Hirdetés

2023. december 7., csütörtök

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) L3zl13


L3zl13
nagyúr

a rendszer pontosan összegzi a munkájukat, és olyan szöveget generál, ami az adott szerzők munkáját és stílusát utánozza

Nem egészen értem, hogy ez milyen szerzői jogokat sért. Feltéve, hogy a generative ai nem használ fel belőle összefüggő nagyobb részeket és adja el őket saját kreálmányként. :F
Amennyire tudom, az utánzás nem számít szerzői jog sértésnek.

Aki hülye, haljon meg!

(#2) Komplikato


Komplikato
veterán

"lemásolta"
Aham. Tehát ha a tréninghez legálisan vásárolt real vagy eBook könyvet használtak, akkor semmi gáz? :D
Egyszerűen nem készültetek erre rá. Lemaradtatok, ez van.

"Figyelj arra, aki keresi az igazságot és őrizkedj attól, aki hirdeti: megtalálta." - (André Gide)

(#3) Robitrix


Robitrix
senior tag

azért kicsit nehéz volna bebizonyítani, hogy egy AI mennyit tanul végül is egy könyvből. Ha meg racionális akarnék lenni szerintem mindenki plagizál ma már. Elég nehéz volna egy olyan könyvet irni mondjuk, amihez igen hasonlót már nem alkottak valahol valakik úgy 30 verzióban. úgye így 500-600 év irodalom után szinte lehetetlen forradalmian új tartalmat írni. A dolog amúgy igaz a filmekre, zenékre és a videó játékokra is. Szóval bárki ir ma egy regényt tuti lesz benne olyan tartalom hasonló, amit mások már megcsináltak valami hasonló formában.

(#4) Robitrix válasza Robitrix (#3) üzenetére


Robitrix
senior tag

Amúgy elég bele gondolni, hogy például egy Rómeó és Júliát hány változatban és módon dolgozták fel az elmúlt 500 évben. Wili bácsi ha élne és volna jogvédelem még rá milliárdokat keresne a jogsértéseken. :) De még egy Robin Hood filmet is láttam vagy tucat változatban. :)

(#5) pengwin válasza Robitrix (#4) üzenetére


pengwin
addikt

"Wili bácsi" jogai régen elévültek, a legtöbb 1800-as évek előtt írt m,ú ma már közkincs és ingyen hozzáférhető.

Üdv, pengwin

(#6) Robitrix


Robitrix
senior tag

kicsit olyan a dolog, mint amikor az Iphone megprobált beperelni másokat, hogy le vannak kerkitve a mobil telefonok sarka, mert hogy azt ő találta ki szerinte. Pedig puszta logikus megoldás a kinézetre. Elvégre kissé nehezebb lenne zsebre tenni egy hegyes sarkú full szögletes telefont, mert simán beakad a zsebbe rakáskor vagy elővételkor. :) Mint ahogy az se véletlen, hogy nagyjából tök egyformán néz ki mára 20 mobil telefonból 19. Nem egymást másolják igaziból, ha nem a mai telefonok műszaki tartalmához kialakult egy gyakorlatilag praktikus forma. Lehetne gúla alakú mobilt is gyártani csak az kissé kényelmetlen volna kezelni. :) De ugyan ez van az autókkal is. Fő kinézetében és funkciójában tök egyformák. Vicces volna ha valaki azért pereskedne, hogy miért van a másik 1 milliárd autónak is 4 kereke... :) Ha majd feltalálják mondjuk a repülő antigravitációs autokat, akkor ahhoz is ki fog alakulni egy praktikus forma és müszaki tartalom.

(#7) Robitrix válasza pengwin (#5) üzenetére


Robitrix
senior tag

azért mondtam ha lenne rá szerzői jog... ettől függetlenül számtalan mű születik, ami az alap ötletet használja fel különféle helyzineken korokban és szitukban, hogy van két ellenséges család vagy akármilyen közösség és lesz egy fiú és egy lány aki egymásba szeret.... stb. Vagyis aki hasonló történetet ir az gyakorlatban plagizál. Hiszen más ötletéből dolgozik vagy annak bizonyos alapelemeit használja fel.

(#8) L3zl13 válasza Robitrix (#3) üzenetére


L3zl13
nagyúr

Bár nem teljesen egyértelműek a határok, de szerzői jog sértésre megvannak a precedens perek az USA-ban. Ezek alapján be lehet lőni, hogy a generatív ai által készített tartalmak átlépik-e ezt a szintet. Szóval nem tudom a hagyományosan vett plágium értelmezhető-e erre az esetre a jelen szabályok szerint.
Az más kérdés, hogy talán volna értelme törvényileg külön lefedni ezt az esetet, lévén ez egy speciális felhasználása az eredeti alkotásnak.
Pl iskolában levetítenek egy filmet a tanulóknak, hogy kielemezzék annak mások a licenszelési feltételei mint ha valaki simán magán célra veszi/bérli ki ugyanazt.

