Hirdetés

2024. március 29., péntek

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) dark2


dark2
tag

Köszi az újabb cikket, akkor ennek most nekifutok! :R

(#2) apatyas


apatyas
Korrektor

Oh, ezt már olvastam hetekkel ezelőtt véletlenül ;) De jó újra átpörgetni.

pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

(#3) opr


opr
veterán

Koszonjuk az uj cikket!

Oszinten meglepett, hogy mennyi ceg van, aki beszall "most" az urbizniszbe, vagy akar mar regota ott van, csak nem tudtam rola. Ha ez igy folytatodik, akkor belathato idon belul (~10 ev) eleg durva, valos verseny lehet a teruleten.
Ilyen szinten kicsit sajnalom amugy, hogy marketing/PR teren ennyire jo a spaceX, mert igy a tobbi cegrol az egysegsugaro erdeklodo (pl jomagam) vagy nem hall semmit, vagy eppencsakhogy a nevet tudja, de fingja nincs rola, hogy akkor ott most van valami, vagy dogles es hullaszag, esetleg mar meg is szunt... Erre kiderul, hogy csak az En latokorom volt nagyon beszukulve. :(

Amugy, a cikk alapjan nagyon ugy tunik, hogy a spaceX nem csak a PR-ban jo, teljesen olyan, mintha lenne egy minimum 5-10 eves technologiai elonyuk, kerdes be fogja-e tudni valaki hozni ezt a kozeljovoben. Latsz erre valami eselyt? Vagy en latom rosszul, es csak a marketing aldozata lettem?

Par hibat talaltam a szovegben, kiemeltem, illetve ahol tudtam, javitasi javaslatot is adtam, remelem nem banod:
2. oldal:

Eredeti:
"A NorthropGrumman folytatja az OrbitalATK által elnyert NASA CRS / CRS-2 teherszállító tendereken elnyert feladatok végrehajtását"
Javitott:
A NorthropGrumman folytatja az OrbitalATK által NASA CRS / CRS-2 teherszállító tendereken elnyert feladatok végrehajtását

A mondat masodik felet nem ertem:
"amelyet az Antares 230(+) hordozórakétával indított fejlesztett Cygnus űrhajókkal teljesítenek."
Tippre lemaradt a ki altal fejlesztett resz.

Eredeti:
"mert 2020-ban Atlas V. indításra kerülhet sor,"
Javitott: (ha jol szamoltam :DDD )
mert 2020-ban 10 Atlas V. indításra kerülhet sor,

:R

[ Szerkesztve ]

"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

(#4) llax válasza opr (#3) üzenetére


llax
senior tag

"Oszinten meglepett, hogy mennyi ceg van, aki beszall "most" az urbizniszbe, vagy akar mar regota ott van"

Az USA-ban midig is szálltak be cégek, aztán csődbe mentek. Igazából majdnem minden cég így járt, ami nem volt ott az Apollo és STS programoknál (ma azok utódait látod - ők a régóta ott lévők, de olyan drágán dolgoznak, hogy többségében állami megrendeléseket teljesítenek, piaci alapút alig).
Az "újak" közül csak a SpaceX az, ami jelentős eredményeket tudott felmutatni.
A Rocket Lab már bizonyított eleget a tömeges megrendelésekhez.
A Blue Origin még komoly résztvevő, ott van tőke és nagy értékű megrendelések is a New Glenn-re, + a hajtóműveikre is.

A többiek sorsa továbbra is kérdéses.

A Vector sorsa érdekes lehet, mert nagyon kicsi eszközökhöz társbérletben olcsóbb az Electron. Utóbbi ezt a piacot egy időre már lenyúlta...

Ott a Firefly: drágább, mint a hasonló képességű Falcon 1e lett volna, de abban a "súlycsoportban" nincs sok megrendelés, ezért is hanyagolja a SpaceX. Illetve szokott lenni nagyobb számban, de azok főleg több műholdból álló konstellációk, azokat olcsóbb nagyobb rakétával felvinni (többet egyszerre).

"Ilyen szinten kicsit sajnalom amugy, hogy marketing/PR teren ennyire jo a spaceX"

Ez nem marketing...
Leginkább azokról hallasz, akiknek már javában repkednek a rakétáik. Ha az ISS-hez repkednek, nagyobb eséllyel hallasz róla. Ha tud valami "különlegeset", annak szintén extra hírértéke van (pl. visszatérő 1. fokozatok). Ha sok rakétát indítanak, a hírek száma is nagyobb. Ha igazán nagy tervei vannak egy cégnek, arról sokan beszélnek. A SpaceX ezt mind tudja, a többiek a fasorban sincsenek hozzájuk képest...
Aki a piaci sikereivel sok borsot tör mások orra alá, arról szintén többet hallasz. A negatív hír is hír.

