Amelyik nő beleolvas a privát dolgaimba, az instant skip. De gondoltam amúgy, hogy vége lesz, örülj neki, hogy most, nem pedig x hónap görcsölés után.

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

19 évesen most 1 hete lett vége az első kapcsolatomnak, ráadásul engem dobtak. Kegyetlen és kérlelhetetlen az a fájdalom, amit ilyenkor az ember érez akkor, és ami vissza-vissza néz, amikor pl. az ember egy olyan hely, szag, esemény, stb. mellett megy el, ami rá emlékezteti. 1 hete nem hitem volna el, most már elhiszem, hogy idővel jobb és könnyebb lesz, az ember pedig nem fog minden ilyen jellegű gondolatától beleborzongani.

A te történetedet olvasva amúgy meg abszolút nem kár, hogy annak a kapcsolatodnak vége lett. Persze az ember valahol sajnálja, de az azért érződik az írásodból, hogy a helyére tudod tenni ezt a dolgot.

„Így száll hát sírba a szabadság... tapsvihar közepette.” /Star Wars Episode III/

meg kell tanulni helyére tenni és elfogadni a dolgokat, amiken nem lehet már változtatni... saját magával tol ki az ember, ha csak a múlton mereng... én is kb 19-20 voltam, amikor az első komoly kapcsolatomnak vége lett (amit egy az egyben én csesztem el), utána pedig 6-7 évvel később is voltak időszakok, amikor ugyanúgy kisértettek az emlékek... hiába volt közben egy tucat másik másik kapcsolatom, mindig ő jött vissza és akkor kellett egy viszonylag rövid "magányos" időszak, amikor helyretettem magamban a dolgokat... azóta csak azt bánhatom, hogy nem előbb rendeztem le ezt magamban, mert könnyen lehet, hogy ez nyomta rá a bélyegét a többi kapcsolatomra és ezért működtek csak ideig-óráig... most pedig már úgy látom, hogy minden úgy volt jó, ahogy történt, mert ezek a dolgok kellettek ahhoz, hogy oda jussak, ahol most vagyok egy rövidebb egészséges "gyász" nem árt, de nem szabad, hogy túlzottan elhúzódjon... legjobb az, ha egészséges keretek közt megtalálja az ember, miben korlátozta le az adott kapcsolat és kicsit kiéli magát... (így fel lehet gyorsítani a folyamatot)

bizalomról annyit, hogy feleségemmel 100%-ig működik oda-vissza... nem titkolunk semmit egymás előtt, elől van hagyva mindig minden készülék, pl. fb-ről sem lépkedünk ki sokszor egymás elől... nem fél egyikünk sem attól, hogy a másik elkezd félrekavarni... nem is ott volt a gond a postban sem, hogy beleolvasott a másik beszélgetéseibe, hanem már jóval korábban, amikor a bizalmatlanság kialakult benne... bizalom nélkül meg hosszú távon esélyes, hogy nem fog működni...

"Kis lépés az emberiségnek... hosszú lépést a férfiaknak..." ++++++++++++++ BattleTag: mephiHUN#2258 ++++++++ A kígyó veszélyes állat mert harap, de a takarítónő még veszélyesebb, mert ő Maris

Ahogy mondod, kiemelten értem ezt az első mondatodra. A magánügy szentsége nem sérthető meg még a házastárs által se!

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Abszolút igazatok van.

A kapcsolattal annyi "könnyebbségem" volt, hogy már egyszer megvolt ez a canossa-járás. Gyakorlatilag pontosan ugyanebben a formában. Kicsit előre is gyászoltam a kapcsolatot, könnyebbé is tette ez az elszakadást.

Neki derült égből villámcsapás volt. Hát, ha neki ez az ég derült volt, akkor ez már régen rossz. Nem lehet nagyon sok emberrel hónapokig elkövetni, amit velem. Lassan csúszott vissza a kapcsolatunk lakótársak with benefits viszonyba. A végén már minden volt. Előfordult, hogy az éjszaka közepén kiszöktem és sétáltam 2-3 órát, mert annyira fűtöttek az érzelmeim belülről. Értelmezni nem tudtam, persze hogy azt mondtam, hogy nincs semmi baj. Aztán egyre többször jött ez az "űzöttség" érzése. Most vége van, hatalmas könnyebbség a lelkemen.

"Annyi mindenféléhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít” – Örkény István

Úgy gondolom, teljesen jól kezelted a helyzetet. Ráadásul mindezt sikerült egy érdekes, jól sikerült kis írásban is megjeleníteni.

Nagyon szépen köszönöm. Alapvetően azt figyeltem meg, hogy sok ismerősöm megértette, aki tisztában volt a problémáinkkal, és - nyilván, nem írhatok olyat, hogy támogattak, mert igyekeztek pártatlanok lenni és nem beleszólni - nagyon hardcore támogatást adtak érzelmileg. Ez fantasztikus érzés, hiszen rajtuk látom és érzem, hogy bármi is történjék, mellettem állnak teljes szélességgel, fontos vagyok a számukra.

