Olyan nincs, hogy a társadalmi és gazdasági kérdések teljesen szétválaszthatók, mert a gazdaság nem egy vákuumban önmagában álló valami.

    Mondom, szerintem le kéne jönni a "patrióták" kánonjáról, ha kettőnél több árnyalatot vagy több dimenziót is látni szeretnél. A szélsőjobb kizárólag a "mi és ők" rendszerben képes gondolkozni és ez tökéletesen látszik a válaszaidon is.

    "Például ma európában az emberek többségének nemzeti vagy regionális identitása van, európai identitása nincs."

    Ez egy hamis dilemma, amit a szélsőjobb alakít ki. Szó nincs arról, hogy egyetlen identitásmasszába kéne összeönteni az európai országokat csak azért, mert nagyobb fokú jogharmonizációt, esetleg az EU érdekében hatékonyabban fellépő csúcsintézményeket kíván valaki.

    Amikor olyan szinten központi tétellé van téve az ultranacionalizmus, mint a "patriótáknál", az óhatatlanul hozza magával azokat a reflexeket, hogy bármilyen közös munka, neadjisten közös szolidaritásvállalás mögött a nemzeti identitás feloldását látják és ezt rettegéssel nézik. A rettegés nem a legjobb tanácsadó. Meg hát persze nyilván ott van az autokráciára való hajlam, ami nem hisz a demokráciában, például abban sem, hogy országok által delegált képviselők dönthessenek arról, hogy milyen egységes külpolitikát képviseljen az EU.

    Én például támogatom a föderalizációt addig a pontig, ahol az EU képes lenne a világszínpadon kellő gazdasági, politikai és katonai erővel képviselni önmagát, ebből az első pont adott (ne írjuk le magunkat), de politikai és katonai értelemben százfelé szabdalva ez nem kiaknázható erő és ha ez így megy tovább, ez egyre rosszabb lesz. Akkor sem osztottak lapot az EU-nak, amikor a létfontosságú ellátási láncainkat érintő háborúkat indít egy elvileg szövetéges szuperhatalom. Akkor sem osztottak lapot az EU-nak, amikor migrációs hullámokat elindító háborúkat indít egy elvileg szövetséges szuperhatalom. Átnyúlnak a fejünk felett és egy szuverenista Európában, ahol mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti, még inkább ez lesz. Egy önállóan álló Németország például még annyira sem tényező, mint a jelenlegi EU.

    "A nácik nem akarták felszámolni a fennálló társadalmi rendet, hanem uralni akarták azt."

    Ez egyfelől egyáltalán nem igaz, másfelől pedig a fennálló rend leuralása is a status quo megbontása (de ismétlem, ez egy hibás diagnózis, az első világháború végéig meglévő császári berendezkedés és azt követő köztársasági kísérletek teljes elvetése és a náci ideológiával kiváltása fő prioritás volt). Ráadásul a korabeli társadalom egyik fontos szervezőeleme (és morális iránytűje) volt a vallás, a legnagyobbat a náci ideológiával akarták felváltani felmenő ágon (Hitlerjugend és társai), míg a második legnagyobbat a gázkamrába küldeni. Ha ez nem a fennálló rend felborítása, akkor nem tudom mi az (bár leírtad, hogy csak akkor számít annak ha a komcsik csinálják).

  • "Ezt te írtad, tehát a te definíciód."

    Nem az én definícióm, nem én találtam ki, értsd: Nem én akarom megmondani ki a szélsőjobbos és ki nem, hanem a definíció szerint megyek. A felsorolt attribútumokhoz (ultranacionalizmus, ultrakonzervativizmus, nativizmus, stb) tartozó témák kulcs retorikai elemek a politikájukban, ami az AfD, Fidesz, Mi Hazánk, FN esetében mind megáll. A radikálisabb szélsőjobbosok a demokrácia érvényesülését is korlátozzák (a hatalmi ágak összeférhetetlenségének felszámolása például ilyen) vagy már meglévő emberi jogokat korlátoznak (pl: melegházasság eltörlése).

    Hogy aztán az általad említett emberek esetén is megáll-e, azt te hoztad be (szerintem nem vagy nem olyan mértékben, ahogy a szóban forgó pártok esetén).

    Megpróbálnám feloldani a fogalomzavart:

    Ha szigorúan vesszük a hagyományos bal-jobb felosztást, akkor a mai ún. "szélsőjobb" igazából egyik oldalhoz sem sorolható, hanem harmadikutas. Ennek oka ugye az, hogy vegyesen tartalmaznak jobboldali és baloldali elemeket is. Mindezt ráadásul szélsőségesen.

    Pl szélsőséges baloldali elemek:
    - multi- és bankellenesség, mindeféle különadók, stb
    - ágazatok visszavásárlása állami kézbe
    - árstop, hatósági árazás
    - folyamatos forradalmi hangulatkeltés

    De a tradacionalisták még tovább mennek: szerintük a nemzetiszocializmus is baloldali, de nem azért mert a "szocializmus" szót tartalmazza, hanem azért, mert forradalmi, felforgató ideológia. A tradicionalisták szerint a francia forradalom előtti világot kell képviselnie a jobboldalnak. azaz tagadni a polgári társadalmat és restaurálni a feudalizmust.

    A fenti nyilván extrém szélsőség, de a poén benne az, hogy mai ún. szélsőjobboldal ezt a tradicionalizmust képviseli többé-kevésbé, vegyesen a szélsőbalos témákkal...

    Leginkább emiatt a zavarosság miatt nevezném a mai szélsőjobboldalt inkább harmadikutasnak.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Döntsük már el, hogy párbeszédet próbálunk-e folytatni, érvekkel, logikus gondolatmenettel, vagy "mindenáron győzni" akarunk.

    "Mindenki szélsőjobboldali, akik ultrakonzervatív, nacionalista, idegengyűlölő, tekintélyelvű nézeteket vall és ellenzi az LMBTQ emberek jog előtti egyenlőségét (lehetőleg ezekből többet egyszerre kipipálva)."
    Ezt te írtad, tehát a te definíciód.
    A szalmabáb érvelésre hivatkozás pedig ebben az esetben kibújás az érvelés alól.

    "Ezt te írtad, tehát a te definíciód."

    Nem az én definícióm, nem én találtam ki, értsd: Nem én akarom megmondani ki a szélsőjobbos és ki nem, hanem a definíció szerint megyek. A felsorolt attribútumokhoz (ultranacionalizmus, ultrakonzervativizmus, nativizmus, stb) tartozó témák kulcs retorikai elemek a politikájukban, ami az AfD, Fidesz, Mi Hazánk, FN esetében mind megáll. A radikálisabb szélsőjobbosok a demokrácia érvényesülését is korlátozzák (a hatalmi ágak összeférhetetlenségének felszámolása például ilyen) vagy már meglévő emberi jogokat korlátoznak (pl: melegházasság eltörlése).

    Hogy aztán az általad említett emberek esetén is megáll-e, azt te hoztad be (szerintem nem vagy nem olyan mértékben, ahogy a szóban forgó pártok esetén).

  • cucka
    addikt

    A Berliner Zeitung cikke szerint a háború előtt konkrétan olcsóbb volt az orosz gázár a piacinál.
    Ami persze logikus, hiszen a hosszú távú szerződésben nincs benne a spot prémiuma.

    Amit én hiányolok, az egy szakértő, aki tényleg elmagyarázza, hogy hogyan működik valójában a gázpiac. Eddig amiket hallottam
    - A fideszes szakértő elmondja, hogy az orosz olcsóbb, mert "trust me bro"
    - A nemfideszes szakértő meg összehasonlítja 1 orosz molekula árát az épp aktuális spot piaci árral, és teljesen figyelmen kívül hagyja azt az apróságot, hogy annak a gázmolekulának valahogy fizikailag el kell jutnia egy magyar gáztározóba, ami nem triviális kérdés, és nem is olcsó.

    Engem tökre érdekelne egy ennél szakmaibb, valóságközelibb értékelés, de sajnos amit eddig láttam, az a fenti két kategóriába eső belpolitikai habverés volt.

  • Pontosan melyik mainstream kormánypárt vagy EP politikus akarja felrúgni vagy akár csak kritika tárgyává tenni a kapitalizmust vagy a globalizációt?
    A konzervatív-progresszív ellentét nem gazdasági természetű, a társadalomról alkotott felfogás a különbség.
    Például ma európában az emberek többségének nemzeti vagy regionális identitása van, európai identitása nincs. A jobboldal szerint ez érték, ezt konzerválni kell. A baloldal szerint ezt forradalmasítani kell, és egy új, össz-európai identitás lenne a kívánatos.
    Ugyanígy vita van a vallásról és egyházról. Politikai szférával együttműködő társadalomformáló intézmény, vagy mindekinek a magánügye és kifele velük a közéletből.
    De ugyanígy vita van arról, hogy újradefiniáljuk-e a család fogalmát vagy ne definiáljuk újra?

    Ha a kapitalizmus kritikát keresed, azt megtalálod a Schiffer féle óbaloldaliaknál, meg a szikra mozgalomban a neomarxista bölcsészeknél. Amerikában egyre inkább a mainstream része ez is, szóval csak idő kérdése, hogy nálunk is azzá váljon.

    Óédesistenem, akkor a nácik meg a fasiszták is baloldaliak voltak, mert fel akarták forgatni a fennálló rendet
    A nácik nem akarták felszámolni a fennálló társadalmi rendet, hanem uralni akarták azt.
    A nácik nacionalisták voltak, a kommunisták le akarták cserélni ezt internacionalizmusra.
    A nácik kontrollálni akarták a meglévő elitet, a kommunisták meg elpusztítani.
    A nácik kiegyeztek az egyházakkal (vagy legalábbis próbáltak), a kommunisták fel akarták őket számolni.

    Na ilyenek miatt sorolják az egyiket a szélsőjobbhoz, a másikat a szélsőbalhoz. Ami közös a két ideológiában, hogy mindkettő totális állami kontrollt akar a gazdaság és a társadalom minden szintjén.
    És persze, mindkettő rémes volt, és voltak társadalmi csoportok amelyek a célkeresztjükben voltak és irtották őket. A nácik faji alapon, a komcsik meg vallási, gazdasági vagy nemzeti alapon.

    Az orosz energia minden volt, de olcsó nem a háború kirobannásával. A topik névadó ex-miniszternek sikerült olyan szerződést kötni
    A szerződések tudtommal nem nyilvánosak.
    Amit elég jól tudunk, hogy a MOL mennyit keresett a brent-urál olaj árkülönbségén, mert ezt szinte az utolsó fillérig befizette extraprofitadóban a költségvetésbe.

    Egyébként a magyar gázbeszerzésről szívesen meghallgatnék valakit, aki ért is hozzá. Mert eddig olyat infók vannak, hogy jön a faszhülye újságíró és összehasonlítja a tőzsdei spot árat a hosszú távú garantált szállítás árával, szóval jól láthatóan pont annyit ért hozzá, mint én. És eddig ami "szakértőt" hallgattam, az valójában szakértés helyett politikai habverés volt, tények, számok, technológiai és szállítási kérdések nélkül, mindkét politikai oldalról.
    Kb. ugyanaz mint a forint árfolyammal. Évekig 400 forint körül lebegett az euró, de az újság minden héten megírta, hogy "ismét gyengült a forint".

    A Berliner Zeitung cikke szerint a háború előtt konkrétan olcsóbb volt az orosz gázár a piacinál.
    Ami persze logikus, hiszen a hosszú távú szerződésben nincs benne a spot prémiuma.

  • Tasunkó
    őstag

    Pontosan melyik mainstream kormánypárt vagy EP politikus akarja felrúgni vagy akár csak kritika tárgyává tenni a kapitalizmust vagy a globalizációt?
    A konzervatív-progresszív ellentét nem gazdasági természetű, a társadalomról alkotott felfogás a különbség.
    Például ma európában az emberek többségének nemzeti vagy regionális identitása van, európai identitása nincs. A jobboldal szerint ez érték, ezt konzerválni kell. A baloldal szerint ezt forradalmasítani kell, és egy új, össz-európai identitás lenne a kívánatos.
    Ugyanígy vita van a vallásról és egyházról. Politikai szférával együttműködő társadalomformáló intézmény, vagy mindekinek a magánügye és kifele velük a közéletből.
    De ugyanígy vita van arról, hogy újradefiniáljuk-e a család fogalmát vagy ne definiáljuk újra?

    Ha a kapitalizmus kritikát keresed, azt megtalálod a Schiffer féle óbaloldaliaknál, meg a szikra mozgalomban a neomarxista bölcsészeknél. Amerikában egyre inkább a mainstream része ez is, szóval csak idő kérdése, hogy nálunk is azzá váljon.

    Óédesistenem, akkor a nácik meg a fasiszták is baloldaliak voltak, mert fel akarták forgatni a fennálló rendet
    A nácik nem akarták felszámolni a fennálló társadalmi rendet, hanem uralni akarták azt.
    A nácik nacionalisták voltak, a kommunisták le akarták cserélni ezt internacionalizmusra.
    A nácik kontrollálni akarták a meglévő elitet, a kommunisták meg elpusztítani.
    A nácik kiegyeztek az egyházakkal (vagy legalábbis próbáltak), a kommunisták fel akarták őket számolni.

    Na ilyenek miatt sorolják az egyiket a szélsőjobbhoz, a másikat a szélsőbalhoz. Ami közös a két ideológiában, hogy mindkettő totális állami kontrollt akar a gazdaság és a társadalom minden szintjén.
    És persze, mindkettő rémes volt, és voltak társadalmi csoportok amelyek a célkeresztjükben voltak és irtották őket. A nácik faji alapon, a komcsik meg vallási, gazdasági vagy nemzeti alapon.

    Az orosz energia minden volt, de olcsó nem a háború kirobannásával. A topik névadó ex-miniszternek sikerült olyan szerződést kötni
    A szerződések tudtommal nem nyilvánosak.
    Amit elég jól tudunk, hogy a MOL mennyit keresett a brent-urál olaj árkülönbségén, mert ezt szinte az utolsó fillérig befizette extraprofitadóban a költségvetésbe.

    Egyébként a magyar gázbeszerzésről szívesen meghallgatnék valakit, aki ért is hozzá. Mert eddig olyat infók vannak, hogy jön a faszhülye újságíró és összehasonlítja a tőzsdei spot árat a hosszú távú garantált szállítás árával, szóval jól láthatóan pont annyit ért hozzá, mint én. És eddig ami "szakértőt" hallgattam, az valójában szakértés helyett politikai habverés volt, tények, számok, technológiai és szállítási kérdések nélkül, mindkét politikai oldalról.
    Kb. ugyanaz mint a forint árfolyammal. Évekig 400 forint körül lebegett az euró, de az újság minden héten megírta, hogy "ismét gyengült a forint".

    Nyugaton a kapitalizmus-kritika része a kapitalizmusnak, különben hogy lehetne Németországban szakszervezeti nyomásgyakorlás. Épp ezt gyengíti az úgynevezett aktuális baloldali tematizálás. Schiffer egy medializált figura, a Szikra mozgalom meg pont példa arra amikor egy párt nem tudja közvetíteni a választóknak a baloldali értékeket.

  • "A definíciód szerint..."

    Nem az én definícióm.

    "Tehát mai felfogás szerint radikális szélsőjobbosak voltak"

    Nem. A radikális szélsőjobb már egy másik szint (neonácik, altright, stb). Ez meg egy szalmabáb érvelés, hogy eltúlozd amiről valójában szó volt.

    Döntsük már el, hogy párbeszédet próbálunk-e folytatni, érvekkel, logikus gondolatmenettel, vagy "mindenáron győzni" akarunk.

    "Mindenki szélsőjobboldali, akik ultrakonzervatív, nacionalista, idegengyűlölő, tekintélyelvű nézeteket vall és ellenzi az LMBTQ emberek jog előtti egyenlőségét (lehetőleg ezekből többet egyszerre kipipálva)."
    Ezt te írtad, tehát a te definíciód.
    A szalmabáb érvelésre hivatkozás pedig ebben az esetben kibújás az érvelés alól.

  • cucka
    addikt

    "Segítek kicsit a bal-jobb felosztás értelmezésében, mert állandó definíciós zavarban vagy."

    Köszönöm kegyességed.

    "A jobboldal konzerválni akarja a fennálló társadalmi rendet és status quo-t, ők ezt adottságnak tekintik, megőrzendő értéknek."

    Pontosan melyik mainstream kormánypárt vagy EP politikus akarja felrúgni vagy akár csak kritika tárgyává tenni a kapitalizmust vagy a globalizációt? Segítek: Nulla. A baloldal kritikája az EU-s mainstreammel szemben, hogy NEM akar változtatni ezeken tapodtat sem. Attól mert a "patrióta" kánonból ezekről nem értesülsz vagy a baloldalról alkotott képed rajtuk keresztül képződik, attól még így van.

    "A brüsszeli EU-s elit első számú hosszú távú programja Európa föderalizációja. Hát valahogy nekem ez inkább tűnik forradalmi, társadalmi rendet megváltoztató gondolatnak, mintsem konzervatívnak. Ezért baloldal."

    Óédesistenem, akkor a nácik meg a fasiszták is baloldaliak voltak, mert fel akarták forgatni a fennálló rendet? Egyre inkább lesüllyedünk ebbe a Mi Hazánk-féle összevissza vagdalkozó, teljesen sötét, definíciókat kiforgató maszlagba. Nem, egyáltalán nem lesz attól baloldali valaki, mert föderális(abb) Európát akar, ezt centrum és jobboldali pártok is kívánhatják. Az a baj ezzel a dünyögő-gügyügyő címke dobálással, hogy csak azt igazolod, hogy a szélsőjobb/patrióta/szuverenista mozgalmak és pártok alternatív valóságok felépítésével akarnak eredményeket elérni. Nálad mondjuk már sikerült. Ráadásul egyre következetesebben baloldalizol mindenkit, aki nem patrióta/szuverenista, ami felveti, hogy itt inkább egy polarizációs, lövészárok-ásás kísérlet zajlik a szavak eredeti jelentését teljesen kiforgatva.

    "Itt azért bazdmeg a pofám leszakad,. Az EU-ban Orbán meg Fico volt az akiket reggeltől estig cipőztek, mert azt a politikát vitték, hogy olcsó energiahordozót akartak venni a ruszkiktól."

    Az orosz energia minden volt, de olcsó nem a háború kirobannásával. A topik névadó ex-miniszternek sikerült olyan szerződést kötni, ami a holland energiatőzsde árát 1:1-ben követi le pár hónap késleltetéssel, szóval napi jegyzésen vásárolunk, nulla kedvezmény járt. Pont erről beszélek, hogy az EU ha nem egységes külpolitikával lép fel, nem tudja olyan áron megszerezni a világpiacról az energiahordozókat, mint India vagy Kína, mert az EU országok önmagukban kicsik a világpiacon.

    Amikor kirobbant a hormuzi válság, akkor a nagyok bevásároltak a még meglévő forrásokból, az EU-s politikusok meg nem győztek levegő után kapkodni, hogy mi legyen. Hát egységes külpolitika nélkül nagyjából ekkora az EU válságtűrése. A "patrióták" meg ezt akarják tovább mélyíteni (nem gondolom, hogy szándékosan, de nehéz bekiabálni a párhuzamos univerzumukba a partvonalról).

    "Ők voltak a kerékkötői annak az összehangolt külpolitikának, hogy olcsó ruszki energia helyett vegyünk drágábban amerikai lng-t meg arab kőolajat."

    Amerikai LNG, köszönöm, remek példa! Tényleg! Az van, hogy az USA már nem barátunk, nem volt Trump előtt sem, de itt most végleg felszínre jött a szakadás. Egy gyenge EU-val nem lehet kijárni alacsonyabb LNG árakat, mert csak kiröhögnek. A vámháború is megmutatta, hogy a franciák oda akartak köpni Trump lába elé és azt mondani, hogy eddig és nem tovább, majd a németek hullottak ki először a csatársorból, mert féltették az autóiparukat. Ezt így nem lehet csinálni, az EU van akkora gazdasági erő, hogy ne lehessen ezt megtenni vele, de amíg az USA képes egyesével elbánni a tagállamokkal, addig Kína is képes lesz rá.

    A szuperhatalmak korában vagyunk, nem tudom mennyire kell hülyének lenni ahhoz, hogy mondjuk egy német, olasz, dán vagy akár magyar ember ne fogja fel, hogy külön-külön az európai országok egészen apró, lesöpörhető tényezők bármely tárgyalóasztalnál.

