Két dolog jutott eszembe.

A faáru elégetése pazarlás volt. Ingyen is adhatták volna a lakosságnak, le van a gond, pláne, hogy pénzt is kaptak volna érte.
Nálunk meg az történt, hogy a Volán alkalmazott volna minket. A fizetés fele a seregé, a másik fele a katonáé lett volna. Reggel jött volna értünk a busz, műszak végeztével meg visszahoz. Az öröm csak addig tartott, amíg a századparancsnok nem kezdett ordítani, hogy a néphadsereg katonái nem szorulnak alamizsnára, nem szolgálnak civil bagázst. Szóval nem lett a dologból semmi.

Ami meg a fókát illeti, a gumik már motoros fókát is használhattak, ami ugye partvisra, seprűre, egyéb eszközre tekert felmosó rongyra illő elnevezés. Az öregek meg örömmel lemondtak a fókával való mindenféle kapcsolatról.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

A katonatörténeteknek ezzel vége. Kicsit visszalépek, mert egy nyúlfarknyi, de fontos rész elmaradt a Parádi Zsolt életéből. Aztán nagyot ugrok majd az időben.

Nagyon tetszett a sorozat. Lesz még folytatása? Látom, nem.
A Kutyaütők Zsoltról szól? Holnap lesz mit olvasnom
Ki kéne adni a novelláidat!

[ Szerkesztve ]

Örülök, hogy tetszett. Igyekeztem a 2 évből a legizgalmasabb részeket kiemelni. A körleten belüli szívatásokat, szándékosan hagytam ki, hiszen nem tartom méltónak a visszaemlékezésre. Nem is hagytak bennem mély nyomot.

Kérdésedre: Igen, Zsoltról szól, mint ahogy legtöbb történetem. A későbbiekben elkövetek majd néhány ismétlést, de 6 év után talán nem tűnik fel, hogy már olvastad Viszont a történet folytonossága miatt nem hagyhatom ki.

A kiadásnak akkor lenne értelme, ha kereshetnék is vele. Ahhoz viszont nem elég megírni.

[ Szerkesztve ]