nah. és még azt hittem, hogy csak nekem vannak problémáim a fodrászattal kapcsolatban.
mindig értetlenkedtem, hogy nekem tök egyszerű nyírásra van szükségem és mégis kihívás.
mondhatni faék egyszerűségű a frizurám:
hasonló, mint a topik nyitó fórumtársunknak, csak az "értékek" mások. oldalt mondjuk 6-9 mm, felül 15-35 mm, mikor hogy. átmenet, pajesz, nyak szőrkék eltávolítása, fül körül szépen igazítva. szóval semmi fenszi-trendi. baromi egyszerű. a végeredménnyel max. zselé, wax használatával otthon alakítgatok. már amennyit lehet ilyen rövid hajjal, ugye.
...ééés mégsem
kistöki koromtól a telepi fodrászatba jártam egészen kb. 21 éves koromig. (nem vagyok egy variálós alkat, igen) aztán megszűnt az a fodrászat. majd munkavállalás, költözés-> nem találtam fodrászatot, így öcsémmel egymásnak nyírtuk évekig: kádba be, kuporgás, gép, olló aztán valamikor kész lett. hozzáteszem abszolút jó minőségben, de tényleg.
próbáltam (nem is egyszer) felkapott plázába, hajszalonba, hajstúdióba, hajszobrászatba és a tökömtuggya milyen nevekkel ellátott felkapott helyekre menni, de mindig volt valamilyen problémám.
a legzavaróbb az volt számomra (és lehet, hogy én vagyok ilyen szuper peches), hogy:
1. ezt az végtelenül egyszerű stílust (már ha az, lol) soha nem sikerült úgy megcsinálni, ahogy szerettem volna.
2. a méla undort valahogy mindig éreztem és ez baromira zavaró volt. én pedig utálom magam kellemetlenül, feszélyezve és zavarban érezni. soha nem kívántam extra figyelmet vagy hajbókolást (ééérted, hajbókolást), csak egyszerű vágást. mindig is adtam/adok a személyes higiéniára. soha nem nem mentem pl. izzadtan, csimbókos hajjal vágásra. frissen fürödve, "illatosan" mentem mindig a procedúrára. az akkori barátnőm szívtam is a vérem: "baszki, te nem is hajnyírásra mész, hanem randira!"
és igaz:tulajdonképpen az a típus vagyok, akinek van bejárónője, de mielőtt jönne, összepakol és rendet rak.
szóval egymásnak nyírtuk a hajunkat a tesómmal. aztán egyszer gyors nyírásra lett volna szükségem, mert másnap a cégnél fontos előadást kellett tartanom. tesóm nem ért rá. pánik. késő délután volt. az albérletemtől kb. 300 m-re volt egy fodrászat.
bevállaltam.
tipikus szuterén, egyszemélyes vállalkozás, megállt ott az idő úgy a 90-es években. (csúnya szóval: erősen kopottas)
egy fodrásznéni van: Anikó néni. idősebb hölgy, igazi nagyhangú, beszédes, csicsergős ámde végtelenül kedves asszonyság, aki nem gyors, viszont profi számomra.
én mondjuk jobban szeretek mélán, csendben lenni ilyenkor, mint egy zsák krumpli, de ezt betudom annak, hogy én vagyok ilyen magának való, nem beszélgetős típus. nem tudom mások hogy vannak ezzel, de fétis és egyéb szexuális töltöttség nélkül szeretem, ha dolgoznak a hajamon. szeretem a gép brümmögését hallgatni, az ollót és a hangját érezni és úgy az egészet ahogy van.
komolyan: engem mindig ellazít és relaxál.
nincs pult, neon, nincs hightech cucc, papír kendő sincs. két ósdi várakozó szék van a mini helyiségben. nincs keksz, kávé, de ha kérek kapok csapvizet kiengedve, hideget is. igazából semmi sincs.
csak a fodrásznéni, ollók, gépek (2 db, különböző fejekkel), kiszolgált fodrász szék, félhomály és nyáron dög meleg. általában 3 hetente megyek.
...és bevált.
azóta eltelt 11(!) év.
máshová költöztem, teljesen kiesik ma már nekem, de mégis oda járok a mai napig. nem azért mert nagyjából féláron van, mint máshol, hanem mert tökéletes nekem. kb. 2 éve 1500 Ft és 1800 Ft-ot hagyok ott. előtte mosás, utána nyírás, utána öblítés. kellemes fejmasszírt kapok. soha nem volt olyan, hogy összecsapta volna a vágást. sőt! nemegyszer előfordult, hogy mivel törzsvendég vagyok és amikor aznapra már nincs időpontja, és sürgős, mehetek még zárás után is. ahogy ő mondja:"megcsinál"
"de itt legyen ám pontosan, mert megtépem ám, ha nem!"
és mindig ott vagyok pontosan.
mindig, mindenhol egyenletes lesz a hajam, a végén felteszi a szemüvegét, végig vizslatja a fejem, és ahol kell géppel vagy ollóval kiigazít.
a gond az, hogy Anikó néni kb.1 éve mondogatja, hogy végleg nyugdíjazza magát, és abbahagyja, mert elfáradt és unokázik inkább. fogalmam sincs mi lesz utána.
ebből a szempontból nem is értem a helyzetemet. nekünk, férfiaknak nagy többségében tényleg baromi egyszerű a nyírásunk. a hölgyeknek, akiknek rövid, közepes, vállig érő, hosszú hajuk van, majd mindezt megspékelve kismillió (végtelen) stílussal, trenddel: egyenesítve, bongyorítva, göndörítve, színezve, festve, sütve és még ki tudja milyen technikájú vágással kérve mégis jobban boldogulnak valahogy.
érthetetlen.
innen is csókolom, Anikó néni!
14 pár márkás bokazokni. (fícsör:antistatic, 100% pamut, jól szellőző, húzva térdig ér)