Aki hülye, haljon meg!

(#9) ddekany


ddekany
veterán

Lényegében, neked (embernek) eladják X összegért a könyvet, arra a célra, hogy te elolvasd. De pl. nincs jogod a könyvet sokszorosítani és terjeszteni - azt a jogot sokkal többért adnák. AI tréningezésre meg szeretnék mondjuk 1000*X-ért eladni ugyan azt a könyvet, mert annak a vevőnek megér annyit. Azért ér meg annyit, mert a tudás, amit kivont a könyvből, sokszorosítva lesz (akár szó szerint is, de akár csak úgy, hogy sok millió felhasználó használja az AI modellt).

[ Szerkesztve ]

(#10) L3zl13 válasza ddekany (#9) üzenetére


L3zl13
nagyúr

Ha csak 1000x-es áron akarnák adni, szerintem nem lenne belőle balhé. Az az összeg valószínűleg még a jogi költségeket sem fedezi.
De valószínűleg az írók részesedni akarnak, a potenciálisan sokmilliárdos üzletből ami az AI.

Aki hülye, haljon meg!

(#11) ddekany válasza L3zl13 (#10) üzenetére


ddekany
veterán

Ez már csak ilyen, hogy őket nem az érdekli, hogy amúgy véletlenül igazuk van, hanem hogy lehet sok pénzt szerezni...

(#12) emelhu válasza pengwin (#5) üzenetére


emelhu
aktív tag

" a legtöbb 1800-as évek előtt írt m,ú ma már közkincs és ingyen hozzáférhető."

Ami nagyon helyes és ideje lenne csökkenteni azt a 70 évez 30...20...10 évre. (több lépésben, de szigorúan monoton csökkenő módon)

Ugye a technologia, a terjesztés és monetarizálás felpörgött nagyon... ezt illene a jognak is követni.

(#13) besac


besac
újonc

"a tartalmaikat engedély nélkül használják fel az AI-modellek tréningezésére."

Vajon mikor járna perrel ha elolvasnék egy könyvet tízszer, hibátlanul megtanulnám és elmesélném 50 ismerősömnek. :)

Megvagyok róla győződve, minden ilyen per a pénzből indul ki. Ha a könyv eladások bevételőből több pénzt szednének be, mint a per megnyerése után várható, nem pereskedének. :)

(#14) ddekany válasza besac (#13) üzenetére


ddekany
veterán

Ha tipikusan ezt tennék az emberek, hogy 1 megveszi, és 50-nek hibátlanul elmeséli, akkor valószínűleg drágábbak lennének a könyvek. Nyilván külön árszabás kell arra az esetre, ha AI tanításra kell egy könyv, mert nyilván sokkal többet ér úgy a vevőnek, mintha egy ember veszi meg. De mivel eddig ilyen nem létezett, most utólag ocsúdnak fel, hogy hohó, várjá' várjá' várjá'...

Nyilván a pénzből indul ki a per. Ki mondott/gondolt valaha mást? És persze ha lehet pénzt szerezni bármi módon, akkor mindenki lecsap rá. De amúgy ha még ilyen/olyan anomáliákkal is, de pénzben mérjük a valódi értéket is.

[ Szerkesztve ]

(#15) mepet válasza emelhu (#12) üzenetére


mepet
addikt

De az szerzok tovabbra sem csak max 10 evig elnek. Szerintem jogos, hogy nem adhatom ki ma ujbol a Harry Pottert, mert nem en irtam...

(#16) Vesa


Vesa
veterán

Teljesen értelmetlen a per, mert az AI betanítása a már meglévő művekkel, semmiben nem különbözik attól, mint amikor egy emberi alkotóművészre hatással vannak korábbi művészek munkái. Ez nem jogsértés! Amikor egy író ihletet merít más írók korábbi munkáiból -itt nem másolásra gondolok természetesen-, akkor pont azt csinálja mint az AI. Elolvas rengeteg már megjelent könyvet, majd inspirációkat szerezve megírja a sajátját, és egy teljesen új művet keletkeztet. Ezt csinálja az AI is. Jogsértést akkor követne el, ha 1:1-ben kiragadna nagyobb részeket a már meglévő, szerzői joggal védett művekből. Amíg ezt nem teszi, az íróknak, vagy más alkotóknak sajnos semmi esélye pert nyerni.

A tudomány a valóság költészete! #Slava Ukraini!

