gratula hogy így összeszedted magad, nem lehetett könnyű... sok sikert

Köszönöm! Nem volt az. Azért írtam, hogy ha valaki ilyen helyzetben van most, akkor lássa hogy van kiút és ne adja fel.

Örülök, hogy sikerült kijönnöd a gödörből!

Mentalita'

En ket eve voltam hasonlo helyzetben, igaz nem feleseg volt, "csak" elettars. Ove volt a lakas, en meg mikor nala laktam (4 evig) szepen fizettuk egyutt a lakashitelt, rezsit, kajat, amit kell.

Vege lett, johettem alberletbe, minden penz nelkul.

Utolag rohadt jo volt az erzes, a tudat, hogy most valtozik az eletem, es olyanra, amilenyre akarom!

Ket ev utan azt mondom megerte.

Ambulimax Provider

Az ember azért gondolja ilyen esetekben, hogy vége a világnak, mert annyira megszokta már az életét, hogy retteg a változástól. Aztán persze rájön, hogy holnap is süt a nap, és új lehetőségek várják. Nem szabad besz@rni.

még egyszer földönfutó se akarok lenni

Hááát, nekem az írásból nem az jött le, hogy földönfutó lettél. Sőt. Sokunkkal ellentétben te egészen jól ki tudtál szállni a dologból.

Never let your sense of morals prevent you from doing what's right.

Nálunk közös volt a lakás. A tőkét és az eddig visszafizetett hitelt megfeleztük, azt megkaptam kb-ban. A hitelrészemet átvállalta. A kocsit eladtam, de addig sírt, míg egy kicsit többet adtam neki a felénél belőle.

Utólag persze hogy megérte. Örülök, hogy Te is sikeresen kiváltál.
Habár Nálatok azért egy kis anyagi honorálás a hölgy felől indokolt lett volna,
mivel Te is hozzájárultál a lakásához.

Syl: arra értettem, hogy újra elköltözni. Vagy valaki kikényszerítse hogy elmenjek a mostani lakásból.

Mr. X. : Már rájöttem én is. Minden megy tovább és csak rajtunk múlik, hogy hogyan használjuk fel a maradék időnket.

nincsisbela: köszi.

[ Szerkesztve ]

Gratulálok! Jó ilyesmit olvasni!
Én még 23 éves fejjel nem tudom úgy megélni, de az elhatározás h házasság esetén bizony papírt iratok már évekkel ezelőtt megszületett. Ha szeret, nem fog fájni neki ha van egy lakás ami az én nevemen van és ami csak az enyém vagy az sem h magamnak is teszek félre ami nem lesz közös...ha meg kiderül h nem szeret akkor nincs (akkora) probléma, elég lesz lelkileg összekaparni magam és nem kell az anyagiak miatt fájjon a fejem!

Samsung Galaxy S23+ 512GB / LG CX 48" OLED / PS5 / Ryzen 5 5600X, 16GB, RTX 3060 Ti

Viszont számomra azt elég nehéz elképzelni, hogy ha valakivel együtt él az ember huzamosabb ideig, akkor hirtelen annyira megromoljon a kapcsolat, ami miatt még a másik lakhatása sem érdekli már a felet. Pláne, ha például az a helyzet, hogy az asszonynak kellene elmennie, mert a férjé a lakás, és amúgy háztartásbeli, nincs éppen munkája, netán sok esélye sincs rá gyakorlat nélkül. Mert van olyan is, amikor ilyen körülmények mellett is kidobja a férj, pusztán egy félrelépés miatt. (Fordítva is igaz, de a nők kevésbé racionálisak általában, ott jobban meg tudom érteni a hevességet.)

Hát hirtelen semmi nem romlik meg, én azt mondom mindent meg lehet beszélni, de sajnos ez egyre inkább kimegy a divatból, nem beszélgetnek a párok egymással és egyszer csak kiborul a bili...
Valószínűleg én sem tenném ki az asszonyt az utcára egy ezressel a zsebében úgy hogy munkája sincs, de megcsalás esetén mondjuk túl sok szimpátiára se számítson, hisz a lehetőség adott volt h ha nem megy akkor szóljon, ha megtette akkor viselje a következményeit...vagy még azt tudom mondani h legyen annyira rafkós h nem jövök rá.

Egyébként én arra gondoltam h van egy kis lakás ami az enyém, nem amiben együtt fogunk élni, egy menedékház ami úgy tetszik és ha beüt a gikszer akkor van B terv és ha úgy alakulna nem az utcán kell majd aludnom!