Majd ha más is eljut hasonló szintre, róla is több hírt olvashatsz.

[ Szerkesztve ]

(#5) NomadND1


NomadND1
senior tag

Cifu, ismét minőségi iratot kaptunk Tőled: :R :R

Alternativ meghajtási módokról (nem sci-fi) van elérhető információ? Számomra teljesen egyértelmű, hogy csillag/bolygóközi utazásban nem a rakétahajtómű fogja meghozni a várva várt sikert, ahogy az űrsiklók sem.

Véleményem szerint amig nem lesz egy olyan eszköz, ami önerőből tud fel és leszállni (nem csak siklópályán "beesik" a légkörbe) addig itt nem lesz áttörés. A szökési sebbesség elérése erős fizikai igénybevételnek teszi ki az űrhajósokat. Amig nem lesz külön légköri és bolygó/csillagközi hajótű addig csak karcolgatjuk az űr határát és nagyon keveseknek adatik meg az űrrepülés.

Persze kérdés még az űrhajók személyzetének megfelelő védelme is. A fizikai védelem (mikrometeorok) legalább annyira fontos, mint a sugárzás elleni védelem. Véleményem szerint itt még nagyon le vagyunk maradva, de örülnék, ha megcáfolnál ;)

(#6) llax válasza NomadND1 (#5) üzenetére


llax
senior tag

"Alternativ meghajtási módokról (nem sci-fi) van elérhető információ?"

"Vajúdnak a hegyek és szülnek egeret."
Kicsiben használják az alternatív módokat, úgy még hatékonyak is.
Nagy tömeg és nagy delta v eléréséhez vagy időből kell több, mint ami emberes utazáshoz vállalható lenne, vagy villamos energia kellene annyi, amihez vagy kezelhetetlen méretű napelemek, vagy atomreaktor kellene.

"Véleményem szerint amig nem lesz egy olyan eszköz, ami önerőből tud fel és leszállni (nem csak siklópályán "beesik" a légkörbe)"

A légköri fékezést nem fogják kihagyni sehol, ahol van légkör. Bármilyen, jelenlegi fizika által ismert és lehetséges meghajtási mód üzemanyag szükségleténél könnyebb a hővédő pajzs. A járművet fékezés közben is lehet irányítani, a leszállás végső szakasza történhet hajtóművel, nagy pontossággal.

[ Szerkesztve ]

(#7) Fred23


Fred23
nagyúr

Köszi az írást! Vártam, lesz -e valami friss, érdekes infó a lyukról (kiderült -e már, ki csinálta?), de az utolsó oldal után már annyira nem is mozgat a kérdés, lett figyelmemnek izgalmasabb tárgy is. Gateway. Jól hangzik, csak legyen is belőle valami határidőn belül!

(#8) opr válasza llax (#4) üzenetére


opr
veterán

"Ez nem marketing..."

De, az. Legalabbis reszben az. Ne erts felre, jomagam is imadom a SpaceX-et, minden kilovest eloben kovetek, ami nem valami lehetetlen idoben van. A leszallo elso fokozatok latvanyatol a mai napig ludborozok es rajongo otevesnek megfelelo tagranyilt, csillogo szemekkel bamulom, tatott szajjal. A Falcon Heavy inditas utan amikor a ket side-booster egyszerre leereszkedett... Te jo eg, lattam mar vagy szazszor, tisztara, mintha valami Sci-Fi filmbol lett volna kivagva, csak eppen igazabol tortent.

De...
A SpaceX-rol mar a Falcon 1 idejeben is rengeteget lehetett olvasni, ebben Musk egy igazi szuletett zseni.
A barmi mas kilovesekrol meg kb akkor tudsz, ha aktivan koveted a szereploket. Talan a NASA meg ugy-ahogy igyekszik, onnan jonnek hirek, neha van valami hir, amikor a kinaiak elernek valami (szamukra) uj dolgot, illetve hebe-hoba egy-egy Ariane inditasrol is hall az ember, de ennyi.
Most attol fuggetlenul is, hogy ki mennyit tett le az asztalra (amiben egyetertunk, hogy ugy nez ki az utobbi 20 evben, hogy kb a SpaceX az egyetlen, akinel ez nem merul ki annyiban, hogy majdnem utolertuk a 80as evek szintjet), gyakorlatilag a SpaceX-rol folyamatos sajto van, Musk mar fingani se tud anelkul, hogy ne legyen belole cimlapos iras urkutatassal amugy nem, vagy csak erintolegesen foglalkozo mediumokon is, addig a tobbiekrol sehol semmi. Pedig tobbe-kevesbe nagyratoro tervek vannak azert eleg sok helyen, de valahogy ezekrol mindig Cifu "tollabol" (billentyuzetebol) hallok.