(#17) ddekany válasza Vesa (#16) üzenetére


ddekany
veterán

Na de ez emberekre vonatkozó törvény, ami még a mostanihoz hasonló AI-k előtt született. Lásd #11 és #14.

(#18) MageRG válasza emelhu (#12) üzenetére


MageRG
addikt

A rossz nyelvek szerint az egész mai helyzet azért ilyen, mert a Disney nem akarja hogy Miki egér public domain legyen.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

(#19) mepet válasza ddekany (#17) üzenetére


mepet
addikt

Tudtommal a szerzoi jogi torveny muvekre vonatkozik, nem emberekre. A jogrendszer nem ugy mukodik, hogy minden eddigi torveny emberekre vonatkozik, most meg majd irnak kulon torvenyeket emberekre, meg AI-kra...
Erdekesseg, hogy ha pl a mai napon Magyarorszag teruleten ir egy konyvet az AI, akkor arra is vonatkozik a szerzoi jogok vedelme.

(#20) Vesa válasza ddekany (#17) üzenetére


Vesa
veterán

Ahogy előttem írták, a szerzői jogi törvény művekre vonatkozik és nem emberekre. Ráadásul ha pl. az AI által létrehozott műbe kicsit is belenyúl egy ember, onnantól az AI csak eszköznek minősül a történetben, ami a mű létrehozásában segítette a művészt. Mondjuk ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a digitális grafikus művész Photoshopot vagy más szoftvert használ egy új mű létrehozásához. Különösen, ha ennek részeként olyan toolokat is használ, melyek "helyette" csinálnak meg részfeladatokat a művön.

A szerző a saját műve felett kizárólagos jogokkal rendelkezhet, de az nem jogsértés, ha te hallgatsz egy zenét amit valaki korábban létrehozott, majd ennek hatására hasonló stílusú zenét írsz. Akkor lesz jogsértés, ha a védett mű egy részét tekintve egyélrtelmű annak lemásolása! Pl. ezért perelhette be Presser, egy általa szerzett Omega dalból kiragadott sampling miatt az amerikai rappert, pedig a rapper dala teljesen más volt egyébként. A felhasznált részlet viszont 1:1-ben egy már meglévő műből származott, tehát szerzői joggal védett volt.

Ha az AI is ilyet csinál, az jogsértés. Ha csak inspiráció szinten használja, de egy teljesen új művet alkot, akkor nem hinném, hogy jogos a perigény .

[ Szerkesztve ]

A tudomány a valóság költészete! #Slava Ukraini!

(#21) ddekany válasza Vesa (#20) üzenetére


ddekany
veterán

De miről beszéltek? Senki nem állított ilyen értelmetlenséget, hogy egy emberen lehet szerzői jog. Nem beszéltem az AI által írt mű szerzői jogairól sem. Arról van szó, hogy van egy könyv (amin van szerzői jog), és te amikor megveszed a könyvet, akkor lényegében arra kaptál jogot, hogy elolvasd, és az egyetlen nem sokszorosítható emberi agyaddal emlékezz rá. OK, és beszélhetsz róla másoknak. Ellenben mikor az OpenAI megvesz egy könyvet, akkor azzal jobbá tesz egy terméket, amit aztán milliók fognak használni egy szolgáltatás keretében. Ja, és a következő generációs AI betanítására is felhasználják ugyan azt a könyvet, és így tovább, örökké. Hogy lenne már ez ugyan olyan, mint mikor egy ember megvesz és elolvas egy könyvet?

[ Szerkesztve ]

(#22) Vesa válasza ddekany (#21) üzenetére


Vesa
veterán

"akkor lényegében arra kaptál jogot, hogy elolvasd,"

Az AI is csak elolvassa azt a könyvet, majd a stílusjegyek és egyebek mentén előállít egy új művet. Ahhoz kapsz jogot, hogy elolvasd/meghallgasd/megnézd, de ezzel ahhoz is, hogy inpirációnak használd a saját művedhez.
Még soha, senki nem nyert pert azért, mert inspirációként használt egy korábbi művet! Sőt, enélkül nem fejlődne a kultúra sem. Minden egyes művész merített innen-onnan, a legtöbb kortárs művész a korábbi művészek megoldásaiból merített és a saját egyéniségét hozzáadva hozott létre valami újat. A festők korábbi festőktől, zenészek korábbi zeneművekből, írók korábbi irdodalmi művekből indulnak ki. Ha olvasol interjúkat művészekkel, rendre elmondják, hogy a művészetükre mely korábbi művészek vagy adott művek voltak hatással.

