A hsz-eidből én azt szűrtem le, hogy ez szerinted is így van, csak változott a véleményed, de nem azért mert rájöttél, hogy ez mégsem károkozás, hanem mert belefáradtál a többi ember leszaromságába és te is olyanná váltál, bocs.

Valamikor úgy gondoltam, de most már máshogy gondolom. És nem, én a dolgoknak a lényegi részét nem szarom le. Deffenzíven közelekedek, nem sodrok másokat veszélybe, vigyázok parkolásnál és vigyázok ajtónyitásnál. Ez sokkal több, mint amit az autósok 80%-a megtesz. Sokkal.

Ha ezek ellenére mégis rányitnám valakire az ajtót és lenne egy hajszálkarc, vagy 2-3cm-en meghorzsolnám a fényezést, akkor a dolog súlyára való tekintettel elhajtanék a francba.

Mégpedig azért, mert pontosan tudom, hogy nem akarom magamnak a procedúrát ami egy ilyen semmiségnél van illetve tudom hogy fordított helyzetben én is pontosan ugyanerre számíthatok. 13,5év alatt egyetlen arc volt aki hagyott egy cetlit. Megegyeztünk egy jutányos (alacsony) összegben és kész mindenki ment útjára.

Figyelj, én arról próbálok veled vitázni, hogy a „Részemről irreálisnak tartom” egy hülyeség. Nem az a lényeg, hogy te mit gondolsz (Pontosabban gondolhatod azt, hogy ez nem kár, de attól még az lesz). Az már a te döntésed, hogy karcolás esetén te konkrétan mit csinálsz, de attól még az károkozás. Ennyi.

Na látod ebben éppen igazad van
A tényeknek nincsen szüksége a hitünkre. Velem a tapasztalatok -tények- tanították meg, hogyan működik a rendszer. Te pedig itt okoskodsz arról, hogy mit hogyan kellene csinálni. Sok sikert a magasztos elvek gyakorlatba való átültetéséhez.