- Vigyázzatok a jófogással!!!
- Fűzzük össze a szavakat :)
- Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Internet fejlesztés országosan!
- Ep128Emu felhasználói képeskönyv
- Asszociációs játék. :)
- Egy Biztonsági őr kalandos útja.
- PLEX: multimédia az egész lakásban
- Mindent a StreamSharkról!
- Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
Új hozzászólás Aktív témák
-
kovaszoskeny
aktív tag
nem jött be a cikk túl nagy az arcé és a szerző szerinti alapigazság...
-
Zsoó
tag
Jó a cikk és sok igazság van benne. Azon tűnődtem a minap, hogy sokan vannak olyanok akik soha nem tudják élvezni a zenét mert nem tudnak elégedettek lenni a hi-fi rendszerükkel, és állandóan csak a jobbnál jobbat és annál is jobbat keresik. Ahelyett hogy a zenének örülnének. Aztán rájönnek hogy sokszázezret, milliókat bele öltek és még mindig nem jó valami, ezért újra kezdődik minden tovább.
[ Szerkesztve ]
-
exkalibur
csendes tag
válasz
kameraman77 #13 üzenetére
Tudnál említeni olyan 20 ezer Ft-os telefont amelyik FLAC-lejátszásra képes?
-
Pxs
aktív tag
Nagyon nagy írás!
Való igaz, a legtöbb "consumer-level"
embernek elég az, hogy valami zaj szóljon a fülében útközben, esetleg azért annyira legyen jó a füles, hogy a basszus frekvenciát a magastól meg lehessen különböztetni.
Ezek elég furán szoktak nézni rám, amikor felrakom a böszmenagy AKG K550 referencia fejhallgatómat a buszon.
De más, ha utazás során épp ki tudsz valamit venni a kedvenc számaidból vagy élményt ad az út élményével összekapcsolva a dolog.
rootkiller: Azt a Roland Quad-Capture-t kár volt meglátnom a másik cikkednél, most a becélzott 39 ezres Tri-Capture helyett költhetek 65k-t erre :
Esetleg Duo Capture EX tapasztalatok (szintén VS preamp-os elvileg)?
-
frankstork
aktív tag
válasz
rootkiller #278 üzenetére
Köszönöm a megerősítést, szerintem is teljesen rendben van. Ár érték arányban mindenképp. :-)
Volt már minden felé hangkeltő a birtokomban a kazettás magnotol diszkós cuccokon át az egész komoly sztereo, és házimozi szettekig, de mindig volt valami ami miatt elégedetlen voltam, 25 év után végre úgy érzem minden klappol! Egyszerűen imádom ahogy szól. -
rootkiller
őstag
válasz
frankstork #275 üzenetére
Teljesen jó az az Alesis kütyü az X-Fi kártyával.
-
frankstork
aktív tag
Miért nem jó ez a topic? Hosszú évek után jutottam el a közeltéri monitorokhoz.
Kérdésem az is lett volna, hogy érdemes e külső hangkartyat vásárolni, pl. focusrite, vagy maradjak a pci-e kártya, analóg kimenet, alesis monitor trionál, ha nemakarok súlyos tízezreket költeni, azért hogy némileg jobb legyen a hangzás, amivel egyébként nagyon meg vagyok elégedve jelenleg. -
bkercso
nagyúr
válasz
frankstork #275 üzenetére
Keresd fel a Hifiről általánosságban topikot (vagy inkább ne!
).
-
frankstork
aktív tag
Halló.
Fentebb olvastam hogy némely aktív studio monitort kifejezetten nem ajánlanak az itt lakók.
Én nem rég vettem ilyet, és teljesen oda vagyok tőle.
X-Fi extreme fatal1ty pro-m van, analogban hajtom a most vásárolt Alesis MKII-t.
Hozzá tenném 49 volt a két darab, szinte új, nem szerelt.
Vélemény? -
nyunyu
félisten
Egyetemen farasztottak valami olyasmivel, hogy ha frekvenciatartomanyban felrajzolod egy jel spektrumat (=kulonbozo frekvenciaju osszetevoit), akkor a jel alapfrekvenciaja es annak al/felharmonikusai nagyjabol haranggorbe szerinti eloszlast fognak mutatni.
Tiszta szinusznal csak egy tuske van a spektrumban, nincsenek al/felharmonikusai.Mintavetelezessel viszont ohatatlanul modulalodni fog az eredeti jel, es a kapott eredmeny spektrumaban ujabb tuskek fognak megjelenni a mintaveteli frekvencianal es a az eredeti es a mintavetelezesi frekvencia kulonbsegenel, valamint ezek tobbszoroseinel is.
A gond akkor van, ha valamelyik ilyen tuske belelog az eredeti jel spektrumaba, hiszen akkor massziv zaj fog megjelenni a kepen/hangon.
Ezt tudod ugy elkerulni, hogy minimum 2x frekvenciaval mintavetelezel, hiszen akkor a mintaveteli freki, es a ket freki kulonbsegenel megjeleno tuske is az eredeti spektrumon kivul lesz, jol meretezett alulatereszto szurovel egyszeruen levaghatoak, nem fognak zajt okozni a rekonstrualt jelben.
[ Szerkesztve ]
-
nyunyu
félisten
Én a mintavételezési frekvenciára, mint hangformátum gondoltam, hogy a 22050Hz-es formátum másodpercenként 22050 mintát tárol, és ha a 0-22050Hz lefedi a hallható tartományt, akkor mi értelme a magasabb frekvenciának? Ha 44100Hz-es formátumban van felvéve egy hanganyag, amiben a legmagasabb frekvencia 16000Hz, annak mi értelme? Mi értelme rögzíteni a 16kHz-44,1kHz közti űrt?
Ennek matematikai oka van, Nyquist-Shannon tetelnek hivjak.
Mintaveteli frekvencianak minimum a maximalisan atviendo frekvencia duplajanak kell lennie, es lehetoleg nem egesz szamu tobbszorosenek, kulonben ha megprobalod rekonstrualni az eredeti jelet, akkor eltolodik a jel spektruma.
Pl. ha 15000Hz-s jelet digitalizalsz 15100Hz-n, akkor a vegeredmeny ugy fog kinezni, mintha egy 100Hz-s jelet digitalizaltal volna, mivel a keves meresi pontra annak a gorbeje is raillik.
Valahogy igy:
Piros lenne az eredeti jel, kek meg a nem eleg mintabol kirajzolodo masik jel.Emiatt kell a szinusz periodusonkent minimum ket minta, arra csak az eredeti jel gorbeje fog railleni, kisebb frekvenciaju jelek nem.