Tehát mégegyszer: Akkor követne el jogsértést az AI, ha a korábbi mű egészét, vagy annak egy részét 1:1-ben lemásolná! Amíg csak inspirációként használja, addig semmivel sem követ el nagyobb jogsértést, mint az emberi művész, aki korábbi művekből merített ihletet a saját művének megalkotásához. Teljesen azonos a hatásmechanizmus.

[ Szerkesztve ]

A tudomány a valóság költészete! #Slava Ukraini!

(#23) mepet válasza ddekany (#21) üzenetére


mepet
addikt

"ez emberekre vonatkozó törvény"
"Senki nem állított ilyen értelmetlenséget, hogy egy emberen lehet szerzői jog."

(#24) ddekany válasza Vesa (#22) üzenetére


ddekany
veterán

De az az AI (mint a ChatGPT) nem egy személy, hanem egy termék, egy szolgáltatás, amit az OpenAI fejleszt. Az AI nem tud elkövetni jogsértést, hasonlóan mint egy porszívó sem tud. Az OpenAI tud elkövetni jogsértést. De leginkább, a jog nem készült fel a szituációra, szóval ha nem követett el jogsértést az OpenAI (ezen majd átrágják magukat az ügyvédek), akkor is igazságtalan a szituáció. Mert nagyon is szükségük van ezekre a könyvekre, akkor is, ha nem fogja szó szerint idézni az LLM-jük.

(#25) Vesa válasza ddekany (#24) üzenetére


Vesa
veterán

De az Open AI mivel követ el jogsértést, ha egyszer a terméke nem másol le jogvédett tartalmakat..

Amiben esetleg jogi problémát látok, -de ezt nyilván nem tudom megítélni-, az az, hogy ezek a tartalmak mennyire voltak elérhetőek ingyen? Ha kereskedelmi forgalomba szánt művekről és adatokról van szó, pontosabban olyan művekről, melyek kifejezetten csak így érhetők el, és az OpenAI mégis hozzáfért és használta, az gond lehet. De pl. egy youtube videó, vagy egyéb nyilvánosan hozzáférhető művek esetén ez sem áll meg. Ha én zenész vagyok és a youtube-on vagy más ingyenes felületen az alkotó hozzáférhetővé tette a művét, akkor inspirálódhatok belőle legálisan. Mondjuk írhatok egy zenét, melyet XY zenész készített, természetesen nem lemásolva konkrét harmóniákat és dallamokat.

[ Szerkesztve ]

A tudomány a valóság költészete! #Slava Ukraini!

(#26) ddekany válasza mepet (#23) üzenetére


ddekany
veterán

Pfff... A fair felhasználás szabályait alkották meg azt figyelembe véve, hogy emberek fogják elolvasni könyvet. Felhasználhatod a belőle merített tudást (többek közt, mert remélik, hogy nem többszörözöd meg magadat a könyv elolvasása után sok millió példányban). Ilyen értelemeben vonatkozik emberre, nem úgy, hogy magán az emberen van szerzői jog.

(#27) mepet válasza ddekany (#24) üzenetére


mepet
addikt

Az AI, a porszivo es pl. a kes mind-mind eszkozok. Ha a kes beleall valakibe, akkor annak igenis van felelose. Meg akkor is igy van, ha azt a kest egy vallalat (jogi szemely) birtokolja...

(#28) ddekany válasza Vesa (#25) üzenetére


ddekany
veterán

Mint írtam, az a gond, hogy ez nem fair. Hogy jogsértést elkövet-e (X állam törvényei szerint)... lehet hogy nem, mert erre nem volt felékszülve a jog. Hasonlóképpen a jogtulajdonosk sem voltak felkészülve, de ha most időutaznának, akkor odaírnák, hogy AI betanításra felhasználáshoz nem járulnak hozzá (ahhoz köss velük külön egyességet).

(#29) mepet válasza ddekany (#26) üzenetére


mepet
addikt

Nem ertem ezt a megtobbszorozom dolgot, hogy erted. Egy konyv alapjan tamadhat 1millio otletem is, beszelhetek rola millioszor is, ahogy pl. egy pap mindig ugyanazon konyv alapjan predikal...

(#30) ddekany válasza mepet (#27) üzenetére


ddekany
veterán

Ne már... Pont ezt írtam, hogy az OpenAI tud elkövetni jogsértést, nem az AI.

(#31) ddekany válasza mepet (#29) üzenetére


ddekany
veterán

Hát, egy LLM az párezerszer-milliószor több alkalommal tudja felhasználni amit megtudott, mint te. És ez ráadásul egy szolgáltatás, amiért fizetnek. Minél jobb, annál több az előfizető. Ha kevés a kapacitás, veszel még pár szekrény nVidia GDX-et, aztán feltöltöd rá ugyan azt a modellt.