[ Szerkesztve ]

"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

(#9) #27070592


#27070592
törölt tag

Végigolvasva a cikket az az érzésem hogy az űrkutatás-fejlesztés egy tömény határidő-tologatás, költségtúllépés és szerencsétlenkedés.
Ha ebben az ütemben haladnak, 2069-ben azon fogunk röhögni hogy száz év alatt sem voltak képesek visszamenni a Holdra.

Hacsak a kicikínaiak le nem túrják ezt a szegmenst is, mint a drónpiacot. Csak itt picivel nagyobb játékokat kell fejleszteni. :)

(#10) nullpoint


nullpoint
senior tag

Éljeeeeen!!!

Végre egy kis üdítő a tudásszomjunknak. :D

kdvsdmnkrvndttrlgsdnhzzszlsmt

(#11) Alchemist válasza llax (#6) üzenetére


Alchemist
addikt

Az igazi alternatívát a gravitáció, illetve az inercia manipulálása jelenthetné, de ettől még elméleti szinten is messze vagyunk.

Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.

(#12) Cifu


Cifu
nagyúr

A visszajelzéseket ismét köszönöm szépen mindenkinek! :R

@apatyas (#2): Hiába, a korrektorok handycappel bírnak. :DDD

opr (#3): Ha ez igy folytatodik, akkor belathato idon belul (~10 ev) eleg durva, valos verseny lehet a teruleten.

Egyfelől igen. Másfelől viszont feltűnő, hogy mekkora "merítés" van amerikai cégekből, és hogy milyen kevés más nemzetek versenyképes megoldásaiból. A Kínai startupokat direkt raktam a Kínai állami program alá, mert inkább oda tartoznak, de ezzel együtt is látványos, hogy mennyire le van maradva például Európa...

Ilyen szinten kicsit sajnalom amugy, hogy marketing/PR teren ennyire jo a spaceX,

Muskról sokmindent el lehet mondani, de az tuti, hogy nagyon jól kezeli a közösségi és a hagyományos médiát, és fent tudja tartani az érdeklődést a cégei iránt. Akár így, akár úgy. Emiatt tényleg úgy tűnik, hogy körülötte forog a világ, és ez valahol tényleg így is van...

Amugy, a cikk alapjan nagyon ugy tunik, hogy a spaceX nem csak a PR-ban jo, teljesen olyan, mintha lenne egy minimum 5-10 eves technologiai elonyuk, kerdes be fogja-e tudni valaki hozni ezt a kozeljovoben. Latsz erre valami eselyt? Vagy en latom rosszul, es csak a marketing aldozata lettem?

Nem csak te látod így, nem véletlen, hogy az USAF egy pénzügyi támogatói rendszert indított a következő EELV tender előtt, amelyen a SpaceX-et leszámítva az összes nagyobb cég (ULA, Northrop Grumman, Blue Origin) kapott pénzt. Az USAF sem szeretné, ha csak a SpaceX uralná a piacot (persze anno nem zavarta, hogy az ULA kvázi monopóliumot élvezett, és extrém drágán dolgozott, de ez már más tészta). A SpaceX is pályázott egyébként a BFR-el, de kiszortírozták...

A hibákat javítottam, köszi a javaslatokat! :R

A másodiknál arról van szó, hogy módosított és fejlesztett Cygnus űrhajókat indítanak majd az Antares rakéták.

@llax (#4): A Vector sorsa érdekes lehet, mert nagyon kicsi eszközökhöz társbérletben olcsóbb az Electron. Utóbbi ezt a piacot egy időre már lenyúlta...

Igen, nekem is az az érzésem, hogy a dedikált CubeSat indítás piacát a RocketLab és az Electron valahogy úgy happolta el a konkurensek elől, ahogy a SpaceX a Falcon 9-el a nagyobb gyártók elől ellopta a levegőt. :)

@Sárkányvölgy (#5): Alternativ meghajtási módokról (nem sci-fi) van elérhető információ? Számomra teljesen egyértelmű, hogy csillag/bolygóközi utazásban nem a rakétahajtómű fogja meghozni a várva várt sikert, ahogy az űrsiklók sem.