[ Szerkesztve ]
-
Shanyy
csendes tag
A fülem dinaikus érzékenysége 66 dB körül van, az átlagemberé 60 dB környékére tehető, de még a "vájtfülűek" sem büszkélkedhetnek hetvenegynehány dB-nél jobb dinamikus érzékenységgel. Ebből kifolyólag úgy gondolom, ha az ember megvesz legalább egy néhány ezer forintos Sennheiser-t, arra már rá lesz írva a 110 dB, és legrosszabb esetben is 90 dB-t tudni fog. Innentől fogva zajos környezetben az érzékenységnek aligha van különösebb jelentőssége. A többszázezres fejhallgatók sem, a sokkal magasabb érzékenységük miatt kerülnek annyiba, hanem a sokkal természethűbb hangvisszaadásuk miatt, ami meg inkább más paramétereiknek köszönhető.
-
bkercso
nagyúr
válasz
#27483136 #260 üzenetére
Ctrl+F-fel csak 0,6-0,8ms-ot találok, nem olvastam végig.
De pl. azt is írja, hogy fejhallgatóval nem hallunk elöl-hátul infót, csak egy egyenes mentén. Ez messze nem igaz. Valaki linkelt anno egy youtube videót a jelenségről, nem tudom, mi volt a címe. Körbe hallunk. Az igaz, hogy az infó nem egyértelmű és személyes preferencia kérdése, hogy előre vagy hátra lokalizáljuk-e a hangforrást, de nem csak egy egyenes mentén hallunk fejessel sem.Ok, várom.
-
gyulank
addikt
Sokat dob. A nagy érzékenységű sokkal hangosabb ugyanazon a teljesítményen, és nem kell bedugósnak, de még hangszigeteltnek lennie sem. Az meg, hogy neked többet ér a hallásod egy dolog. De attól még, ha a hangosabb zenét hallgatod, ahhoz képest halk lesz a busz. Itt a busszal van a gond, a hangerő növelése csak tüneti kezelés.
-
Shanyy
csendes tag
Az érzékenység sokat nem nyom a latban a jó öreg Borsod Volán
fapadosműbőrüléses ős-Ikaruszain...Buszon rendszerint AKG K512-n hallgattam a zenét (azt hiszem, ezt az eléggé elterjedt zárt fejest nem nagyon kell bemutatni), de az első szériás Nokia XpressMusic-omon két csíkkal a maximum alatt lehetett úgy hallgatni, hogy ne a busz domináljon. Annál meg többet ér a hallásom, mintsem maxon hallgassak mindig mindent. A fülem meg elég kicsi, semmilyen fülhallgató nem fér bele kényelmesen, még az agybadugósok se, így azokról nem vélekedem.
-
#27483136
törölt tag
Szia.
A hangszín ugye, az alapharmonikus és a felharmónikusok viszonya. Akkor miért változik meg a hangszín, ha az alapharmónikust elnyomod? Nem értem a kérdést.Itt van egy érdekes cikk, ebben megtalálod a 6-7uS-ot: [link]
A membrán lengésről (amit a sávhatárolás okoz) majd priviben küldök valamit. Én is meglepődtem, mert pont az ellenkezőjét várnánk..
-
Shanyy
csendes tag
válasz
rootkiller #191 üzenetére
Sajnos ez ilyen. Én már a digitális világban nőttem fel, de mikor tíz éve a SoundBlaster hangkártyámról hallgattam a muzsikát Sennheiser HD203-on (akkor még nem is volt alaplapi), és az "új, csúcsszuper" SoundBlaster Live! 5.1-re váltottam, meglepődtem, hogy nagyságrendekkel rosszabb a minősége. Nem a melegségről, meg a megszokásról beszélek, hanem arról, hogy teljesen kiegyensúlyozatlan volt, szedte a számítógép többi alkatrészének a zaját, et cetera. Öt-hat éve cserélhettem utoljára alaplapot, aminek az integrált hangkártyája olyan zajt adott le, hogy zene közben is tisztán hallottam, max -50 dB lehetett a jel-zaj aránya... Azóta a zenehallgatást is stúdiós karikon keresztül eszközlöm.
Az MP3 lejátszókat ne is keverjük ide. Buszon, fülhallgatóval, alapból zajos környezetben tökéletesen elég, de csak háttérzenének, mert az úgy olyan formában nem élvezhető.
-
bkercso
nagyúr
válasz
#27483136 #252 üzenetére
Miért változik meg a hangszín a 20 Hz-es tartomány miatt? Ez nekem kínai. Akkor sem változik a hangszín, ha ne fotelba ülök, hanem a földre fekszem. Pedig akkor nő a mélyek mennyisége, nem 2dB-t, hanem 3-at is vagy többet.
És miért leng nagyobat a membrán ettől? Van egy olyan érzésem, hogy keversz valamit.A fázisátvitelből nagyon nehéz meglátni a szétcsúszást, erre inkább a csoportfutás való. Azt is ki tudja rajzolni a TINA.
Erről a 6-7us meghallásáról tudnál linkelni valami irpdalmat?
Én úgy tudom, hogy a 192kHz-nek elsősirban hangprocesszáláskor van jelentősége, vagyis amikor stúdióban gyúrják a zenét: hogy a keletkező hibák ne essenek a hallható tartományba. Meg akkor is, amikor a DA-konverzió után a digit zajt leszűrjük. 44kHz esetén akkor kapok szép 22kHz-es jelet, ha e fölött mindent véégtelen meredeken levágok. A vágás viszont a köszöbfreki alatt is beleszól a jelbe, pl. fázist tol stb. Sokan ezért nem szűrik a digit zajt a DAC-kimenetéről; van, aki úgy hallja jobbnak a DAC-ot.gyulank: Nincs olyan, hogy nem "torzít", meg "nem ad hozzá semmit". Minden torzít. Ha egy jobb walkmanen bejátszva meghallod a minőségromlást, akkor kérj kölcsön egy stúdiódeck-et (pl. attól, aki ilyeneket árul a hificity-n vagy máshol, nyilván fizess érte valamennyit), és játszd be azzal.
