Ne halat adj neki, hanem tanítsd meg halászni. Persze akit ennek ellenére hallal dobálnak, az kényelmi okokból nem fogja visszautasítani. Nagyon gazdagok a magyar önkormányzatok, hogy szó szerint eltüzelik a pénzüket. Nem hiszem, hogy a helyi erdédszettel (Egererdő?) közösen ne lehetne kitalálni valami szedd magad/vágd magad módszert, ahol a rászoruló, de dolgos polgárok jó áron hozhatnák ki a tüzifát az erdőből, szoc. alapon meg csak az kapna, aki egészségi állapota miatt oda már nem tud kimenni (mondjuk ha jól értem Béla ezt még mondhatja magára, de minél kevesebbeknek jut, annál kínosabb érdekből a rászorulók közé tartozni).

Bizonyára van ilyen lehetőség is. Régebben tudom, hogy volt. Én is jártam apuval fát készíteni néhány alkalommal még az "átkosban". Bélának papírja van a rokkantságáról, tehát rászoruló. Mellékállásban viszont nehéz fizikai munkát végez. Papíron 4 órában, tehát még így is jogosult, csak a valóság az, hogy meg tudná venni a tüzelőt, ha akarná.

Majd 20 éve vidéken éltünk és én akkor az egészségügyben dolgoztam. Már megjöttek a téli hidegek és volt valamennyi fa előre is felhasogatva, de azért volt még hely a tűzelőnek. A falú mellett volt egy nagy erdő. Híre ment, hogy egy kis erdőritkitás van kinézőben. Bisztróban is beszéltek már róla, de nekünk már időben előtte is szóltak. Nevelő apámmal és néhány favágóval mentünk ki lovaskocsival. Ment a Stihl láncfűrész, majd gallyaztunk és rakodtunk. Nálunk lerakodtunk és valamennyi pénzt is adtunk még érte. És még két napon át mentünk az erdőre, mert másokhoz is vittünk néhány lovaskocsi fát. Jól éreztem magam, mert volt forralt bor és mozogtunk, hogy ne fázzunk annyira. Akkor egész télen jó meleg volt nálunk és másoknak is tettünk egy kis szivességet. Jó, hogy gondoltak ránk és másoknak is elkélhet egy kis tűzifa... mégha a nyugdijból tudna is rendelni. Ha adnak fogadd el, ha kérnek... ha tudsz akkor segithetsz másoknak és legközelebb nem felejtenek ki ha adodik valami. Ez városban kicsit más... Jó pénzért mindent, de azt is csak módjával és nincs elég időm rá... bla-bla-bla...

Kicsit más, pár éve én azon akadtam ki, hogy saját telkeden lévő erdőből nem viheted el a fát. Azt a fát, ami ilyen "potyadék", azaz a földön van, szóval nem fakitermelésről van itt szó. Apám járt így, épp gyűjtötte a saját fáját gyújtósnak, erre pont arra járt a csősz, s mondta, hogy ezt bizony nem lehet. Ez mi, hogy, mi a büdös francért? Ki viheti el? Vagy rohadjon el ott helyben?

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Arra a "potyadékra" szüksége van az erdőnek. Hajdanán - az átkosban is, a reakcióban is - korlátozták a rőzsegyűjtést. Azon persze én is ledöbbenek, hogy a saját erdőhöz mi köze a csősznek?

más:(I)(I) úgy látom, szociálisan érzékenyek vagytok, hiszen ez a posztom 3 óra alatt leverte megnyitásban a három hete felrakott korábbit(/I)(/I)

Béla soha nem volt még rokkantsági felülvizsgálaton?

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Az ilyen szociális bizbaszokkal tényleg mindig csak a gond van.

Anno az egyetemen a kolihoz és szoctámhoz néhány minimálbéres "vállalkozó" gyereke cifrább papírt tudott hozni, mint aki valóban mélyszegénységben élt. Ráadásul ilyen célból ebben a körben divat volt a papíron elválás is, hogy az egy főre eső jövedelmek még kisebbre jöjjenek ki. Kicsit visszásan nézett ki, amikor a "rászoruló" kölök vasárnap a saját Kadettjével állt be a koli elé, majd a koliban számítástechnikai kisboltokat megszégyenítő forgalmat bonyolított le. (Idővel kirakták a bizniszt, de csak azért, mert rengeteg vadidegen ment be miatta az épületbe.)

Ugyanez van a segélyekkel is: Van, aki büszkén, de tisztességesen éhezik, míg a nem is annyira rászoruló hangosan óbégat, meg különben is jár neki.

A tej élet, erő, egészség.