Hirdetés

2024. április 23., kedd

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#21) llax válasza Vesa (#19) üzenetére


llax
senior tag

A NASA és az egyéb kormányzati megrendelők számára mindenféle extra minősítések szükségesek, ami extra elvárásokkal és többletköltségekkel jár. Ez az elmúlt években talán a Falcon 9 esetén volt a legjobban követhető.
Ahhoz, hogy a NASA saját űreszközeit vihesse, kellett az LSP "szamárlétájának" megmászása, a katonaihoz az EELV (új nevén NSSL) megfelelőség és a "man rated" állapot elérése is sok pénz.
A kereskedelmi megrendelők ezeket nem kérik (csak a stabilan megbízható működést - a biztosabb célbaérkezés mellett így lesz olcsó a biztosítás).

(#22) Vesa válasza llax (#21) üzenetére


Vesa
veterán

Á értem, na így akkor már ez is a helyére került. Köszönöm!

A tudomány a valóság költészete!

(#23) Dare2Live válasza Vesa (#19) üzenetére


Dare2Live
nagyúr

"a kvázi "intellektuális apportjáért" cserébe olcsóbban juthatna hozzá ezekhez az eszközökhöz, mint az egyéb piaci szereplők."

Még annyit ehez, hogy nézd meg mennyibe kerül egy ULA Delta és mennyibe egy SpaceX Falcon 9 az államnak. Nemhogy egy Falcon 9 de még egy Flacon Heavy is töredékébe kerül.
De ott a Crew / Starliner... vonal is.

A SpaceX piszok olcsó. Fele, harmad, sött negyedáron adja. Fejlesztésre a töredékét kapja. MIndezt úgy, hogy a Crew már kész Starliner meg majd vmikor.

A csúcs pedig sztem az SLS. Amennyi pénzt az eddig kapott abból Musk már kolonizálta volna a Marsot és a Vénuszt... Mindez úgy, hogy ha kész lesz utána ki lehet dobni mert Musk tized annyiból fogja biztosítani ugyanazt. Nem ugyanazt jóval többet.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

(#24) Vesa válasza Dare2Live (#23) üzenetére


Vesa
veterán

Igen, de ez így azért nem összevethető, mert a SpaceX egy piaci szereplő, akit természeténél fogva a költséghatékonyság vezérel, a NASA meg egy állami ügynökség, amit a politika pumpál tele pénzzel, természetesen ahogy az lenni szokott, jelentősen "túlárazva", mert a cél nem az, hogy olcsó legyen, hanem az, hogy munkahelyet teremtsen. A politikának pedig ez kell ahhoz, hogy az embereket megvegye magának.
Vagyis nem arról van szó, hogy a NASA képtelen lenne tisztán szakmai szempontól olcsóbb rendszereket fejleszteni, de őket nem motiválja semmi ezzel kapcsolatban és az infrastruktúrájuk sem így épült ki.

[ Szerkesztve ]

A tudomány a valóság költészete!

(#25) UnA


UnA
Korrektor

Ma jött a hírekben, hogy a Virgin Galactic is sikeres indítást hajtott végre a hétvégén, mondjuk ez már nem fér bele a 2020-as cikkbe ;)

(#26) Cifu válasza UnA (#25) üzenetére


Cifu
nagyúr

Ahogy a New Shepard idei első repülése sem. :)
Utólag ezeket (ebbe a cikkbe) már nem akartam beleírni...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#27) Dare2Live válasza Vesa (#24) üzenetére


Dare2Live
nagyúr

Hogy jön ide a NASA?
Delta, delta IV heavy ULA nem NASA. Az SLS is ULA nem NASA.

" az, hogy munkahelyet teremtsen."

Hát büdös értelmetlen munkahely teremtés. pl hasr acsapva elsőre építsenek abből a pénzból vasutat, metrot, tömegközlekedést. Az is munkahelyet teremt ráadásul értelme is van.

Mókás lesz, hogy kiadnak 25+milliárd$ az SLSre és ezek után fellövésenként kerül majd 1milliárd$ba. Eközben ott lesz a Starship. Ami nem kap összesen 1milliárd$árt. Fellövésenként 100-200m$ból. Ott fognak az SLSel állni miután elköltöttek rá 25b$árt és semmi értelme nem lesz belölle rendelni mert starship tudja uazt töredék árból.
És akkor itt nem mentünk abba bele, hogy starship olyan lehetőségeket teremt ami új dimenziókat nyithat meg. Gondolok itt pl az űrben való tankolás képességére. Még HEOn is fullra lehet tankolni.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

(#28) lev258


lev258
veterán

Még nem olvastam végig, de csak idő kérdése.
Köszönöm én is a kitűnő és érdekes cikket. :R

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

(#29) Cifu válasza Dare2Live (#27) üzenetére


Cifu
nagyúr

Pardon, az SLS az NASA. A NASA megbízásából gyártja a Boeing és még pár alvállalkozó, de a NASA a tulajdonosa, fejlesztője, stb.