A többi beállítást meghallgathatod, de nem hiszem, hogy egy jó ADC esetén ne lenne elég a 44kHz 16bit.[ Szerkesztve ]
-
gyulank
addikt
válasz
#27483136 #255 üzenetére
Nos ez azt jelenti, amit az elején írtam, hogy 1Hz-re 16 minta jut a háromszázakárhány Hz-en. A 6us nem 166667Hz? Na, de akkor efelett már felesleges. És hát sok stúdió felvétel készült magnószalagra, ami szintén külön cellákból, és bizonyos frekvenciájú mintavételezéssel rögzített, és nem feltétlenül biztos, hogy 16kHz-nél nagyobb mintavételezési sebességről van szó. Illetve elvileg, a szalagon rögzített mintavételi frekvencia felett felesleges lenne átvenni, mert abba nem lehet több minta a már rögzítettnél, nem úgy, mint egy élő felvételnél. Szóval én ezt írtam az elején, hogy erről nem találtam infót, mert azt tudom, hogy a CD 44100Hz, de a többit nem tudom. Szóval, ha kazettát akarok átvenni úgy, hogy semmi veszteség ne legyen, semmi torzítás, és semmi plusz zaj, azt milyen mintavételezési frekvenciával tegyem, és mit befolyásol, hogy 8, vagy 64 bites, hogy signed, hogy unsigned, hogy floating point, u-Law? És van olyan kazetta lejátszó eszköz, ami nem ad rá plusz zajt, és digitálisan köthető a gépre? Mert ha egy akármilyen magnóról hangkártyával veszem fel, akkor legalább 3 erősítőn megy át a jel, és valószínűleg torzul, és zajosodik. De amúgy sokmindent csak újra, és újra kérdezek, mint, hogy milyen hangkártya jó?
-
#27483136
törölt tag
Nem értettél meg.
Azért van értelme rögzíteni a hallható tartományon kívüli csendet és azért van értelme visszajátszani, mert "ebben a csendben van rögzítve a hangok időzítése". Ha ezt a csendet nem rögzíted és nem játszod vissza, akkor rengeteg információ vész el a zenéből. Ilyenkor kezdődik a hangszínszabályzók, meg a balansz tekergetése.Leegyszerűsítve: minimum 2db mérés kell 1db szinusz átviteléhez.
Ezért jön ki a 2x20kHz=40kHz+egy kicsi =44,1kHz a mintavételezés. Tehát a 20k-44k között nem csendet vesznek fel. Az a működéshez kell, a matematikusok mondták.
Ezzel a mintavételezéssel éppen hogy elérted a hallás plafon-frekvenciáját. És ezért ezzel "nem rögzítettél elég csendet sem".
Vagyis szétmaszatolódik az időbeliség. Ezért is mennek fel 192kHz-re, meg amíg csak tudnak. A fül 6-7uS idő-eltéréseket is képes érzékelni, ez közel 100kHz. Ez már nem hallható hang, de benne van a zenében. Ezt a 192kHz-es mintavételezésű hanganyag már hibátlanul átviszi.Az előbbi erősítő aminek a görbéjét mutattam egy előerősítő, ezért tudja az 1MHz-et. De, ha megnézel valami Denont, vagy Yamahát, jellemző a 2Hz....100-200kHz átvitel a végerősítőkre.
[ Szerkesztve ]
-
gyulank
addikt
válasz
#27483136 #252 üzenetére
Hát de én nem úgy értettem a frekvenciaátvitelt, ezt én tán frekvenciagörbének hívtam, mikor a hangszóró, és mikrofon specifikációiról írtam. Persze ettől még, hogy van ilyen görbe, attól még ez nem magyarázza meg, hogy mit érek azzal, ha 22050Hz felett is képes az átvitelre. Én a mintavételezési frekvenciára, mint hangformátum gondoltam, hogy a 22050Hz-es formátum másodpercenként 22050 mintát tárol, és ha a 0-22050Hz lefedi a hallható tartományt, akkor mi értelme a magasabb frekvenciának? Ha 44100Hz-es formátumban van felvéve egy hanganyag, amiben a legmagasabb frekvencia 16000Hz, annak mi értelme? Mi értelme rögzíteni a 16kHz-44,1kHz közti űrt? És ugye már 48kHz az alsó határ az újabb formátumokban.
Nem arról beszéltem, hogy az erősítők rosszul adják a mélyet, pont ezért nehéz jót találni. De a hang erősítőkre többnyire 200Hz-20kHz szokott lenni, és nem 1MHz, és gondolom, ha így írják, akkor illő figyelembevenniük a görbén azt a 30%-ot, és az alapján adják meg. Mert ugye ritkábban van 100Hz-től, 60, 40, és 20Hz-től is. Persze az is lehet, hogy amik lemennek 20-ig azok csak azért teszik, mert hallhatatlan hangerőn, de képes átvinni, vagyis hazugság, de miért ne lehetne kevés ami képes rá? -
#27483136
törölt tag
Sőt jav.: ennek az erősítőnek inkább 1MHz-en van a felső határa.
-
#27483136
törölt tag
Akkor hagyjuk a mozizást, mert az alapvetően olyan messze van az élethű megjelenítéstől, hogy nem is érdemes vele foglalkozni. Pedig szerintem jó hasonlat, csak biztos ez is sántít.
A frekv. átvitel pont azt jelenti, hogy azt tekintjük egy készülék frekvenciaátviteli határának, ahol az átvitt jel kb a 70%-ára csökken. Ha a hangkártya/erősítő/hangfal jele a 70%-ára csökkent, akkor arányosan halkabban is szól, vagyis a hangnyomás is csökken. Ez kb az érzékelhetőség határa, ezért állapították meg ebben a hifi szabványt.
ITT láthatsz egy frekiátviteli görbét. (felső kép.) Ennek az erősítőnek a bolti céduláján az állna: 20-200kHz az átvitele. Ami tökéletes, a laikus megveszi. De, ha megnézed, 20Hz-en már sokat esett a jel, 70%-ra. Egy 100W-os erősítő ekkor már csak 50W-ot ad le 20Hz-en!
Továbbá megváltozik a hangszerek hangszíne e miatt, de bármily furcsa, annak ellenére, hogy halkabban szólnak a mély hangok, még az erősítőre is nagyobb terhelést jelent és a hangszóró membránja is jóval nagyobbakat mozog a mély hangokra. Feleslegesen terhelve ezeket. Szélsőséges esetben 20Hz-en egy 100W-os erősítőből ki akar préselni 200W-nyi jelet, de mégis halkabban szól. (Persze ez a hatás még 50, 100Hz-en is meglesz, kisebb mértékben.) Pusztán azért, mert korlátoztuk 20Hz-ben az átvitelt. Pont az ellenkezője történik, mint amit várnánk.)Viszont ellenpéldának ott a teteje: 20kHz-en még szinte jelcsökkenés sincs. Ez azért van, mert felül 200kHz az átvitel határa.
Ahhoz, hogy ez egy jó erősítő legyen, alul is 2Hz-től kéne átvinnie, hogy 20Hz-en még semmi esés ne legyen.
Alatta, pedig a fázis átviteli görbe van. Ez is fontos, térhatás, meg ilyenek. Egyenesnek kéne lennie, de a frekiátvitel gyengesége elrontja. Térhatást és sok egyebet befolyásol. Mint pl az egyszerre meginduló hangok időben szétcsúszva érkeznek a fülbe.
