kicsit ódzkodom belemenni a társalgásba, mert egy szakember már valszeg eddig is könnyesre röhögte magát a sok marhaságomon.

úgy gondolom érdemes kibontani a példakép fogalmát. a példakép szerintem valaki, aki a mi értékrendünk szerint valamilyen területen kiemelkedő, vagy akár a legnagyobb elérhető értéket testesíti meg.

azaz a példakép választása már a saját értékrendnek megfelelően történik. ha otthon csak naponta egyszer jutott kaja az asztalra, akkor az én példaképem xy gazdag ember lesz, akinek mindene megvan. nem fog érdekelni, hogy valaki egy életen keresztüli precíz munkával megtalálta a higgs-bozont.

ez megint a maslow-piramishoz vezet, szerintem érdemes belinkelnem.

ettől függetlenül szerintem a példakép nem kötelező elem. nekem ez a szó eleve kicsit távolivá, predesztinálttá teszi az adott "magasságot". talán úgy fogalmaznám meg, hogy vannak emberek, akik az adott úton (értsd területen) előrébb járnak nálam, és tisztelem, elsimerem az eredményeiket.

az ő eredményeik, illetve az azokhoz vezető munkásságuk tanulmányozása és saját körülményeimre-lehetőségeimre alkalmazása közelebb visz a piramis csúcsához. lásd a kislány olyan popsztár akar lenni mint madonna, és összekeni magát festékkel meg feveszi anya magassarkúját.

a gondolat utolsó része úgy gondolom valahol válasz a kérdésedre is. te a nagy államférfiben képes vagy látni az utat, a módszert, valamiféle belső értéket (stratéga, szegénysorból küzdötte fel magát, jó gazdaként vezette az országot, igazságos mátyás). a másik végletben az éhes kisfiú inkább azért akar király lenni, mert lakoma lenne minden nap. szóval ez egyrészt megint intelligencia, másrészt a piramisban elfoglalt fok kérdése.