Anno randiztam Pécs belvárosában egy hétvége délutánján egy kedves leányzóval. A Széchenyi téren ültünk egy padon. Oda jött hozzánk egy átlagos külsejű középkorú férfi, és megkérdezte, nem-e tudnánk kisegíteni, Darányba menne vonattal, de nincs nála elég pénz. És elkezdett mesélni, de vagy 10 percig. Családi gondok, hajléktalan volt egy ideig, kezdi összeszedni magát, van albérlete, és most újra találkoznak az asszonnyal. De kellene pénz, mert egy óra, és indul a vonat. Annyira megható volt, hogy mindketten adtunk neki. Hadd ne mondjam, hogy két óra múlva mikor sétáltunk, kicsit lentebb, a Kossuth téren ugyanez az illető állt több ember társaságában, és épp látszólag kellemes eszmecserét folytattak. Akkor már nem sietett a vonatra. Elkönyveltük magunkban, hogy azért a sztori nem mindennapi volt.
'' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.'' // Tomorrow's just your future yesterday!