(#32) Vesa válasza ddekany (#28) üzenetére


Vesa
veterán

De mi nem fair? Tényleg nem értelek. Annak nincs jelentősége, hogy embert inspirál egy mű, vagy egy eszközt! Most az érzelmi részétől vonatkoztass el, hogy számodra es szokatlan. De mi a különbség aközött, hogy egy ember alkot meg valamit a korábbi inputjai alapján, vagy ugyanezt teszi egy gép?

Mondok egy példát, hogy szemléltessem:
Egy zenekar leszerződik a kiadóval egy lemezre. Megírnak 10 dalt, amit számos, más zenészek által megírt, korábbi zenei élményük, inspirációjuk alapján hoznak össze. Ezzel az Te értelmezésedben nincs gond, így működik a dolog jelenleg is. De ha ezeket a dalokat egy AI írja meg pontosan ugyanazon inputok alapján amiből a fenti példában szereplő emberek dolgoztak (nem lemásolva a korábbi jogvédett tartalmakat természetesen), akkor azt valamiért már problémásnak tartod. Pedig pontosan ugyanaz történik mindkét esetben. Azonos inputból ír új dalokat az ember és a gép is.

A tudomány a valóság költészete! #Slava Ukraini!

(#33) ddekany válasza Vesa (#32) üzenetére


ddekany
veterán

"De mi a különbség aközött, hogy egy ember alkot meg valamit a korábbi inputjai alapján, vagy ugyanezt teszi egy gép?"

A különbség, hogy átlagosan mekkora haszna van a könyv (mondjuk) megvásárlójának a könyvből. Embereknek ez pár ezer forintra állt be, ennyit hajlandók érte adni. Ilyen AI tréningezésre viszont valószínűleg simán meglehetne egyezni sok milliós árban, mert nekik az ilyen sokat ér. És ez azért van, mert neki tényleg többet ér. Szóval, fair.

(#34) Vesa válasza ddekany (#33) üzenetére


Vesa
veterán

??? Még mindig másról beszélsz. Egyrészt a művek, melyekről beszélsz, nincsenek felhasználva direkt módon. Be sem lehet árazni, mert nincs termék. Ha pedig egy mű nyilvánosan, ingyenes felületeken most is elérhető, akkor ott vagyunk ahol a part szakad, mert ha én ingyen olvashatom vagy hallgathatom, és ezáltal inspirálódhatom általuk, akkor az AI miért ne tehetné? Amit én előállítok, azzal is pénzt fogok keresni, sőt, az is lehet, hogy én sikeresebb leszek mint az a művész volt, akinek a művéből inspirálódtam, tehát lehet, hogy jelentősen több pénzt fogok keresni mint ő. Ilyen alapon akkor minden művész perelhetne mindenki mást.

De ha most eltekintünk attól, hogy másról beszélsz, akkor sem valid az érved, mert a műveket jellemzően kiadók vették meg eddig is terjesztésre, és nem 1-2 ember vásárolta meg őket, hanem akár több millió. Ráadásul hogyan árazol be valamit, amiről azt sem tudod, hogy az AI majd milyen szinten fogja annak stílusjegyeit beépíteni egy másik műbe? Ezt előre senki nem tudja. Ez pont olyan, hogy ha én írok egy könyvet, akkor senki nem tudja azt előre, hogy azt a könyvet melyik korábbi irodalmi művek inspirálták. Akkor hogyan és miért fizetne az OpenAI vagy bárki más valamiért, amit az AI talán soha nem is fog beépíteni sehova?

[ Szerkesztve ]

A tudomány a valóság költészete! #Slava Ukraini!

(#35) ddekany válasza Vesa (#34) üzenetére


ddekany
veterán

"Egyrészt a művek, melyekről beszélsz, nincsenek felhasználva direkt módon."

Ami miatt nehéz ráhúzni a mostani törvényeket, de viszont attól még használják, ami a műben volt.

"Be sem lehet árazni, mert nincs termék."

Milyen termék nincs? Az AI maga (a modell), pontosabban az általa nyujtott fizetős szolgáltatás a termék. Meg a könyv is egy termék, illetve a jog, amit megveszel annak kapcsán.

"Ha pedig egy mű nyilvánosan, ingyenes felületeken most is elérhető"

Attól függ, milyen célra elérhető ingyenesen. Ha régi mű, vagy eleve annyira szabad licenc volt rajta, akkor azt alighanem tömhetik nyugodtan az AI-ba ingyen. De pl. a PH ugyan ingyenes, de azt feltéve, hogy kapsz az emberi arcodba büntetésből (;]) reklámot. Ott a PH-nak kéne nyilatkoznia, hogy ő hozzá járul-e ahhoz, hogy pl. az OpenAI rajtuk gyúrja ki magát, vagy mennyiért (és akkor ez kihathat arra is, hogy mi PH felhasználók mibe kell beleegyezzünk bele, pl. fórum hozzászólások kapcsán, de most mindegy).