    Pontosan melyik mainstream kormánypárt vagy EP politikus akarja felrúgni vagy akár csak kritika tárgyává tenni a kapitalizmust vagy a globalizációt?
    A konzervatív-progresszív ellentét nem gazdasági természetű, a társadalomról alkotott felfogás a különbség.
    Például ma európában az emberek többségének nemzeti vagy regionális identitása van, európai identitása nincs. A jobboldal szerint ez érték, ezt konzerválni kell. A baloldal szerint ezt forradalmasítani kell, és egy új, össz-európai identitás lenne a kívánatos.
    Ugyanígy vita van a vallásról és egyházról. Politikai szférával együttműködő társadalomformáló intézmény, vagy mindekinek a magánügye és kifele velük a közéletből.
    De ugyanígy vita van arról, hogy újradefiniáljuk-e a család fogalmát vagy ne definiáljuk újra?

    Ha a kapitalizmus kritikát keresed, azt megtalálod a Schiffer féle óbaloldaliaknál, meg a szikra mozgalomban a neomarxista bölcsészeknél. Amerikában egyre inkább a mainstream része ez is, szóval csak idő kérdése, hogy nálunk is azzá váljon.

    Óédesistenem, akkor a nácik meg a fasiszták is baloldaliak voltak, mert fel akarták forgatni a fennálló rendet
    A nácik nem akarták felszámolni a fennálló társadalmi rendet, hanem uralni akarták azt.
    A nácik nacionalisták voltak, a kommunisták le akarták cserélni ezt internacionalizmusra.
    A nácik kontrollálni akarták a meglévő elitet, a kommunisták meg elpusztítani.
    A nácik kiegyeztek az egyházakkal (vagy legalábbis próbáltak), a kommunisták fel akarták őket számolni.

    Na ilyenek miatt sorolják az egyiket a szélsőjobbhoz, a másikat a szélsőbalhoz. Ami közös a két ideológiában, hogy mindkettő totális állami kontrollt akar a gazdaság és a társadalom minden szintjén.
    És persze, mindkettő rémes volt, és voltak társadalmi csoportok amelyek a célkeresztjükben voltak és irtották őket. A nácik faji alapon, a komcsik meg vallási, gazdasági vagy nemzeti alapon.

    Az orosz energia minden volt, de olcsó nem a háború kirobannásával. A topik névadó ex-miniszternek sikerült olyan szerződést kötni
    A szerződések tudtommal nem nyilvánosak.
    Amit elég jól tudunk, hogy a MOL mennyit keresett a brent-urál olaj árkülönbségén, mert ezt szinte az utolsó fillérig befizette extraprofitadóban a költségvetésbe.

    Egyébként a magyar gázbeszerzésről szívesen meghallgatnék valakit, aki ért is hozzá. Mert eddig olyat infók vannak, hogy jön a faszhülye újságíró és összehasonlítja a tőzsdei spot árat a hosszú távú garantált szállítás árával, szóval jól láthatóan pont annyit ért hozzá, mint én. És eddig ami "szakértőt" hallgattam, az valójában szakértés helyett politikai habverés volt, tények, számok, technológiai és szállítási kérdések nélkül, mindkét politikai oldalról.
    Kb. ugyanaz mint a forint árfolyammal. Évekig 400 forint körül lebegett az euró, de az újság minden héten megírta, hogy "ismét gyengült a forint".

  • Stauffenberg
    nagyúr

    A brüsszeli elit elsősorban progresszív. Nem Trockij-i értelemben baloldai, hanem a mostani amerikai demokrata párt értelmében.

    Segítek kicsit a bal-jobb felosztás értelmezésében, mert állandó definíciós zavarban vagy.
    A jobboldal konzerválni akarja a fennálló társadalmi rendet és status quo-t, ők ezt adottságnak tekintik, megőrzendő értéknek.
    A baloldal ezzel szemben meg akarja változtatni a fennálló társadalmi rendet, mert ők ebben látják a fejlődés kulcsát.
    Az ideális, ha a két elgondolás egyszerre van jelen a társadalomban.
    A politikai bal-jobb felosztásnak ez az alapja. Ez az, ami miatt a maoistát is a baloldalhoz soroljuk, meg a modern demokrata párti lmbtq aktivistát is. Ezért létezik liberalizmus jobboldalon és baloldalon is egyaránt. Stb.

    A brüsszeli EU-s elit első számú hosszú távú programja Európa föderalizációja. Hát valahogy nekem ez inkább tűnik forradalmi, társadalmi rendet megváltoztató gondolatnak, mintsem konzervatívnak. Ezért baloldal.

    Látszik például, hogy összehangolt külpolitika nélkül mennyire lehetetlen az EU gazdaságát válságok alatt olcsón energiahordozókhoz juttatni
    Itt azért bazdmeg a pofám leszakad,. Az EU-ban Orbán meg Fico volt az akiket reggeltől estig cipőztek, mert azt a politikát vitték, hogy olcsó energiahordozót akartak venni a ruszkiktól.
    Ők voltak a kerékkötői annak az összehangolt külpolitikának, hogy olcsó ruszki energia helyett vegyünk drágábban amerikai lng-t meg arab kőolajat.

    "Segítek kicsit a bal-jobb felosztás értelmezésében, mert állandó definíciós zavarban vagy."

    Köszönöm kegyességed.

    "A jobboldal konzerválni akarja a fennálló társadalmi rendet és status quo-t, ők ezt adottságnak tekintik, megőrzendő értéknek."

    Pontosan melyik mainstream kormánypárt vagy EP politikus akarja felrúgni vagy akár csak kritika tárgyává tenni a kapitalizmust vagy a globalizációt? Segítek: Nulla. A baloldal kritikája az EU-s mainstreammel szemben, hogy NEM akar változtatni ezeken tapodtat sem. Attól mert a "patrióta" kánonból ezekről nem értesülsz vagy a baloldalról alkotott képed rajtuk keresztül képződik, attól még így van.

    "A brüsszeli EU-s elit első számú hosszú távú programja Európa föderalizációja. Hát valahogy nekem ez inkább tűnik forradalmi, társadalmi rendet megváltoztató gondolatnak, mintsem konzervatívnak. Ezért baloldal."

    Óédesistenem, akkor a nácik meg a fasiszták is baloldaliak voltak, mert fel akarták forgatni a fennálló rendet? Egyre inkább lesüllyedünk ebbe a Mi Hazánk-féle összevissza vagdalkozó, teljesen sötét, definíciókat kiforgató maszlagba. Nem, egyáltalán nem lesz attól baloldali valaki, mert föderális(abb) Európát akar, ezt centrum és jobboldali pártok is kívánhatják. Az a baj ezzel a dünyögő-gügyügyő címke dobálással, hogy csak azt igazolod, hogy a szélsőjobb/patrióta/szuverenista mozgalmak és pártok alternatív valóságok felépítésével akarnak eredményeket elérni. Nálad mondjuk már sikerült. Ráadásul egyre következetesebben baloldalizol mindenkit, aki nem patrióta/szuverenista, ami felveti, hogy itt inkább egy polarizációs, lövészárok-ásás kísérlet zajlik a szavak eredeti jelentését teljesen kiforgatva.

    "Itt azért bazdmeg a pofám leszakad,. Az EU-ban Orbán meg Fico volt az akiket reggeltől estig cipőztek, mert azt a politikát vitték, hogy olcsó energiahordozót akartak venni a ruszkiktól."

    Az orosz energia minden volt, de olcsó nem a háború kirobannásával. A topik névadó ex-miniszternek sikerült olyan szerződést kötni, ami a holland energiatőzsde árát 1:1-ben követi le pár hónap késleltetéssel, szóval napi jegyzésen vásárolunk, nulla kedvezmény járt. Pont erről beszélek, hogy az EU ha nem egységes külpolitikával lép fel, nem tudja olyan áron megszerezni a világpiacról az energiahordozókat, mint India vagy Kína, mert az EU országok önmagukban kicsik a világpiacon.

    Amikor kirobbant a hormuzi válság, akkor a nagyok bevásároltak a még meglévő forrásokból, az EU-s politikusok meg nem győztek levegő után kapkodni, hogy mi legyen. Hát egységes külpolitika nélkül nagyjából ekkora az EU válságtűrése. A "patrióták" meg ezt akarják tovább mélyíteni (nem gondolom, hogy szándékosan, de nehéz bekiabálni a párhuzamos univerzumukba a partvonalról).

    "Ők voltak a kerékkötői annak az összehangolt külpolitikának, hogy olcsó ruszki energia helyett vegyünk drágábban amerikai lng-t meg arab kőolajat."

    Amerikai LNG, köszönöm, remek példa! Tényleg! Az van, hogy az USA már nem barátunk, nem volt Trump előtt sem, de itt most végleg felszínre jött a szakadás. Egy gyenge EU-val nem lehet kijárni alacsonyabb LNG árakat, mert csak kiröhögnek. A vámháború is megmutatta, hogy a franciák oda akartak köpni Trump lába elé és azt mondani, hogy eddig és nem tovább, majd a németek hullottak ki először a csatársorból, mert féltették az autóiparukat. Ezt így nem lehet csinálni, az EU van akkora gazdasági erő, hogy ne lehessen ezt megtenni vele, de amíg az USA képes egyesével elbánni a tagállamokkal, addig Kína is képes lesz rá.

    A szuperhatalmak korában vagyunk, nem tudom mennyire kell hülyének lenni ahhoz, hogy mondjuk egy német, olasz, dán vagy akár magyar ember ne fogja fel, hogy külön-külön az európai országok egészen apró, lesöpörhető tényezők bármely tárgyalóasztalnál.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    "Mindenki szélsőjobboldali, akik ultrakonzervatív, nacionalista, idegengyűlölő, tekintélyelvű nézeteket vall és ellenzi az LMBTQ emberek jog előtti egyenlőségét (lehetőleg ezekből többet egyszerre kipipálva)."

    Ultrakonzervatív: na, ebbe bármi belefér, de ma egészen biztosan annak számítana mindhárom.
    nacionalista: mai felfogás szerint mindhárom
    idegengyűlölő: mivel nacionalista, és nem hittek az ellenőrizetlen migráció támogatásában, ezért ma az lenne.
    tekintélyelvű: abszolút igaz mindháromra
    LMBTQ jogok biztosításának hiánya: igaz.

    Tehát mai felfogás szerint radikális szélsőjobbosak voltak, mivel mindent kipipáltak, még azt se lehet mondani, hogy "azért eggyel jobbak a náciknál". Miközben a mai CDU/CSU és a Tory rájuk hivatkozik.
    Szerintem pedig egyszerűen csak konzervatívok és pragmatikusak voltak. (utóbbi borzasztóan hiányzik a mai EU-ból)

    "A definíciód szerint..."

    Nem az én definícióm.

    "Tehát mai felfogás szerint radikális szélsőjobbosak voltak"

    Nem. A radikális szélsőjobb már egy másik szint (neonácik, altright, stb). Ez meg egy szalmabáb érvelés, hogy eltúlozd amiről valójában szó volt.

  • Reggie0
    titán

    De, amit az oroszok csinálnak az rossz. Ők nem a barátaink, sose voltak azok. Ebben egyetértünk.
    Viszont szerintem az európai külpolitika feladata nem az, hogy erkölcsi ítéletet mondjon az oroszokról, hanem hogy találjon valamilyen módot arra, hogy hosszú távon egymás mellett tudjunk élni anélkül, hogy egymás torkának esnénk.

    Ez nagyon egyszeru, csak a kinaiaktol kell tanulni: kell egy baromi nagy fal :)

  • cucka
    addikt

    Itt azért bazdmeg a pofám leszakad,. Az EU-ban Orbán meg Fico volt az akiket reggeltől estig cipőztek, mert azt a politikát vitték, hogy olcsó energiahordozót akartak venni a ruszkiktól.

    Ennél azért kicsit árnyaltabb volt a szitu. Ha csendben vették volna az orosz kőolajat meg a gázt, és nem gátolták volna a szankciókat, meg nem szaladgáltak volna havonta Moszkvába, nem adták volna az érzékeny infókat a ruszkiknak, lehet nem csuklóztatták volna őket...
    A közhiedelemmel ellentétben, egy jó pár EU-s ország vásárol orosz energiahordozót a mai napig (spanyolok, franciák, belgák).

    Igen, csak nem akartam kisregényt írni.
    Szerintem ez az oroszbarát narratíva túl volt fújva, mert a kampány központi témája volt.

    Ami viszont tény, hogy a külpolitikát Orbánék nagyon elkottázták. A stratégia papíron jól hangzott, de amikor látszott, hogy a megvalósítás hibázik, és rossz irányba tartunk, akkor a terv újragondolása helyett tövig nyomták a gázt.

    A stratégia gazdaságilag az lett volna, hogy minden jelentős hatalommal jóban vagyunk, üzletelünk. Ez a gondolat ukrán háború kitörésének pillanatában érvényét vesztette, de Orbánék ezt nem vették észre.
    A politikai stratégia meg az volt, hogy számítottak rá, hogy lesz egy jelentős konzervatív fordulat az EU-ban, ami miatt felvállalhatunk konfliktusokat az EU-val, mert hosszú távon mi vagyunk a nyerők. Ebben rész sikerek voltak, de szintén csődbe dőlt, és szintén nem vették észre Orbánék, hogy rossz pályán vagyunk.
    Ebből a kettőből egyet még ki tudtak volna mozogni talán, de mindkettő együtt egyszerre már sok volt, a hajót nem tudták (és talán nem is akarták) új irányba terelni.

  • A brüsszeli elit elsősorban progresszív. Nem Trockij-i értelemben baloldai, hanem a mostani amerikai demokrata párt értelmében.

    Segítek kicsit a bal-jobb felosztás értelmezésében, mert állandó definíciós zavarban vagy.
    A jobboldal konzerválni akarja a fennálló társadalmi rendet és status quo-t, ők ezt adottságnak tekintik, megőrzendő értéknek.
    A baloldal ezzel szemben meg akarja változtatni a fennálló társadalmi rendet, mert ők ebben látják a fejlődés kulcsát.
    Az ideális, ha a két elgondolás egyszerre van jelen a társadalomban.
    A politikai bal-jobb felosztásnak ez az alapja. Ez az, ami miatt a maoistát is a baloldalhoz soroljuk, meg a modern demokrata párti lmbtq aktivistát is. Ezért létezik liberalizmus jobboldalon és baloldalon is egyaránt. Stb.

    A brüsszeli EU-s elit első számú hosszú távú programja Európa föderalizációja. Hát valahogy nekem ez inkább tűnik forradalmi, társadalmi rendet megváltoztató gondolatnak, mintsem konzervatívnak. Ezért baloldal.

    Látszik például, hogy összehangolt külpolitika nélkül mennyire lehetetlen az EU gazdaságát válságok alatt olcsón energiahordozókhoz juttatni
    Itt azért bazdmeg a pofám leszakad,. Az EU-ban Orbán meg Fico volt az akiket reggeltől estig cipőztek, mert azt a politikát vitték, hogy olcsó energiahordozót akartak venni a ruszkiktól.
    Ők voltak a kerékkötői annak az összehangolt külpolitikának, hogy olcsó ruszki energia helyett vegyünk drágábban amerikai lng-t meg arab kőolajat.

    Itt azért bazdmeg a pofám leszakad,. Az EU-ban Orbán meg Fico volt az akiket reggeltől estig cipőztek, mert azt a politikát vitték, hogy olcsó energiahordozót akartak venni a ruszkiktól.

    Ennél azért kicsit árnyaltabb volt a szitu. Ha csendben vették volna az orosz kőolajat meg a gázt, és nem gátolták volna a szankciókat, meg nem szaladgáltak volna havonta Moszkvába, nem adták volna az érzékeny infókat a ruszkiknak, lehet nem csuklóztatták volna őket...
    A közhiedelemmel ellentétben, egy jó pár EU-s ország vásárol orosz energiahordozót a mai napig (spanyolok, franciák, belgák).

  • Tasunkó
    őstag

    A brüsszeli elit elsősorban progresszív. Nem Trockij-i értelemben baloldai, hanem a mostani amerikai demokrata párt értelmében.

    Segítek kicsit a bal-jobb felosztás értelmezésében, mert állandó definíciós zavarban vagy.
    A jobboldal konzerválni akarja a fennálló társadalmi rendet és status quo-t, ők ezt adottságnak tekintik, megőrzendő értéknek.
    A baloldal ezzel szemben meg akarja változtatni a fennálló társadalmi rendet, mert ők ebben látják a fejlődés kulcsát.
    Az ideális, ha a két elgondolás egyszerre van jelen a társadalomban.
    A politikai bal-jobb felosztásnak ez az alapja. Ez az, ami miatt a maoistát is a baloldalhoz soroljuk, meg a modern demokrata párti lmbtq aktivistát is. Ezért létezik liberalizmus jobboldalon és baloldalon is egyaránt. Stb.

    A brüsszeli EU-s elit első számú hosszú távú programja Európa föderalizációja. Hát valahogy nekem ez inkább tűnik forradalmi, társadalmi rendet megváltoztató gondolatnak, mintsem konzervatívnak. Ezért baloldal.

    Látszik például, hogy összehangolt külpolitika nélkül mennyire lehetetlen az EU gazdaságát válságok alatt olcsón energiahordozókhoz juttatni
    Itt azért bazdmeg a pofám leszakad,. Az EU-ban Orbán meg Fico volt az akiket reggeltől estig cipőztek, mert azt a politikát vitték, hogy olcsó energiahordozót akartak venni a ruszkiktól.
    Ők voltak a kerékkötői annak az összehangolt külpolitikának, hogy olcsó ruszki energia helyett vegyünk drágábban amerikai lng-t meg arab kőolajat.

    Konzerválni a fennálló társadalmi rendet, még akkor is ha az rendetlenség. Vagy melyik rendet épp, a középkorit? Az egész öncélú vagyon és hatalommegőrzés, a konzerválás eufémizmusába burkolva.
    A brüsszeli elit progresszivizmusa a jobboldali politikai pártokkal rivalizáló politikai pártok tőkeszolgálata. Szimpla belharc ami teljesen levált a népképviseletről. Ami a jobboldallal nem ellentétes, neki nincs népképviseleti értelme, hiszen a hatalom és az anyagi javak megőrzése az elitnek szolgál. Természetesen nonszensz hogy a jobboldal nem akarja megváltoztatni a társadalmi rendet, hiszen ezt kívánja a tőkeérdek, és ezt is csinálja a gyakorlatban.

  • cucka
    addikt

    "Az EU-s elitről mindent el lehet mondani, de hogy jobboldali, hát azt nehezen. A fő kritika, hogy a társdalomtól elszigetelten, buborékban léteznek, és demokratikus kontroll nélküli hatalommal bírnak."

    Nem ettől lesz nem jobboldali valaki. De kifejezetten balos figurák csak elvétve vannak a politikai fősodorban, sokkal jellemzőbb a jobbközép/centrista felfogású politikus.

    "Attól függ, kit tekintesz szélsőjobbnak, mert a politikai mainstream igyekszik mindekit ezzel megbélyegezni, akik a szocdemektől jobbra vannak."

    Mindenki szélsőjobboldali, akik ultrakonzervatív, nacionalista, idegengyűlölő, tekintélyelvű nézeteket vall és ellenzi az LMBTQ emberek jog előtti egyenlőségét (lehetőleg ezekből többet egyszerre kipipálva). A szélsőjobboldal is egy spektrum része és az AFD, FN, Fidesz és a "patrióták" mind definíció szerint szélsőjobboldaliak, mindig is ez volt a definíció, most is az, később is az lesz, az már az ő problémájuk, hogy nem viselik jól, ha nevén van nevezve a politikájuk.

    Még a leszbikus AFD elnök is azt mondja, hogy nem támogatja az LMBTQ emberek jog előtti egyenlőségét, mert az csak a(z ultra)konzervatív családképnek megfelelő embereknek jár. Ez a bevándorló partnerrel örökbefogadott gyerekeket nevelő képmutató senkiházi pont olyan gyomorforgató féreg, mint az USA-ban azok a gennyesgazdag "tradwife"-ok, akik amúgy könyvkiadásból, podcastezésből, esetleg politikusfeleség státuszból akarják megmondani, hogy a nőknek a konyhában a helye és a feminizmus rossz, miközben MINDEN előnyét élvezik a feminizmusnak.