Tetszik vagy sem, de amúgy kb. tényleg erről szól az SLS. Legyen munkahely és adózás, a többi nem érdekel senkit (nagyjából).

Hogy mennyire drága lesz, azt a törvényhozásban nem kérdőjelezik meg, hanem megszavazzák. Tavaly májusban megrendeltek további 18db új építésű RS-25 (más néven SSME) hajtóművet a AeroJet-Rocketdyne cégtól 1,79 milliárd dollárért az SLS első fokozatába (az első négy SLS-hez már megvannak a hajtóművek az STS űrrepülőgéphez legyártott és használt RS-25-ösök által, korábban már rendeltek 6 hajtóművet, ezzel a 18-al így lesz 24, ami ugye 6 további SLS indítást tesz lehetővé).

Igen, egy RS-25 nagyjából 100 millió dollár lesz. Vagyis az SLS első fokozatában csak a hajtóművek 400 millió dollárba kerülnek...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#30) llax válasza Cifu (#26) üzenetére


llax
senior tag

A New Shepard rakétájának leszállásakor még mindig a fejemet vakargatom :) Menyivel szebben csinálja az F9, már a kezdetektől.

Mondjuk hozzá kell tenni, hogy az F9-nek nincs más választása, az nem tud "lebegni", 1 darab Merlin 1D tolóereje fullra letekerve is 1 feletti T/W-t ad az üres fokozatra.

[ Szerkesztve ]

(#31) Vesa válasza Dare2Live (#27) üzenetére


Vesa
veterán

Az, hogy az állam marhaságokra költ, nem újdonság, elég szétnézni itthon. SLS is pazarlás, de nem ez az első ilyen project az USA-ban. Gyakorlatilag az űrrepülő program is rettenetesen költséges volt, gyenge biztonság mellett.

Musk egy érdekes figura. Egyrészről a high-tech vállalkozásairól híres, másrészt viszont annyi konteós marhaságot képes összehordani, hogy néha rendesen tartok tőle. Nem igazán tudom hova tenni. Kiváló marketinges, annyi biztos.

A tudomány a valóság költészete!

(#32) azbest válasza Vesa (#31) üzenetére


azbest
félisten

És mellesleg ő a főmérnök a spaceX-nél, nem csak papírkutya. Bár azt hiszed, csak szövegel, de mégis ő használ olyan technológiákat, amit más nem volt képes eddig. A nasa 50 éves technikát tol, amit az államilag beékelődő boeing gyárt felügyelet nélkül, lassan, hibákkal, drágán.

Néhány emberben van valami zsigeri gyűlölet Muskkal szemben, de nem értem, hogy miért.

(#33) gafz válasza azbest (#32) üzenetére


gafz
csendes tag

"A nasa 50 éves technikát tol"

A Spacex meg 60+ éves technikát, már az R-7 Szemjorka is RP-1/LOX nyílt ciklusú hajtóművekkel nyomult. És a leszállás módja is ~30 éves.
Ami érdeme az az, hogy politikai szándék mentesen piaci alapon olcsón befejezte és rutinszerűen üzemelteti a hordozórakétáját. De csak az addig felhalmozott tudást reszelgeti.
A Starship/Super Heavy-ről meg majd kiderül, hova fut ki. Nem hiszem, hogy 5 éven belül használható lesz, de ne legeyen igazam.
Musk remélem nem főmérnök, mert akkor nem lesz új rakétájuk. Soha. :)

[ Szerkesztve ]

(#34) Tuomas


Tuomas
addikt

Jó írás lett, gratula, néhány észrevétel:

"A folyamatos csúszások után 2019 márciusában a SpaceX Dragon Demo-1 útja sikeresen végrehajtásra került, a személyzet nélküli repülő Dragon C205 űrhajó bedokkolt az ISS-re, majd pár nappal később lecsatlakozott, és biztonságosan tengert ért az Atlanti-óceánban. Ezzel az űrhajóval tervezte a SpaceX a repülés közben mentő-manőver tesztelését, amikor egy emelkedő rakéta orráról válna le, és térne vissza biztonságosan az űrhajó. Ezt a tesztet a NASA nem követelte meg, a Boeing például számtalan szélcsatorna-teszt segítségével támasztotta alá, hogy az ő űrhajója képes erre – a SpaceX viszont nagyot akart gurítani. Azonban a C205 2019. április 20-án, egy indítópadon végrehajtott teszt közben felrobbant."

Ez a rész egy kicsit kusza lett. A C201 robbant fel korábban (úgy tudom), a C205-el sikeres "menekülős" tesztet hajtottak végre, 2019. januárjában.

A Starship kapcsán az a pletyka járja, hogy az SN 11 után nem az SN 12,13 és 14 fog következni, hanem egyből áttérnek az SN 15-re, kihagyva az említett 3 prototípust, amiatt, mert az SN 15 jelentős fejlesztéseket fog magán viselni (ahogy az írásban is szerepel).