[ Szerkesztve ]
-
gyulank
addikt
válasz
#27483136 #250 üzenetére
De most ettől nem értem, hogy miért, és hogy befolyásolja a frekvenciaátvitel a hangnyomást, meg miért érthetem 30%-nak meg 1-nek is.
Ez a mozis dolog meg szerintem egyszerűen nem igaz. A te példáddal élve, legyen szó mondjuk egy Operáról, az egy színpad, amiből lett a film, ami már élethűbb előadás volt, meg dokumentumfilmek, természetfilmek, és a mozi egy lehetőség volt arra, hogy megnézzék sokan egyszerre, meg nagyobb méretben, mint a színházba, mert megtehették, meg ott is sokat számít a hangtechnika is.
Aztán már mindenben az élethűségre törekednek, ember alakú robotok, már az animációs filmek is élethűek, meg a játékok is, ahogy itt látok róla címeket, és ott a nagy felbontás, nagy színfelbontás, 3D, óriás TV-k, hajlított TV-k. Ez mind azért van, hogy a valóságot adja vissza, mint ahogy a térhangzás is azért van. Nem azért, hogy úgy nézd a filmet, mintha egy moziba néznéd, hanem, mintha ott lennél, ahol játszódik. Csak a szemnek nem az igazi egyenlőre semmi, mert fókuszálnia kéne messzebbre, meg közelebbre. Kivéve a hologram. Ja, és már jó sok éve hallottam arról, hogy szagosítókat is tennének a TV-kbe, ha tudnának olyan szagkeltőt csinálni, ami mindig imitálja a helyszínt, és ez sem a mozit akarja utánozni.Majd azért apránként válaszolgatnál majd a többire is, mikor ráérsz?
-
#27483136
törölt tag
Szia.
Ez aztán terjedelmes. Hirtelen egy valamire felkaptam a fejem, ami rendszeresen előkerül. Most csak erre reagálnék:
"... Már alapból a CD 16-bit 44,1kHz, mikor elvileg 16-22,05kHz is elég.... A hallásküszöb feletti frekvenciát nem értem..."
(Bocs, hogy összeollóztam és maradjunk a 20k-ban.)
Mit értesz azon, hogy 16....22,05kHz?
Értheted azt, amit a szabvány meghatároz: ekkor azt jelenti, hogy 20Hz-en és 20kHz-en a hangnyomás már 30%-ot esett. Ugye, hogy már nem is tűnik olyan nagyon hifinek?
Vagy értheted azt, hogy ott még csak 1%-ot esett a hangnyomás, vagyis kb hibátlan a a frekvencia átvitel. Ezt viszont csak olyan elektronikákkal tudod megvalósítani, amik legalább 2Hz...200kHz tartományban lineárisan működnek.
EZ az értelme a hallás-határ feletti és alatti frekvenciák átvitelének, vagyis inkább a képességnek.A frekvencia átvitel csak 1db paraméter, ami korlátozásának számtalan egyéb súlyos következménye van. Vagy egy tucat.
Korábban írtam: a házimozi és a hifi között (szerintem) az a különbség, hogy míg a videó a mozizás élményét viszi haza, és nem az az elvárás, hogy ránézel a tévére és azt hidd, hogy a nyitott ablakon nézel ki, addig a hifivel kapcsolatban az az elvárás (legalábbis eredetileg), hogy behunyod a szemed és az élő koncert élményét adja vissza. Vagyis a nyitott ablakot.
[ Szerkesztve ]
-
gyulank
addikt
válasz
#27483136 #198 üzenetére
Azért ezt máshogy is meg lehet közelíteni.
Szem: Nem tudom, hogy hány bites RGB tekinthető a színárnyalatok 100%-ának, de gondolom, a valóság szélesebb spektrumú. Azt sem tudom, hogy a szem, hány bites RGB színfelbontásra képes. Azt sem tudom, hogy melyik hány színárnyalatot jelent, bár gondolom a 24-bites 24^3, a 32-bites pedig 32^3, és a 24-32bit közt látható a különbség. DE sokat számít a megszokás is. Szóval, pl. nekem is volt CRT monitorom, és vibrált, és 100-120Hz-en néztem, és úgy már nem vibrált. És mindenhol megmagyarázta mindenki, hogy nem láthatom a különbséget. Pedig láttam, és zavart. Most FX2490HD monitorom van, ami utánhúzásos, és szintén mindenki megmagyarázza, hogy nem lehet az. De én látom, és zavar. Aztán jön a megszokás, és nem tűnik fel, hogy kb. olyan a szín, mint 24-32bit közt a CRT-hez, csak akkor, ha közvetlenül egymás után nézem, mert hozzászoktam ehhez. A másik, hogy már valahogy hozzászoktam az utánhúzáshoz is, és néha CRT-n is látom, régen meg sose láttam. Ezenkívül be lehet csapni a szemet a 3D-vel, de ott még nem tartunk, és lehet nem is fogunk soha, hogy úgy nézzük a kijelzőt, mint akármi mást. Szóval hogy mozogjon a szemünk, ráfókuszáljon valamire, ami közelebb, vagy távolabb van, pedig nem ártana. Meg ugye ott van, hogy csak azt nézheted, amire a kamera fókuszál, a többi homályos marad.