    Nem azért szélsőjobboldali valaki, mert svasztikás tetkóval flangál, hanem mert olyan elveket akar ráerőltetni a társadalomra, amelyek a szélsőjobbhoz tartozók (az már csak hab a tortán, amikor önmagukra ezt nem tekintik érvényesnek).

    "Szóval minden komolyan vehető politikai szereplő únió párti, ha gazdaságról van szó, mindenki látja, hogy ennek pozitív a mérlege minden szereplő számára."

    Hát sok sikert hozzá. Látszik például, hogy összehangolt külpolitika nélkül mennyire lehetetlen az EU gazdaságát válságok alatt olcsón energiahordozókhoz juttatni, mert a valódi nagyhatalmak felvásárolják előlünk, nekünk meg a napi jegyzésen való bevásárlás jut. Aki szerint elegendő az EU-ra csupán gazdasági unióként tekinteni 2026-ban, az nemhogy háttal ül a mozinak, hanem elnézte kettővel a termet is. Ez a szélsőjobb ajánlata.

    A brüsszeli elit elsősorban progresszív. Nem Trockij-i értelemben baloldai, hanem a mostani amerikai demokrata párt értelmében.

    Segítek kicsit a bal-jobb felosztás értelmezésében, mert állandó definíciós zavarban vagy.
    A jobboldal konzerválni akarja a fennálló társadalmi rendet és status quo-t, ők ezt adottságnak tekintik, megőrzendő értéknek.
    A baloldal ezzel szemben meg akarja változtatni a fennálló társadalmi rendet, mert ők ebben látják a fejlődés kulcsát.
    Az ideális, ha a két elgondolás egyszerre van jelen a társadalomban.
    A politikai bal-jobb felosztásnak ez az alapja. Ez az, ami miatt a maoistát is a baloldalhoz soroljuk, meg a modern demokrata párti lmbtq aktivistát is. Ezért létezik liberalizmus jobboldalon és baloldalon is egyaránt. Stb.

    A brüsszeli EU-s elit első számú hosszú távú programja Európa föderalizációja. Hát valahogy nekem ez inkább tűnik forradalmi, társadalmi rendet megváltoztató gondolatnak, mintsem konzervatívnak. Ezért baloldal.

    Látszik például, hogy összehangolt külpolitika nélkül mennyire lehetetlen az EU gazdaságát válságok alatt olcsón energiahordozókhoz juttatni
    Itt azért bazdmeg a pofám leszakad,. Az EU-ban Orbán meg Fico volt az akiket reggeltől estig cipőztek, mert azt a politikát vitték, hogy olcsó energiahordozót akartak venni a ruszkiktól.
    Ők voltak a kerékkötői annak az összehangolt külpolitikának, hogy olcsó ruszki energia helyett vegyünk drágábban amerikai lng-t meg arab kőolajat.

  • cucka
    addikt

    Jaj jaj, oroszok rószak, és mindenki aki megkérdőjelezi az EU-s status quot az oroszbarát tehát rósz.

    Hm? Ahogy a mostani orosz vezetés viselkedik kifelé és befelé az rossz. Finoman szólva. Vagy szerinted nem?

    Aztán, vajon a Kreml mire törekszik az EU kapcsán? Hogy összefogás legyen, vagy hogy belső viszály és szétesés? Na talán ezért van erős koreálció a pártoknál az erősebb EU szekptikusság, és a EU-nak címzett orosz narratívák terjesztése közt.

    De, amit az oroszok csinálnak az rossz. Ők nem a barátaink, sose voltak azok. Ebben egyetértünk.
    Viszont szerintem az európai külpolitika feladata nem az, hogy erkölcsi ítéletet mondjon az oroszokról, hanem hogy találjon valamilyen módot arra, hogy hosszú távon egymás mellett tudjunk élni anélkül, hogy egymás torkának esnénk.

  • Konrad Adenauer (Németország): A Kereszténydemokrata Unió (CDU) alapító tagja és kancellárja. Ideológiája a kereszténydemokrácia és a szociális piacgazdaság volt, amely elutasított minden radikalizmust.
    Helmut Kohl (Németország): Szintén a CDU elnöke és kancellárja. Adenauer politikai örököseként a mérsékelt kereszténydemokrata, Európa-párti irányvonalat képviselte
    Margaret Thatcher (Egyesült Királyság): A brit Konzervatív Párt (Tory) miniszterelnöke. Az ő ideológiája a klasszikus liberalizmuson és gazdasági konzervativizmuson alapuló thatcherizmus volt (szabadpiac, privatizáció, kisebb állami szerepvállalás).

    A kontinentális kereszténydemokrácia Adenauer és Kohl.
    Adenauer és Kohl gazdasági pragmatizmusból épített be liberális elemeket a politikájába: belátták, hogy a szabad piac hozza meg a jólétet. Azonban a társadalmat szabályozó állam szerepét és a keresztény-konzervatív értékrendet mindig fontosabbnak tartották a tiszta liberalizmusnál.
    Brit konzervativizmus Thatcher. Ez az irányzat sokkal inkább a szabadpiacra, az állami beavatkozás minimalizálására, a privatizációra és a nemzeti szuverenitás védelmére épült, háttérbe szorítva a jóléti intézkedéseket.

    Egyikük sem volt szélsőséges csak konzervatív. Némi liberális behatással.

    Ma sokkal rosszabb a helyzet. az említett országokban nincs valódi liberális - baloldali párt. Magyarországon sincs.

    A szélsőséges pártok az AfD és társai. Jobb oldali pártnak tekintik ezeket, de behúzzák a szélső balt is magukhoz.

    Ha már a definíciónál tartunk.
    liberális (megengedő)
    baloldal X jobboldal
    konzervatív (elnyomó)
    Az X helyén egy valódi középpárt lenne, ha lenne, de nincs.

    "Mindenki szélsőjobboldali, akik ultrakonzervatív, nacionalista, idegengyűlölő, tekintélyelvű nézeteket vall és ellenzi az LMBTQ emberek jog előtti egyenlőségét (lehetőleg ezekből többet egyszerre kipipálva)."

    Ultrakonzervatív: na, ebbe bármi belefér, de ma egészen biztosan annak számítana mindhárom.
    nacionalista: mai felfogás szerint mindhárom
    idegengyűlölő: mivel nacionalista, és nem hittek az ellenőrizetlen migráció támogatásában, ezért ma az lenne.
    tekintélyelvű: abszolút igaz mindháromra
    LMBTQ jogok biztosításának hiánya: igaz.

    Tehát mai felfogás szerint radikális szélsőjobbosak voltak, mivel mindent kipipáltak, még azt se lehet mondani, hogy "azért eggyel jobbak a náciknál". Miközben a mai CDU/CSU és a Tory rájuk hivatkozik.
    Szerintem pedig egyszerűen csak konzervatívok és pragmatikusak voltak. (utóbbi borzasztóan hiányzik a mai EU-ból)

  • A definíciód szerint Adenauer, Kohl, Thatcher is mind-mind szélsőjobboldaliak voltak.

    Konrad Adenauer (Németország): A Kereszténydemokrata Unió (CDU) alapító tagja és kancellárja. Ideológiája a kereszténydemokrácia és a szociális piacgazdaság volt, amely elutasított minden radikalizmust.
    Helmut Kohl (Németország): Szintén a CDU elnöke és kancellárja. Adenauer politikai örököseként a mérsékelt kereszténydemokrata, Európa-párti irányvonalat képviselte
    Margaret Thatcher (Egyesült Királyság): A brit Konzervatív Párt (Tory) miniszterelnöke. Az ő ideológiája a klasszikus liberalizmuson és gazdasági konzervativizmuson alapuló thatcherizmus volt (szabadpiac, privatizáció, kisebb állami szerepvállalás).

    A kontinentális kereszténydemokrácia Adenauer és Kohl.
    Adenauer és Kohl gazdasági pragmatizmusból épített be liberális elemeket a politikájába: belátták, hogy a szabad piac hozza meg a jólétet. Azonban a társadalmat szabályozó állam szerepét és a keresztény-konzervatív értékrendet mindig fontosabbnak tartották a tiszta liberalizmusnál.
    Brit konzervativizmus Thatcher. Ez az irányzat sokkal inkább a szabadpiacra, az állami beavatkozás minimalizálására, a privatizációra és a nemzeti szuverenitás védelmére épült, háttérbe szorítva a jóléti intézkedéseket.

    Egyikük sem volt szélsőséges csak konzervatív. Némi liberális behatással.

    Ma sokkal rosszabb a helyzet. az említett országokban nincs valódi liberális - baloldali párt. Magyarországon sincs.

    A szélsőséges pártok az AfD és társai. Jobb oldali pártnak tekintik ezeket, de behúzzák a szélső balt is magukhoz.

    Ha már a definíciónál tartunk.
    liberális (megengedő)
    baloldal X jobboldal
    konzervatív (elnyomó)
    Az X helyén egy valódi középpárt lenne, ha lenne, de nincs.

  • "Az EU-s elitről mindent el lehet mondani, de hogy jobboldali, hát azt nehezen. A fő kritika, hogy a társdalomtól elszigetelten, buborékban léteznek, és demokratikus kontroll nélküli hatalommal bírnak."

    Nem ettől lesz nem jobboldali valaki. De kifejezetten balos figurák csak elvétve vannak a politikai fősodorban, sokkal jellemzőbb a jobbközép/centrista felfogású politikus.

    "Attól függ, kit tekintesz szélsőjobbnak, mert a politikai mainstream igyekszik mindekit ezzel megbélyegezni, akik a szocdemektől jobbra vannak."

    Mindenki szélsőjobboldali, akik ultrakonzervatív, nacionalista, idegengyűlölő, tekintélyelvű nézeteket vall és ellenzi az LMBTQ emberek jog előtti egyenlőségét (lehetőleg ezekből többet egyszerre kipipálva). A szélsőjobboldal is egy spektrum része és az AFD, FN, Fidesz és a "patrióták" mind definíció szerint szélsőjobboldaliak, mindig is ez volt a definíció, most is az, később is az lesz, az már az ő problémájuk, hogy nem viselik jól, ha nevén van nevezve a politikájuk.

    Még a leszbikus AFD elnök is azt mondja, hogy nem támogatja az LMBTQ emberek jog előtti egyenlőségét, mert az csak a(z ultra)konzervatív családképnek megfelelő embereknek jár. Ez a bevándorló partnerrel örökbefogadott gyerekeket nevelő képmutató senkiházi pont olyan gyomorforgató féreg, mint az USA-ban azok a gennyesgazdag "tradwife"-ok, akik amúgy könyvkiadásból, podcastezésből, esetleg politikusfeleség státuszból akarják megmondani, hogy a nőknek a konyhában a helye és a feminizmus rossz, miközben MINDEN előnyét élvezik a feminizmusnak.

    Nem azért szélsőjobboldali valaki, mert svasztikás tetkóval flangál, hanem mert olyan elveket akar ráerőltetni a társadalomra, amelyek a szélsőjobbhoz tartozók (az már csak hab a tortán, amikor önmagukra ezt nem tekintik érvényesnek).

    "Szóval minden komolyan vehető politikai szereplő únió párti, ha gazdaságról van szó, mindenki látja, hogy ennek pozitív a mérlege minden szereplő számára."

    Hát sok sikert hozzá. Látszik például, hogy összehangolt külpolitika nélkül mennyire lehetetlen az EU gazdaságát válságok alatt olcsón energiahordozókhoz juttatni, mert a valódi nagyhatalmak felvásárolják előlünk, nekünk meg a napi jegyzésen való bevásárlás jut. Aki szerint elegendő az EU-ra csupán gazdasági unióként tekinteni 2026-ban, az nemhogy háttal ül a mozinak, hanem elnézte kettővel a termet is. Ez a szélsőjobb ajánlata.

    A definíciód szerint Adenauer, Kohl, Thatcher is mind-mind szélsőjobboldaliak voltak.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Jaj jaj, oroszok rószak, és mindenki aki megkérdőjelezi az EU-s status quot az oroszbarát tehát rósz.

    Hm? Ahogy a mostani orosz vezetés viselkedik kifelé és befelé az rossz. Finoman szólva. Vagy szerinted nem?

    Aztán, vajon a Kreml mire törekszik az EU kapcsán? Hogy összefogás legyen, vagy hogy belső viszály és szétesés? Na talán ezért van erős koreálció a pártoknál az erősebb EU szekptikusság, és a EU-nak címzett orosz narratívák terjesztése közt.

    Több az korrelációnál.

    Mellesleg a fórumtárs itt nyafog, hogy az EU-tól arra kapjuk a pénzt, hogy francia meg német vonatokat meg buszokat vegyünk belőle, de amúgy közben ilyenek történnek a hazai vasúti gyártással (orosz közreműködéssel... LOL) és ezért nem szégyelli az "EU-s eliteket" kárhoztatni. Amúgy a csehek Skoda villamosokra költötték az EU-s pénzeket, nem volt kötelező Siemenset venni, ha volt hozzá hazai.

    Nagyjából ennyire áll a valóság talaján a nemszélsőjobb az EU-ban. Mostanra a fórumtárs felmondta az összes Mi Hazánk - Schiffer koprodukciós mantrát az elitekről, antidemokratikus, senki által meg nem választott brüsszeli vezetésről, meg a kötelezően német-francia vállalatoknál elköltendő uniós forrásokról. Kezdünk már nagyon átcsapni ebbe a szélsőjobbos konteókergetésbe.

  • ddekany
    nagyúr

    Az európai parlament összetétele határozza meg a választott vezető személyét
    Az európai bizottság összetételét a tagállamok vezetői (miniszterelnök/elnök) jelölik ki zárt ajtós egyezetések után. A parlament ezekről a jelöltekről szavaz igennel/nemmel.
    Pontosan, hasonló ahhoz, ahogy itthon köztársasági elnököt választ a parlament.
    A különbség, hogy a elnök egy ceremoniális szerepkör, az európai bizottság viszont a végrehajtó hatalom az EU-ban.
    Ha a kormányfőt és a kormánytagokat úgy választanák meg magyarországon, mint a közt. elnököt, akkor joggal merülne fel a demokratikus deficit.

    A csúsztatást nem lehet tovább vinni.
    Nincs csúsztatás. A "washingtoni elit" az nem az a pár választott képviselő meg az elnök. Nyilván ők is részei, ők láthatóak, rájuk lehet szavazni.
    Az elit láthatatlan része a több tízezer magas rangú hivatalnok, az állam közeli ngo-k, különféle lobbi szervezetek, politikai közeli milliárdosok, meg persze a sajtójuk.
    Ők azok, akik a választott vezető hatalomgyakorlását a napi szinten megvalósítják. Vagy nem. Érdemes visszaemlékezni, hogy Trump első ciklusát hogyan szaboltálta napi szinten és folyamatosan a washingtoni elit.

    Ha arra gondolsz, hogy arra fordítsák a pénzt amire kapták és al tudjanak számolni vele, akkor igazad van.
    Nem arra gondolok. Mondok egy példát, úgy talán érthető.
    Most jelentettek be egy nagyszabású vasútfejlesztést, a frissen visszahozott EU pénzekből. Ennek én nagyon örülök, tök jó lesz végre komfortos, modern HÉV kocsikon utazni.
    DE
    A francia meg német adófizetők nem azért dobták össze a pénzt, mert nekik nagyon kellemetlen, hogy amíg ők modern vonatokon utaznak, addig mi ilyen régi szarokon.
    Azért dobták össze a pénzt, hogy mi lehetőleg újonnan vásárolt Alstom meg Siemens vonatokon utazzunk.
    Igen, mi felzárkózunk, és jól járunk. Ők meg rajtunk keresztül a saját vállalataikhoz irányították a pénzt. Win win.

    Azt azért hozzá kell tenni, hogy más gazdát, pontosabban egy gazdát szolgálnak ezek a pártok.
    Jaj jaj, oroszok rószak, és mindenki aki megkérdőjelezi az EU-s status quot az oroszbarát tehát rósz.
    Komolyan, nagyon nagy kérés, hogy ennél az egybites fosnál kicsit árnyaltabban lásd a világot?

    Jaj jaj, oroszok rószak, és mindenki aki megkérdőjelezi az EU-s status quot az oroszbarát tehát rósz.

    Hm? Ahogy a mostani orosz vezetés viselkedik kifelé és befelé az rossz. Finoman szólva. Vagy szerinted nem?

    Aztán, vajon a Kreml mire törekszik az EU kapcsán? Hogy összefogás legyen, vagy hogy belső viszály és szétesés? Na talán ezért van erős koreálció a pártoknál az erősebb EU szekptikusság, és a EU-nak címzett orosz narratívák terjesztése közt.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    de ez alapvetően személyzeti kérdés
    Nem csak az, mert ezek az emberek nem közvetlenül választott vezetők. A nép nem tudja Von Der Leyent és biztosi csapatát elzavarni a picsába egy választáson, ahogy tették azt Orbánnal idén áprilisban.

    az "EU-s elitek" (nem szeretem ezt a kifejezést) alapvetően a jobbközéptől skálázódnak a jobboldal felé
    Az EU-s elitről mindent el lehet mondani, de hogy jobboldali, hát azt nehezen. A fő kritika, hogy a társdalomtól elszigetelten, buborékban léteznek, és demokratikus kontroll nélküli hatalommal bírnak. Ez nem EU specifikus, a washingtoni elitnél ugyanez látható, és gondolom a pekingi nómenklaturánál is vannak hasonló problémák. (Nyilván a demokratikus kontroll ott nem játszik)

    A szélsőjobb meg nem akar EU-t, a jelenlegit sem,
    Attól függ, kit tekintesz szélsőjobbnak, mert a politikai mainstream igyekszik mindekit ezzel megbélyegezni, akik a szocdemektől jobbra vannak.
    A hagyományos szélsőjobb egy marginális kisebbség, ők valóban nem akarnak EU-t, elvi alapon. (pl. itthon a mi hazánk párt, vagy a 64 vármegye ilyenek)
    A modern jobboldal (patrióták, szuverenisták, konzervatívok, stb.) sokkal pragmatikusabbak, és gyakorlatilag mind megtartanák a gazdasági úniót. Ami ők a zászlóra tűztek, az a politikai únió elutasítása, és a politikai úniós brüsszeli hajtások visszavágása. Ebben egyetértés van Fidesz, Afd, FN, meg a többi "szélsőjobb" párt között.

    Szóval minden komolyan vehető politikai szereplő únió párti, ha gazdaságról van szó, mindenki látja, hogy ennek pozitív a mérlege minden szereplő számára.
    A valódi vita a meglévő status quo (akik politikai úniót akarnak) és a feltörekvő, alulról szerveződő szuverenista ellenzékük között van.

    A brexitről annyit, hogy ez egy történelmi lehetőség volt a britek előtt, amit elbaltáztak. Az elit semmit nem tanult belőle, minden hibás döntést és pályát, ami a brexithez vezetett a brexit után dupla sebességgel nyomtak tovább.
    Azért sokat elmond róla, hogy mennyire van rottyon az elit, amikor Nigel Farage alkalmas jelöltnek tűnik az ország vezetésére.

    "Az EU-s elitről mindent el lehet mondani, de hogy jobboldali, hát azt nehezen. A fő kritika, hogy a társdalomtól elszigetelten, buborékban léteznek, és demokratikus kontroll nélküli hatalommal bírnak."

    Nem ettől lesz nem jobboldali valaki. De kifejezetten balos figurák csak elvétve vannak a politikai fősodorban, sokkal jellemzőbb a jobbközép/centrista felfogású politikus.

    "Attól függ, kit tekintesz szélsőjobbnak, mert a politikai mainstream igyekszik mindekit ezzel megbélyegezni, akik a szocdemektől jobbra vannak."

    Mindenki szélsőjobboldali, akik ultrakonzervatív, nacionalista, idegengyűlölő, tekintélyelvű nézeteket vall és ellenzi az LMBTQ emberek jog előtti egyenlőségét (lehetőleg ezekből többet egyszerre kipipálva). A szélsőjobboldal is egy spektrum része és az AFD, FN, Fidesz és a "patrióták" mind definíció szerint szélsőjobboldaliak, mindig is ez volt a definíció, most is az, később is az lesz, az már az ő problémájuk, hogy nem viselik jól, ha nevén van nevezve a politikájuk.