"és ezáltal inspirálódhatom általuk, akkor az AI miért ne tehetné?"

Ez az AI nem egy személy, szóval furcsa megfogalmazás. Az OpenAI (meg Google, stb.) használja fel a tartalmat, hogy a saját AI-alapú szolgáltatását jobbá tegye (ami mellékesen profit orientált szolgáltatás).

"Ilyen alapon akkor minden művész perelhetne mindenki mást."

Szóval, azok emberek! Egyedenként korlátos kapacitással, meg na, tök mások, mint egy ilyen mostani AI. A törvények arra vannak, ideális esetben, hogy működjön egy társadalom. Egy embertől gyökeresen különbőző dolgot nem jó ötlet csak-úgy emberrel analóg módon kezelni, mert tök más hatása van a társadalomra/gazdaságra.

"kiadók vették meg eddig is terjesztésre, és nem 1-2 ember vásárolta meg őket, hanem akár több millió"

Igen, és akkor több milliószor kifizették a könyv árát.

"Ráadásul hogyan árazol be valamit, amiről azt sem tudod"

Egyszerűen a jogtulajdonos és az OpenAI megalkudnak egy árban. (Aztán lehet, majd kialakul erre a szokás, hogy kb. mennyiért szokás ezeket adni, de ez részlet kérdés.)

[ Szerkesztve ]

(#36) Vesa válasza ddekany (#35) üzenetére


Vesa
veterán

Továbbra is kevered a jogvédett mű felhasználását (ilyen az, amikor pl. egy filmben lejátszanak egy zenét, ez jogosítható, mert a kész mű lett felhasználva), és ugyanannak a műnek mindössze inspirációként történő felhasználását (utóbbit semmi nem tiltja és senki nem kérhet érte pénzt).

"Az OpenAI (meg Google, stb.) használja fel a tartalmat, hogy a saját AI-alapú szolgáltatását jobbá tegye"

De ez nem olyan felhasználás, mint a fent említett példában, mert ott a művet 1:1-ben használják fel -lejátszák a konkrét dalt-, ami teljesen mást jelent, mintha én meghallgatom ugyanazt a dalt, majd abból csupán inspirációt gyűjtve, ihletet merítve létrehozok egy teljesen másik zeneművet. Fizetnem kéne az eredeti szerzőnek, mert meghallgattam a zenéjét és az rám hatással volt? Nyilván nem és nincs is így, nem is titkolja senki, hogy mely művészek vagy művek voltak hatással rá.

Vedd észre, hogy az AI -amíg nem másol le jogvédett műveket vagy azok részleteit-, pontosan így működik, csak nem egy ember agya rakja össze az új dalt, hanem egy számítógépes algoritmus. Tökugyanaz a kettő. (most nyilván ez a példa alkotóművészekre vonatkozik, de pl. a Google hírszolgáltatás amit most hirtelen idekevertél, kicsit más tészta, csak eddig nem erről volt szó, hanem írókról, vagy zenészekről)

[ Szerkesztve ]

A tudomány a valóság költészete! #Slava Ukraini!

(#37) mepet válasza ddekany (#31) üzenetére


mepet
addikt

1. Egy ember is rengetegszer hasznalhat fel egy muvet.
2. Eleve mindegy hanyszor hasznalja fel. Nem szamit.

(#38) ddekany válasza Vesa (#36) üzenetére


ddekany
veterán

"Továbbra is kevered a jogvédett mű felhasználását"

A leges legelső mondatomban írom le a különbséget...

"De ez nem olyan felhasználás, mint a fent említett példában, mert ott a művet 1:1-ben használják fel"

Olvasd el amit írok.

(#39) ddekany válasza mepet (#37) üzenetére


ddekany
veterán

"Egy ember is rengetegszer"

Irreleváns, mert az egy ilyen AI-s szolgáltatás nem egy ember! Semmi köze hozzá.

"Eleve mindegy hanyszor hasznalja fel. Nem szamit."

Már hogy a francba ne számítana? Azért jelent a szolgáltatást nyújtó cégnek nagyobb értéket. Azért hatékony. Egyszer betanítod, és sokkal, te sokkal többször használhatod, ahhoz képest, mint mikor egy ember tanúlt meg valamit.