Fül: Itt se tudom, hogy a fül, mit érzékel, de azt tudom, hogy nagyobb felbontásúak a felvételek, mint elvileg a fül. Szóval, hangformátumnál is van a sokolrádió, a PCM 8-bit unsigned(ezt se tudom mi) mono 6-16kHz, és PCM 16, 24, 32 bit IEEE float signed 64-bit akár 352,8kHz-es formátumig. Már alapból a CD 16-bit 44,1kHz, mikor elvileg 16-22,05kHz is elég. Szóval vannak az elviek, minthogy nem lehet utánhúzás, ha 50ms a frissítés akkor se, meg van az, hogy de látom. Ugyanúgy biztos van valami oka a hangok nagyobb felbontásának is, csak én nem tudom, mi az. A hozzászólások közt azt olvastam, hogy a 16bites még határeset a bakelithoz képest, a 24bites már jobb, de arról nem volt szó, hogy a fül ebből a 24bitből mennyit érzékel, pedig, ha úgy véled, hogy nem kell nagy RGB színspektrum, mert a szem nem lát annyit, akkor azt is tudni kéne, hogy a fül hány százalékát érzékeli a 16-64bitnek. A hallásküszöb feletti frekvenciát nem értem. Szóval, ha feltételezem, hogy 22,05kHz a legmagasabb felvett hang, és a formátumban is annyi van, akkor 1Hz sávnak 1Hz jut, ha ugyanez a felvétel 44,1kHz-en van felvéve, akkor 1Hz sávnak 2Hz jut, és 352,8kHz-en 16Hz. Ez mire jó? És hogy lehet, hogy ezeket külön tudom állítani? Úgy értem, hogy ha egy WAV-file-ról van szó, ami elvileg veszteségmentes, akkor hogy lehet a legmagasabb frekvenciát beállítani 16-bitre is, és 64-bitre is? Valamelyiknek felesleges méretnövekedést kell létrehoznia, vagy hang veszteséget. Egyébként hangban is ugyanúgy dominál a megszokás, mint a szemnél. Megszokod az alapzajt, a torzítást, a frekvenciatartományt, és mindenki az alapján tud ítélni, amije van. Szóval, most egy átlag akárki, ha igényes is, nem csoda, ha nem tudná megkülönböztetni a minőségi hangzást, mint ahogy a minőségi képet sem, ha nem ahhoz szokott, hanem a kompromisszumokhoz, hogy mindenen máshogy szól minden, és rengeteg dolog miatt lehet, és még sosem láttam olyan grafikont amin olyan erősítő, vagy hangszóró adatai lennének, ami minden frekvenciát egyformán erősít/ad le, és ehhez még hozzájön a hangfal kialakítás, az erősítő típusa, és az, hogy sose lehet tudni, hogy milyen valami, hiába van specifikáció, és nagyrészt az sincs. Olcsóbb PC hangszórót kerestem ~20-20kHz-ig, és amiket találtam, arról se lehet tudni, hogy ez a hangszóróra is, és az erősítőjére, vagy csak az egyikre, vagy egyikre se, csak elírták, véletlenül, vagy direkt, hogy hány wattos igazából, hogy csak tápnak kell az USB, vagy egyben USB hangkártya is, hogy vannak-e rajta gombok, meg semmi, csak 1 kép, amin kb. semmi lényeges nem látszik, és mindenhol az található csak. Én is az igazi visszaadását szeretném. Valaki aki nagy kazettafan, írta jóelőbb, hogy azért hallgatnak FLAC file-okat, mert az a menő, meg lopják. Ez már azért érdekes hozzászólás, mert mindig másolták a zenéket, csak kazettán mégszarabb lett.És, amúgy itt pont tudok is egy ellenpéldát mondani neked arra, hogy a kép könnyebben átver. Szóval ugye van az a nagyon sok nagyon okos felhasználó, aki úgy másol, és konvertál, hogy fogalma sincs arról mit csinál, és hát ilyenkor születhetnek olyanok, mint a 360p 1080p-be konvertálva, 128kbps mp3-ból AudioCD, vagy FLAC, és hát, a képen észrevehetőbb. Persze biztos sokat számít itt is a kódolás, mert egy 1 GB-os filmnél mindegy, hogy 720p, vagy 1080p, legalábbis a sötétebb részek ugyanúgy kockázódnak. És ahogy filmnél is okozhat akadást, utánhúzást a lejátszó, és a kijelző is, ugyanúgy hiába van valakinek eredeti CD-je, ha a hangzás mindenen más. Nagy vita volt itt a bakelit és CD-ről, de nem láttam, hogy szó esett volna a mintavételi frekvenciáról. Szóval, míg ha kazettát akarnék felvenni, elvileg felesleges lenne 64biten 352,8kHz-en felvenni, mert a kazettának is megvan a maga mintavételi frekvenciája, így Hz-enként 16-szor több mintában tárolná ugyanazt. De mikrofonról, vagy gitárról felvéve sem tudom, lenne-e értelme. Ja, és nem is tudom, mivel lenne a legjobb felvenni egy kazettáról. Szóval, ha stúdió minőségben akarnám, akkor a lejátszók alapból torzíthatnak, és zajt adhatnak hozzá. Amúgy régen én is úgy vettem fel, hogy a leghangosabb volt a leghangosabb, de ezekhez képest tényleg minden CD sokkal hangosabb, így én is rontottam el CD-t, mert annyira olyasmit akartam, hogy túlerősítettem, meg akkor még nem volt netem, meg 1óráig tartott egy szerkesztés mentése, valaki azt mondta, hogy az mp3 úgy tömörít, hogy kivágja a zajt, így azzal is próbálkoztam, már meg sincs az eredeti, mert akkoriban helyem se volt. A másik kérdés, hogy mit befolyásol a hangkártya? Szóval ugye elméletileg semmit, mert ugyanazt a mintavételezési frekbenciát, és bitmélységet képes felvenni tán mind, csak némelyikhez gyári programok vannak, amikkel élőben lehet effektezni. Legalábbis a régi SB Live 5.1-em ilyen volt, az újra szintén ugyanez volt írva, de már csak 3 csatlakozóval volt, és semmi program hozzá. Most meg azt se tudom használni, mert nem működik a PCI slotom, és csak az integráltat tudom használni. Szóval van olyan hangkártya, amivel tisztábban, jobban, részletgazdagabban, jobb minőségben lehet felvenni, vagy teljesen mindegy? Tudom, kicsit elkalandoztam, de ha már minőségről, meg régiségekről, meg megszokásokról, és hibákról van szó, gondoltam jó lenne tisztábban látni, és hátha valaki megmondja, mi kell, miért kell, egy jó felvételhez. A cikkírónak pedig azt tudom mondani ismét, hogy mi alapján választana valaki mikrofont, ha PC hangszórót se tudok semmi alapján, az áron, és külsőn, esetleg márkán kívül? Ha kereshetnék az alapján, hogy milyen a dinamika tartománya, milyen az érzékenysége, , milyen a frekvenciatartománya, milyen a frekvenciagörbéje, besípol-e, serceg-e egy kis széltől, akkor már valamilyen elképzelésem lenne a minőségéről. De amúgy az van, hogy sok időt áldoz rá, és mindent egymásután próbálgat, és figyel minden apró különbségre, vagy elhiszi, hogy az jó, és nem vesz zsákbamacskát, amit nem is ismer, meg kevesebb dicséri. Gondolom én.
-
jacint78
addikt
válasz
#63439360 #246 üzenetére
És komolyan őgy gondolod, hogy a fülben csörgedező vér hangját hallani belőle? Próbáld ki mikrofonnal, abban nem folyik vér.
Az audio technika (a "HI-FI), a hanglejátszás (és a járulékos területek), teljes történelme során sikamlós, szubjektív terület volt.erősen, karakteresen, ÍZLÉS FÜGGŐ terület.