Samsung Galaxy S23+ 512GB / LG CX 48" OLED / PS5 / Ryzen 5 5600X, 16GB, RTX 3060 Ti

Értem, értem.

Mondjuk én meg úgy értettem, hogy ha egyszer szeretek egy nőt, akkor valami nagyon undorító, végtelenül gonosz és alávaló dolgot kellene tennie ahhoz, hogy végleg kiszeressek belőle - és egy megcsalás az én értelmezésemben még nem az, a vele járó titkolózással együtt sem.

Hát ha megcsal, akkor jobb esetben csak meg kell beszélni vagy kicsit feldobni a házasságot, de rosszabb esetben már nem szeret, ezért keres mást...ebből legtöbbször az következik h elhagyja a férjet és kész!

Na most ha ilyen van akkor a másik pasi fizessen meg biztosítson mindent, tőlem egy fillért ne kapjon, a másik h a megcsalás házasságtörés, van ahol ez azt jelenti h semmit nem kap válás után itthon gondolom ez sem így van mert mi Csodaországban élünk.

Nehéz erről egyébként véleményt mondani mert amíg nem kerül az ember egy adott szituációba addig ír sok mindent aztán mikor ott van akkor lehet h máshogy cselekszik...én kívánom h se te se én ne kerüljünk ilyen helyzetbe, hanem vidám, boldog és problémamentes házasságod legyen!

Samsung Galaxy S23+ 512GB / LG CX 48" OLED / PS5 / Ryzen 5 5600X, 16GB, RTX 3060 Ti

Ettől vagyunk mások. Nálam az volt. Amikor megtudtam, még akkor is tagadta, szóval ez alávaló dolog.

Keksz: igen, amikor próbálsz beszélni, de nem beszélnek veled, akkor már bukta. Már nem te vagy az első helyen, már nem érted él. De igazad van, mostanában inkább válnak mintsem beszélgetnek. Próbáltam kivétel lenni, de nem sikerült.

[ Szerkesztve ]

"Már nem te vagy az első helyen, már nem érted él." - Sosem várnám el, hogy valakinek én legyek az első helyen, hogy értem éljen, bizonyos esetekben a családja sokkal fontosabb, valamint a kultúra és társadalom minden esetben. (Ja, tudom, lövésem van. )

Pedig ez a normális, hogy lesed a másik vágyait, boldogáá akarod tenni stb... vagy nem?

Persze, de sosem gondoltam, hogy rangsorolni kellene. Vagy ott van pl. az a példa, hogy ha egy művészbe szeret bele az ember, akkor elég visszás dolog számon kérni rajta, ha a művészetet helyezi előtérbe, és a család csak utána jön, például ha pár napig elzárkózik a műtermébe vagy a számítógép elé. Az általad kifejtett elmélet leginkább akkor lehet érvényes a mai világban, ha az embernek nincsenek különösebb magasztos céljai...

[ Szerkesztve ]

Ez nem igaz ebben a formában, mivel a jelenlegi párommal ebben is megtaláljuk az egyensúlyt. Neki is megvan a hobbija, nekem is, de mindig egymás boldogsága a fontos mindkettőnknek. Mindenkinek vannak magasztos céljai, de aki elzárkózik 3 napra a család elől vmi miatt, annak nem kell család sztem... (Ha nem főállású munka, hanem csak hobbi...)

[ Szerkesztve ]

Egy művésznek a művészet ideális esetben nem hobbi... Vagy nem értem, hogy jött ide a hobbi-dolog.

Egyébként abban is van valami, amit te mondasz, ez az egyik oka, amiért sosem volt még barátnőm, sosem akarnám kitenni hasonlónak. Na de azért az emberek többsége nem magányos egész életében, legalábbis magamon kívül nem ismerek ilyet.

De egy művész se él magányosan. Bármivel is foglalkozol, neked se kellene...

Van családom, édesanyám és testvéreim, akikkel együtt élek és akikért felelősséggel tartozom, én sem vagyok a szó szoros értelmében magányos. De azért egy barátnő már más. Tudom magamról, hogy nem tudnám első helyen kezelni, ezért jobb is, ha elkerülöm az ilyen helyzetet. Ám ismerek számos művészt, akik képesek napokig elvonulni egy sarokba, hogy alkossanak, és ez csak olyan társsal lehetséges, aki képes ezt megérteni.

Igen, erről van szó, hogy a másik megértsen és fordítva. Biztos, hogy van ilyen ember. Majd egy idő után te is vágysz a saját családra. Ha a család megért, akkor lehet elvonulni és alkotni.