    Még a leszbikus AFD elnök is azt mondja, hogy nem támogatja az LMBTQ emberek jog előtti egyenlőségét, mert az csak a(z ultra)konzervatív családképnek megfelelő embereknek jár. Ez a bevándorló partnerrel örökbefogadott gyerekeket nevelő képmutató senkiházi pont olyan gyomorforgató féreg, mint az USA-ban azok a gennyesgazdag "tradwife"-ok, akik amúgy könyvkiadásból, podcastezésből, esetleg politikusfeleség státuszból akarják megmondani, hogy a nőknek a konyhában a helye és a feminizmus rossz, miközben MINDEN előnyét élvezik a feminizmusnak.

    Nem azért szélsőjobboldali valaki, mert svasztikás tetkóval flangál, hanem mert olyan elveket akar ráerőltetni a társadalomra, amelyek a szélsőjobbhoz tartozók (az már csak hab a tortán, amikor önmagukra ezt nem tekintik érvényesnek).

    "Szóval minden komolyan vehető politikai szereplő únió párti, ha gazdaságról van szó, mindenki látja, hogy ennek pozitív a mérlege minden szereplő számára."

    Hát sok sikert hozzá. Látszik például, hogy összehangolt külpolitika nélkül mennyire lehetetlen az EU gazdaságát válságok alatt olcsón energiahordozókhoz juttatni, mert a valódi nagyhatalmak felvásárolják előlünk, nekünk meg a napi jegyzésen való bevásárlás jut. Aki szerint elegendő az EU-ra csupán gazdasági unióként tekinteni 2026-ban, az nemhogy háttal ül a mozinak, hanem elnézte kettővel a termet is. Ez a szélsőjobb ajánlata.

  • Az európai parlament összetétele határozza meg a választott vezető személyét
    Az európai bizottság összetételét a tagállamok vezetői (miniszterelnök/elnök) jelölik ki zárt ajtós egyezetések után. A parlament ezekről a jelöltekről szavaz igennel/nemmel.
    Pontosan, hasonló ahhoz, ahogy itthon köztársasági elnököt választ a parlament.
    A különbség, hogy a elnök egy ceremoniális szerepkör, az európai bizottság viszont a végrehajtó hatalom az EU-ban.
    Ha a kormányfőt és a kormánytagokat úgy választanák meg magyarországon, mint a közt. elnököt, akkor joggal merülne fel a demokratikus deficit.

    A csúsztatást nem lehet tovább vinni.
    Nincs csúsztatás. A "washingtoni elit" az nem az a pár választott képviselő meg az elnök. Nyilván ők is részei, ők láthatóak, rájuk lehet szavazni.
    Az elit láthatatlan része a több tízezer magas rangú hivatalnok, az állam közeli ngo-k, különféle lobbi szervezetek, politikai közeli milliárdosok, meg persze a sajtójuk.
    Ők azok, akik a választott vezető hatalomgyakorlását a napi szinten megvalósítják. Vagy nem. Érdemes visszaemlékezni, hogy Trump első ciklusát hogyan szaboltálta napi szinten és folyamatosan a washingtoni elit.

    Ha arra gondolsz, hogy arra fordítsák a pénzt amire kapták és al tudjanak számolni vele, akkor igazad van.
    Nem arra gondolok. Mondok egy példát, úgy talán érthető.
    Most jelentettek be egy nagyszabású vasútfejlesztést, a frissen visszahozott EU pénzekből. Ennek én nagyon örülök, tök jó lesz végre komfortos, modern HÉV kocsikon utazni.
    DE
    A francia meg német adófizetők nem azért dobták össze a pénzt, mert nekik nagyon kellemetlen, hogy amíg ők modern vonatokon utaznak, addig mi ilyen régi szarokon.
    Azért dobták össze a pénzt, hogy mi lehetőleg újonnan vásárolt Alstom meg Siemens vonatokon utazzunk.
    Igen, mi felzárkózunk, és jól járunk. Ők meg rajtunk keresztül a saját vállalataikhoz irányították a pénzt. Win win.

    Azt azért hozzá kell tenni, hogy más gazdát, pontosabban egy gazdát szolgálnak ezek a pártok.
    Jaj jaj, oroszok rószak, és mindenki aki megkérdőjelezi az EU-s status quot az oroszbarát tehát rósz.
    Komolyan, nagyon nagy kérés, hogy ennél az egybites fosnál kicsit árnyaltabban lásd a világot?

    Az Európai Bizottság elnökét egy kétlépcsős folyamatban választják meg, amelyben az EU-tagállamok vezetői (az Európai Tanács) és az uniós állampolgárok által közvetlenül választott Európai Parlament közösen döntenek.
    Jelölés:
    Választási eredmények figyelembevétele: A lisszaboni szerződés (EUSZ 17. cikk (7) bekezdés) értelmében a döntés során kötelező figyelembe venni az európai parlamenti választások eredményét. Ezért a jelölt általában a választásokon győztes európai pártcsalád soraiból kerül ki.
    Csúcsjelölti rendszer (Spitzenkandidat): A pártok a választások előtt megnevezik saját hivatalos elnökjelöltjüket. Bár a tagállamok vezetői jogilag nincsenek teljesen ehhez kötve, a gyakorlatban ez erős politikai iránymutatást ad. (Hasonlóan a magyar választási megoldáshoz.)
    Az Európai Tanács minősített többséggel (a tagállamok 55%-a, amelyek az EU lakosságának legalább 65%-át képviselik) szavazza meg a jelöltet.

    Ez a jelölés.

    Megválasztás (Európai Parlament)

    Meghallgatás és egyeztetés.
    A jelölt bemutatja politikai programját a parlamenti képviselőcsoportoknak, és igyekszik megszerezni a támogatásukat.
    Abszolút többség: Az Európai Parlament titkos szavazással dönt. A jelöltnek az EP-képviselők többségének (a mindenkori képviselői helyek felénél legalább eggyel több szavazatnak) a támogatását kell megszereznie.
    Ha a Parlament elutasítja a jelöltet, az Európai Tanácsnak egy hónapon belül új jelöltet kell állítania, és a folyamat elölről kezdődik.

    A döntés teljesen demokratikus.
    Ursula von der Leyen megválasztását a Fidesz féle koalíció próbálta megtorpedózni, eredménytelenül.

    Hogy mindenki értse.
    Minden ország, minden pártjának, a helyi húzónév felhasználása az érdeke. Az azért könnyen belátható, hogy országonként 2-5 párt jelöltjeit valamilyen módon szelektálni kell. A demokratikus lehetőséget pontosan az mutatja, hogy meg lehet torpedózni egy jelöltet.

  • cucka
    addikt

    Az EU-s elitről mindent el lehet mondani, de hogy jobboldali, hát azt nehezen. A fő kritika, hogy a társdalomtól elszigetelten, buborékban léteznek, és demokratikus kontroll nélküli hatalommal bírnak.

    Ez így csúsztatás.
    Az európai parlament összetétele határozza meg a választott vezető személyét. Pont úgy, mint a magyar köztársasági elnökét.
    A beválasztott személyek csoportaránya dönt. A választók akarata érvényesül, közvetett módon. A vezetőket bármikor lehet cserélni, a választók maradnak. Lásd Magyarország.

    Ez nem EU specifikus, a washingtoni elitnél ugyanez látható, és gondolom a pekingi nómenklaturánál is vannak hasonló problémák. (Nyilván a demokratikus kontroll ott nem játszik)

    A csúsztatást nem lehet tovább vinni.
    Az aktuális amerikai elnöknek nagyon sok szabad döntési lehetősége van. Csak hosszú távon lehetséges a korrekció. És fokozatosan, mivel a z alsóház és felsőház többsége lassan változik.
    A választóknak hosszan fáj, ha hagyják magukat bepalizni.

    Az EU pénzre gondolhatsz úgy, mint a magországok befektetése, amitől megtérülést várnak. Vagy gondolhatsz rá úgy, hogy ellentételezés, amiért megnyitottuk a piacainkat és a munkaerőnket

    Ha arra gondolsz, hogy arra fordítsák a pénzt amire kapták és al tudjanak számolni vele, akkor igazad van.
    Nyilván az adott támogatást senki sem az ablakon kiszórt pénznek tekinti. Amit útépítéshez adtak, azt nem lehet jachtra költeni.

    Az ajándék pénzek csak konzerválják a helyzetet. A célirányos pénzek a felzárkózást szolgálják. Ez alapvető probléma volt az előző ciklusokban.

    Ami ők a zászlóra tűztek, az a politikai únió elutasítása, és a politikai úniós brüsszeli hajtások visszavágása. Ebben egyetértés van Fidesz, Afd, FN, meg a többi "szélsőjobb" párt között.

    Pontosan. Azt azért hozzá kell tenni, hogy más gazdát, pontosabban egy gazdát szolgálnak ezek a pártok. Aki fizet, az diktál. A hazaárulás nem nagy ár, megszerezhető javakért.
    Nagyon kellene kutakodni, hogy ezen pártok működésében európai érdeket lehessen felfedezni.

    Az európai parlament összetétele határozza meg a választott vezető személyét
    Az európai bizottság összetételét a tagállamok vezetői (miniszterelnök/elnök) jelölik ki zárt ajtós egyezetések után. A parlament ezekről a jelöltekről szavaz igennel/nemmel.
    Pontosan, hasonló ahhoz, ahogy itthon köztársasági elnököt választ a parlament.
    A különbség, hogy a elnök egy ceremoniális szerepkör, az európai bizottság viszont a végrehajtó hatalom az EU-ban.
    Ha a kormányfőt és a kormánytagokat úgy választanák meg magyarországon, mint a közt. elnököt, akkor joggal merülne fel a demokratikus deficit.

    A csúsztatást nem lehet tovább vinni.
    Nincs csúsztatás. A "washingtoni elit" az nem az a pár választott képviselő meg az elnök. Nyilván ők is részei, ők láthatóak, rájuk lehet szavazni.
    Az elit láthatatlan része a több tízezer magas rangú hivatalnok, az állam közeli ngo-k, különféle lobbi szervezetek, politikai közeli milliárdosok, meg persze a sajtójuk.
    Ők azok, akik a választott vezető hatalomgyakorlását a napi szinten megvalósítják. Vagy nem. Érdemes visszaemlékezni, hogy Trump első ciklusát hogyan szaboltálta napi szinten és folyamatosan a washingtoni elit.

    Ha arra gondolsz, hogy arra fordítsák a pénzt amire kapták és al tudjanak számolni vele, akkor igazad van.
    Nem arra gondolok. Mondok egy példát, úgy talán érthető.
    Most jelentettek be egy nagyszabású vasútfejlesztést, a frissen visszahozott EU pénzekből. Ennek én nagyon örülök, tök jó lesz végre komfortos, modern HÉV kocsikon utazni.
    DE
    A francia meg német adófizetők nem azért dobták össze a pénzt, mert nekik nagyon kellemetlen, hogy amíg ők modern vonatokon utaznak, addig mi ilyen régi szarokon.
    Azért dobták össze a pénzt, hogy mi lehetőleg újonnan vásárolt Alstom meg Siemens vonatokon utazzunk.
    Igen, mi felzárkózunk, és jól járunk. Ők meg rajtunk keresztül a saját vállalataikhoz irányították a pénzt. Win win.

    Azt azért hozzá kell tenni, hogy más gazdát, pontosabban egy gazdát szolgálnak ezek a pártok.
    Jaj jaj, oroszok rószak, és mindenki aki megkérdőjelezi az EU-s status quot az oroszbarát tehát rósz.
    Komolyan, nagyon nagy kérés, hogy ennél az egybites fosnál kicsit árnyaltabban lásd a világot?

  • de ez alapvetően személyzeti kérdés
    Nem csak az, mert ezek az emberek nem közvetlenül választott vezetők. A nép nem tudja Von Der Leyent és biztosi csapatát elzavarni a picsába egy választáson, ahogy tették azt Orbánnal idén áprilisban.

    az "EU-s elitek" (nem szeretem ezt a kifejezést) alapvetően a jobbközéptől skálázódnak a jobboldal felé
    Az EU-s elitről mindent el lehet mondani, de hogy jobboldali, hát azt nehezen. A fő kritika, hogy a társdalomtól elszigetelten, buborékban léteznek, és demokratikus kontroll nélküli hatalommal bírnak. Ez nem EU specifikus, a washingtoni elitnél ugyanez látható, és gondolom a pekingi nómenklaturánál is vannak hasonló problémák. (Nyilván a demokratikus kontroll ott nem játszik)

    A szélsőjobb meg nem akar EU-t, a jelenlegit sem,
    Attól függ, kit tekintesz szélsőjobbnak, mert a politikai mainstream igyekszik mindekit ezzel megbélyegezni, akik a szocdemektől jobbra vannak.
    A hagyományos szélsőjobb egy marginális kisebbség, ők valóban nem akarnak EU-t, elvi alapon. (pl. itthon a mi hazánk párt, vagy a 64 vármegye ilyenek)
    A modern jobboldal (patrióták, szuverenisták, konzervatívok, stb.) sokkal pragmatikusabbak, és gyakorlatilag mind megtartanák a gazdasági úniót. Ami ők a zászlóra tűztek, az a politikai únió elutasítása, és a politikai úniós brüsszeli hajtások visszavágása. Ebben egyetértés van Fidesz, Afd, FN, meg a többi "szélsőjobb" párt között.

    Szóval minden komolyan vehető politikai szereplő únió párti, ha gazdaságról van szó, mindenki látja, hogy ennek pozitív a mérlege minden szereplő számára.
    A valódi vita a meglévő status quo (akik politikai úniót akarnak) és a feltörekvő, alulról szerveződő szuverenista ellenzékük között van.

    A brexitről annyit, hogy ez egy történelmi lehetőség volt a britek előtt, amit elbaltáztak. Az elit semmit nem tanult belőle, minden hibás döntést és pályát, ami a brexithez vezetett a brexit után dupla sebességgel nyomtak tovább.
    Azért sokat elmond róla, hogy mennyire van rottyon az elit, amikor Nigel Farage alkalmas jelöltnek tűnik az ország vezetésére.

    Az EU-s elitről mindent el lehet mondani, de hogy jobboldali, hát azt nehezen. A fő kritika, hogy a társdalomtól elszigetelten, buborékban léteznek, és demokratikus kontroll nélküli hatalommal bírnak.

    Ez így csúsztatás.
    Az európai parlament összetétele határozza meg a választott vezető személyét. Pont úgy, mint a magyar köztársasági elnökét.
    A beválasztott személyek csoportaránya dönt. A választók akarata érvényesül, közvetett módon. A vezetőket bármikor lehet cserélni, a választók maradnak. Lásd Magyarország.

    Ez nem EU specifikus, a washingtoni elitnél ugyanez látható, és gondolom a pekingi nómenklaturánál is vannak hasonló problémák. (Nyilván a demokratikus kontroll ott nem játszik)

    A csúsztatást nem lehet tovább vinni.
    Az aktuális amerikai elnöknek nagyon sok szabad döntési lehetősége van. Csak hosszú távon lehetséges a korrekció. És fokozatosan, mivel a z alsóház és felsőház többsége lassan változik.
    A választóknak hosszan fáj, ha hagyják magukat bepalizni.

    Az EU pénzre gondolhatsz úgy, mint a magországok befektetése, amitől megtérülést várnak. Vagy gondolhatsz rá úgy, hogy ellentételezés, amiért megnyitottuk a piacainkat és a munkaerőnket

    Ha arra gondolsz, hogy arra fordítsák a pénzt amire kapták és al tudjanak számolni vele, akkor igazad van.
    Nyilván az adott támogatást senki sem az ablakon kiszórt pénznek tekinti. Amit útépítéshez adtak, azt nem lehet jachtra költeni.

    Az ajándék pénzek csak konzerválják a helyzetet. A célirányos pénzek a felzárkózást szolgálják. Ez alapvető probléma volt az előző ciklusokban.

    Ami ők a zászlóra tűztek, az a politikai únió elutasítása, és a politikai úniós brüsszeli hajtások visszavágása. Ebben egyetértés van Fidesz, Afd, FN, meg a többi "szélsőjobb" párt között.

    Pontosan. Azt azért hozzá kell tenni, hogy más gazdát, pontosabban egy gazdát szolgálnak ezek a pártok. Aki fizet, az diktál. A hazaárulás nem nagy ár, megszerezhető javakért.
    Nagyon kellene kutakodni, hogy ezen pártok működésében európai érdeket lehessen felfedezni.

  • cucka
    addikt

    A legközelebb a dualizmus korában voltunk a nyugathoz, illetve most az EU-ban.

    Pontosan. Ha megnézed a régi vasútállomásokat, nagyjából egy időben épültek, azonos formában. Lehetett néhány típusterv, amit adaptáltak. Volt pénz az építkezésre. Annak vége lett. amikor a gazdasági problémák túl nagyra nőttek. A háború végén nem az osztrákoktól féltek, Magyarországot szedték szét.

    Ma viszont alapvetően más a helyzet. Európa fejlettebb része hajlandó anyagilag támogatni a fejletlenebb országokat.

    A problémák megoldását nem a kétosztályos Európa bevezetése.
    Semmit sem old meg de legalább, nehéz lesz az átlépés.

    Az idealisztikus teljes egyet értésről kell lemondani. Négyötöd elegendő többség a dolgok eldöntéséhez. Ezzel az egyes országok speciális problémái is kezelhetők. Valami kompromisszummal.

    Egy teljesen biztos. A világ összes anyagi támogatása sem elegendő, ha nem jól használjuk fel a pénzt.
    Ha csak a nemzeti petícióra elvert pénzt piackutatásra fordították volna, néhány magyar minőségi terméket be lehetett volna vezetni az európai piacra.
    ehet sírni, így az EU, úgy az EU. A pofám leszakadt, amikor egy német Lidl üzletben megláttam a gyulai kolbászt, a szlovák testvéreink csomagolásában. ár arra is képtelenek vagyunk, hogy egy eladható terméket a piac kívánalmainak megfelelően tudjunk becsomagolni?!

    Az EU pénz nem támogatás.
    Az EU pénzre gondolhatsz úgy, mint a magországok befektetése, amitől megtérülést várnak. Vagy gondolhatsz rá úgy, hogy ellentételezés, amiért megnyitottuk a piacainkat és a munkaerőnket.

    És persze, ez nekünk is megéri, ez nem egy zéró összegű játszma. Csak azt kéne valahogy kiverni a fejekből, hogy ezt a pénzt ingyen, pusztán jószolgálatból kapjuk.

  • cucka
    addikt

    Kallas nekem sem a szívem csücske, ahogy Leyen sem, szerintem gyenge teljesítménnyel vezetik a rájuk bízott területeket, de ez alapvetően személyzeti kérdés. Amit sajnálok, hogy az "EU-s elitek" (nem szeretem ezt a kifejezést) alapvetően a jobbközéptől skálázódnak a jobboldal felé, így az EU előtt álló kihívásokra tendenciózusan úgy reagálnak, hogy megpróbálják a szélsőjobb vitorlájából kifogni a szelet a témáik felhígított változataival, de közben azokkal az alapproblémákkal felületesen foglalkoznak, amiben hagyományosan a baloldal erősebb.

    Szerintem ezzel nem a szélsőjobbot gyengítik, hanem éppen erősítik, mivel azt üzeni, hogy a szélsőjobbnál van a megoldókulcs, csak éppen a jobbközép pártok túl gyengék a végrehajtásban.

    A szélsőjobb meg nem akar EU-t, a jelenlegit sem, nemhogy egy föderatív, sokkal szorosabban összedolgozó EU-t, mert ez ellentétes az alaptermészetükkel (a moszkvai befolyásról meg már ne is beszéljünk, ahova megérkezett időközben Washington is).

    Aztán így jutunk el egy Brexithez, aminek a 10 éve alatt látszik, hogy rábasztak és ma már egyáltalán nem lenne többsége a kilépésnek (a szavazás idején is éppencsak megvolt a többség, miközben kiterjedt orosz információs kampány is zajlott), sőt egyre nyilvánvalóbb, hogy még a szélsőjobb nagy ígéreteiből (pl: illegális migráció) sem lett semmi, sőt rosszabb mint előtte, de ezt a szélsőjobb inkább kommunikációs úton akarja elparavánozni.