A csillagközi utazás nagyon messze van még tőlünk. Én abban sem vagyok biztos, hogy az én életemben fog dedikált, irányított csillagközi űrszonda indulni.

Bolygóközi utaknál az ion-hajtómű ami életképes és reális, ezt már évtizedek óta használják, korábban kísérletképen, aztán jó 10 éve már gyakorlati szinten. Ennek különféle verziói terén zajlanak kísérletek, talán egyszer lesz erőm, és átveszem őket...

A fizikai védelem (mikrometeorok) legalább annyira fontos, mint a sugárzás elleni védelem. Véleményem szerint itt még nagyon le vagyunk maradva, de örülnék, ha megcáfolnál ;)

A bolygóközi űrszondák terén eddig nem nagyon volt komolyabb probléma, így e téren a lehetőségek adottak. A sugárvédelem terén ötletek vannak, ezek gyakorlati tesztelése az, ami még hátravan. Szerintem nincs gigászi probléma e téren, csak egyszerűen emberes űrrepülésnél még nem volt rá komolyabban igény...

@Fred23 (#7): Ami a cikkben van, az a legutolsó ismert helyzet. Lesz majd egy űrséta, hogy kívülről is megvizsgálják a sérülést, de nagyjából ennyi.

Személyes tippem az, hogy valamit anno a gyártás során elszúrhatott egy technikus, és akár ő, akár a szűkebb csapata igyekezhetett megoldani kapkodva. Figyelembe véve, hogy mennyi probléma volt és van az orosz űrprogram kapcsán, ez nem lenne olyan meglepő. Hasonlóan veszélyes megoldások máshol is előfordulnak, szóval amúgy "annyira" nem rendkívüli (pl. az űrsikló hővédő tégláihoz használt ragasztó egy-egy kikeverés esetén egy-két tégla felhelyezésére lehetett használni, mert megkeményedett, így lehetett utána újat keverni - a technikusok kitalálták, hogy ha beleköpnek a kikevert ragasztóba (hígítják gyakorlatilag), akkor akár 4-6 téglához is fel tudják használni, jelentősen felgyorsítva a munkát - csak aztán egyszer lebuktak eme eljárással, és a NASA pillanatok alatt beszüntette a "technológiát").

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#13) Ed_007 válasza #27070592 (#9) üzenetére


Ed_007
aktív tag

Igen, ugyanez az érzésem, illetve felmerül benne, hogyan juthattunk el a Holdra, ha ennyi a szerencsétlenkedés...?!?

(#14) opr válasza Cifu (#12) üzenetére


opr
veterán

"Másfelől viszont feltűnő, hogy mekkora "merítés" van amerikai cégekből, és hogy milyen kevés más nemzetek versenyképes megoldásaiból."
Igen, ez nekem is feltunt, eleg szomoru. Mondjuk az is igaz, hogy nekem ~mindegy, csak verseny legyen, mert csak ugy van haladas. Ilyen szempontbol tok8, hogy csak amerikai cegek gyilkoljak egymast halomra a piacert, vagy masok is, talan csak abbol a szempontbol nem, hogy mas oraszagok, mas torvenyek, mas szabalyozasok, talan kielezettebb lehetne a verseny valtozatosabb resztvevokkel.

"Nem csak te látod így, nem véletlen, hogy az USAF egy pénzügyi támogatói rendszert indított a következő EELV tender előtt, amelyen a SpaceX-et leszámítva az összes nagyobb cég (ULA, Northrop Grumman, Blue Origin) kapott pénzt."
Ez amugy egy tok jo otlet lenne, elebemennek a monopolhelyzetnek, bar oszinten szolva nem ertem, ami ULA miert (marmint, dehogynem, politika...), hiszen mar tobbszor bizonyitotta, hogy szo szerint egeti a penzt, annyi penzt kapott, hogy abbol a SpaceX mar kb a holdon lenne, belakott bazissal. Gondolom ez innentol mar inkabb a presztizskerdes kategoria, hogy ha mar ennyi penzt beleoltek, akkor mutassanak mar valamit, kulonben kozrohely targya lesz az egesz bagazs. Vagy lehet csak az van, mint amikor valaki pokerben megy el tul sokaig, es hiaba erzi, hogy itt mar gaz lesz, megadja az utolso emelest is hatha alapon, aztan vagy bejon, vagy nem.

