Változtatható szárnyállás redux.
Az is azért bukott el anno, mert a szárnymozgató mechanika plusz tömege és komplikációja (megnövekedett karbantartás és vele üzemeltetési költség) nem volt arányban a haszonnal.
Ez szépen hangzik, de kérdés mekkora plusz tömeg lesz a szárny alakját befolyásoló rendszer, és mennyivel növeli a karbantartástigényt, illetve bonyolítja a gyártást, ezzel együtt az árat.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Oh azok a jo kis F14Tomcatek. Gyerekkorom kedvencei. 
Live-Die-Respawn
Szépnek szép vas volt. Csak üzemeltetni ne neked kelljen. Az US NAVY nem ok nélkül szórta ki őket. Egy Tamás Macska 50-60 munkaórás karbantartást igényelt per repült óra (más viszonyítási alap: cirka 35 000 - 40 000 $ per repült óra @ 2000), hozzá képest az F/A-18C/D 20-25 munakórát igényelt (vagy cirka 14 000 - 17 000 $ per repült óra @ 2000).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Hjaja hallottam hogy nagyon draga az uzemeltetese. Mondjuk az is erdekes, hogy ezek ellenere Iranban talan meg mindig alkalmazzak oket.
Live-Die-Respawn
Miután az ország katonai beszerzések terén embargó alatt van, így kénytelenek. De például nincs hozzájuk megfelelő légiharc-rakéta, egyszerűen azért, mert az AIM-54 Phoenix-ek, AIM-7 Sparrowok és AIM-9 Sidewinderek kiöregedtek, így mindenféle szükségszerű ötletekkel próbálkoztak és próbálkoznak, például földi indítású Hawk rakétákat függesztettek alá.
Ezzel együtt az Iráni macsekok ma már fogatlan kiscicák, például a magyar Gripenek ellen se lenne nagyjából semmi esélyük...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Thx, tőled mindig jó dolgokat tanul az ember. 
[ Szerkesztve ]
Live-Die-Respawn
A bonyolultabb szerkezettel igazad van, de a kutatás - szerintem - nem kizárólag az állítható szárnyszögre vonatkozik. Gondolom te is tudod, hogy egy tök közönséges Airbus, vagy Boeing utasszállító is meg tudja változtatni a szárnyprofil keresztmetszetét fel- és leszálláskor a Krűger lappal, hogy a kisebb segességhez nagyobb felületet legyen. Szerintem ezt továbbfejlesztve itt inkább egy fix szárny alakváltását fogják kutatni - lásd morphing wing - ahol a szárny rugalmas anyagból készül és belülről változtatják meg az alakját. Ehez azért már kisebb és kevesbé bonyolult berendezés is elég, mintsem egy F-111 vagy egy Tu-160 szárnyának becsukásához. Mondjuk egy elektromos szervo ki, vagy be, előrébb vagy hátrébb mozgatja a szárny gerincét, játszik a belépőél sugarával, a szárnyhúrral, a nyomott- és a szívott oldal íveltségével, stb. Ezt az egészet meg egy számítógép vezérli a magasság, a sebesség, meg a gép terheltségének függyvényében.
(Vagy akár azt is elképzelhetőnek tartom, hogy megfigyelték repülés közben az erők hatására torzuló szárnyat és most szándékosan építik olyan anyagokból, ami képes tervezetten nyúlni, lásd pld. Dreamliner.)
[ Szerkesztve ]
QNX is cool!
Tökéletesen tisztában vagyok, hogy itt a szárny profilját akarják majd módosítani mesterségesen, de erre írtam, hogy azért kíváncsi leszek, hogy mekkora plusz tömeg és milyen hátrányokkal jár majd egyéb téren (tömeg, mechanikai szilárdság, élettartam, karbantartás) az ilyen megoldás.
Sok érdekes technikai megoldással kísérleteztek eddig is (különféle aktív lefuvatások, oblique-szárny (mi a franc ennek a magyar neve? 
) és a többi, ez egy érdekes kísérlet, szó se róla, én csak a kételyeimnek adtam hangot...
Oblique-szárny:
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
