Hirdetés

2024. március 28., csütörtök

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#9) dezz válasza szaszlaci (#7) üzenetére


dezz
nagyúr

Attól, hogy valamit adott esetben nem tudunk alkalmazni, még az marad a legjobb megoldás. Azt nem írtam, hogy hozzá se kelljen nyúlni a tévé/proji gyári beállításaihoz. Csak körülményes lenne hol filmezéshez, hol tévézéshez állítgatni. (Hacsak nem tud két profilt tárolni, ami között könnyedén váltogathatunk.)

Összességében az a legjobb, ha csak egyszer történik meg az YUV -> RGB konverzió, és rögtön a megfelelő szintekre. Ha először 16...235-ös RGB-re konvertálódik, majd ezt toljuk ki 0...255-re, kevesebb árnyalatunk lesz, mint ha YUV-ről közvetlenül 0...255-ös RGB-re történik a konverzió.

A legeslegjobb pedig az, ha változatlan formában, YUV(=YCbCr)-ben kerül átküldésre a kép a megjelenítőbe, és ott full-range 10-bites értékekké konvertálódik.

(#8): Ezt írtad:
"Erre azért van szükség, mivel a megjelenítő oldalon a színek fényességi értékét hozzá kell igazítani a forráshoz (DVD-lejátszó, médialejátszó, HTPC videokártyája, stb.).

A 8 bites (avagy 3x8=24 bit) rendszereknél 0 – 255 érték között változik ez a dimenzió (256 piros x 256 kék x 256 zöld = kb. 16 millió szín), viszont a filmek ezt nem használják ki (a BluRay sem), csak 16 – 235-ig."

Félreérthető.

A lemezeken YUV (YCbCr) 4:2:0-ban van tárolva a kép (illetve ez van még enkódolva). Y = luma (fényesség) [16...235], U/V = színkülönbségi jelek [16...240]. Az Y pixelenként kerül tárolásra, a színkülönbségi értékek pedig 2x2 pixelenként. (Mint látható, nem egyszerű, pixelenkénti átszámolás a konverzió RGB-re, főleg, hogy még gamma-konverzióra is szükség van, ezért jó, ha minél pontosabban végzik el a műveletet.)

[ Szerkesztve ]

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.