A sarkos véleményekről csak annyit, hogy én szívesebben adok egy csövesnek aprót, még akkor is, ha tudván tudom, hogy piára költi (pedig Nekik sem szívesen adok pont ezért), mint egy "mentsük meg a gyerekeket alapítvány"nak vagy "az éhező kisállatok megmentésére" alapítványnak, mert egy-két fiatal gyerek M6-ossal vagy bármi egyébbel majdnem minden ilyen mögül kitermelődik, és akkor gondolkozhatok, hogy hová is ment a pénzem igazából?
Pont ezért tisztelem azokat, akik tevőlegesen segítenek anélkül, hogy nagy feneket kerítsenek a dolognak. Mint például Ti is. Viszont hála a jó égnek, sérült állatokat nem találunk évek óta. Lehetőségünk volna rá, lévén kertes házas környéken lakunk jó nagy udvarral, de mégis valahogy túl közel van a város, vagy nem tudom, mi az oka. Minden esetre nem savallom, hogy nem sérülnek le állatok a közelünkben. (Pontosabban van ami sérülhetne, de azok meg a jó égnek nem akarnak elfogyni, a patkányok. Van kutyánk, kapnak "tápszert", semmi nem rettenti el őket az udvartól, pedig max. hungarocellt találnak, amit meg tudnának enni, se szárnyasunk, se takarmányunk. De semmi nem rettenti el őket tőlünk. Az elektromos riogató sem.) Tuti nálunk is nyílna egyből a klinika. Én is szeretem az állatokat, Feleségem még jobban, a gyerekek meg kígyót-békát összesimogatnak. Csak a csupasz csiga az undi, meg a lányom tart a pókoktól, de ez is inkább amolyan hiszti inkább, mint valós félelem. Mi több. Az Asszony oda meg vissza van a baglyoktól. Imádja őket.
Mondjuk méz után van pár óra köhögés szünet, de nem merem egész nap nyomni bele a mézet. Kamilla tea van non-stop a bögréjében. Köszi a tippjeidet 
Mondjuk tényleg baromi könnyű hozzászokni a luxushoz, erre Karesz az élő példa. Még a nyitott ajtót is elkerüli és inkább a kandallónál melegíti a seggét, minthogy a padlón rója a köröket. A kajákról nem is szólva. Épp sültkrumplit, hmmm, zabál 
De inkább az, mint ilyen lábatlan létforma. Brrrrrr
Előfordul baleset, de vagy a kandalló melletti fásláda, amire kapott egy szőnyeget, illetve a láda mellé. Vagy hátul az "irodában" a szék alá, amit kisajátított. Sokkal kevésbé piszkol, mint a baglyaink tették. Érdekes, hogy kiverne a víz, ha ilyen lakásba hívnának meg valami ebédre, itthon meg az ilyen helyzetekben, kb annyira visszatetsző, mint mikor a gyerekeinket kellett pelenkázni, biliztetni. A kacsánk is bent lakott hetekig, de az tényleg gáz volt. De időbe telt mire a kutya, a macskák megszokták és családtagnak tekintették, meg folyamatosan sírt ha nem látott valakit maga körül. Szóval az adott melót és kellett egy csomag papírzsepi minden párkányra. Ezek fényében ez az ördögmadár, teljese kulturált benyomást kelt 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Még nekem is az volt a csodaszer. Basszus hogy mennyire elfelejtek dolgokat 
Na holnap meg is lesz a főzés. Mondjuk anyám pörkölt cukorral adta, az annyira nem jött be, de még ifjú házasként is azt kértem asszonyomtól ha nem akart múlni a náthám.
