Nem akarok a vallásosság irányába elkanyarodni, mint az előző írásomban. De az évszázadokon belénk ivódott vallás elemit vélem itt is felfedezni. Ezért „kell a sírnál emlékezni” a halottakra. De az, akit igazán szeretünk, arra nem csak egy napon emlékezünk, hanem mindennap. Persze mindennap nem is tudunk elmenni a sírjához többnyire.
Az emlékezés helye teljesen mindegy.
Ugyan így vagyok a Karácsonnyal is, de azt hiszem, erről még írok.
Ui: Ezt csak neked. Készülget az oldal, ahol minden írásomat megtalálod majd. 
Amióta kikapcsolom lefekvés előtt a mobilom, azóta utólérhetetlen vagyok az ágyban....