A hifi mindíg is egy semmi volt, de a zene minél pontosabb visszaadása, az az, ami, aki nem erre törekszik, hifista marad,
[ Szerkesztve ]
-
#63439360
törölt tag
Egyes hozzászólásokat nagy-nagy élvezettel olvasok, mert megérdemlik (szakmaiság szaga...), kettes hozzászólások semmire sem jók (hablaty).
Az audio technika (a "HI-FI), a hanglejátszás (és a járulékos területek), teljes történelme során sikamlós, szubjektív terület volt.erősen, karakteresen, ÍZLÉS FÜGGŐ terület.
Egyén/fül/hardver/lehallgatási tér/zene anyag, stb.. függő terület.
Nehéz (de inkább lehetetlen) általános igazságokat írni, mert az én fülem - az én fülem. Nem másé...Kb. 30 évig építettem audio kütyüket, komplett rendszereket. Erre jutottam, summázva a történetet.
Motto: Az én fülem nem a te füled. Nem egyforma...
-
bkercso
nagyúr
válasz
jacint78 #242 üzenetére
Ja, értem. Nem is azzal van a baj, ogy koncentrálás közben nem tudnak másra figyelni, hanem hogy szerintem a koncentrálás nem megy sokaknak. Egy dolog mély megismerése, ami másnak jelentéktelen részlet csupán. Ha a "szakiknak" is jelentéktelen a részlet, na azzal van baj.
-
jacint78
addikt
Nem feltétlenül, mert a játék más, de én sem tudok egyszerre több dologra figyelni, ezért nem szeretek vezetni, mert, ha valami eltereli a figyelmem, akkor nem megyek neki semminek ugyan, de nem emlékszem, hogy jutottam át egy szakaszon, mert nem oda figyeltem.
Ha tervezek valamit, akkor is csendben, különben nem tudok odafigyelni. Szóval nagyon hasolóak vagyunk ebből a szempontból, ami a többi dolog kizárását illeti munka közben, csak a példa volt hibás, mert a szórakozs az más, arra még én is tudok figyelni.
[ Szerkesztve ]
-
bkercso
nagyúr
Most találtam a fórumra és olvasom, hogy más is leírt már hasonlót pl a #18-ban:
"Különben a régi stílusú mikrofonok kapcsán meg csak annyit mondanék, hogy most hogy én is építek egy kis monstrum mikit jöttem rá csak hogy a régieknél mennyi részletre és finomságra figyeltek!" -
bkercso
nagyúr
válasz
Blindmouse #15 üzenetére
"Mi baj van az emberekkel?"
Ez itt a jó kérdés! Ezen én is szoktam gondolkodni. Nem tudom, hogy sok emberen vett mintán nézve hogy volt régen és ma, mindenesetre én megszoktam, hogy egyszerre egy dolgot csinálok, és gyerekként is így voltam vele. Ha valamivel foglalkoztam, akkor azzal hetekig és mással alig. Mostanában is, amikor pl. hobbi szinten fraktáloztam, akkor hónapokig alig fejlesztettem hifit.
Viszont voltak barátaim, akik meg 2-3 ingerforrással vették körbe magukat: úgy játszanak számítógépen, hogy szól a TV, esetleg valakivel beszélgetnek is közben, de volt olyan gyerekkori barátom is, aki TV-nézés közben zenét is hallgatott, rendszeresen.Valahogy azt sejtem, hogy az arányok tolódhattak el, talán ma többen osztják meg a figyelmüket és több időn keresztül (pl. egész nap). Nincs idő belemélyedni a dolgokba és ráérezni EGY valaminek a lelkivilágára.
Ma pl. hány egyetemistát látsz este a szakmával foglalkozni? Állásinterjúztatásnál is 30% nem tudja 10E-7-nek a reciprokát, de mérnökként dolgozna. Az egyik legjobb magyar egyetemen 700 kezdő fizikus BSC-sből 20 kapott időben diplomát.
Mondják, hogy az embernek van egy adag igénye (ez nem csak egyénenként eltérő, hanem idővel is változik, és lehet, hogy ennek a mennyiségnek is van egy trendje...), és azt osztja meg. Akinek sokat számít a hangzás, az lehet, hogy olcsó kocsival jár vagy nem akkora ínyenc. Teljesen igaz. Szerintem ma a (tartalom)fogyasztásra van a legnagyobb igénye a legtöbbeknek, még a "szakemberek" közül is sokaknak, és talán ez a baj. Ezt hívjuk röviden agymosásnak.
Ehhez jön még, hogy ma sokkal szorosabb és gyorsabb a visszacsatolás a vevői igény(telenség) és a fejlesztők között, így jobban tudnak ehhez alkalmazkodni.Bocs a hosszú és közhelyes offért.
Hogy ON is legyek: nekem magamtól nem jött meg a hallásom, de 1 év hifitalálkozókra járás és egymásnál hallgatózás után elkezdtem beletanulni. Ma már az otthoni rendszeremen nem apróság, hogy milyen kábel van bekötve. Szóval társaságban tanul az ember és úgy nőnek az igények, és nem megy el egy deviáns irányba (ételeknél, médiatartalomnál ugyan úgy megvan az igénytelenedés, mint hifiben).
[ Szerkesztve ]
-
Pl egyik kedvenc előadóm 1-2 éve pont ATC-ket vett, a 40k USD-s párt. De biztos csak azért, mert szülőhazájukban legális a marihuána-fogyasztás.
[ Szerkesztve ]
-
Kékes525
félisten
válasz
#27483136 #233 üzenetére
Hangillúziók - Széchenyi István Egyetem
Audio illusionsA interneten (YouTube-on is) a cikkekben talált illúziók neveire rákeresve számtalan lejátszható forrást kapsz és további leírásokat a konkrét hang illúzióról és általában a hang illúzióról. Millió+1 van. Néhány példa közölük:
Körzongora, zenei illúzió (vagy paradoxon?), Shepard-skála, Zenei áldozat
[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
válasz
Kékes525 #232 üzenetére
Megnéztem a linkeket. Az a bajom, hogy sok nem derül ki belőlük, mert ezek valami vizsgára felkészítő összefoglalók címszavakban. Viszont szívesen meghallgatnám az illúziók 2 anyagát. (A pps még hátra van.)
A bögrés kísérletet nem értem miért lenne illúzió. Hiszen hallhatóvá válik valami egy eszköz segítségével. Olyan, mint az orvos sztetoszkópja. Nem is első sorban visszaverődés okozza, hanem egy üregrezonátor jön létre, az erősíti fel a hangot. -
jacint78
addikt
válasz
#16939776 #227 üzenetére
Nem azt mondtam, hogy szar a művelető erősítő.. feladom hagyjuk..