(#40) mepet válasza ddekany (#39) üzenetére


mepet
addikt

1.Oke, szoval szerinted akkor semmilyen torveny nem vonatkozik az AI-ra, hiszen az nem ember. Pl. jelenleg nyugodtan felbujthat gyilkossagra az AI, vagy elkovethet sikkasztasokat legalisan, hiszen szerinted csak olyan torveny letezik jelenleg, ami emberekre vonatkozik, az AI-ra nem. Csakhogy ez nem igy van. Ez sulyos tevedes.

2. Bizony, nem szamit hanyszor csinalok valamit, ami legalis. Pl. en legalisan megvakarhatom az orromat. Egyszer. Meg megegyszer. Meg harmadszor is. Meg nyolcvanhat-millimodszor is. Most ujbol johetne az ervelesed, hogy de en ember vagyok, az meg AI... Csakhogy ez tokmindegy. Ha nem sert torvenyt azzal az AI, hogy betanul egy legalisan megvasarolt konyvet, majd azt felhasznalva alkot szoveget egyszer, akkor bizony azzal sem sert torvenyt, ha ezt rengetegszer elkoveti.

(#41) ddekany válasza mepet (#40) üzenetére


ddekany
veterán

"Oke, szoval szerinted akkor semmilyen torveny nem vonatkozik az AI-ra, hiszen az nem ember. Pl. jelenleg nyugodtan felbujthat gyilkossagra az AI,"

Hogy mi? Nem mondtam, hogy nem vonatkoznak rá törvények, hanem hogy más törvények vonatkoznak rá (vagy úgy kéne legyen ésszerűen), mint egy emberre. És hogy jogai nincsenek egy AI-nak, ellenben egy emberrel. Jogai pl. az OpenAI-nak vannak, aki készítette.

Amikor megveszel egy könyvet, a szerző/kiadó valamire feljogosít a műve kapcsán. Nem csinálhatsz vele bármit, mint tudjuk. Most, hogy van ilyen dolog, mint ezek az LLM-ek, felocsúdtak a jogtulajdonosok, hogy ja, hát arra nem akarjuk ennyirét feljogosítani az OpenAI-t, Google-t, Entropic-ot, stb.-t, hogy ezzel okosítsa a szolgáltatását. Ez ennyi.

"Bizony, nem szamit hanyszor csinalok valamit, ami legalis."

Nem mindig legális akárhányszor csinálni valamit, amit 1x legális. Attól függ, mire jogosított fel a jogtulajdonos, hogy miben egyeztetek meg. Pl. mondhatja azt, hogy OK, nagyközönség előtt felolvashatod a könyvét, de csak 1x.

[ Szerkesztve ]

(#42) emelhu válasza mepet (#15) üzenetére


emelhu
aktív tag

De az szerzok tovabbra sem csak max 10 evig elnek.

Talán a célokat kellene elemezni.
Miért is találták ki a szerzői jogdíj dolgot?
Mert a nyomtatott kottákból folyt be valami kis pénz, azon volt jogdíj. Meg a kis pénz kellett élete végéig, meg a családjának, nem voltak jó befektetési lehetőségek sem.
Kellett a szerzői jog a jövedelemre, hogy profitálhasson a műből és legyen motiváció a fejlesztéshez.

Na most ha az első tíz évben mondjuk tízmillió dollárja befolyik egyetlen dalból, akkor ha többet nem kap ezért pénzt, akkor éhen fog halni?
Nem ír másik dalt, mert minek, szaros évi milkáért nem érdemes?

Egyszerűen felgyorsult a világ, a technikai lehetőségek fényévekre vannak a régebbi korokhoz képest... csak a jog ezen piciny szelete, na az nem módosuljon... igaz az egész világ felfordult körülöttünk.

(#43) mepet válasza ddekany (#41) üzenetére


mepet
addikt

Ez egyre zavarosabb. Amikor en veszek egy konyvet a konyvesboltban, vagy cd-t a zeneboltban, azzal en nem kotok valamifele zavaros szerzodest senkivel, ami erre meg arra jogosit fel, nincs ilyen. Egyszeruen be kell tartsam a szerzoi jogi torvenyt, es kesz...

(#44) mepet válasza emelhu (#42) üzenetére


mepet
addikt

Erdekes tortenet, nem is tudtam, hogy anno igy indult, koszi, hogy megosztottad!

Tehat szerinted ha a szerzonek ma csak annyi penze folyik be a jogdijakbol, amibol meg tud elni, az rendben van, de ha tizmillio dollarok, akkor az meg mar nincs rendben?

