Az ilyen szociális bizbaszokkal tényleg mindig csak a gond van.
Anno az egyetemen a kolihoz és szoctámhoz néhány minimálbéres "vállalkozó" gyereke cifrább papírt tudott hozni, mint aki valóban mélyszegénységben élt. Ráadásul ilyen célból ebben a körben divat volt a papíron elválás is, hogy az egy főre eső jövedelmek még kisebbre jöjjenek ki. Kicsit visszásan nézett ki, amikor a "rászoruló" kölök vasárnap a saját Kadettjével állt be a koli elé, majd a koliban számítástechnikai kisboltokat megszégyenítő forgalmat bonyolított le. (Idővel kirakták a bizniszt, de csak azért, mert rengeteg vadidegen ment be miatta az épületbe.)
Ugyanez van a segélyekkel is: Van, aki büszkén, de tisztességesen éhezik, míg a nem is annyira rászoruló hangosan óbégat, meg különben is jár neki.
A tej élet, erő, egészség.