"A másodiknál arról van szó, hogy módosított és fejlesztett Cygnus űrhajókat indítanak majd az Antares rakéták."
Koszonom! :R

"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

(#15) somogyib


somogyib
őstag

Jó írás, érdekes dolgokról. :K

Azt a lyukat a Szojuz-on nem tudom hova tenni. Ha a Földön keletkezett, akkor milyen az ellenőrzés a gyártáskor/összeszereléskor, ha egy ilyen hibát nem vesznek észre? Mert az a lyuk nem olyan kicsi, még egy gyors szemrevételezős ellenőrzéskor is fel kellett volna tűnnie.

(#16) llax válasza somogyib (#15) üzenetére


llax
senior tag

Az a lyuk viszonylag rejtett helyen van. Kívülről a hővédő "ponyva" fedi, belülről csak némi szerelés után lehet hozzáférni.
Minden jel szerint belülről fúrták, de kívülről ragasztották le. Ez egy űrséta során, a hővédő takarót megbontva lenne igazolható.

(#17) Cifu válasza somogyib (#15) üzenetére


Cifu
nagyúr

Azon túl, amit Ilax leírt:

Az egyik korai forgatókönyv, amit ugye a cikkben is említettem az volt, hogy egy technikus valamiért fúrni kezdett az orbitális egységben, csak rossz helyen, és átfúrta a nyomásálló testet. Rájöttek erre, és ezért kívülről valamivel (epoxy vagy hasonló) lezárták. Ezen forgatókönyv szerint a megoldás működött hosszú ideig, hiszen a Földön még nyomásteszteknek vetik az űrhajót indítás előtt, és a többi. Feltehetően hónapokig nem is volt gond, csak aztán a ragasztás augusztusban elkezdett elfáradni (hőingadozás, UV sugárzás, stb.), és emiatt a benti túlnyomás kilökte augusztusban...

Ez a forgatókönyv korábban annyiban volt más, hogy logikusan arra építettek, hogy a lezárást belülről kellett volna elhelyezni, hiszen bent van túlnyomás, de akkor a lyuk környékén valamiféle anyagmaradványoknak kellett volna maradnia. Amire nem találtak nyomot.

A saját feltételezésem amúgy az, hogy lehet, hogy a nyomáspróbát nem túlnyomással, hanem éppen alacsony nyomással tesztelik talán (tehát a légkörinél kisebb nyomást hoznak létre az űrhajóban lezárt ajtók mellett, és megnézik, hogy nem kezd-e el emelkedni a benti nyomás, ami szivárgásra utalhat), így a technikus számára az lehetett a logikus, hogy kintről helyezi fel a lezáró pecsétet, hiszen így feszül bele a lyukba.

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#18) llax válasza Cifu (#17) üzenetére


llax
senior tag

Az alacsony nyomással tesztelés több problémát is felvetne.
Még az sem biztos, hogy az űrhajó szerkezete elviselné. A nyomáskiegyenlítő szelepek is elsősorban emiatt kerültek bele anno (véletlenül se legyen nagyobb a külső nyomás, mint a belső), hibás működésükkel 3 ember halálát okozva (az Apollo-nál is okozott gondot, bár ott nem a szelep volt a bűnös -> ASTP).

Én földön elkövetett szabotázsra tippelnék. Több okból is...

Az MS-12 új személyzetét és új időpontját nézted már? Több, mint 1 hónappal előrehozva, ezen repül az MS-10 személyzete (+ Christina Hammock, aki amúgy is az MS-12-vel repült volna).

(#19) somogyib válasza Cifu (#17) üzenetére


somogyib
őstag

De ha már ilyen szerencsétlen volt az a technikus, akkor miért nem ragasztotta le mindkét oldalról? Vagy miért nem jelentette, hogy elbakta és ki kell cserélni azt a darabot (ha lehet egyáltalán, nem értek hozzá).
Mert egy ilyen félrefúrós dolgot még el tudok képzelni mondjuk a BKV buszok javításánál, de egy akármekkora lyuk gondolom nem kis probléma forrása lehet egy űreszközön.

llax Szabotázshoz először is valamilyen nyomós indok kellene.

(#20) llax válasza somogyib (#19) üzenetére


llax
senior tag

Az a furat (és környéke) kapásból nem úgy néz ki, mint ha azt gyakorlattal rendelkező személy készítette volna (pl. tévedésből).

Nyomós indok? Mindenhol előfordul. Még az USA-ban is (az űrrepülőn is vagdostak el kábeleket, pl...). Nyomós indok (bérek, munkakörülmények) és/vagy ki/beszámíthatatlan ember mindig-mindenütt akad.

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.