    A visszalépés/újracsatlakozás egyébként egy erős üzenet lenne, hogy jobb bent, mint kint, de egyelőre a belső válságaikkal vannak elfoglalva.

    de ez alapvetően személyzeti kérdés
    Nem csak az, mert ezek az emberek nem közvetlenül választott vezetők. A nép nem tudja Von Der Leyent és biztosi csapatát elzavarni a picsába egy választáson, ahogy tették azt Orbánnal idén áprilisban.

    az "EU-s elitek" (nem szeretem ezt a kifejezést) alapvetően a jobbközéptől skálázódnak a jobboldal felé
    Az EU-s elitről mindent el lehet mondani, de hogy jobboldali, hát azt nehezen. A fő kritika, hogy a társdalomtól elszigetelten, buborékban léteznek, és demokratikus kontroll nélküli hatalommal bírnak. Ez nem EU specifikus, a washingtoni elitnél ugyanez látható, és gondolom a pekingi nómenklaturánál is vannak hasonló problémák. (Nyilván a demokratikus kontroll ott nem játszik)

    A szélsőjobb meg nem akar EU-t, a jelenlegit sem,
    Attól függ, kit tekintesz szélsőjobbnak, mert a politikai mainstream igyekszik mindekit ezzel megbélyegezni, akik a szocdemektől jobbra vannak.
    A hagyományos szélsőjobb egy marginális kisebbség, ők valóban nem akarnak EU-t, elvi alapon. (pl. itthon a mi hazánk párt, vagy a 64 vármegye ilyenek)
    A modern jobboldal (patrióták, szuverenisták, konzervatívok, stb.) sokkal pragmatikusabbak, és gyakorlatilag mind megtartanák a gazdasági úniót. Ami ők a zászlóra tűztek, az a politikai únió elutasítása, és a politikai úniós brüsszeli hajtások visszavágása. Ebben egyetértés van Fidesz, Afd, FN, meg a többi "szélsőjobb" párt között.

    Szóval minden komolyan vehető politikai szereplő únió párti, ha gazdaságról van szó, mindenki látja, hogy ennek pozitív a mérlege minden szereplő számára.
    A valódi vita a meglévő status quo (akik politikai úniót akarnak) és a feltörekvő, alulról szerveződő szuverenista ellenzékük között van.

    A brexitről annyit, hogy ez egy történelmi lehetőség volt a britek előtt, amit elbaltáztak. Az elit semmit nem tanult belőle, minden hibás döntést és pályát, ami a brexithez vezetett a brexit után dupla sebességgel nyomtak tovább.
    Azért sokat elmond róla, hogy mennyire van rottyon az elit, amikor Nigel Farage alkalmas jelöltnek tűnik az ország vezetésére.

  • Most a Lidl polcaira kirakott élelmiszereken kicsit túllépve érdemes lenne Szijjártó Péterről is beszélni, hogy miért volt életképtelen a magyar export azokban a szektorokban is, ahol volt korábban felhalmozott know-how.

    Amikor a Ganz megnyerte az egyiptomi vasútikocsi tendert, akkor 1350 darab kocsi legyártására kapott megbízást, ez hatalmas projekt, 10+ évre megoldotta csak ez az egy rendelés a termelést, remek referencia a nemzetközi piacon, stb.

    Aztán jöttek az oroszok, hogy ők is indultak a tenderen, nem tetszik nekik, hogy nem nyertek, ezért rávették a magyar államot, hogy szálljon ki a Ganz mögül és hozzon létre egy magyar-orosz konzorciumot a Dunakeszi Járműjavítóval és játssza át oda a projektet. Az egyiptomi fél már ezen a ponton majdnem visszalépett, hogy új tendert írjon ki, de végül valahogy sikerült bevenni a konzorciumba a tendert eredetileg megnyerő Ganzot, de ekkorra a projekt már a szakadék szélén volt, jött az orosz-ukrán háború, szankciók, ki kellett vásárolni az orosz fél részesedését, elkezdtek rátelepedni NER-es cégek a projektre (köztük olyanok is, akiknek a valódi tulajdonosai között tisztséget viselő fideszes politikusok voltak), akik mesés osztalékokat vettek ki.

    A projekt teljes katasztrófa pénzügyileg, masszív veszteséggel zárult, a gyártásban résztvevő magyar cégek csődbe mentek, sokat felszámolási eljárás alá vettek, fizetésképtelenek és a belföldi vasúti szervizelési és műszaki vizsgáztatási feladatokat sem tudták ellátni, sőt Lázár János idejében arra sem volt válasz, hogy van-e egyáltalán terv arra, hogyan maradjon egyben az a műszaki csapat, amely a MÁV szerelvényeinek karbantartását végzi.

    Igazi sikertörténet. Tele vagyunk ilyenekkel.

    Amikor a fórumtárs azt mondja, hogy elutasítja az "elmúlttizenhatévezést", mert sehova sem vezet, akkor szerintem az egy kísérlet arra, hogy megússzuk a tanulságok levonását, hogy milyen pusztítást nézett végig ölbe tett kézzel a magyar társadalom. Ahelyett, hogy a magyar vasúti gyártás koronaékszerének számító Ganz támogatást kapott volna a fideszes kormánytól, akár megteremtve egy olyan export-lábat, ami szemmel látható összeget csorgat a GDP növekedésbe, inkább szétlopták az egészet. Rövidlátó, beszűkült emberek meglátták a lehetőséget abban, hogy lecsapoljanak maguknak egy "kicsit", ezzel eldobva egy olyan történelmi lehetőséget a magyar ipar jövőjéből, aminek történetesen még történelmi előképei is voltak.

    A mérnökök többsége ma már olyan helyeken dolgozik, mint a Siemens vagy a Stadler. Mikor már a szürkeállományt is szétvered, gyakorlatilag megszűnik az adott iparág az országban.

    Hogy az orosz befolyás teljes legyen, a magyar kormány egy határozattal verseny nélkül lehetővé tette, hogy az orosz Transzmasholding (pontosabban a TMH International) megvásárolja a Dunakeszi Járműjavító 50%-át.
    Hazaárulás szintű üzlet, amit az orosz invázió miatti szankciók tetek tönkre. (Jogosan.)

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Ez egy beszűkült perspektíva IMHO és szerintem nem méri fel az így gondolkozó annak a geopolitikai környezetnek a súlyát és veszélyeit, amiben vagyunk.
    Én azt látom, hogy az EU elitje ezekre a veszélyekre rendre rossz válaszokat ad.
    Tény, hogy a tagállami hatáskörök és a vétójog miatt nehéz egységes EU külpolitikát vinni. De utána megnézel egy interjút Kaja Kallas-al, és hálát adsz az égnek, hogy ez így van.

    A termelékenység egy mérőszám, hasznos, de nem mond el mindent. Lényegében leosztod a GDP-t a munkahelyek számával, ezt méri.
    Például mostani hír, hogy a Mercedesnél a német gyári melós 3x annyiba kerül, mint a magyar. És azt tudjuk, hogy a német melós nem dolgozik 3x gyorsabban, nem szerel be 3x annyi alkatrészt egy óra alatt. Nincs semmilyen know-how a német gyárban, ami Kecskeméten hiányzik. Egyszerűen a német munkás túl, a magyar alul van fizetve a termelt értékhez képest.

    A probléma az EU egészét nézve nem a mostani helyzetünkkel van, hanem azzal, hogy hanyatló pályán vagyunk.
    A német gazdaság stagnál, az ipari bázis folyamatosan épül le. Franciaország és Olaszország fuldokol az adósságban és nem látszik a kiút, hogy hogyan lesznek képesek 10-20 év múlva finanszírozni a saját jóléti államukat. Lengyelország szépen növekszik, de hitelből, náluk valós a veszély, hogy ugyanúgy járnak, mint bezzegrománia az elmúlt évtizedben.

    Eladták nekünk, hogy a zöld technológia lesz Európa kitörési pontja, ez teljesen bebukott. Emellett tudatosan kimaradunk az éppen zajló valódi ipari forradalomból.

    A hosszú távú kilátások rosszak, és én nem látom, hogy mi lesz az a változás vagy kitörési pont, ami ezeket a trendeket meg tudná fordítani.

    Kallas nekem sem a szívem csücske, ahogy Leyen sem, szerintem gyenge teljesítménnyel vezetik a rájuk bízott területeket, de ez alapvetően személyzeti kérdés. Amit sajnálok, hogy az "EU-s elitek" (nem szeretem ezt a kifejezést) alapvetően a jobbközéptől skálázódnak a jobboldal felé, így az EU előtt álló kihívásokra tendenciózusan úgy reagálnak, hogy megpróbálják a szélsőjobb vitorlájából kifogni a szelet a témáik felhígított változataival, de közben azokkal az alapproblémákkal felületesen foglalkoznak, amiben hagyományosan a baloldal erősebb.

    Szerintem ezzel nem a szélsőjobbot gyengítik, hanem éppen erősítik, mivel azt üzeni, hogy a szélsőjobbnál van a megoldókulcs, csak éppen a jobbközép pártok túl gyengék a végrehajtásban.

    A szélsőjobb meg nem akar EU-t, a jelenlegit sem, nemhogy egy föderatív, sokkal szorosabban összedolgozó EU-t, mert ez ellentétes az alaptermészetükkel (a moszkvai befolyásról meg már ne is beszéljünk, ahova megérkezett időközben Washington is).

    Aztán így jutunk el egy Brexithez, aminek a 10 éve alatt látszik, hogy rábasztak és ma már egyáltalán nem lenne többsége a kilépésnek (a szavazás idején is éppencsak megvolt a többség, miközben kiterjedt orosz információs kampány is zajlott), sőt egyre nyilvánvalóbb, hogy még a szélsőjobb nagy ígéreteiből (pl: illegális migráció) sem lett semmi, sőt rosszabb mint előtte, de ezt a szélsőjobb inkább kommunikációs úton akarja elparavánozni.

    A visszalépés/újracsatlakozás egyébként egy erős üzenet lenne, hogy jobb bent, mint kint, de egyelőre a belső válságaikkal vannak elfoglalva.

  • cucka
    addikt

    "De ugyanannyira valid halyzetértékelés az is, hogy az egyre gyorsuló integrációval döglött lovon ülünk, és a jó megoldás az, ha leszállunk róla."

    Ez egy beszűkült perspektíva IMHO és szerintem nem méri fel az így gondolkozó annak a geopolitikai környezetnek a súlyát és veszélyeit, amiben vagyunk. Az EU gazdasági mutatói egyáltalán nem festenek olyan apokaliptikus képet, ahogy azt ma már a két irányból (Moszkva és Washington) megtámogatott radikális/nemzeti/szélsőjobbos propaganda harsogja.

    Pont ebben a topikban vezettem le, hogy például az EU-nak nincs termelékenységi problémája vagy nem ennyire egyszerű a kép. Az USA-ban megszokott, hogy még a white collar munkákban is jelentős túlóráztatással és minimális fizetett szabadsággal keresnek többet az EU-s társaiknál, de munkaórára lebontva Nyugat-Európa termelékenysége elérni, sőt egyes szektorokban meg is haladja az USA szintet. Ezt szerintem azért kell aláhúzni, mert 15-20 éve megy orosz oldalról a nemzeti érzelmeken keresztüli propaganda-mérgezés, az USA részéről meg az, hogy a túl szigorú szabályok miatt az EU termelékenységével valami baj van. Ezért nem szeretem, amikor érzelmekre ható érvelés-cunami megy, mert már így is terhelt az EU-ról gondolkozás csupa olyan zöldséggel, ami féligazságokra vagy egyenesen hazugságokra épül.

    Termelékenység: Az átlagot lejjebb rántják a keleti tagállamok, de egy kétsebességes EU-val ez nem fog változni, sőt eleve elmélyíti a problémát. Az EU-nak azzal kell szembenéznie, hogy ha az USA-hoz mérhető gazdasági erő kíván lenni, akkor az összes tagállamot fel kell fejleszteni arra a szintre, hogy ez lehetővé váljon. A kétsebességes európa azt mondja ki, hogy ezt inkább adjuk fel és majd a központi országok megpróbálják elvinni a hátukon, de ezzel az EU szétszakadását kockáztatják, ráadásul a peremországokban nem csak az érzülete lesz meg annak, hogy provinciában élnek, hanem ez ténylegesen így is lesz.

    Ez egy beszűkült perspektíva IMHO és szerintem nem méri fel az így gondolkozó annak a geopolitikai környezetnek a súlyát és veszélyeit, amiben vagyunk.
    Én azt látom, hogy az EU elitje ezekre a veszélyekre rendre rossz válaszokat ad.
    Tény, hogy a tagállami hatáskörök és a vétójog miatt nehéz egységes EU külpolitikát vinni. De utána megnézel egy interjút Kaja Kallas-al, és hálát adsz az égnek, hogy ez így van.

    A termelékenység egy mérőszám, hasznos, de nem mond el mindent. Lényegében leosztod a GDP-t a munkahelyek számával, ezt méri.
    Például mostani hír, hogy a Mercedesnél a német gyári melós 3x annyiba kerül, mint a magyar. És azt tudjuk, hogy a német melós nem dolgozik 3x gyorsabban, nem szerel be 3x annyi alkatrészt egy óra alatt. Nincs semmilyen know-how a német gyárban, ami Kecskeméten hiányzik. Egyszerűen a német munkás túl, a magyar alul van fizetve a termelt értékhez képest.

    A probléma az EU egészét nézve nem a mostani helyzetünkkel van, hanem azzal, hogy hanyatló pályán vagyunk.
    A német gazdaság stagnál, az ipari bázis folyamatosan épül le. Franciaország és Olaszország fuldokol az adósságban és nem látszik a kiút, hogy hogyan lesznek képesek 10-20 év múlva finanszírozni a saját jóléti államukat. Lengyelország szépen növekszik, de hitelből, náluk valós a veszély, hogy ugyanúgy járnak, mint bezzegrománia az elmúlt évtizedben.

    Eladták nekünk, hogy a zöld technológia lesz Európa kitörési pontja, ez teljesen bebukott. Emellett tudatosan kimaradunk az éppen zajló valódi ipari forradalomból.

    A hosszú távú kilátások rosszak, és én nem látom, hogy mi lesz az a változás vagy kitörési pont, ami ezeket a trendeket meg tudná fordítani.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Érzelmekre ható, mert a közvélemény emberek érzelmeiből tevődik össze. A brexit sem úgy lett, hogy az emberek mélyrehatóan tanulmányozták a makrogazdasági adatokat, hanem úgy, hogy azt érezték, tele a tökük.

    Az EU újradefiniálása és a kétsebességes európa legalább annyira gazdasági kényszer, mint a jelenlegi EU elit saját irhájának mentése. Jópár éve egyre inkább tágul a szakadék a nép és az elit között, a jobboldali/eu szkeptikus/széljobb (ízlés szerint) előretörés innen gyökerezik. Ahogy a brexitnél, itt is egyre inkább nő azok tábora, akiknek egyszerűen tele a tökük.
    Mert mondhatod, hogy az EU hanyatló pályája az elégtelen mértékű integrációval orvosolható. De ugyanannyira valid halyzetértékelés az is, hogy az egyre gyorsuló integrációval döglött lovon ülünk, és a jó megoldás az, ha leszállunk róla.

    Az üvegplafonnal kapcsolatban teljesen igaz, hogy vannak történelmi okai. Ugyanakkor nem látom, hogy milyen módon tudná bármelyik szerencsétlen történelmű keleti ország ledolgozni a hátrányt és áttörni a plafont.
    Nem az a baj, hogy hátrányban vagyunk, ezért nehéz végigmenni azon a pályán, aminek a végén ledolgozzuk a hátrányt, hanem jelenleg a pálya sem tud létrejönni, amin végigmehetnénk.

    "De ugyanannyira valid halyzetértékelés az is, hogy az egyre gyorsuló integrációval döglött lovon ülünk, és a jó megoldás az, ha leszállunk róla."

    Ez egy beszűkült perspektíva IMHO és szerintem nem méri fel az így gondolkozó annak a geopolitikai környezetnek a súlyát és veszélyeit, amiben vagyunk. Az EU gazdasági mutatói egyáltalán nem festenek olyan apokaliptikus képet, ahogy azt ma már a két irányból (Moszkva és Washington) megtámogatott radikális/nemzeti/szélsőjobbos propaganda harsogja.

    Pont ebben a topikban vezettem le, hogy például az EU-nak nincs termelékenységi problémája vagy nem ennyire egyszerű a kép. Az USA-ban megszokott, hogy még a white collar munkákban is jelentős túlóráztatással és minimális fizetett szabadsággal keresnek többet az EU-s társaiknál, de munkaórára lebontva Nyugat-Európa termelékenysége elérni, sőt egyes szektorokban meg is haladja az USA szintet. Ezt szerintem azért kell aláhúzni, mert 15-20 éve megy orosz oldalról a nemzeti érzelmeken keresztüli propaganda-mérgezés, az USA részéről meg az, hogy a túl szigorú szabályok miatt az EU termelékenységével valami baj van. Ezért nem szeretem, amikor érzelmekre ható érvelés-cunami megy, mert már így is terhelt az EU-ról gondolkozás csupa olyan zöldséggel, ami féligazságokra vagy egyenesen hazugságokra épül.

    Termelékenység: Az átlagot lejjebb rántják a keleti tagállamok, de egy kétsebességes EU-val ez nem fog változni, sőt eleve elmélyíti a problémát. Az EU-nak azzal kell szembenéznie, hogy ha az USA-hoz mérhető gazdasági erő kíván lenni, akkor az összes tagállamot fel kell fejleszteni arra a szintre, hogy ez lehetővé váljon. A kétsebességes európa azt mondja ki, hogy ezt inkább adjuk fel és majd a központi országok megpróbálják elvinni a hátukon, de ezzel az EU szétszakadását kockáztatják, ráadásul a peremországokban nem csak az érzülete lesz meg annak, hogy provinciában élnek, hanem ez ténylegesen így is lesz.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    A legközelebb a dualizmus korában voltunk a nyugathoz, illetve most az EU-ban.

    Pontosan. Ha megnézed a régi vasútállomásokat, nagyjából egy időben épültek, azonos formában. Lehetett néhány típusterv, amit adaptáltak. Volt pénz az építkezésre. Annak vége lett. amikor a gazdasági problémák túl nagyra nőttek. A háború végén nem az osztrákoktól féltek, Magyarországot szedték szét.

    Ma viszont alapvetően más a helyzet. Európa fejlettebb része hajlandó anyagilag támogatni a fejletlenebb országokat.

    A problémák megoldását nem a kétosztályos Európa bevezetése.
    Semmit sem old meg de legalább, nehéz lesz az átlépés.

    Az idealisztikus teljes egyet értésről kell lemondani. Négyötöd elegendő többség a dolgok eldöntéséhez. Ezzel az egyes országok speciális problémái is kezelhetők. Valami kompromisszummal.

    Egy teljesen biztos. A világ összes anyagi támogatása sem elegendő, ha nem jól használjuk fel a pénzt.
    Ha csak a nemzeti petícióra elvert pénzt piackutatásra fordították volna, néhány magyar minőségi terméket be lehetett volna vezetni az európai piacra.
    ehet sírni, így az EU, úgy az EU. A pofám leszakadt, amikor egy német Lidl üzletben megláttam a gyulai kolbászt, a szlovák testvéreink csomagolásában. ár arra is képtelenek vagyunk, hogy egy eladható terméket a piac kívánalmainak megfelelően tudjunk becsomagolni?!

    Most a Lidl polcaira kirakott élelmiszereken kicsit túllépve érdemes lenne Szijjártó Péterről is beszélni, hogy miért volt életképtelen a magyar export azokban a szektorokban is, ahol volt korábban felhalmozott know-how.

    Amikor a Ganz megnyerte az egyiptomi vasútikocsi tendert, akkor 1350 darab kocsi legyártására kapott megbízást, ez hatalmas projekt, 10+ évre megoldotta csak ez az egy rendelés a termelést, remek referencia a nemzetközi piacon, stb.

    Aztán jöttek az oroszok, hogy ők is indultak a tenderen, nem tetszik nekik, hogy nem nyertek, ezért rávették a magyar államot, hogy szálljon ki a Ganz mögül és hozzon létre egy magyar-orosz konzorciumot a Dunakeszi Járműjavítóval és játssza át oda a projektet. Az egyiptomi fél már ezen a ponton majdnem visszalépett, hogy új tendert írjon ki, de végül valahogy sikerült bevenni a konzorciumba a tendert eredetileg megnyerő Ganzot, de ekkorra a projekt már a szakadék szélén volt, jött az orosz-ukrán háború, szankciók, ki kellett vásárolni az orosz fél részesedését, elkezdtek rátelepedni NER-es cégek a projektre (köztük olyanok is, akiknek a valódi tulajdonosai között tisztséget viselő fideszes politikusok voltak), akik mesés osztalékokat vettek ki.