(#45) buxiex


buxiex
tag

A jog és a józan ész találkozása... (LAWRENCE LESSIG SZABAD KULTÚRA)

[ Szerkesztve ]

george carlin education

(#46) ddekany válasza mepet (#43) üzenetére


ddekany
veterán

"Amikor en veszek egy konyvet a konyvesboltban, vagy cd-t a zeneboltban, azzal en nem kotok valamifele zavaros szerzodest senkivel"

Meg van rá a törvény, hogy ha te ezt teszed (mint szokványos tucat vevő), az mire jogosít fel. Pl. nem másolhatod le a CD-t, csak magán célra. Pl. nem játszhatod le a CD-t egy rendezvényen. Pl. nem használhatod AI betanításra, ha nem csak magán használatú az AI-d. Je, ez utóbbi nincs meghatározva... és ebből származik a gond. OpenAI és társai kaptak az alkalmon, hogy halásszanak a szűrek zónában, nyilván, mert nekik életbevágó, hogy minél gyorsabban menjen az AI fejlesztés.

[ Szerkesztve ]

(#47) mepet válasza ddekany (#46) üzenetére


mepet
addikt

Ok, ezen a ponton en kiszallok a beszelgetesbol, szerintem elbeszelunk egymas mellett...

(#48) emelhu válasza ddekany (#33) üzenetére


emelhu
aktív tag

AI tréningezésre viszont valószínűleg simán meglehetne egyezni sok milliós árban, mert nekik az ilyen sokat ér.

Egy ember hány könyvet képes elolvasni és abból inspirációt, stílust, ötletet merítve írni agy újat?
Tizet?, ötvenet?, százat? ... gondolom ez a nagyságrend lehet a limit.

Egy MI meg hány milliót? Hány millió könyvért is fizetett jogdíjat (már ha fizetett, ez jogos kérés), de az összeg az milliószor milliós legyen? Nem sok az egy kicsit?

(#49) emelhu válasza mepet (#44) üzenetére


emelhu
aktív tag

Azért kell szerzői jogdíj, hogy legyen jövedelme a szerzőnek.

Száz éve századakkora életjövedelmet tudott szerezni (nem voltak széles csatornák a terjesztésre, százával TV adók, mozihálózatok, nagyipari nyomtatás és terjesztés, internet).
Volt a nyomtatott kotta meg könyv. Kevés embernél kevés könyv, és kevés kotta. Mára a könyvéből ezer féle módon profitálhat a nyomtatáson kívül. =Reklámszerződéstől forgatókönyvre átdolgozásig és e-könyv kiadásig).
Ezerszer több módon ezerszer nagyobb volumenben.

Egyszerűen más a világ!

De közelítsünk másik irányból.

SW szerzői joga.
A könyv vagy zenemű a lassabb világ miatt évtizedekig, akár több évszázadra is aktuális maradt.
Egy sw meddig "aktuális"... hetven évig jogos a védelme?

És akkor jön az etikai kérdés. A kultura köztulajdon. Ha nincs kiadója és nem megvehető egy mű (akár zene, akár irodalom, akár sw), akkor 70 évre ki van zárva a társadalmi közkincs kulturából!

És ugye mára a művek jogai csak elenyésző részben vannak magánszeméályek kezében, aki életundorból vagy valamilyen lelki fordulat miatt ki akarja vonni a művet.... mára szinte minden cégeké, kiadóké. (Tippemre a kifizetett szerzői díjak kevesebb mint 10 százaléka jut emberhez, a többi cégeknél landol. De lehet ez csak 2 százalék. Nem tudom)

Ott meg még a mű szerzőjének lelke sem érdekes, az csak profit.

És nem érdemes kiadni, senki ne élvezhesse, mert az "enyim! én akarok profitálni! ha nem tehetem, mindenki pusztuljon!"... hát az emberiséget nem viszi előre. És hát ugye mitől ember az ember és nem csak egy állat? Talán a kultúra?

Szóval ezek a 70 évre befagyasztott művek mit is védenek a zártságukkal?

(#50) ddekany válasza emelhu (#48) üzenetére


ddekany
veterán

Egy könyveket vásárló ember nem tud olyat, hogy elolvas rakás könyvet egyszer, és utána tetszőleges számú embernek ad az alapján egyszerre tanácsokat (vagy ilyesmi), napi 24 órában, kb. örökké. Totál fals egy ChatGPT szerű kereskedelmi szogáltatást párhuzamba állítani egy emberrel. Egyszerűen semmi értelme.

Hogy mi a megfelelő összeg? Abban alkudjanak meg a jogtulajdonosok, és az OpenAI. Eddig is így ment ez a mocskos kapitalizmusban, és bár messze nem tökéletes, de jobbat nem tudok. Az meg ugye nonszensz lenne, hogy jogtulajdonos nem határozhatja meg, hogy X összegért milyen jellegű felhasználásra ad jogot.

[ Szerkesztve ]

Copyright © 2000-2023 PROHARDVER Informatikai Kft.