Én igyekszem úgy kialakítani a rendszerem, hogy minél rövidebb utat járjon be a jel a hangszórókig és ha hiszed, ha nem, ez rohadtul beválik, az aktív hangváltós cuccok általában sávszélességben korlátoltak, vagy zajosak, de ami biztos, hogy mire a lánc végére ér a jel, már nem az igazi, a passzív váltó valami jó kondenzátorral, sokkal jobb, mint az aktív, kivéve ha DSP-vel van digitálisan csinálva a váltás, mert ilyen is van, na az már más kérdés.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
No ha már ennyire témánál vagyunk, mit csinálnátok ebben a helyzetben:
PCM5102-es dac, a kimenete nem igényel csatoló kondenzátort. Erre van kötve egy E88CC-s OTL csöves erősítő, aminek a sávszélessége valahol 380kHz körül van (ahol még nem torzul láthatóan a négyszögjel formája, az amplitúdó csak feljebb kezd csökkenni).
Korábbi "nagy koponya" tanárom akit említettem már azt mondta erre, hogy le kellene korlátozni az erősítő sávszélességét 100kHz-re.Emlékeim szerint nem láttam kiugró tüskéket magasabb frekvenciákon a spektrum képen, de igyekszem elhozni melóból a műszert, aztán mérni megint. Egyébként erről van szó: [link]
[ Szerkesztve ]
-
Kékes525
félisten
válasz
jacint78 #226 üzenetére
Azt mond el, hogy milyen környezet hangját verik vissza? A külsőt? Mert annál a visszavert hullám nem a fülre, hanem ellenkező irányba megy. A belsőt igen, az pedig az áramló vér hangja. Tehát te is ugyanazt mondod, csak nem érted saját magad.
Ráadásul, ha a külsőt verné vissza, akkor nagyon függne a környezeti zajoktól. Azonban szinte egyáltalán nem függ. Tegyél egy poharat a füledre és hallgasd különböző környezetben. Azonnal megfogod érteni.
[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
válasz
Kékes525 #220 üzenetére
Hogy én is felajánljak valamit:
A kétfülű közönség
Zene a fülek között 1
Zene a fülek között 2Ezek kifejezetten a zenehallgatás szemszögéből vizsgálják a hallás mechanizmusát.
-
#16939776
törölt tag
-
jacint78
addikt
válasz
simongab #221 üzenetére
20 éves csúcs kategóriás Pioneer lejátszó.
Mert gondolom az a lejátszó a mai napig versenyképes, nagyon jó hangjuk van a felsőkategóriás pájonír cuccoknak. Néhány éve pucoltam sógoromék pinoeer DVD lejátszóját, az is prémium cucc volt akkoriban és amikor próbáltam, beraktam egy filmet, az elején megszólalt a 20th century fox zenéje és mintha előttem ült volna a zenekar, nagyonjó hangja volt, utána a zenét hallgattam rajta.
-
simongab
senior tag
válasz
jacint78 #217 üzenetére
A DAC ok is finom cuccok. A TASCAM keverőmben lévő DAC CD ről sokkal gyengébb hangot produkál mint a 20 éves csúcs kategóriás Pioneer lejátszó. Ha ezt kimérném biztos látnám az okát...lehet hogy kár méregetni, el kell fogadni. Ettől is érdemes elvonatkoztatni! A minap egy hangmérnök tartott egy speciális területről előadást egy mesterképzésen...a lényeg az hogy az agy is kiemel elnyom részleteket az anyagban, a zörej ami egyik nap tudatosul(és hangosan kerül az agyunkba) a másik nap már nem hallható számunkra, és majd tiszta fejjel következő nap világosan látjuk a helyzetet az anyaggal kapcsolatban. Ez nagyon igaz.
-
Kékes525
félisten
-
jacint78
addikt
A bal oldalin bejelöltem a jittert. Minden ugyanaz, csak a bal oldali mérés PCM formátummal készült a DIR9001 és a DAC között, míg a jobb oldali i2S mellett.
THD 1KHz-en, nem jelöltem elég egyértelműen látszik.
Elég jól látszik, hogy a legmagasabb pontja a 3. felharmónikusnak -100dB-en van, aminek a közelében sincs az S/N aránya a bakelitnek, vagyis még így is akacsonyabb a torzítás. Lehet, hogy a félvezetők páros felharmónikust is eőrsítenek, de az nagyságrendekkel alacsonyabb (hallhatatlan), mint a legjobb esetben 0.1THD+N a csöveknél.
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
+1
Arról is írhatna vki cikket, hogy a fenébe létezhet olyan, hogy a D/A jelátalakítás előtt, tehát digitális formában egyáltalán bárminek köze legyen a hangminőséghez? Nem tudunk bithelyesen jelet továbbítani? Én azt hinném a digitális jelfolyamot ha éri is akkora interferencia, hogy egy-egy bit hibás legyen, akkor azt a hibajavítás úgyis kiszűri. A jitter-t meg nem hallom.
-
rootkiller
őstag
válasz
Mákosmetélt #206 üzenetére
A Behringernek az első generációs koppintott vasai amik még németországban készültek valóban egész jók voltak. A Behringer tipikusan a Pro Audio "olcsójánosa". Aki falunapra jár hangosítani az vesz ilyesmit, mert neki is "kell" a 8 compressor, 4 gate, 2x31-es grafikus EQ masterre, 2x15-ös grafikus EQ-k monitorra, emellé jönnek a 40 ezres Alesis effektek. Jó nagy racket lehet összerakni belőle és nyilván lehet vele dolgozni egy bizonyos szinten, de egy jobbféle zenekarnak ez "nem riderképes" motyó.
Van egyébként most nekik az X32 keverő, dolgoztam rajta. Klub szinten nem szól szarul, az árát is bőven tudja, plusz sokszor többet ér hogy odaérsz egy kényesebb produkcióval és "be van állva" a pult. Hiába van felrakva egy Midas Heritage 3000 KT/BSS/XTA/Drawmer dinamikákkal, Lexicon PCM meg TC Mx000 effektekkel, ha nincs időd kényelmesen beállni akkor nem tudsz azzal se jobbat csinálni.
-
#16939776
törölt tag
Ahhoz hogy kicsi legyen az intermoduláció a ribbonon, kell is az ilyen meredek váltás. Viszont így nagyon fontos -lenne- hogy a két sugárzó egy akusztikus síkba kerüljön. Amit a dizájn miatt nem szoktak bevállalni, itt sem történt meg.
Ha fázisban lenne a két sugárzó, akkor lehetne hallani hogy a ribbonak sokkal jobb az impulzusválasza.
Ettől még használható akár munkára is, nincs kétségem, csak meg kell szokni.Próbálták a piacon levő termékekből legjobb ötleteket/megoldásokat összegyúrni.