Aki kétkedett, és beszélgettem vele mélyebben, az édesapám volt. Kérdezte tőlem, hogy mi az apropója, miből gondolom ezt, és amikor kifejtettem neki a dolgainkat -kellő diszkréció mellett- akkor a következőket emelte ki:

- Most derüljön ki inkább, mint később
- Már egyszer eljutottam idáig
- Okosan csináljam, hogy senki ne sérüljön meg

Igyekeztem higgadtabban, mint a múltkor. Szerintem sikerült. Nem akkora, hatalmas drámával, mint a 2016-os eset. Abból tanultam, sokat. D szerintem nem eleget.

"Annyi mindenféléhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít” – Örkény István

Szia.
Nem olvastam még egy írásod sem. Önmagában elég nehezen érthető az idetévedő olvasónak. Irodalmi írásokban ez vonzó lehet hogy agyalni kell! De racionálisan tekintve arra, hogy hiányzik a történetből az alany így inkább csak... magyar tanárom kegyelem kettest adott volna rá .
A böngészők remek jövőbelátó képességeire itt felhívnám a figyelmet!
Ctrl+F -->
Már ezelőtt hónapokkal is emlegetted Zoltánt. Lehet, hogy te még nem tudtad.. vagy már tudtad csak másoknak nem akartad bevallani, hogy több mint puszta barát!

Nem sértegetni jöttem, de biztos lesz aki majd okosabb nálam és talán rajtam gyakorolja majd a képességeit.
Pusztán csak megfigyeltem 1 kulcsszóval.
Minden jót neked!

Pénz beszél, kutya utal! Aktuális főkomponenseim: 5600X / Msi B450 Gaming Plus Max / 16GB 3733 cl16 / Sapphire Nitro Rx480

Hehe

Ezek szerint nem csak én járok ide mulatni is Azért nem akartam konkrétizálni nagyon, mert három-négy nap alatt buggyant fel ez a hatalmas érzelembuborék, hogy kifakadjon, és így az egymást követő írásokkal szerintem nagyjából azért képbe lehet jönni Az előző szerintem viccesebb is lett.

"Annyi mindenféléhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít” – Örkény István

Jó ez.
Én már a címet is félre olvastam.
A penészes kalapács bosszúja. De az eredeti is jó.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Az mar keményebb
Annyi félre olvasást produkáltam mostanában, de egy sem jut az eszembe

En megírtam neki, hogy a forró kipufogó nem egyenlő Flashlight, ezert van a kalácson a lyuk, csak mas nyelvezettel.

Viccet félretéve, kíváncsi vagyok mi sül ki belőle

Srácok, szerintem nem illik egy szerelmi csalódásban vajúdó srácot froclizni.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Nem bántani akarom, inkább felvidítani, mekkora marha lehet az aki ekkorra marhaságot ír(magamról beszelek), talán tud rajta nevetni is. Remélem, nem ezen hülyeségek olvasásával tölti az idejét hanem kimegy és elvezi az éltét, most hogy szabad(nekem Aeon's Revenge jut eszembe erről az érzésről).

(megoldva)

[ Szerkesztve ]

Srácok, nehezebb időszak jött a kalácsos kiflis posztok után, amit nehéz volt lenyelni. Tegnap volt az első napom, hogy egyáltalán semmi rossz érzésem nem volt. Ma szintén - eddig. Úgy érzem, lassan a helyére kerülnek bennem a dolgok. Talán még lesz a jövőben, hogy pityergek egy-kettőt, de a legjobb barátom segítségével muszáj voltam a legsötétebb órákban belátni, hogy minden okkal történt, és hogy a jövőben következő rengeteg fájdalomtól csak így óvhattam meg magunkat.

Dorka egy nagyon kedves és aranyos lány. Könnyű is volt fülig beleszeretni. Az, hogy nem passzoltunk pár ponton, az persze rányomta a bélyegét, majd teljesen tönkretette az egészet. Mindketten követtünk el közben hibákat, de talán egyikőnktől sem lett volna elvárható ekkora idomulás és változás amit igényelt volna a kapcsolatunk.

Mostmár megy, hogy jóleső érzéssel gondoljak rá, mint valami kellemesre ami megtörtént velem annak minden savával és borsával. Kezdődni is okkal kezdődött, és befejeződni is okkal fejeződött. Ma beszéltem vele pár percet telefonon, és megkérdeztem, hogy minden oké-e. Megköszöntem neki, hogy nem engedett magához vissza. Megbeszéltük, hogy amikor már egyikönknek sem fáj, és kicsit ülepedtek a dolgok, akkor tartjuk a kapcsolatot, mert mindketten emberként becsüljük a másikat.

"Annyi mindenféléhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít” – Örkény István

Nem akarlak elkeseríteni, de lesz még visszaesés. Februárban lett vége egy 5,5 éves kapcsolatomnak, és néha még mostanság is elfog a rossz érzés. De ilyenkor az segít, hogy az emlékek fájnak, nem pedig az, hogy most is jó lenne vele - mert nem lenne az.

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.