No akkor:
- Az LSD-t próbáltam....köze nincs a meditációhoz...persze megnyit kapukat, érdemes elolvasni Huxley (igen ő is kipróbálta és részletesen leírja tapasztalatait) "Érzékelés kapui" című művét.
- 10 éve már, azóta természetesen nem élek vele, senkinek nem ajánlom Hoffmann véletlenül jött rá a lizergsav hatására, ezután skizofrének gyógyítására használták....azt hiszem manapság is....ebből már bizonyos dolgok látszanak
- LSD-vel egy hajóra pattansz, gyorsan átrepülsz a túlsó partra, majd kiszállsz és fogalmad sincs mit kell tenned, jó esetben kontroll alatt biztosítod ottléted és visszakerülésed
- A meditáció egy út...nem gyakorlat, nem munka, nem erőszak....több és kevesebb...más.
Alapvetően a legtöbb meditációval foglalkozó tanítás megegyezik abban, hogy a meditáció belső út. Abban is sok hasonlóságot olvashatunk, hogy a belső út "vége" egyfajta tiszta (fény, fehér, ragyogó) állapot, amely alapvetően bensőnk tiszta tükre. Azt is kivehetjük belőlük, hogy létezik egy - ezzel ellentétes - saját magunk által generált folyamat, nevezzük ezt most elmének (az Ego a legelterjedtebb kifejezés, ami az elme terméke és az ÉN képet hozza létre, illetve az ÉN és MÁS viszonylatát, ezáltal máris megbontva az egységet).
Amit a kolléga említett az elme lecsendesítése. Ez természetesen egy fontos lépés. Enélkül senki nem képes meditálni. Számosan tanácsolják az ébredés utáni állapotot (tkp a gyermeki szemlélet, viszonylag kevés behatással) hiszen ekkor a legcsendesebb (általában) az elme.
Az elme lecsendesítése a gondolatok elengedése, nem megragadása...erről többet nem írok, ez egy fontos folyamat. (nálunk ez a shiné)
Ami ez után jön a munka a belső ösvényen. Ez egy igen szerteágazó, bonyolult folymat, senkit nem untatnék vele, van egy un tantrikus meditáció (általában jóga tantrában nyilvánul meg, nem összekeverendő az indiai jógával) ami négy fontos lépést tartalmaz, természetesen a folyamat vége itt is az elengedés és elidőzni az önvalóban.
Semmilyen erőszakos, durva energia mezőt igénylő eljárás nem történik (főleg nem külső anyag segítsége) hanem egy - a közép úttal összefüggő - olyan egyensúly létrehozása, ahol a túlságos elernyedés (túl laza) és a túl feszes állapot (a koncentráció átbillenése, tkp egyes gondolatok megragadása) is kerülendő, itt kell az egyensúlyt megvalósítani.
Ezt természetesen hosszú ideje gyakorlók, ezt tanítók, a folymat egészére rálátók folymatosan csinálják, minden tevékenységük közepette is (akár ürítésnél is!) hiszen a meditáció nem egy idilli állapot, hanem a benső önvaló tiszta állapota, ami bizony folyamatos, nem kvantál...
Az égő gyertya lángja a koncentráció...ne túl erősen koncentrálva, de elernyedve, már-már alvó állapotba kerülve....ha ez megy a gondolatok elengedéséhez felhasználható meditációs segédeszköz a gyertya lángja...de minden válhat azzá...szobor, feszület, vagy akár egy ceruza is....