Készül továbbá egy SN7.2 kódszámmal jelzett teszt tank (a 7.1 kimaradt a cikkből), amely 4 mm helyett csupán 3 mm vastag rozsdamentes acélból készül, így várhatóan 15-20 t súlyt megspórolnak.

"Például eredetileg arról volt szó Musk előadásaiban, hogy a tartályokban a túlnyomást az adott anyag (metán vagy oxigén) gáz halmazállapotával fogják biztosítani. December 30-án egy tweetben elismerte, hogy az SN 9 esetén például (az általánosan használt) héliummal biztosítják a túlnyomást, és még nem eldöntött, hogy a végleges változatnál mit fognak használni."

Ez a terv továbbra is fennáll. Az SN9-ben azért használnak ismét héliumot, hogy ne lépjen fel az SN8-nál bekövetkezett nyomásvesztés. Mivel az SN9 szinte ugyan az, mint az SN8, így érthető, hogy már nem tudják áttervezni, azaz javítani a hibát, ezért vészmegoldásként használják ismét a héliumot.

Kisebb cégek:

"A kisebb szereplők közül a legnagyobb jelenleg a SpaceLab nevű amerikai cég, akikről már volt szó. Az Electron elnevezésű rakétájuk, ami többé-kevésbé a Falcon 9 kicsinyített másának tekinthető...."
Kevesebb, mint két hónappal később már indult is a következő Electron, és elég jól állnak betervezett indításokkal, amelyek egy részét feltehetően nem is tudják megvalósítani idén. A tervezett indítások egyike az Amerikai Űrerő (U.S. Space Force) tesztműholdját vinné a világűrbe, és az első indítás lenne, amit a SpaceLab immár amerikai területről,"

RocketLab, nem SpaceLab, később már helyesen szerepel, csak ezen a 2 helyen nem.

És további friss információ (mai) a SpaceX-Starship háza tájáról: Valószínűleg vásároltak (és már meg is érkezett a kikötőbe) egy tengeri olajfúró platformot, amelyet minden bizonnyal át fognak alakítani egy tengeri űrkikötővé, amelyhez cirka fél éve már mérnököket is kerestek álláshirdetés formájában.

We were here

(#35) Tuomas válasza gafz (#33) üzenetére


Tuomas
addikt

Nem is tudtam, hogy 30 éve már volt valaki, aki tökélyre fejlesztette ezt a fajta landolást és sorozatosan, 60 valahány alkalommal megcsinálta élesben. :DDD
A NASA viszont ténylegesen 30 éves technológiát használ, az SLS ugyanis ugyan azokat a hajtóműveket használja, mint amit az űrsikló programban. Értsd, a a hajtómű, amit most az SLS-ben próbálnak életre kelteni, már repült az űrsiklóprogram idején, ténylegesen, fizikálisan.

Egyébként folyékony metán-folyékony oxigén üzemű hajtóműveket ki használt eddig? Az hány éves technológia, hm? :DDD

"Musk remélem nem főmérnök, mert akkor nem lesz új rakétájuk. Soha. :)"

Már van. :DDD

[ Szerkesztve ]

We were here

(#36) Tuomas válasza llax (#30) üzenetére


Tuomas
addikt

Szerintem majd az is kiforrja ám magát, a F9 mögött sokkal több indítás-landolás ciklus van, a NS mögött eddig csak 14. Sajnos én inkább azt látom, hogy valamiért ők elég lassan lépkednek előre.

We were here

(#37) azbest válasza Tuomas (#35) üzenetére


azbest
félisten

" Elméletileg nincs különbség az elmélet és gyakorlat között, gyakorlatilag pedig van"
:DDD

(#38) gafz válasza Tuomas (#35) üzenetére


gafz
csendes tag

Nem gondolom, hogy a LNG/LOX akora ugrás lenne az RP-1/LOX-hoz képest. Kissé nagyobb isp meg előnyösebb tárolás a rakétában. Na meg nem"kormol' fuel rich égetésnél.

Amúgy a BO is ezt használja, de alapkutatás szintjén gyanúsan a NASA is. De csak most kerül használatba, ez igaz. De még senki sem használta haszos dologra, csak kísérletekre.

[ Szerkesztve ]

(#39) Tuomas válasza gafz (#38) üzenetére


Tuomas
addikt

Meg gyakorlatilag könnyedén előállítható akár a Marsi körülmények között is, nagyobb fokú égés, környezeti szempontból gyakorlatilag nullszaldósra jön ki, mert CO2-ből és hidrogénből állítják elő, égéskor pedig CO2 és víz keletkezik.

"De még senki sem használta haszos dologra, csak kísérletekre."
Ilyen szempontból a SpaceX van a legerőlébb, ők már meg is reptették. Nyilván még finomítani kell a hajtóműveken, de ők vannak a legerőlehaladottabb állapotban, már ami a tesztelési fázist illeti.

A BO még csak statikus teszteket végzett vele.

We were here

(#40) nullpoint válasza Cifu (#29) üzenetére


nullpoint
senior tag

Erre van valami esélyem?

kdvsdmnkrvndttrlgsdnhzzszlsmt

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.