A cikk jó, de itt-ott kissé korrigálni lehet(ne). Jön néhány kommentár:

@14adam:
Szűrés elsődleges feladata: a bemenő feszültség minél tisztább szinuszjellé alakítása.
Nem, mint előttem már írták a nagyfrekvencia hálózatra "visszajutását" akadályozza meg/csökkenti.
A szűrésért felelős alkatrészek a varisztor,...
A varisztor egy védelmet szolgáló alkatrész a túlfeszültségek ellen.
Mert,hogy pl miért van a szekunder oldalon schottky dióda azt nem nagyon értem.
A táp valahol 50-100 kHz körüli frekvencián dolgozik. A klasszikus diódáknak nagy a parazita (intrinsec) kapacitása és a visszatérési ideje (recovery time), ami miatt rosszabb a hatásfokuk és nagyobb teljesítményt is disszipálnak. Egy párszor 10A-es dióda (talán már) nem is tudja követni ezt a frekvenciát.
Ezt úgy hívják,hogy DC-DC, mert egyenáramból egyenáramba alakítanak, így nagyobb hatásfokot és stabilabb feszültségeket kapunk.
Azaz DC/DC konverter . A hatásfok nem jobb, mintha a trafón külön szekunder szolgálná ki, de jobban ellenőrizhető, mert a konverter IC-k már komoly áramkörök.
Ha összezárjuk ezt az 5 voltos ágat, a táp életre kel.
Ezt fogalmazd kicsit másképp!

@creation
Pedig az mégiscsak nF és nem uF (mégha a mikro titokzatosabban hangzik is )
100 nF-tól 1000 nF-ig helyett 100 uF-tól 1000 uF-ig értelmetlen és méretekben is nagyon nagy lenne.

@bbandi
A szekunder oldali egyenirányítás minek? Annyit símít a jelen a trafó, hogy megjelenik a negatív feszültség?
A kapcsolóüzemű tápok célja a kis méret elérése és főleg az 50 Hz-en kizárólag használható klasszikus (és nagy meg nehéz) vasmagos trafók elkerülése. Ahhoz, hogy magasabb frekvencián dolgozó ferritrafókat tudjunk használni szükség van az "alapanyagra", ami nem lehet a hálózati váltófeszültség és a legkézenfekvőbb egy egyenfeszültség, amit aztán szaggatunk. Ezt egy egyenirányító tudja előállítani.