Érdekes kérdés ez.
Amióta az eszemet tudom - najó... ez hülyeség, most se tudom még. Szóval, amióta eszembe ötlöttek ilyetén gondolatok, mindig is feleség, gyerekek volt a célom.
De, tényleg. Már az első igazán komoly kapcsolatomat is úgy képzeltem(-tük) el, hogy mi aztán ásó, kapa, nagykaland.
15 évesek voltunk, ami mostanra nyilván vicces kissé. Ám, úgy vélem, ha rajtam múlott volna, akkor most a grill mellett söröznék a fiammal és a szemem sarkából figyelném, ahogy a szememfénye kisjányom combját cirógatja az a pernahajder fickója, Sipi meg: Apjuk, nem kéne még megforgatni a husit?... :)

Aztán, persze jöttek-mentek a nagyobbnál nagyobb Ők. Szép pillanatok, vágyak, tervek, majd jó nagy csalódások. Amik után megfogadja az ember fia, hogy én aztán szerelmetes soha többé! De, nyilván ez nem így működik. Ideig-óráig le lehet korlátozni aggyal a szívet, de parancsolni nem lehet neki. Szóval, újra meg újra beleléptem ugyanabba a folyóba.

Viszont, jó néhány évvel ezelőtt az elgondolásom erről a témáról, vett egy 540 fokos fordulatot és eljutottam oda, hogy se oldalbordát, se utódot nem akarok már.
Rájöttem, hogy velem van a gond, nem nekem való ez, alkalmatlan vagyok rá. (Vagy csak nem találtam rá arra, akivel...)
Na, meg erre a világra gyereket inkább nem, illetve ami még lényegesebb, már nem akarom. Beleszoktam az egyedüllétbe és egyáltalán nem hiányzik, hogy alkalmazkodnom kelljen bárkihez is. A felelősség meg aztán pláne nem. Mert, amit 'megszelidítettél' ugye... Neeem, köszi de nem.
Nyilván soha ne mondd, hogy soha, mert soha nem tudhatod. Ám, tudatosan küzdök ellene. Ha, valami komolyabbat kezdek érezni: C'est la vie!

A csemetékkel egyébként jól elvagyok. És általában ők is velem. A másfél éves unokahugyim egy kis tündér, amolyan Demóna-féle, de na. :)
Vizont, pár együtt töltött nap után, lemállik a cukormáz és képes lennék agyhúgykövet kapni egyes helyzetekben. És már a gondolata is elborzaszt, hogy nekem ezt napi 24, évi 365-ben...?! No-way!
Persze, a saját véred más. Gondolom.

Oh, természetesen a bejegyzést is megolvastam és minden tiszteletem Egér uram! :)

...elmúlik...