Akkor gondolom ezeket is olvastátok:
Szent István megkoronázása és a Magyar Királyság létrejötte (1000) magával hozta a nyugati kultúra rohamos terjedését, és a latin ábécét is. Minthogy a latin írás csupán egy szűk réteg osztályrésze volt, a rovásírás még évszázadokig fennmaradt vidéken, a köznép körében.
Kétoldalú folyamat játszódott le: a magyarországi területeken a rovásírás gyakorlatilag az 1500-as évek végére szinte kiveszett, míg Erdélyben továbbra is fennmaradt, csökkenő részben mint írásrendszer.
A (mai) latin ábécére verte a mellét, én csak megmutattam, hogy az 1000 környékén írt szövegek bizony közel sem ugyanazt az ábécét használják, mint a mostani magyar. Erre akartam rávilágítani, de úgy látom nem sikerült.
Hogy a feljebb valóink mire költik a pénzt arról sajnos hosszasan vitázhatánk pl. meg nem történ események utáni kárpótlás és társai, de ezzel már elkanyarodtunk. Isten adná, hogy ez lenne a legnagyobb bajunk.
(#48) szben05: Ki állította, hogy latinul van írva? Mert én nem.
tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!