    A projekt teljes katasztrófa pénzügyileg, masszív veszteséggel zárult, a gyártásban résztvevő magyar cégek csődbe mentek, sokat felszámolási eljárás alá vettek, fizetésképtelenek és a belföldi vasúti szervizelési és műszaki vizsgáztatási feladatokat sem tudták ellátni, sőt Lázár János idejében arra sem volt válasz, hogy van-e egyáltalán terv arra, hogyan maradjon egyben az a műszaki csapat, amely a MÁV szerelvényeinek karbantartását végzi.

    Igazi sikertörténet. Tele vagyunk ilyenekkel.

    Amikor a fórumtárs azt mondja, hogy elutasítja az "elmúlttizenhatévezést", mert sehova sem vezet, akkor szerintem az egy kísérlet arra, hogy megússzuk a tanulságok levonását, hogy milyen pusztítást nézett végig ölbe tett kézzel a magyar társadalom. Ahelyett, hogy a magyar vasúti gyártás koronaékszerének számító Ganz támogatást kapott volna a fideszes kormánytól, akár megteremtve egy olyan export-lábat, ami szemmel látható összeget csorgat a GDP növekedésbe, inkább szétlopták az egészet. Rövidlátó, beszűkült emberek meglátták a lehetőséget abban, hogy lecsapoljanak maguknak egy "kicsit", ezzel eldobva egy olyan történelmi lehetőséget a magyar ipar jövőjéből, aminek történetesen még történelmi előképei is voltak.

    A mérnökök többsége ma már olyan helyeken dolgozik, mint a Siemens vagy a Stadler. Mikor már a szürkeállományt is szétvered, gyakorlatilag megszűnik az adott iparág az országban.

  • "Az anekdota azért lett ilyen, hogy átélhető legyen."

    Érzelmekre ható érvelési technika (nem dicséretnek szánom). Már a jelenben is mást jelent az EU, mint amire eredetileg létrejött és a jövőben is mást fog jelenteni. Hogy mi volt a 2004-es bővítés mögöttes gondolata a nyugati tagországok részéről egyre kevésbé releváns egy olyan 2026-ban, ahol gyorsuló tempóban válnak a globális politikai mozgások egyre turbulensebbé.

    Az EU újradefiniálása nem egy elvi kérdés, hanem egy kényszerpálya, amire rálöktek minket, de a meglévő belső feszültségeket is a felszínre hozza. Az elmúlt 16 évünk pedig igenis fontos annak megértésében, hogyan gondolkozik egy olyan ország lakossága, amely az EU csatlakozásban be nem váltott ígéreteket lát vagy hogyan gondolkozik egy német, holland, francia, amikor a kétsebességes Európáról beszél, mert a keleti tagokban csak a ballasztot látja, ami visszafogja őket is.

    Ha megkérdezel egy kétsebességes Európa mellett érvelő németet, hogy miért alakult ki ez a véleménye, ott lesz a top 3-ban Orbán Viktor neve.

    Ráadásul ez a vita manapság megint teljesen mást jelent, mint amikor békeidőben GDP százalékok optimalizálása miatt merülhetett fel egyáltalán. Vannak komoly érvek egy többsebességes EU mellett, de azt is gondolom, hogy a belső feszültségeket csak tovább fogja mélyíteni, ami nem fér bele turbulens geopolitikai viszonyok között, míg az egysebességes EU esetén mindenkitől (kelettől-nyugattól-déltől) sokkal több kompromisszumot és kooperációt kíván.

    Azt meg csak az "üvegplafon" felvetéshez tenném hozzá, hogy nem csak az lehet az oka, hogy a nyugatiak nem engedik feljebb a létrán a régiót, hanem a teljesen eltérő történelmi fejlődési pálya amiből jövünk, teljesen más politikai kultúra, teljesen más iparszerkezet, teljesen más nemzetközi kapcsolatok, ezeket a hátrányokat évtizedek ledolgozni*. Az EU-n belül egyértelmű az országok közötti versengés (de ez az eredeti EU-ban nem bug, hanem feature), de az EU-n kívüli exportképességek alacsonyabb színvonalát ez még nem okvetlenül magyarázza. Vagyis egy német vagy dán cég kevésbé van a belső keresletre utalva, mint egy cseh vagy lengyel.

    *Ungváry Krisztiánnak volt egy előadása a CEU-n ami végigment a teljes magyar történelmen, az érveléséből pedig az látszik, hogy Nyugat-Európához képest mindig volt 50-100 év lemaradásunk (technológia, ipar, politika, stb). A legközelebb a dualizmus korában voltunk a nyugathoz, illetve most az EU-ban. Ez a régió többi országára is többé-kevésbé igaz és ráolvasni a németek vagy a hollandok fejére, hogy ezt nem sikerült 20 év alatt megszüntetni... szerintem továbbra is inkább felelősséghárítás, bocsnembocs.

    A legközelebb a dualizmus korában voltunk a nyugathoz, illetve most az EU-ban.

    Pontosan. Ha megnézed a régi vasútállomásokat, nagyjából egy időben épültek, azonos formában. Lehetett néhány típusterv, amit adaptáltak. Volt pénz az építkezésre. Annak vége lett. amikor a gazdasági problémák túl nagyra nőttek. A háború végén nem az osztrákoktól féltek, Magyarországot szedték szét.

    Ma viszont alapvetően más a helyzet. Európa fejlettebb része hajlandó anyagilag támogatni a fejletlenebb országokat.

    A problémák megoldását nem a kétosztályos Európa bevezetése.
    Semmit sem old meg de legalább, nehéz lesz az átlépés.

    Az idealisztikus teljes egyet értésről kell lemondani. Négyötöd elegendő többség a dolgok eldöntéséhez. Ezzel az egyes országok speciális problémái is kezelhetők. Valami kompromisszummal.

    Egy teljesen biztos. A világ összes anyagi támogatása sem elegendő, ha nem jól használjuk fel a pénzt.
    Ha csak a nemzeti petícióra elvert pénzt piackutatásra fordították volna, néhány magyar minőségi terméket be lehetett volna vezetni az európai piacra.
    ehet sírni, így az EU, úgy az EU. A pofám leszakadt, amikor egy német Lidl üzletben megláttam a gyulai kolbászt, a szlovák testvéreink csomagolásában. ár arra is képtelenek vagyunk, hogy egy eladható terméket a piac kívánalmainak megfelelően tudjunk becsomagolni?!

  • cucka
    addikt

    "Az anekdota azért lett ilyen, hogy átélhető legyen."

    Érzelmekre ható érvelési technika (nem dicséretnek szánom). Már a jelenben is mást jelent az EU, mint amire eredetileg létrejött és a jövőben is mást fog jelenteni. Hogy mi volt a 2004-es bővítés mögöttes gondolata a nyugati tagországok részéről egyre kevésbé releváns egy olyan 2026-ban, ahol gyorsuló tempóban válnak a globális politikai mozgások egyre turbulensebbé.

    Az EU újradefiniálása nem egy elvi kérdés, hanem egy kényszerpálya, amire rálöktek minket, de a meglévő belső feszültségeket is a felszínre hozza. Az elmúlt 16 évünk pedig igenis fontos annak megértésében, hogyan gondolkozik egy olyan ország lakossága, amely az EU csatlakozásban be nem váltott ígéreteket lát vagy hogyan gondolkozik egy német, holland, francia, amikor a kétsebességes Európáról beszél, mert a keleti tagokban csak a ballasztot látja, ami visszafogja őket is.

    Ha megkérdezel egy kétsebességes Európa mellett érvelő németet, hogy miért alakult ki ez a véleménye, ott lesz a top 3-ban Orbán Viktor neve.

    Ráadásul ez a vita manapság megint teljesen mást jelent, mint amikor békeidőben GDP százalékok optimalizálása miatt merülhetett fel egyáltalán. Vannak komoly érvek egy többsebességes EU mellett, de azt is gondolom, hogy a belső feszültségeket csak tovább fogja mélyíteni, ami nem fér bele turbulens geopolitikai viszonyok között, míg az egysebességes EU esetén mindenkitől (kelettől-nyugattól-déltől) sokkal több kompromisszumot és kooperációt kíván.

    Azt meg csak az "üvegplafon" felvetéshez tenném hozzá, hogy nem csak az lehet az oka, hogy a nyugatiak nem engedik feljebb a létrán a régiót, hanem a teljesen eltérő történelmi fejlődési pálya amiből jövünk, teljesen más politikai kultúra, teljesen más iparszerkezet, teljesen más nemzetközi kapcsolatok, ezeket a hátrányokat évtizedek ledolgozni*. Az EU-n belül egyértelmű az országok közötti versengés (de ez az eredeti EU-ban nem bug, hanem feature), de az EU-n kívüli exportképességek alacsonyabb színvonalát ez még nem okvetlenül magyarázza. Vagyis egy német vagy dán cég kevésbé van a belső keresletre utalva, mint egy cseh vagy lengyel.

    *Ungváry Krisztiánnak volt egy előadása a CEU-n ami végigment a teljes magyar történelmen, az érveléséből pedig az látszik, hogy Nyugat-Európához képest mindig volt 50-100 év lemaradásunk (technológia, ipar, politika, stb). A legközelebb a dualizmus korában voltunk a nyugathoz, illetve most az EU-ban. Ez a régió többi országára is többé-kevésbé igaz és ráolvasni a németek vagy a hollandok fejére, hogy ezt nem sikerült 20 év alatt megszüntetni... szerintem továbbra is inkább felelősséghárítás, bocsnembocs.

    Érzelmekre ható, mert a közvélemény emberek érzelmeiből tevődik össze. A brexit sem úgy lett, hogy az emberek mélyrehatóan tanulmányozták a makrogazdasági adatokat, hanem úgy, hogy azt érezték, tele a tökük.

    Az EU újradefiniálása és a kétsebességes európa legalább annyira gazdasági kényszer, mint a jelenlegi EU elit saját irhájának mentése. Jópár éve egyre inkább tágul a szakadék a nép és az elit között, a jobboldali/eu szkeptikus/széljobb (ízlés szerint) előretörés innen gyökerezik. Ahogy a brexitnél, itt is egyre inkább nő azok tábora, akiknek egyszerűen tele a tökük.
    Mert mondhatod, hogy az EU hanyatló pályája az elégtelen mértékű integrációval orvosolható. De ugyanannyira valid halyzetértékelés az is, hogy az egyre gyorsuló integrációval döglött lovon ülünk, és a jó megoldás az, ha leszállunk róla.

    Az üvegplafonnal kapcsolatban teljesen igaz, hogy vannak történelmi okai. Ugyanakkor nem látom, hogy milyen módon tudná bármelyik szerencsétlen történelmű keleti ország ledolgozni a hátrányt és áttörni a plafont.
    Nem az a baj, hogy hátrányban vagyunk, ezért nehéz végigmenni azon a pályán, aminek a végén ledolgozzuk a hátrányt, hanem jelenleg a pálya sem tud létrejönni, amin végigmehetnénk.

  • wasd.hu
    senior tag

    Itt már írtam pár dologról. Nagyon nehéz az európai innovációnak teret adni akkor, ha az USA minduntalan belepofázik abba, hogy hozhatunk-e olyan versenyszabályokat, ami nem tetszik a cégeinek. A világ másik felén Kína pedig egyáltalán nem a kényelmes, megszokott játékszabályok szerint játszik (ezzel pedig nem csak az EU-t fenyegeti, hanem az USA-t is, de az meg az ő bajuk).

    Az EU-nak van egy hatalmas adóssága önmaga felé haderőfejlesztésben, de ennek is a fő gátja a francia-német ellentét, pedig a saját lábon megálló európai védelmi ipar nem csak elemi érdek a globális helyzetben, de pontosan tudjuk, hogy azokra a cégekre hagyatkozna, amik jelenleg is erősen exportképesek (Dassault, Airbus, Saab, Rheinmetall, stb). Ráadásul a nagyívű haderőfejlesztések rendkívül jó inkubátor programokat jelenthetnek európai startupoknak, akik kellő minőséget előállítva az első nagy megrendeléseiket kaphatnák helyi kormányoktól. De ez nem megy úgy, ahogy a nemrég kútba esett FCAS vadászgép programnál láttuk.

    De ez csak egyetlen példa.

    A civil IT szektorban sem hozna áttörést, ha fellazítanák a szabályokat, az elmúlt 40-50 év nem azt mutatja, hogy új belépőként milyen könnyű sikerre vinni egy jó ötletet, hanem milyen könnyen vásárolja meg azt a startupoddal együtt egy óriásvállalat, hogy eltegye a fiókba vagy a saját termékébe építse be. Nem lesz az EU-nak saját Apple, Google vagy OpenAI cége csak attól, mert fellazítják a munkajogokat, csökkentik az adókat vagy gyengítik a trösztellenes/monopóliumellenes törvényeket. Lehet szám szerint több startupod lesz, mert a belépési küszöb lejjebb kerül, de ott ahol ezek szembetalálkoznak az igazán nagyokkal, már érvényesül az erősebb kutya baszik elve (és ez az USA-ban is így van).

    Amíg az EU nem kezdi el aktívan támogatni a saját iparát Kínával és az USA-val szemben (értsd: Világosan megjelölve azt, hogy mindkettő versenytárs), addig szerintem nincs kiút. Az EU eddig kényelmesen elvolt abban a pozícióban, hogy a hagyományos iparágak jól pörögtek, IT-ban hagyatkozunk egy szövetséges USA-ra vagy Japánra, de ezek a körülmények már nem léteznek vagy átalakulóban vannak, feljött Kína, az USA pedig egyre inkább elszakadóban van Európától minden értelemben.

    Nincs köztünk vita ezekben. A fejlődő szektorokban már most is van 15+ éves lemaradás, és a jelenlegi tempó mellett szinte havonta halmozunk fel újabb éveket a hátrányhoz.

    Ezt a helyzetet tovább rontja a globális optimalizálás. Gondoljunk csak Steve Jobs-ra és az Apple-re, akik egyedi megállapodásokkal adóparadicsomokba terelték a cégüket. Ha a legnagyobb szereplők így játsszák ki a rendszert, a lejtő még csúszósabbá válik. Gondolom azóta sem változott ez a dolog, lassan 14 éve olvastam a könyvében.

    #610
    Adom a záró gondolat telitalálat: egy monopol- vagy oligopol piac nem élénkíti, hanem kifejezetten megfojtja a valódi versenyt.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Az anekdota azért lett ilyen, hogy átélhető legyen.
    A mögötte lévő probléma össz-európai, semmi köze az elmúlt 16 évhez, vagy a kurucos mentalitáshoz, nem is szeretém erre kihegyezni.

    Minden kelet-európai országban ugyanezt érzik, egy egy olyan belső törésvonal Európában, amit nem látszik, hogyan lehet feloldani. Alapvetően mindenki nagyon jól járt az EU-val, mi is, szépült az ország, fejlődött a gazdaság, stb.
    De
    Ezek az országok mind kezdik elérni a fejlődési plafont. Ez ugyanaz, mint a közepes fejlettség csapdája, csak nyilván lokális kontextusban. Mert azért a tény tény marad, az EU bővítés nem azért történt, mert a németek meg a hollandok testvéri szeretetet és egységet éreznek a szlovák tanárokkal meg a román parasztokkal. Mi gazdasági hátország vagyunk, demográfiai tartalék, politikai hatalom kiterjesztésének eszköze, esetleg katonai pufferzóna. (ízlés szerint válassz)
    Mi nem egyenrangú versenytársai vagyunk a német, osztrák, stb. gazdaságoknak, hanem piacai. Ha nem így lenne, nem lett volna EU bővítés, mert ők sem hülyék és nem saját maguk ellenségei.

    Ez a felállás garantálta, hogy nálunk (és a többi új csatlakozónál) gyors fejlődés volt. De a rendszerbe bele van kódolva az üvegplafon, és az ebből adódó stagnálás és társadalmi elégedetlenség. És ennek a feloldásában a nyugat-európai országok nem érdekeltek.

    Na ez a probléma amit leírt az anekdota. Ezt a szűklátókörű, provinciális, befele forduló NER-ezért meg elmúlt 16 évezést meghagyom másnak, köszi.

    "Az anekdota azért lett ilyen, hogy átélhető legyen."

    Érzelmekre ható érvelési technika (nem dicséretnek szánom). Már a jelenben is mást jelent az EU, mint amire eredetileg létrejött és a jövőben is mást fog jelenteni. Hogy mi volt a 2004-es bővítés mögöttes gondolata a nyugati tagországok részéről egyre kevésbé releváns egy olyan 2026-ban, ahol gyorsuló tempóban válnak a globális politikai mozgások egyre turbulensebbé.

    Az EU újradefiniálása nem egy elvi kérdés, hanem egy kényszerpálya, amire rálöktek minket, de a meglévő belső feszültségeket is a felszínre hozza. Az elmúlt 16 évünk pedig igenis fontos annak megértésében, hogyan gondolkozik egy olyan ország lakossága, amely az EU csatlakozásban be nem váltott ígéreteket lát vagy hogyan gondolkozik egy német, holland, francia, amikor a kétsebességes Európáról beszél, mert a keleti tagokban csak a ballasztot látja, ami visszafogja őket is.

    Ha megkérdezel egy kétsebességes Európa mellett érvelő németet, hogy miért alakult ki ez a véleménye, ott lesz a top 3-ban Orbán Viktor neve.

    Ráadásul ez a vita manapság megint teljesen mást jelent, mint amikor békeidőben GDP százalékok optimalizálása miatt merülhetett fel egyáltalán. Vannak komoly érvek egy többsebességes EU mellett, de azt is gondolom, hogy a belső feszültségeket csak tovább fogja mélyíteni, ami nem fér bele turbulens geopolitikai viszonyok között, míg az egysebességes EU esetén mindenkitől (kelettől-nyugattól-déltől) sokkal több kompromisszumot és kooperációt kíván.

    Azt meg csak az "üvegplafon" felvetéshez tenném hozzá, hogy nem csak az lehet az oka, hogy a nyugatiak nem engedik feljebb a létrán a régiót, hanem a teljesen eltérő történelmi fejlődési pálya amiből jövünk, teljesen más politikai kultúra, teljesen más iparszerkezet, teljesen más nemzetközi kapcsolatok, ezeket a hátrányokat évtizedek ledolgozni*. Az EU-n belül egyértelmű az országok közötti versengés (de ez az eredeti EU-ban nem bug, hanem feature), de az EU-n kívüli exportképességek alacsonyabb színvonalát ez még nem okvetlenül magyarázza. Vagyis egy német vagy dán cég kevésbé van a belső keresletre utalva, mint egy cseh vagy lengyel.

    *Ungváry Krisztiánnak volt egy előadása a CEU-n ami végigment a teljes magyar történelmen, az érveléséből pedig az látszik, hogy Nyugat-Európához képest mindig volt 50-100 év lemaradásunk (technológia, ipar, politika, stb). A legközelebb a dualizmus korában voltunk a nyugathoz, illetve most az EU-ban. Ez a régió többi országára is többé-kevésbé igaz és ráolvasni a németek vagy a hollandok fejére, hogy ezt nem sikerült 20 év alatt megszüntetni... szerintem továbbra is inkább felelősséghárítás, bocsnembocs.

  • bambano
    titán

    Pogácsa mintapéldánya a síkhülye, magát balosnak gondoló elborult álközgazdásznak. Semmit sem ért, semmit nem talál el soha.

    Akkor meg tudnád fogalmazni, hogy mi a kapitalizmus?
    Másrészt amikor folyton a Nobel díjas közgazdászokat idézi, akkor a Nobel díj sem ér semmit?

  • Cassi
    őstag

    Fenyegetés, erőszak, ráfejlesztés és hasonló megoldásokkal.
    Például, ha van egy startupod, amelynél már látszik, hogy a termék jó, akkor a következők történnek:
    - megkeresnek egy felvásárlási ajánlattal
    - megkeresnek egy felvásárlási ajánlattal és egy burkolt fenyegetéssel
    - megmondják, hogy eladod, vagy kicsinálnak
    - ha mégsem adod el, lenyúlják az ötletedet és lefejlesztik maguknak, majd keresztfinanszírozással kinyomnak a piacról.

