A számítási teljesítmény és program fejlődési lehetőségeit nem tudom és nem is akarom elvitatni, én a környezeti érzékelés miatt vagyok inkább szkeptikus. Minden külső tényezőre lehet egy szenzort hozzáadni a rendszerhez és mindig mindenből lehet eggyel pontosabbat, érzékenyebbet, nagyobb felbontásút. Ha ezt sokáig játsszuk, akkor eljutunk arra a pontra, hogy be kell lássuk: a közlekedési infrastruktúra túlságosan nyitott rendszer ahhoz, hogy ezt a végtelenségig lehessen csinálni, aminek véleményem szerint két ellenszere van:
1) elkezdjük azt kívülről behatárolni: autópálya minőségű utakat fektetünk mindenhova, ami értelemszerűen ugyanúgy költségnövelő tényező, csak a másik oldalról (lásd R76, ami csak egy első lépcső), vagy
2) belátjuk, hogy az önvezető autó mégsem lesz soha teljesen önvezető és minden évben ki lehet adni eggyel okosabbat egy kicsivel drágábban. Ez mondjuk a marketingesek számára igazi aranykor beköszöntét jelentené, de én ezért még kevésbé rajongok, mint az 1) megoldási lehetőségért, mert igazából a fejlesztési oldalon meg fogyasztói oldalon állóknak is hosszú távon rossz szájízt fog okozni.