Befejeztem az OFFolást
[ Szerkesztve ]
-
válasz
#16939776 #207 üzenetére
Aktív negyedrendű váltó van benne, wiki szerint még ront is, mert ugyan fázishelyes, de a mély még jobban késik tőle. Amúgy ez a monitor (B3031) elvileg valaminek a klónja (Mackie, Adam), vagy klónjának "továbbfejlesztése", esetleg klónok összegyurmázása. Gyanítom a szép hang a ribbonnak köszönhető, alatta viszont nincs semmi.
Bár azért egész gyors a cucc, nekem elég jónak tűnik a közép meg a mély is.
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
Őszintén nem volt vele dolgom, hogy ez jót vagy rosszat jelent nem tudom.
A ribbon(planár) magas nagyon tisztán, színezetlenül, és dinamikusan szól, tapasztalatom szerint nehéz kiszolgálni, valamint "hagyományos" dinamikus hangszóróval nehéz úgy összehozni hogy egy egységet alkosson mert a mély-közép szekció túl lomha hozzá.A váltás és a fázisok külön könyvet megérne.
Van ilyen rendszerű passzív monitorom, maga a koncepció szóló hangszer/ének csatorna hangszín beállításra/hiba keresésre kiváló, de zenehallgatáshoz nekem túl steril, és szűk a Sweet-spot.
"Bár eddig úgy tudtam, hogy a Behringer az azért nem egy rossz márka"
Nem akarom fenekestül felforgatni a világképed, a 90'-es években még hűen másolták nagy gyártók termékeit és tényleg jó és tartós termékek voltak nagyon jó áron. De mióta "profitmaximalizálás" van, nagyon leromlott a minőség, tartósság ezzel együtt az ár/érték arány.[ Szerkesztve ]
-
Mákosmetélt
tag
válasz
#16939776 #203 üzenetére
Köszi mindkettőtöknek a választ!
Természetesen örömmel fogadom a véleményeket, tapasztalatokat, nem veszem belevauzásnak
Én is úgy gondoltam, hogy ennyi pénzért a beépített D/A az nem feltétlen a minőséget jelenti.
Bár eddig úgy tudtam, hogy a Behringer az azért nem egy rossz márka, de mondjuk olcsóbb kategóriákban biztosan mindenkinek vannak gyengébb termékei. -
válasz
#16939776 #203 üzenetére
A nagyobbik ribbonos bőregerekkel találkoztál már? Nekem az van, számomra "etalon" (jobbat nem hallottam, mivel nem hallgatóztam vásárlás előtt
), de mindig kíváncsi vagyok arra, hogy tapasztaltabbak szerint a többihez képest milyen, pl a ribbon mennyit javít vagy inkább ront, illetve a 3.6kHz-es keresztváltó mennyire cseszi szét a hangképet.
[ Szerkesztve ]
-
válasz
#27483136 #196 üzenetére
Csak, hogy beszóljak. Nem kell a monitornak lefednie a látható teljes színtartományt. Undorító élénken néz ki minden, már attól, ha AdobeRGB-re állítom a monitort általános használatnál (film, böngészés, stb). Ha valaki dolgozik, akkor kell AdobeRGB, vagy ha épp olyan médiát nézel, ami arra van beállítva. Monitornál jó ha van wide gamut, de inkább a pontosság a lényeg, hogy 100% sRGB-re legyen kalibrálva. A szem által látható teljes színtartomány pedig addig tökmindegy, ha egy vga és monitor már most jóval több színt képes egyszerre megjeleníteni, mint amit az agyad felfog. Elég csak arra gondolni, amikor egy OLED kijelzőt bámulsz. Szinte végtelen a kontraszt, de valahogy úgy érzed, hogy annyi azért nem kell, mert fárad a szemed.
-
#16939776
törölt tag
válasz
Mákosmetélt #201 üzenetére
Bocs hogy belevau-zok!
Bőregeret ne vegyél, olyan gyenge minőségű nyák van benne, hogy javítani(alkatrész/csatlakozó csere) is kínszenvedés. Polikarbonát Tweeter...
KrK-k körül nézz szét 6-ost 8-ast hallottam, szedtem is szét. Minőségileg rendben van, nem fog cserben hagyni.
Mindenképpen hallgasd meg őket is valamelyik bemutatóteremben mielőtt választanál.Digital bemenet ebben az árkategóriában nem jelent jót.
-
rootkiller
őstag
válasz
Mákosmetélt #201 üzenetére
Nem merek komoly elemzésbe fogni, mert egyiket sem hallottam.
Az, hogy a Behringerben van D/A az azt jelenti hogy egységnyi árért több alkatrész van benne, ergo a logika azt mondaná hogy gyengébb hangszóró.
Másik dolog hogy ha ott a Focusrite interfész akkor elfelejteném a Behringer konvertereit.
Ami miatt mégis szimpatikusabb a Behringer hogy a mély tartománya jelentősen nagyobb illetve valamivel nagyobbak a mélyközép hangszórói.
A fentiek ellenére mégis játékszernek tartom mindkettőt, és igazából azt mondnám hogy gyűjts mellé és vegyél két komolyabb darabot, mert még akkor is jobban jársz mint ezzel a kettővel ha lomolsz két régi Videoton hangfalat meg valami hozzá való erősítőt, igaz nem leszel ennyire kompakt.
-
Mákosmetélt
tag
válasz
rootkiller #191 üzenetére
Szia rootkiller,
jó lett a cikk, érdekes, és jó hogy nem száraz elméleti dolgokról szól, hanem pont arról, hogy mindenkinek más a "füle", az "ízlése", igénye. Valaki szerint ez szól jobban, valaki szerint az. Ez egy eléggé képlékeny dolog.
És lenne egy kérdésem is
Kinéztem 2 belépő szintű monitor hangszórót/hangfalat:
Behringer - MS 40
[link]
és
M-Audio - Studiophile AV40 V2
[link]A Behringerben van saját AD konverter, optikai bemenete is van, míg az Maudion csak analóg bemenet.
Mennyire befolyásolja a hangminőséget, ha analóg kötöm össze a hangkártyával (tehát a hangkártya AD konverterét használom - Focusrite Scarlet 2i4) vagy a hangfal beépített AD konverterét használom (ez esetben az alaplapi hangkártya digitális kimenetére kötöm, mert a focusrite kártyámon nincs digitális kimenet)?Ebben kíváncsi lennék a véleményedre.
Köszi!
Üdv.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Tartsuk meg azt, ami van, ésszerű határokon belül, mert ha a körülményekre koncentrálunk, kevesebb marad a lényegből.