    A kapitalizmus egyetlen speciális megkülönböztető tulajdonsága Pogi szerint, hogy maximálisan versenyellenes és monopóliumra tör.

    Pogácsa mintapéldánya a síkhülye, magát balosnak gondoló elborult álközgazdásznak. Semmit sem ért, semmit nem talál el soha.

  • emvy
    félisten

    Fenyegetés, erőszak, ráfejlesztés és hasonló megoldásokkal.
    Például, ha van egy startupod, amelynél már látszik, hogy a termék jó, akkor a következők történnek:
    - megkeresnek egy felvásárlási ajánlattal
    - megkeresnek egy felvásárlási ajánlattal és egy burkolt fenyegetéssel
    - megmondják, hogy eladod, vagy kicsinálnak
    - ha mégsem adod el, lenyúlják az ötletedet és lefejlesztik maguknak, majd keresztfinanszírozással kinyomnak a piacról.

    A kapitalizmus egyetlen speciális megkülönböztető tulajdonsága Pogi szerint, hogy maximálisan versenyellenes és monopóliumra tör.

    :DDD

  • bambano
    titán

    > A startupok felvásárlása zömében nem saját akaratából történik.

    Hanem?

    Fenyegetés, erőszak, ráfejlesztés és hasonló megoldásokkal.
    Például, ha van egy startupod, amelynél már látszik, hogy a termék jó, akkor a következők történnek:
    - megkeresnek egy felvásárlási ajánlattal
    - megkeresnek egy felvásárlási ajánlattal és egy burkolt fenyegetéssel
    - megmondják, hogy eladod, vagy kicsinálnak
    - ha mégsem adod el, lenyúlják az ötletedet és lefejlesztik maguknak, majd keresztfinanszírozással kinyomnak a piacról.

    A kapitalizmus egyetlen speciális megkülönböztető tulajdonsága Pogi szerint, hogy maximálisan versenyellenes és monopóliumra tör.

  • emvy
    félisten

    A startupok felvásárlása zömében nem saját akaratából történik.
    A startupok ára meg sem közelíti a hosszabb távú össztársadalmi hasznot, tehát sikeres startupot eladni nagy veszteség.
    Következmény: a felvásárlás egyáltalán nem jó az adott gazdaságnak.

    > A startupok felvásárlása zömében nem saját akaratából történik.

    Hanem?

  • bambano
    titán

    Az aranytojast tojo tyuk ara rendkivul magas. Egy tranzakcio eseten jellemzoen az elado es a vevo is jol jar, hiszen mindketten sajat akaratukbol mennek bele az uzletbe.

    A startupok felvásárlása zömében nem saját akaratából történik.
    A startupok ára meg sem közelíti a hosszabb távú össztársadalmi hasznot, tehát sikeres startupot eladni nagy veszteség.
    Következmény: a felvásárlás egyáltalán nem jó az adott gazdaságnak.

  • cucka
    addikt

    Azért az USA sem egy ország... Ahány állam, annyi törvény, ami a határon túl már nem érvényes. Csak ott erősebbek a szövetségi törvények, hatóságok, mint az Unióban. Meg itt ki lehet lépni, lásd brexit, ott meg lett egy kis "csetepaté" a bomlási szándékból a XIX. században...

    Elméletileg talán rá lehet mondani.
    Gyakorlatilag az USA egy szuverén államként működik. Mint minden föderációban, itt is vannak tagállamok, és több szintű jogszabályok.

    Az EU-ban ehhez képest a tagállamok csak bizonyos kérdésekben mondtak le a szuverenitásról. Az EU-s jog nagy része nem jogszabály, hanem direktíva. És olyan is előfordult, hogy bizonyos tagállamok bizonyos jogszabályok alól kivonták magukat.

    Az USA egy valódi szuverén állam, ami föderáció. Az EU pedig szuverén államok szövetsége, amelyik megindult a föderalizáció útján. (Vagy más nézőpontból - hatalmi központ, ami elbábozza a föderalizációt a tagállamok lakosságának.)

  • emvy
    félisten

    Még a jól deifiniált hivatalos verzió szerint sem minősül exportnak. A conquistadorok is így adták el az inkáknak a tükröket. A probléma megértéséhez a gyakorlatot kell segítségül hívni sajnos. Elméletben el tudod képzelni exportnak, de az inováció nem teremt inovációt csak feléli a környezetet, így az ötlettartály véges. A ráépülő gazdaság, ami aztán tényleges árut akár absztrakt formában is, az lenne az export, mert a ráépülő környezet bővíti az inovációs lehetőségeket, amelyekből valószínűsíthető az újabb inováció. Elméleti szakértők persze úgy képzelik végy pénzt, és lesz ötleted, a valóságban ha nincs környezet akkor már a bármennyi pénz sem elég. Pontosan ezért vásárolják fel, mert hosszútávú stratégiában megérik az anyagi veszteségek.

    sajnos nem ertelek, lassu a felfogasom

  • Tasunkó
    őstag

    ezeknek a szavaknak jol definialt jelentese van, es igen, ez export

    Még a jól deifiniált hivatalos verzió szerint sem minősül exportnak. A conquistadorok is így adták el az inkáknak a tükröket. A probléma megértéséhez a gyakorlatot kell segítségül hívni sajnos. Elméletben el tudod képzelni exportnak, de az inováció nem teremt inovációt csak feléli a környezetet, így az ötlettartály véges. A ráépülő gazdaság, ami aztán tényleges árut akár absztrakt formában is, az lenne az export, mert a ráépülő környezet bővíti az inovációs lehetőségeket, amelyekből valószínűsíthető az újabb inováció. Elméleti szakértők persze úgy képzelik végy pénzt, és lesz ötleted, a valóságban ha nincs környezet akkor már a bármennyi pénz sem elég. Pontosan ezért vásárolják fel, mert hosszútávú stratégiában megérik az anyagi veszteségek.

  • emvy
    félisten

    A startup eladó olyan szempontból jár jól mindenféleképpen, hogy az ő (és néhány társa) személyes élete már anyagilag megoldódott. Ez viszont nem felétlenül vág egybe az országban élők érdekeivel, attól függően, hogy kinek adta el a céget. Utóbbi érdek védelmére kéne elvileg az állami szabályozás. Elvieg... mivel a kivitelezés minősége döntő, azaz, mennyi korrupció, meg egyéb hatalmi játék, és mennyi valódi helyi érdekvédelem van benne.

    ja, ezek pedig csokkentik a cegerteket

  • emvy
    félisten

    Nem export, hanem külföldi tőkebefektetés. Nonszensz hogy valaki elhiszi erről hogy jó. Az inováció inovációt teremt az olyan mint a művészet a művészetért.

    ezeknek a szavaknak jol definialt jelentese van, es igen, ez export

  • ddekany
    nagyúr

    Azért az USA sem egy ország... Ahány állam, annyi törvény, ami a határon túl már nem érvényes. Csak ott erősebbek a szövetségi törvények, hatóságok, mint az Unióban. Meg itt ki lehet lépni, lásd brexit, ott meg lett egy kis "csetepaté" a bomlási szándékból a XIX. században...

    Elvileg ország az USA... csak persze tág foglaom, minden ország más. Egy olyan hatalmas "birodalom", amin belül nincsenek területhez köthető nemzeti identitások. V.ö. Oroszországgal, vagy akár Kínával, amiről ezt nem lehet elmondani, és azok is országnak számítanak.

    Na most amikor az amerikai emberek azt hiszik, hogy az EU az olyasmi mint az USA, azzz... fájdalmas. Vannak ezek a click bait videók, hogy átment vki nyaralni "Európába" (csak így simán), és hogy el volt veszve. Kb. szerintem ugyan úgy, mintha én bármelyik irányba átlépem a határt. Egy szót nem fogok érteni, lehet hogy gugolós WC lesz (horvátok...), stb.

  • ddekany
    nagyúr

    Az aranytojast tojo tyuk ara rendkivul magas. Egy tranzakcio eseten jellemzoen az elado es a vevo is jol jar, hiszen mindketten sajat akaratukbol mennek bele az uzletbe.

    A startup eladó olyan szempontból jár jól mindenféleképpen, hogy az ő (és néhány társa) személyes élete már anyagilag megoldódott. Ez viszont nem felétlenül vág egybe az országban élők érdekeivel, attól függően, hogy kinek adta el a céget. Utóbbi érdek védelmére kéne elvileg az állami szabályozás. Elvieg... mivel a kivitelezés minősége döntő, azaz, mennyi korrupció, meg egyéb hatalmi játék, és mennyi valódi helyi érdekvédelem van benne.

  • philoxenia
    MODERÁTOR

    Igen, amit mondasz, az lényegében abból adódik, hogy a jelenlegi EU-s működési modell nem működik jól.
    Elbábozzuk, hogy egységes piac van, de hát nincs. Például ott a Revolut, ami egy európai sikertörténet. Mégis, akármennyire egységes a piac és a szabályozás, minden ország hatósága addig üti őket, amíg nem nyitnak helyben egy bankot.
    Az irányelvek egységesek, a résszabályok nem azok, mindenki, aki itt akar bármit csinálni, 27 hatósággal és 27 jogszabály-halmazzal kell megküzdjön.

    Ugyanez látszik a tiltott állami finanszírozás kérdésénél. Minden ország finanszírozza a saját vállalatait indirekt módon. Európában ez ezért nehéz, mert a tőke a tagállamoknál van, a vállalatok pedig nemzetiek. Ha alá kéne nyúlni a Maersk-nek állami szinten, akkor nem európa finanszírozza az európai céget, hanem a németek meg a franciák a dán céget. Amit nyilván nem akarnak.

    A föderalizáció másik gátja meg nyilván kelet-európa. Ez egy nehezen átvágható probléma. Mert ha te magyarként beülsz a szlovákiában olcsón legyártott német autódba, elautózol a strabag által épített úton az Aldiba, hogy ott a francia Sodexo által kibocsátott kajajegyért vegyél egy doboz holland paradicsomot, akkor azért legbelül kicsit joggal fogod azt érezni, hogy az egész EU-s projektben rád a balfasz szerepét osztották, hiába az összes magasztos elv, egyenlőség, szabad piac, akármi.

    Azért az USA sem egy ország... Ahány állam, annyi törvény, ami a határon túl már nem érvényes. Csak ott erősebbek a szövetségi törvények, hatóságok, mint az Unióban. Meg itt ki lehet lépni, lásd brexit, ott meg lett egy kis "csetepaté" a bomlási szándékból a XIX. században...

  • cucka
    addikt

    "Az irányelvek egységesek, a résszabályok nem azok, mindenki, aki itt akar bármit csinálni, 27 hatósággal és 27 jogszabály-halmazzal kell megküzdjön."

    Ez is egy föderalizáció felé vezető lépcső. Nem onnan beszélünk róla, hogy átnevezzük az EU-t Európai Föderációra, hanem amikor megtörténik egy olyan jogharmonizáció, ami ezt a jelenséget drasztikusan csökkenti. De olyan soha nem lesz (még az USA-ban sem), hogy minden államban teljesen betűre ugyanolyan szabályok vannak, így a helyi piac sajátosságait ismerő szakemberekre való igény mindig is meglesz. Egy Revolutot egy pillanatig sem fogok sajnálni ezért (főleg mert mára eljutottunk oda, hogy simán drágább már, mint egy hagyományos bank, pláne a magyar piacon).

    "Ez egy nehezen átvágható probléma. Mert ha te magyarként beülsz a szlovákiában olcsón legyártott német autódba, elautózol a strabag által épített úton az Aldiba, hogy ott a francia Sodexo által kibocsátott kajajegyért vegyél egy doboz holland paradicsomot, akkor azért legbelül kicsit joggal fogod azt érezni, hogy az egész EU-s projektben rád a balfasz szerepét osztották, hiába az összes magasztos elv, egyenlőség, szabad piac, akármi."

    Ezt így egészében idézem, mert szerintem ez tökéletes példázata annak, amikor az EU működését ilyen hülye (bocs, nem személyeskedésnek szánom) anekdotákon keresztül akarjuk megérteni és vegyül azzal a szokásos magyaros mentalitással, hogy minket mindig-mindenki át akar verni. A velünk együtt csatlakozó országok sokkal jobban jöttek ki eddig ebből a sztoriból, mert nem azzal az ostoba uram-bátyám rendszernek a felépítésével voltak elfoglalva, ami a NER 16 évét jelentette. Az áprilisi szavazás, amin a topik apropóját adó Szijjártó Péter pártja iszonyatosan nagyot bukott, pont arról szólt, hogy az embereknek elege lett, látja mindenki, hogy a szomszédaink húznak el mellettünk és a NER nagy ígérete a magyar tőkésosztály létrehozása és a gazdasági konjunktúra elérése nemhogy nem sikerült, hanem egyik válságból kormányoznak a másikba, miközben minden létező infrastruktúra pusztul le körülöttünk és a magyar cégek exportképességeit végtelenül beszűkíti a mindent lerohasztó korrupció és mindezért 16 éven át mindig mások voltak hibáztatva.

    A szomszédainknak nem azért megy jobban, mert minket átvert az EU, hanem mert átvert a saját kormányunk. Ez csakis a saját felelősségünk, mindenkié, függetlenül attól ki-hova szavazott korábban. Számomra elkeserítő látni azt, hogy ebben a 16 évben a cseheknél, lengyeleknél, szlovákoknál oda-vissza adogatták egymásnak a kormányzást egymással akár egyet nem értő politikusok, de azért volt egy olyan vízió, hogy mihez kéne kezdeni az EU-s tagsággal és amíg ők éltek vele több-kevesebb sikerrel, addig nekünk csak a "szabadságharcos" színházzal kellett beérni.

    Az anekdota azért lett ilyen, hogy átélhető legyen.
    A mögötte lévő probléma össz-európai, semmi köze az elmúlt 16 évhez, vagy a kurucos mentalitáshoz, nem is szeretém erre kihegyezni.

    Minden kelet-európai országban ugyanezt érzik, egy egy olyan belső törésvonal Európában, amit nem látszik, hogyan lehet feloldani. Alapvetően mindenki nagyon jól járt az EU-val, mi is, szépült az ország, fejlődött a gazdaság, stb.
    De
    Ezek az országok mind kezdik elérni a fejlődési plafont. Ez ugyanaz, mint a közepes fejlettség csapdája, csak nyilván lokális kontextusban. Mert azért a tény tény marad, az EU bővítés nem azért történt, mert a németek meg a hollandok testvéri szeretetet és egységet éreznek a szlovák tanárokkal meg a román parasztokkal. Mi gazdasági hátország vagyunk, demográfiai tartalék, politikai hatalom kiterjesztésének eszköze, esetleg katonai pufferzóna. (ízlés szerint válassz)
    Mi nem egyenrangú versenytársai vagyunk a német, osztrák, stb. gazdaságoknak, hanem piacai. Ha nem így lenne, nem lett volna EU bővítés, mert ők sem hülyék és nem saját maguk ellenségei.

    Ez a felállás garantálta, hogy nálunk (és a többi új csatlakozónál) gyors fejlődés volt. De a rendszerbe bele van kódolva az üvegplafon, és az ebből adódó stagnálás és társadalmi elégedetlenség. És ennek a feloldásában a nyugat-európai országok nem érdekeltek.

    Na ez a probléma amit leírt az anekdota. Ezt a szűklátókörű, provinciális, befele forduló NER-ezért meg elmúlt 16 évezést meghagyom másnak, köszi.

  • Tasunkó
    őstag

    > A civil IT szektorban sem hozna áttörést, ha fellazítanák a szabályokat, az elmúlt 40-50 év nem azt mutatja, hogy új belépőként milyen könnyű sikerre vinni egy jó ötletet, hanem milyen könnyen vásárolja meg azt a startupoddal együtt egy óriásvállalat, hogy eltegye a fiókba vagy a saját termékébe építse be

    A felvasarlas jo az adott gazdasagnak, mert ez gyakorlatilag exportot jelent.

    Nem export, hanem külföldi tőkebefektetés. Nonszensz hogy valaki elhiszi erről hogy jó. Az inováció inovációt teremt az olyan mint a művészet a művészetért.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Igen, amit mondasz, az lényegében abból adódik, hogy a jelenlegi EU-s működési modell nem működik jól.
    Elbábozzuk, hogy egységes piac van, de hát nincs. Például ott a Revolut, ami egy európai sikertörténet. Mégis, akármennyire egységes a piac és a szabályozás, minden ország hatósága addig üti őket, amíg nem nyitnak helyben egy bankot.
    Az irányelvek egységesek, a résszabályok nem azok, mindenki, aki itt akar bármit csinálni, 27 hatósággal és 27 jogszabály-halmazzal kell megküzdjön.

    Ugyanez látszik a tiltott állami finanszírozás kérdésénél. Minden ország finanszírozza a saját vállalatait indirekt módon. Európában ez ezért nehéz, mert a tőke a tagállamoknál van, a vállalatok pedig nemzetiek. Ha alá kéne nyúlni a Maersk-nek állami szinten, akkor nem európa finanszírozza az európai céget, hanem a németek meg a franciák a dán céget. Amit nyilván nem akarnak.

    A föderalizáció másik gátja meg nyilván kelet-európa. Ez egy nehezen átvágható probléma. Mert ha te magyarként beülsz a szlovákiában olcsón legyártott német autódba, elautózol a strabag által épített úton az Aldiba, hogy ott a francia Sodexo által kibocsátott kajajegyért vegyél egy doboz holland paradicsomot, akkor azért legbelül kicsit joggal fogod azt érezni, hogy az egész EU-s projektben rád a balfasz szerepét osztották, hiába az összes magasztos elv, egyenlőség, szabad piac, akármi.

    "Az irányelvek egységesek, a résszabályok nem azok, mindenki, aki itt akar bármit csinálni, 27 hatósággal és 27 jogszabály-halmazzal kell megküzdjön."

    Ez is egy föderalizáció felé vezető lépcső. Nem onnan beszélünk róla, hogy átnevezzük az EU-t Európai Föderációra, hanem amikor megtörténik egy olyan jogharmonizáció, ami ezt a jelenséget drasztikusan csökkenti. De olyan soha nem lesz (még az USA-ban sem), hogy minden államban teljesen betűre ugyanolyan szabályok vannak, így a helyi piac sajátosságait ismerő szakemberekre való igény mindig is meglesz. Egy Revolutot egy pillanatig sem fogok sajnálni ezért (főleg mert mára eljutottunk oda, hogy simán drágább már, mint egy hagyományos bank, pláne a magyar piacon).

    "Ez egy nehezen átvágható probléma. Mert ha te magyarként beülsz a szlovákiában olcsón legyártott német autódba, elautózol a strabag által épített úton az Aldiba, hogy ott a francia Sodexo által kibocsátott kajajegyért vegyél egy doboz holland paradicsomot, akkor azért legbelül kicsit joggal fogod azt érezni, hogy az egész EU-s projektben rád a balfasz szerepét osztották, hiába az összes magasztos elv, egyenlőség, szabad piac, akármi."

    Ezt így egészében idézem, mert szerintem ez tökéletes példázata annak, amikor az EU működését ilyen hülye (bocs, nem személyeskedésnek szánom) anekdotákon keresztül akarjuk megérteni és vegyül azzal a szokásos magyaros mentalitással, hogy minket mindig-mindenki át akar verni. A velünk együtt csatlakozó országok sokkal jobban jöttek ki eddig ebből a sztoriból, mert nem azzal az ostoba uram-bátyám rendszernek a felépítésével voltak elfoglalva, ami a NER 16 évét jelentette. Az áprilisi szavazás, amin a topik apropóját adó Szijjártó Péter pártja iszonyatosan nagyot bukott, pont arról szólt, hogy az embereknek elege lett, látja mindenki, hogy a szomszédaink húznak el mellettünk és a NER nagy ígérete a magyar tőkésosztály létrehozása és a gazdasági konjunktúra elérése nemhogy nem sikerült, hanem egyik válságból kormányoznak a másikba, miközben minden létező infrastruktúra pusztul le körülöttünk és a magyar cégek exportképességeit végtelenül beszűkíti a mindent lerohasztó korrupció és mindezért 16 éven át mindig mások voltak hibáztatva.

