Nagyon jó cikk és szerintem teljesen helytálló is. Akik a nyelvtudás "táborába" érzik magukat annak egy jó része se tartozik oda. Eleve sokan keverik a jó nyelvtudást azzal, hogy megéri amit hall, olvas (filmek, játékok, könyv, beszélgetés stb) és jól tud kommunikálni, a beszélgetésbe bekapcsolódni, reagálni.

Iskolába nem sok nyelvtudás ragadt rám, gyakorlatilag semmi. A legfontosabb feladat általánosba és a gimibe is az volt, hogy a lecke legyen meg. A kipontozott mondatrészek legyenek kitöltve és a megfelelő rész behelyettesítve. Igeidők, ragozások elméleti menetének ismertetése. Pár felolvasás és fordítás. De a beszélgetés az teljesen hiányzott.
Általánosban egy másik csoport franciát tanult, na ott a tanár már középiskolás könyvből tanított, de a legfontosabb az volt, hogy folyamatosan beszéltette a gyerekeket és ezt elősegítő feladatokkal állt elő minden órán. Na ők 8-ik végére jól beszéltek franciául....illetve az osztály egy (szorgalmasabb, tehetségesebb) része. Az is volt a taktikája, hogy akik nem nagyon tanultak vagy tudtak haladni azokkal nem is foglalkozott aztán. Mindig a jobb csoporttal haladt.

Arra is szükség lenne, hogy a valós és szükséges nyelvismeretre tegyen szerit minél több ember. Tényleg nehéz belőni, hogy akkor mire is van szükség, munkahelyen, egyéb területeken. Sok területen valóban szükséges a magasabb szintű, folyékony, tárgyalóképes nyelvtudás. De vannak olyan helyek, ahol csak a HR-t kell lenyűgözni vele az interjún, aztán mehet is a süllyesztőbe. Egészen addig amíg, más munkahelyre kell menni és ott ismét fel kell frissíteni a megkopott nyelvtudást csak az interjú kedvéért.