A homoktalaj egyik fő tuilajdonsága, hogy szinte MINDEN tápanyag kimosódik belőle 1-2 év alatt, talajtakarás mellett is. Ezért kell fokozottan trágyázni. Más talajokat elegendő 3-4 évente is, homoktalajnál jobban jár az ember az 1-2 évnél. Másik, hogy itt nem vezet eredményre a műtrágyázás, mert amit kiszór az ember, szinte nyomban kimosódik a talajvízbe. Az elsődleges teendő tehát a talaj humusztartalmának növelése, ami színhomokon nem könnyű... Ráadásul a sekélyen gyökerező növényeket - málna, uborka, szilva stb. - tartós szárazság idején rendesen locsolni kell, néha napjában többször is. (Csepegtetés más dolog, de az inkább csak gyümölcsben alkalmazható házikertben, mert nem érné mega vetésforgó miatt minden évben átépíteni. Az esztétikáról nem is beszélve. ) Mi évi több száz talicskányi szerves trágyát (kecske és egyik ismerősünk jóvoltából ló is, plusz a tarackbúzán kívül mindennemű gaz belekeverve) dolgozunk a kb. 1000 m2-es veteményesbe, ahol persze a 60 gyümölcsfa miatt nincs mindenhol vetemény, csak köztes ágyások. Egész ágyásnyi helyeket foglalnak el a trágyadombok, mert ugye két évig érnek.
Röviden, ha az ember kertvásárláskor tudja, hogy haszonkertészkedni is akar majd, sose válasszon homokot. Kis parkokat lehet rá egész jól, bár megőszülünk, mire normális fák lesznek, de egyszerűen annyi költség megy rá a feljavításra hazsonkertnél, hogy nem éri meg. Ha nekünk nem lennének állataink... akkor kénytelen volnék a mezőről lopni a trágyát.
Szomszédunk tizenöt évig kis parkot épített a 14×110-es telkén. Értett is a parknövényekhez, szépen elrendezgette, minden. Aztán családi okokból el kellett adnia, és Pécsre költözött. Fájó szívvel hagyta itt azt, amivel annyi ideig szenvedett... Aztán három év sem kellett, hogy megszűnjön a honvágya, mert az ott, kiváló barna földbe telepített növényei addigra már szinte utolérték az ittenieket. Azóta talán le is hagyták.
A félkész komposztot szétteríteni jó ötlet, ha nagyon sok van. Egyébként viszont kimosódik belőle a tápanyagok jó része, és a nap is tönkreteszi, ahol éri, és nem is rohad el rendesen. Ha minden komposztunkat szétterítgetjük, nem lesz komposztunk.
A halom belsejébe a magos gazok is mehetnek, mert elégnek, megrohadnak az 50-60 fokon. Én már nem is foglalkozom vele, mi magos és mi nem, a szétterített szénával úgyis magok millióit szórom el.
[ Szerkesztve ]