    A szomszédainknak nem azért megy jobban, mert minket átvert az EU, hanem mert átvert a saját kormányunk. Ez csakis a saját felelősségünk, mindenkié, függetlenül attól ki-hova szavazott korábban. Számomra elkeserítő látni azt, hogy ebben a 16 évben a cseheknél, lengyeleknél, szlovákoknál oda-vissza adogatták egymásnak a kormányzást egymással akár egyet nem értő politikusok, de azért volt egy olyan vízió, hogy mihez kéne kezdeni az EU-s tagsággal és amíg ők éltek vele több-kevesebb sikerrel, addig nekünk csak a "szabadságharcos" színházzal kellett beérni.

  • Reggie0
    titán

    Az aranytojast tojo tyuk ara rendkivul magas. Egy tranzakcio eseten jellemzoen az elado es a vevo is jol jar, hiszen mindketten sajat akaratukbol mennek bele az uzletbe.

    Nem az a kerdes, hogy ki jar jol, hanem az, hogy ki jar jobban.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    > A civil IT szektorban sem hozna áttörést, ha fellazítanák a szabályokat, az elmúlt 40-50 év nem azt mutatja, hogy új belépőként milyen könnyű sikerre vinni egy jó ötletet, hanem milyen könnyen vásárolja meg azt a startupoddal együtt egy óriásvállalat, hogy eltegye a fiókba vagy a saját termékébe építse be

    A felvasarlas jo az adott gazdasagnak, mert ez gyakorlatilag exportot jelent.

    Jó, eladtad egyszer az innovatív fejlesztésed, de ez nem olyan, mint a kész terméket gyártani és eladni újra és újra és újra. Ráadásul a versenyt sem élénkíti egy monopol/oligopol piacon, csak lenyelte egy már meglévő szereplő a potenciális kihívót.

  • emvy
    félisten

    Amennyire az aranytojast tojo tyukot eladni.

    Az aranytojast tojo tyuk ara rendkivul magas. Egy tranzakcio eseten jellemzoen az elado es a vevo is jol jar, hiszen mindketten sajat akaratukbol mennek bele az uzletbe.

  • Reggie0
    titán

    > A civil IT szektorban sem hozna áttörést, ha fellazítanák a szabályokat, az elmúlt 40-50 év nem azt mutatja, hogy új belépőként milyen könnyű sikerre vinni egy jó ötletet, hanem milyen könnyen vásárolja meg azt a startupoddal együtt egy óriásvállalat, hogy eltegye a fiókba vagy a saját termékébe építse be

    A felvasarlas jo az adott gazdasagnak, mert ez gyakorlatilag exportot jelent.

    Amennyire az aranytojast tojo tyukot eladni.

  • cucka
    addikt

    "Bár a TSMC valóban állami alapítású és állami hátszelű cég, nem szabad összekeverni a klasszikus állami monopóliumokkal."

    Senki nem keverte össze, mert nem azokról volt szó.

    "Az, hogy az állam szerepet vállal iparágak felfuttatásában és sikerében, az teljesen bevett gyakorlat."

    A TSMC esetén nem csak egy iparágat futtatott fel a tajvani állam, hanem egy konkrét vállalatot (aminek még csak nem is többségi tulajdonosa). Az ilyesmi felénk ritka, mivel a versenyszabályok az EU-ban és a legtöbb kapitalista berendezkedésű országban tiltják a magánvállalatok direkt finanszírozását. A kínai állam pedig csúcsra járatta azt, hogy elképesztő pénzeket fordít exportképes vállalatok egész armadájának a kinevelésére.

    "Az hogy egy teljesen állami alapítású cég sikeres legyen egy versengő piacon, főleg olyan mértékben, ahogy a TSMC, az ritka."

    Annyira nem ritka, a klasszikus európai húzóvállalatok esetén rengetegnél megjelenik a történelmük során jelentős állami segítség. Ma az EU-ban már nehezen lehet elképzelni, hogy a Maersk csoport számára olyan koncessziókat oszt ki a Dán kormány, amiket az 1960-70-es években vagy az, hogy hajóépítő üzemeket épít nekik, de a legtöbb északi országban a második világháború után ez teljesen természetes volt.

    Ezt az EU jelenlegi formájában lehetetlen lenne csinálni, mert nem tudsz direkt/indirekt transzferekkel vállalatokat támogatni, amíg lesz olyan tagállam, amelynek egy konkrét döntés jelentős érdeksérelmet okoz. A föderalizáció enyhíthetne ezen, ez nyithatná meg a lehetőséget egy sokkal egységesebb iparpolitika felé, de a német-francia versengés mellett erre én sok esélyt nem látok. Az EU jelentős gazdasági erőt hagy parlagon a jelenlegi működésével (az EU feloszlásával viszont a kontinens kb két-három középhatalomra és sok kicsi országra bomlana, ami csak azok szerint nem lenne katasztrofális csapás, akik háttal ülnek a geopolitikai mozinak).

    Igen, amit mondasz, az lényegében abból adódik, hogy a jelenlegi EU-s működési modell nem működik jól.
    Elbábozzuk, hogy egységes piac van, de hát nincs. Például ott a Revolut, ami egy európai sikertörténet. Mégis, akármennyire egységes a piac és a szabályozás, minden ország hatósága addig üti őket, amíg nem nyitnak helyben egy bankot.
    Az irányelvek egységesek, a résszabályok nem azok, mindenki, aki itt akar bármit csinálni, 27 hatósággal és 27 jogszabály-halmazzal kell megküzdjön.

    Ugyanez látszik a tiltott állami finanszírozás kérdésénél. Minden ország finanszírozza a saját vállalatait indirekt módon. Európában ez ezért nehéz, mert a tőke a tagállamoknál van, a vállalatok pedig nemzetiek. Ha alá kéne nyúlni a Maersk-nek állami szinten, akkor nem európa finanszírozza az európai céget, hanem a németek meg a franciák a dán céget. Amit nyilván nem akarnak.

    A föderalizáció másik gátja meg nyilván kelet-európa. Ez egy nehezen átvágható probléma. Mert ha te magyarként beülsz a szlovákiában olcsón legyártott német autódba, elautózol a strabag által épített úton az Aldiba, hogy ott a francia Sodexo által kibocsátott kajajegyért vegyél egy doboz holland paradicsomot, akkor azért legbelül kicsit joggal fogod azt érezni, hogy az egész EU-s projektben rád a balfasz szerepét osztották, hiába az összes magasztos elv, egyenlőség, szabad piac, akármi.

  • emvy
    félisten

    Itt már írtam pár dologról. Nagyon nehéz az európai innovációnak teret adni akkor, ha az USA minduntalan belepofázik abba, hogy hozhatunk-e olyan versenyszabályokat, ami nem tetszik a cégeinek. A világ másik felén Kína pedig egyáltalán nem a kényelmes, megszokott játékszabályok szerint játszik (ezzel pedig nem csak az EU-t fenyegeti, hanem az USA-t is, de az meg az ő bajuk).

    Az EU-nak van egy hatalmas adóssága önmaga felé haderőfejlesztésben, de ennek is a fő gátja a francia-német ellentét, pedig a saját lábon megálló európai védelmi ipar nem csak elemi érdek a globális helyzetben, de pontosan tudjuk, hogy azokra a cégekre hagyatkozna, amik jelenleg is erősen exportképesek (Dassault, Airbus, Saab, Rheinmetall, stb). Ráadásul a nagyívű haderőfejlesztések rendkívül jó inkubátor programokat jelenthetnek európai startupoknak, akik kellő minőséget előállítva az első nagy megrendeléseiket kaphatnák helyi kormányoktól. De ez nem megy úgy, ahogy a nemrég kútba esett FCAS vadászgép programnál láttuk.

    De ez csak egyetlen példa.

    A civil IT szektorban sem hozna áttörést, ha fellazítanák a szabályokat, az elmúlt 40-50 év nem azt mutatja, hogy új belépőként milyen könnyű sikerre vinni egy jó ötletet, hanem milyen könnyen vásárolja meg azt a startupoddal együtt egy óriásvállalat, hogy eltegye a fiókba vagy a saját termékébe építse be. Nem lesz az EU-nak saját Apple, Google vagy OpenAI cége csak attól, mert fellazítják a munkajogokat, csökkentik az adókat vagy gyengítik a trösztellenes/monopóliumellenes törvényeket. Lehet szám szerint több startupod lesz, mert a belépési küszöb lejjebb kerül, de ott ahol ezek szembetalálkoznak az igazán nagyokkal, már érvényesül az erősebb kutya baszik elve (és ez az USA-ban is így van).

    Amíg az EU nem kezdi el aktívan támogatni a saját iparát Kínával és az USA-val szemben (értsd: Világosan megjelölve azt, hogy mindkettő versenytárs), addig szerintem nincs kiút. Az EU eddig kényelmesen elvolt abban a pozícióban, hogy a hagyományos iparágak jól pörögtek, IT-ban hagyatkozunk egy szövetséges USA-ra vagy Japánra, de ezek a körülmények már nem léteznek vagy átalakulóban vannak, feljött Kína, az USA pedig egyre inkább elszakadóban van Európától minden értelemben.

    > A civil IT szektorban sem hozna áttörést, ha fellazítanák a szabályokat, az elmúlt 40-50 év nem azt mutatja, hogy új belépőként milyen könnyű sikerre vinni egy jó ötletet, hanem milyen könnyen vásárolja meg azt a startupoddal együtt egy óriásvállalat, hogy eltegye a fiókba vagy a saját termékébe építse be

    A felvasarlas jo az adott gazdasagnak, mert ez gyakorlatilag exportot jelent.

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Teljesen más berendezkedés, innováció alig... hogyan tudná ledolgozni a versenyhátrányt az EU?

    Itt már írtam pár dologról. Nagyon nehéz az európai innovációnak teret adni akkor, ha az USA minduntalan belepofázik abba, hogy hozhatunk-e olyan versenyszabályokat, ami nem tetszik a cégeinek. A világ másik felén Kína pedig egyáltalán nem a kényelmes, megszokott játékszabályok szerint játszik (ezzel pedig nem csak az EU-t fenyegeti, hanem az USA-t is, de az meg az ő bajuk).

    Az EU-nak van egy hatalmas adóssága önmaga felé haderőfejlesztésben, de ennek is a fő gátja a francia-német ellentét, pedig a saját lábon megálló európai védelmi ipar nem csak elemi érdek a globális helyzetben, de pontosan tudjuk, hogy azokra a cégekre hagyatkozna, amik jelenleg is erősen exportképesek (Dassault, Airbus, Saab, Rheinmetall, stb). Ráadásul a nagyívű haderőfejlesztések rendkívül jó inkubátor programokat jelenthetnek európai startupoknak, akik kellő minőséget előállítva az első nagy megrendeléseiket kaphatnák helyi kormányoktól. De ez nem megy úgy, ahogy a nemrég kútba esett FCAS vadászgép programnál láttuk.

    De ez csak egyetlen példa.

    A civil IT szektorban sem hozna áttörést, ha fellazítanák a szabályokat, az elmúlt 40-50 év nem azt mutatja, hogy új belépőként milyen könnyű sikerre vinni egy jó ötletet, hanem milyen könnyen vásárolja meg azt a startupoddal együtt egy óriásvállalat, hogy eltegye a fiókba vagy a saját termékébe építse be. Nem lesz az EU-nak saját Apple, Google vagy OpenAI cége csak attól, mert fellazítják a munkajogokat, csökkentik az adókat vagy gyengítik a trösztellenes/monopóliumellenes törvényeket. Lehet szám szerint több startupod lesz, mert a belépési küszöb lejjebb kerül, de ott ahol ezek szembetalálkoznak az igazán nagyokkal, már érvényesül az erősebb kutya baszik elve (és ez az USA-ban is így van).

    Amíg az EU nem kezdi el aktívan támogatni a saját iparát Kínával és az USA-val szemben (értsd: Világosan megjelölve azt, hogy mindkettő versenytárs), addig szerintem nincs kiút. Az EU eddig kényelmesen elvolt abban a pozícióban, hogy a hagyományos iparágak jól pörögtek, IT-ban hagyatkozunk egy szövetséges USA-ra vagy Japánra, de ezek a körülmények már nem léteznek vagy átalakulóban vannak, feljött Kína, az USA pedig egyre inkább elszakadóban van Európától minden értelemben.

  • wasd.hu
    senior tag

    "Bár a TSMC valóban állami alapítású és állami hátszelű cég, nem szabad összekeverni a klasszikus állami monopóliumokkal."

    Senki nem keverte össze, mert nem azokról volt szó.

    "Az, hogy az állam szerepet vállal iparágak felfuttatásában és sikerében, az teljesen bevett gyakorlat."

    A TSMC esetén nem csak egy iparágat futtatott fel a tajvani állam, hanem egy konkrét vállalatot (aminek még csak nem is többségi tulajdonosa). Az ilyesmi felénk ritka, mivel a versenyszabályok az EU-ban és a legtöbb kapitalista berendezkedésű országban tiltják a magánvállalatok direkt finanszírozását. A kínai állam pedig csúcsra járatta azt, hogy elképesztő pénzeket fordít exportképes vállalatok egész armadájának a kinevelésére.

    "Az hogy egy teljesen állami alapítású cég sikeres legyen egy versengő piacon, főleg olyan mértékben, ahogy a TSMC, az ritka."

    Annyira nem ritka, a klasszikus európai húzóvállalatok esetén rengetegnél megjelenik a történelmük során jelentős állami segítség. Ma az EU-ban már nehezen lehet elképzelni, hogy a Maersk csoport számára olyan koncessziókat oszt ki a Dán kormány, amiket az 1960-70-es években vagy az, hogy hajóépítő üzemeket épít nekik, de a legtöbb északi országban a második világháború után ez teljesen természetes volt.

    Ezt az EU jelenlegi formájában lehetetlen lenne csinálni, mert nem tudsz direkt/indirekt transzferekkel vállalatokat támogatni, amíg lesz olyan tagállam, amelynek egy konkrét döntés jelentős érdeksérelmet okoz. A föderalizáció enyhíthetne ezen, ez nyithatná meg a lehetőséget egy sokkal egységesebb iparpolitika felé, de a német-francia versengés mellett erre én sok esélyt nem látok. Az EU jelentős gazdasági erőt hagy parlagon a jelenlegi működésével (az EU feloszlásával viszont a kontinens kb két-három középhatalomra és sok kicsi országra bomlana, ami csak azok szerint nem lenne katasztrofális csapás, akik háttal ülnek a geopolitikai mozinak).

    Teljesen más berendezkedés, innováció alig... hogyan tudná ledolgozni a versenyhátrányt az EU?

  • Stauffenberg
    nagyúr

    Bár a TSMC valóban állami alapítású és állami hátszelű cég, nem szabad összekeverni a klasszikus állami monopóliumokkal.
    Az, hogy az állam szerepet vállal iparágak felfuttatásában és sikerében, az teljesen bevett gyakorlat. Ha belegondolsz, egy francia választópolgár teljes joggal várja el a saját választott kormányától, hogy a francia ipar és gazdaság szekerét tolja, belföldön és külföldön egyaránt.
    Az hogy egy teljesen állami alapítású cég sikeres legyen egy versengő piacon, főleg olyan mértékben, ahogy a TSMC, az ritka.

    "Bár a TSMC valóban állami alapítású és állami hátszelű cég, nem szabad összekeverni a klasszikus állami monopóliumokkal."

    Senki nem keverte össze, mert nem azokról volt szó.

    "Az, hogy az állam szerepet vállal iparágak felfuttatásában és sikerében, az teljesen bevett gyakorlat."

    A TSMC esetén nem csak egy iparágat futtatott fel a tajvani állam, hanem egy konkrét vállalatot (aminek még csak nem is többségi tulajdonosa). Az ilyesmi felénk ritka, mivel a versenyszabályok az EU-ban és a legtöbb kapitalista berendezkedésű országban tiltják a magánvállalatok direkt finanszírozását. A kínai állam pedig csúcsra járatta azt, hogy elképesztő pénzeket fordít exportképes vállalatok egész armadájának a kinevelésére.

    "Az hogy egy teljesen állami alapítású cég sikeres legyen egy versengő piacon, főleg olyan mértékben, ahogy a TSMC, az ritka."

    Annyira nem ritka, a klasszikus európai húzóvállalatok esetén rengetegnél megjelenik a történelmük során jelentős állami segítség. Ma az EU-ban már nehezen lehet elképzelni, hogy a Maersk csoport számára olyan koncessziókat oszt ki a Dán kormány, amiket az 1960-70-es években vagy az, hogy hajóépítő üzemeket épít nekik, de a legtöbb északi országban a második világháború után ez teljesen természetes volt.

    Ezt az EU jelenlegi formájában lehetetlen lenne csinálni, mert nem tudsz direkt/indirekt transzferekkel vállalatokat támogatni, amíg lesz olyan tagállam, amelynek egy konkrét döntés jelentős érdeksérelmet okoz. A föderalizáció enyhíthetne ezen, ez nyithatná meg a lehetőséget egy sokkal egységesebb iparpolitika felé, de a német-francia versengés mellett erre én sok esélyt nem látok. Az EU jelentős gazdasági erőt hagy parlagon a jelenlegi működésével (az EU feloszlásával viszont a kontinens kb két-három középhatalomra és sok kicsi országra bomlana, ami csak azok szerint nem lenne katasztrofális csapás, akik háttal ülnek a geopolitikai mozinak).

  • Az Intel és az AMD előtt is nyitva volt a lehetőség, hogy x86-nál hatékonyabb architektúrát dolgozzanak ki
    A lehetőség nyitva állt, csak nem vette volna meg tőlük senki a terméket, mert nem lett volna hozzá Windows támogatás.
    Az analógiád nem túl jó. Az Apple felhasználói terméket árul. Az AMD és az Intel pedig a termék fő alkatrészét árulja.
    A többi teljesen így van, 10+ éve mac felhasználó vagyok, a M1 megjelenése megváltás volt.

    A lehetőség nyitva állt, csak nem vette volna meg tőlük senki a terméket, mert nem lett volna hozzá Windows támogatás.

    Az első generáció főbb adatai.
    Bejelentés: 2017. december 5.
    Piaci bevezetés: 2018. március vége.
    Processzor: Qualcomm Snapdragon 835 (ARM)
    Operációs rendszer: Windows 10 S (ingyenesen frissíthető Windows 10 Pro-ra)
    Akár 20–22 órás akkumulátoros működés és folyamatos gigabit LTE mobilnet.

    8 év nem volt elegendő a gondolat felismeréséhez, hogy valamit kezdeni kellene a csökkenőben lévő x86 piac problémájával.

  • cucka
    addikt

    "Szerintem itt a szűk keresztmetszet a TSMC. Ami viszont tényleg monopólium, ráadásul olyan, amit geopolitika/nemzetbiztonság miatt nem lehet feldarabolni egy trösztellenes döntéssel."

    Amit amúgy a tajvani állam alapított egy világos célt kitűzve, hogy Tajvan domináns szereplő lehessen a félvezető gyártásban. Amúgy már a Biden adminisztráció idején elkezdett az USA pénzt szórni milyen olyan cégre (Samsung is kapott belőle), akik vállalják, hogy félvezető gyártósorokat visznek az USA-ba. Van helye az államnak akár direkt transzferekkel is abban, hogy iparágakat felfuttasson, csak amíg a magánbefektetők esetén senkit nem érdekel, hogy hány elégetett dollár kell ahhoz, hogy a túloldalon egy nyereséges vállalkozás jöjjön ki, addig a közpénzek esetén erre mindenki érzékenyebb (bár ez az államokat ritkán érdekli, a NASA vagy a Pentagon költségvetését sem sérelmezte az átlag adófizető amíg GPS műholdakat lőttek fel és internettel szórták tele az országot).

    Bár a TSMC valóban állami alapítású és állami hátszelű cég, nem szabad összekeverni a klasszikus állami monopóliumokkal.
    Az, hogy az állam szerepet vállal iparágak felfuttatásában és sikerében, az teljesen bevett gyakorlat. Ha belegondolsz, egy francia választópolgár teljes joggal várja el a saját választott kormányától, hogy a francia ipar és gazdaság szekerét tolja, belföldön és külföldön egyaránt.
    Az hogy egy teljesen állami alapítású cég sikeres legyen egy versengő piacon, főleg olyan mértékben, ahogy a TSMC, az ritka.

Új hozzászólás Aktív témák