Engem is elkap néha a vásárlási láz. Megvennék mindent ami megtetszik, aztán elszámolok háromig és tovább görgetek. Persze azért beteszem a kedvencek közé, h azért hátha... Csak figyelgetem. Naponta többször.
Néhány nap elteltével vagy akár már másnap aztán látom, h jegelve van. Kicsit összébb szorul a torkom, hogy "na ez se hozzám került" de aztán megnyugszom, h nem vertem el egy köteg pénzt megint olyanra, ami aztán évekig a padláson lapulna egy dobozban anélkül, h a teszt után aktívan használnám vagy egyáltalán hozzányúlnék.

Nekem egy kétajtós szekrény van tele csak cpu hűtőkkel. A szekrény tetején a monitorok, mellette néhány üres gépház. Aztán van egy nagy JYSK-es műanyag doboznyi alaplap, proci és ram.
Három ugyanilyen műanyag dobozban és egy pakolható franciaágy teljes rakterében pedig csak videokártyák hevernek.
Egy kisebb szekrény felső polcán pedig a tápegységek sorakoznak.
Én azért vittem némi rendszert a gyűjtésbe, de így is sokszor szanálnom kell. Kábé a gimis időszakomat fedi le a hardverek nagy része ('99-2004), amikor egyébként is jobban érdekeltek a csajok és a bulizás, mintsem mi lapul a gép belsejében.

[ Szerkesztve ]

/// "A félelmet lazán arcul csapom és fricskát nyomok az orrára" (T.B.A) ///