"Nem. A kerdeshez, allitashoz, terulethe tartozo szakemberek mondhatjak ki hogy igaz-e valami vagy sem, pl. torteneszek, matematikusok, fizikusok, orvosok, es ott sem csak egy, hanem a nagy tobbseg."

A nyilvánosság szabályozása politikai kérdés. A politika felelőssége az, hogy a szabályozással hiteles szakembereket bízzon meg, ahogy pl. a bíróságok is szakértők bevonásával döntenek a tényállás megállípításáról nem a bíró személyes véleménye alapján. A szakértő viszont nem dönt, hanem javasol, mert a döntés jogi kérdésekben a bíróságok, politikai kérdésekben pedig a választott vezetők felelőssége.

"Ahogy irtam, a fake-news nem arrol szol hogy a jokai bableves vagy a paprikaskrumpli a legtutibb, vagy hogy Eva Green vagy Eva Mendes szebb, hanem objektiv tenyeket ferditenek el, sot gyakran az ellenkezojet allitjak a valosagnak. "

Én pedig írtam, hogy ebben nincs is vita köztünk. A fake-news tényállást viszont valakinek meg kell állapítania, hogy szankcionálható legyen és erre kell kiépíteni a megfelelő szabályozókat. Az állam szabályozó felelősségét pedig nem lehet "civilekre", "szakértőkre" vagy magáncégekre hárítani.

"Pont az hogy egy ilyen notorius hazudozo, nulla empatiaval, nulla gerincel rendelkezo narcisztikus senki kerulhetettett az egyik legnagyobb orszag elere, bizonyitja, hogy hova vezethet ha csak ugy hagyjuk az alhireket terjedni."

Trump jellemzésével alapvetően egyetértek, de a győzelmét nem az álhíreknek köszönhette, hanem annak, hogy már évtizedek óta az amerikai átlagszavazók helyett az "establishment" döntötte el, hogy kire lehet szavazni, ettől lett tele a tökük a "mainland" amerikaiaknak, így amikor adódott az alkalom, akkor az istenadta nép úgy döntött, hogy "akkor inkább legyen ez a bohóc, mert b..sszátok meg".
Azaz Trump győzelme alapvetően az USA belpolitikai válságtünete, a faknews gyárak csak pro és kontra hatalomtechnikai eszközök, azaz erősítők, amik önmagukban nem sokat érnek, ha a politikai cél mögött nincs alapvető társadalmi erő. (Hitler se került volna hatalomra, ha a nácik nem olyan elfolytott társadalmi problémákra adtak volna jól hangzó és szélsőségesen demagóg megoldásokat, amikről az akkori német politikai mainstream még csak beszélni sem volt hajlandó.)